Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-02-18 / 7. szám

6 UJ BUDAPEST 1928 február 18 Schramm Ede ezüstlakodalma. 5 Schramm Ede igazgató, lapunk fe- • lelős kiadója és társtulajdonosa csü- : törtökön délután ünnepelte a Jézus \ Szent Szíve templomában házas- ] sága 25. évfordulóját. Az ünnep- | ségen nagyszámú, előkelő közönség í töltötte meg a templomot. A közön- f ség soraiban ott láttuk Berkes Ró- : bért dr.-t, a Napilapok Szindikátusa igazgatóját, Hafner Károlyt, a Víz- j müvek igazgatóját, Szeifert Alfré- ; det, a Pesti Hírlap igazgatóját, Hirsch Alfrédet, az Újság igazgató­ját, Pajor Mátyás igazgatót, to­vábbá a lapkiadók és az újságírás reprezentáns kitűnőségeit. Az egy­házi áldást a jubiláló házaspárnak Baranyai) Lajos, a Központi Sajtó­vállalat R. T. vezérigazgatója adta meg, aki ragyogó beszédben köszön­tötte az ezüstlakodalmas párt, rá­mutatván arra, hogy Trianon után az ország régi fényét és határait | csak úgy szerezhetjük vissza, ha ] etikai alapra helyezkedünk és a j házasság szentségét, amelyet meg- j tépázott a forradalmi korok lazult erkölcse, visszaállítjuk arra a pie- s desztálra, amelyre azt vallásunk j alapítója helyezni rendelte. A költői \ gondolatokban gazdag, mélyen ­szántó beszéd, szemmelláthatólag nagy hatást váltott ki a templomot zsúfolásig megtöltő ünneplő közön­ségből és utána úgy a jubiláló házas­párt, mint a kitűnő szónokot el­árasztották gratulációkkal. Uj épitésrendőri szabályzatot kap­nak a mozgóképszínházak. Az Építés­ügyi szabályzatnak a mozgóképszín­házak építkezésére vonatkozó része meglehetősen elavult. Amikor a Fő­városi Közmunkák. Tanácsa legutol­jára meghatározta azokat az irány­elveket, amelyeket a mozgóképszín­házak engedélyezésénél a különféle hatóságok, elsősorban a kerületi elöl­járóságok szem előtt tartani kötele­sen;, még híre-hamva sem volt a inai, nem egy esetben a színházakénál nagyobb befogadóképességű mozgó­képszínházaknak. A mozik európa- szerte történő feljődésére való tekin­tettel Czabalay Kálmán dr. miniszteri tanácsos, a Közmunkatanács ügyvezető alelnöke arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az Építési Szabályzat­nak a mozgóképszínházakra vonat­kozó részét át kell dolgozni. A Köz­munkák Tanácsa a megfelelő javaslat, megtétele céljából tárgyalásokat kez­dett a főváros tanácsával, amelynek városrendezési ügyosztálya most kidolgozta azokat a módozatokat, amelyek szerint a jövőben az új mozgóképszínházak engedétyezendők. Ezek a módozatok főképen a mozik előcsarnokainak nagyságára és a mel­lékhelyiségek berendezésére vonatkoz­nak. Az új szabályzat a mozgókép- színházaktól megfelelő egészségügyi berendezések létesítését fogja megköve­telni, ami annál fontosabb, mert egyes mozgóképszínházakban a toaletteket illetőleg valóságos ázsiai állapotok uralkodnak. Az Építési Szabályzat módosításával kapcsolatosan a tűzoltó- főparancsnokság egységesen meg fogjajj állapítani azokat az elveket is, ame­lyeket a mozik engedélyezésénél tűz­rendészen szempontból figyelembe kell venni. DÄN ADRIAN festéknagykereskedő Budapest, VIII., KIsstáció-u. 5. sz. TELEFON: J. 312-59. Mindennemű íestékáruk és lakkok megbízható ______ beszerzési forrása Kipróbálják a Szilvay-féle tűzoltó­készüléket. Szilvay Kornél tűzoltó- főtiszt, aki a budapesti tűzoltó­parancsnokságon teljesít szolgálatot) újfajta tűzoltókészüléket talált fel, amely porral és szénoxidgázzal oltja cl a tüzet. Szilvay készülékének kísér­leti modelljét a tűzoltóparancsnokság az. All ám vasúti Gépgyárban elkészít­tette és a kísérleti géppel most foly­nak a próbák egyelőre a Kún-utcai tűzoltólaktanyában. Az újfajta tűzoltó­készüléket a legközelebbi nagy gyári tűznél fogják majd kipróbálni és ha az beválik, á tanács több darabot rended Szilvay találmányából, amelynek fő­jelentősége abban rejlik, hogy nem áztatja el az értékes gyári berendezé­seket és árukészleteket. Most ugyanis gyakran előfordul, hogy a tűzoltó­fecskendők nagyobb kárt okoznak, mint maga a tűz. Egy reform, amellyel senki sincs megelégedve. (Levél a szerkesztőhöz.) Mélyen tisztelt főszerkesztő úr ! Vá­rosi tisztviselő vagyok, aki az Árén a - úton lakom és a rozzant Aréna-úti közlekedés miatt kénytelen vagyok naponta autóbusszal bejárni hivata­lomba, a Központi Városházára. Meg is voltam elégedve az autóbuszközk- kedéssel, dacára annak, hogy mint városi tisztviselő nem kaptam az autóbuszra szabadjegyet, holott ál­landóan látok rendőrfogalmazókat az autóbuszon, akiknek igazolványát kaptákban köszönti az udvarias ka­lauz. Bennünket, akiket élethivatá­sunk a Belvároshoz köt, igen kelle- metlenül lepett meg a társaság azon rendelete, mély szerint az egyes járat nem az Apponyi-térig, hanem csupán a Gizella-térig közlekedik. Már most a helyzet az, hogy vagy gyalog kell men­nem a Gizella-tértől a Városházára, vagy pedig átszállót kell váltanom az autóbuszüzem nagytekintetű igaz­gatósága által kreált 15-ös autóbuszra. Énnek a 15-ös autóbusznak az a tu­lajdonsága, hogy negyedóránként köz­lekedik és akkor pedig zsúfoltan jön a Gizella-térre, ami a felszállást lehetetlenné teszi. Nem volt szükség, mélyen tisz­telt főszerkesztő úr az egyes vonal megkurtítására, sőt szerény vélemé­nyem szerint az Apponyi-tértől az Erzsébet-bídon át a Gellért-szállóig kellene járatni, amivel a budaiak régi kívánságát teljesíthetné Till vezér- igazgató. A szerdai közgyűlésen kü­lönben éles kifakadásokat hallottam az autóbuszüzem ellen, amely a közön­ség érdekeinek negligálásával állítja be az új vonalakat és szünteti meg a régieket. Az egyes autóbuszvonal most nem egyéb, mint parallel futó konkur- rense a földalattinak, holott az lenne a célja és hivatása, hogy az Aréna-utat a Belváros szívével összekösse. Sür­gős intézkedést kérünk a közlekedési bizottságtól, kérve az egyes autóbusz­nak a régi vonalra való visszahelyezé­sét. Tisztelettel Egy autóbuszutas, aki most gyalogolni kénytelen. Megkezdték a kéményseprő-szabály­rendelet tárgyalását. Jelentette az Uj Budapest, hogy a közgazdasági ügy­osztályban Kállay Albert dr. tanácsi fogalmazó elkészítette a kéménysep­résről szóló szabályrendelet revízióját, mely fontos intézkedéseket foglal ma­gában a mesterek kinevezésére és az új kéményseprő kerületi beosztásra vo­natkozóan. Lobmayer tanácsnok, az ügyosztály vezetője, a szabályrende­let-tervezet letárgyalására az érde­keltségekből most ankétot hívott össze, amely tárgyalásait már meg­kezdte és azokat a jövő héten fogja folytatni. A megtartott ankét iparjogi szempontból vette elsősorban tárgya­lás alá a javaslatot, és az ügy nehe­zebb részét, vagyis annak megállapí­tását, hogy hánnyal szaporodjék a ké­mény seprőkerületek száma, a jövő ülésre halasztotta. Nézetünk szerint pedig ez a legfontosabb része a szabályren­deletre víziónak, mert a mai tűrhetet­len állapotot, amikor egy-egy kémény­seprő-hitbizomány még mindig éven­ként sok százmilliós munkanélküli hasznot jelent a boldog tulajdonosnak, meg kell szüntetni ! Mivel ezeket a túl­nyomó nagy részben reáljogu ipar- engedélyeket eltörölni nem lehet, a városnak azt a megoldást kell szem­el ott tartania, hogy új kerületek fel­állításával a régi jogokat szűkebb térre szorítsa vissza. A megtartott an két on is elhangzott az a kifogás, amelyet az Uj Budapest tett szóvá, hogy a kereskedelemügyi minisztérium túlságosan önkényesen adományozza a kéményseprő-engedélyeket és nem tartja be a pályázók között a sorrendet a segédségben és szegénységben eh öl­tött évekre és szerzett érdemekre vo­natkozólag. A szabályrendelet-módo­sításnak olyképpen kell intézkednie, hogy a jogadományozást kiveszi a mi­nisztérium kezéből és azt az autonó­miára. bízza, amely mindig meg fogja találni a megüresedő kerületekre vo­natkozólag azt a lehetőséget, hogy az öreg és kiérdemesült segédek kapják egy munkában eltöltött élet 'jutalmául a sokszor vagyont érő jogosítványokat. :i Tnm’H'n »■——| 22.727/1928—111. szám. Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa, uta­lással a Fővárosi Közlöny »Hivatalos hirdetések» rovatának élén közölt álta­lános ajánlati feltételekre, nyilvános írás­beli versenytárgyalást hirdet az összes közigazgatási kerületekben az 1928. év­ben teljesítendő kövezetjavítási mun­kákra. A szabályszerűen k állított és lepecsé­telt borítékban elhelyezett ajánlatokat 1928 február 27-én (hétfőn) délelőtt 12 óráig kell a tanács III. (középítési út- és csatornaépítési) ügyosztály vezetője vagy helyettese kezéhez (IV., Központi város­háza, II. em. 279. ajtószám alatt) be­nyújtani. A munkákra vonatkozó ajánlati és szerződési feltételeket II. em. 285. sz. a. naponként 9—12 óra között lehet meg­tekinteni. Az ajánlati minta és szerző­dési feltételek ugyanott egyenként 2 P-ért kaphatók és egyúttal a szükséges felvilá­gosításokat is meg lehet kapni. Az ajánlatok az egyes kerületekre nézve külön-külön teendők meg. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint minden egyes ajánlat után a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%-a. A versenytárgyalás 1928 február 27-én (hétfőn) d. u. 5 órakor lesz a Központi városháza, II. em. 266. ajtószám alatt és azon az ajánlattevők vagy igazolt megbízottaik jelen lehetnek. Az ajánlattevők ajánlataikkal a vég­leges döntésig kötelezettségben marad­nak. A székesfőváros tanácsa fentartja ma­gának a jogot, hogy az ajánlatok-közü1 az ajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson. Budapest, 1928 február 10-én. A székesfőváros tanácsa. 21.017/1928—VIII. sz. 1—3 Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa, utalással a Fővárosi Közlöny »Hiva­talos hírek« rovatának elején közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvá­nos írásbeli versenytárgyalást hirdet a III. kér., Kórház-utcában tervezett új élelmiszerpiac összes építkezési, hűtőgépberendezési, hőszigetelési, vil­lanyvilágítási, vízvezetéki, kövezési és csatornázási munkálataira. A szabályosan kiállított, megfelelő állami és városi bélyeggel felbélyeg­zett és lepecsételt borítékban elhelye­zett ajánlatokat 1928 március 9-én (pénteken) délelőtt 11 óráig kell a ta­nácsi VIII. ügyosztályban (Központi városház, II. em. 218) benyújtani. Az ajánlatok ugyanaznap délelőtt 11 órakor fognak a tanácsi VIII. ügy­osztály üléstermében, II. emelet 196 nyilvánosan felbontatni, mely alka­lommal az ajánlattevők is jelen lehet­nek. A munkálatokra vonatkozó részle­tes költségvetési minták és különleges vállalati feltételek — munkanemen­ként egy pengő ellenében — a tanácsi VIII. ügyosztály mérnöki hivatalá­ban naponta 9—12 óra között az I. pavilion, II. emelet 56. ajtószám alatt kaphatók ugyanott. ­Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1928 február 9-ik napján tartott ülésében. A székesfőváros tanácsa. FRESCHL MIHÁLY ÉS FIA épület- és bútorasztalos üzeme Budapest, X., Juranics-utca 7, sz. Speciálist'! csigalépcsők készítésében, portálok, üzletek és irodaoer'ndezések- ben. A cég főszakmáa épületmunkak készítése Hambach utó.la LEUTWYLER FERENC papirnagykereskedáse és papirnemű gyára Vili., TISZA KÁLMÁN-TÉR 1. Telefon: I.6S-21 WEISZIÓÖ11 ES ISI Sf‘02ók Budapest, I., Budaörsi ut 11. (Saját házban Tatarozási és emeletráépítési munkálatoka ________már most előjegyez._____________ BOGENFÜR ST GYÖRGY autókarosszéria és kocsigyár BUDAPEST, Vili., FECSKE-UTCA 19. SZÁM Telefon: József 413—80. Készít: luxus, autóbusz és teherszáliitó karosz- szeriákat, Amerikai rendszerű Ducs-fényezés. Szobrász műkő-, stucco- és mümárványmunkák elsőrangú kivitelben RÁKOS MANÓ Budapest, VII., Szt. Domonkos-utca 5 Telelőn: József 80—87 Maíánlanülókttr.'2rS7AV“”kÍV'k' f (Ai tanintézet LIOLvUiI Budapest, VII. kerület, Telefon: József 424-47. Dohány-utca 84. szám

Next

/
Thumbnails
Contents