Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-02-11 / 6. szám

6 TTJJtrmAPFST 1928 február 11 GAZDASÁGI ÉLET Nem a Vásárpénztár, hanem maga a főváros venné át az Egyesült Fővárosi részvénymajoritását Ez Egyesült Fővárosinak 300.000 pengő tiszta vagyont kelt a fúzióba hoznia. — A fúzió után lebélyegzik az Egyesül! Fővárosi részvényeit — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Egyesült Fővárosi és a Vásár- pénztár ismeretes fúziós terve ügyé­ben aZ előkészítő tárgj^alások be­fejezést nyertek és ma az a helyzet, hogy a Pénzintézeti Központnak a részvénytöbbség átvételére vonat­kozó memoranduma Lámotte pénz­ügyi tanácsnok asztalán fekszik. A Pénzintézeti Központ ajánlata teljes mértékben figyelembe veszi azo­kat a szempontokat, amelyeket a Vá­sárpénztár vezetősége a tárgyalások során irányadóknak kitűzött. A Vá­sárpénztár vezetősége a fúzió alap- feltételéül azt a kitételt állította fel, hogy az Egyesült Fővárosinak háromszázezer pengő tiszta vagyont kell hozományképpen a házasságba hoznia. Ezen háromszázezer pen- gőnyi tiszta vagyon kimutatása és átadása ellenében hajlandónak nyi­latkoztak a fővárosi urak a nyug­díjalap megteremtésére, amely a fú­zió esetén nyolcszázezer pengő kezdő- sebességgel indulna meg, hogy az az Egyesült Fővárosi régi nyugdíjasai a fúzió alkalmával elbocsátásra ke­rülőket és a Vásárpénztár nyug­díjasait alimentáim tudja. Lamotte tanácsnok most tanul­mányozza a Pénzintézeti Központ memorandumát és azt a jövő hét legelső napjaiban a pénzügyi bizott­ság tizenkettes albizottsága elé ter­jesztik. Noha a pártok vezetőivel a tárgyalások lefolytatása előtt meg­állapodás létesült a fúzió keresztül­vitelére abban az esetben, ha az a fővárosnak anyagi és erkölcsi elő­nyöket biztosit, a legutóbbi napok­ban a baloldali pártok részéről mégis bizonyos animozitás nyilvá­nult meg a fúzió ellen. Remény van azonban arra, hogy az ebben az ügyben összehívandó pártközi kon­ferencián a demokraták és a szociál­demokraták is be fogják látni, hogy a fúzióval a főváros jó üzletet csinál. Mivel az egész fúziós ügynek, amúgy is a törvényhatósági bizott­ság közgyűlése elé kell kerülnie, illetékes helyeken felmerült az a gondolat, hogy az Egyesült Fővá­rosi részvény majoritását ne a Vásár- pénztár, hanem maga a főváros vegye át. A részvénytöbbség szindiká­tusi alapon biztosítva van és ez okból minden tőzsdei spekuláció, amely a részvények árát fel akarja verni, céltalan. A nagyközönség an­nál kevésbé üljön fel spekulációs törekvéseknek, mert a fúzió meg­történte után a részvényeket le fog­ják bélyegezni. Ha létrejön a fúzió, a fúzionált pénzintézetek szék­helye az Egyesült Fővárosi Dorottya- utcai palotájában lesz és ez esetben a Vásár pénztárnak a városháza épületében most működő bank­osztálya, mint a fúzionált pénz­intézet fiókja működne tovább. Az Angol-Hagyar Bank zárszámadása Két és egynegyed millió pengő a tiszta nyereség f Az Angol-Magyar Bank igazgató­sága ma állapította meg zárszámadá­sait, amelyekből kitűnik, hogy a le­folyt évben kétségkívül az Angol- Magyar Bank számolhat be a leg­rohamosabb fejlődésről úgy saját tő­kéjének növekedése, mint részben üzletágainak gyarapodása tekinteté­ben is. Eltekintve a többszörös tőke- szaporítástól, mely az intézet saját tőkéit lényegesen növelte, számos olyan tranzakciót bonyolított le, mely- lyek a bank tevékenységi körét és kereseti lehetőségeit erőteljesen ki­terjesztette. A keresztülvitt tőkeeme­lések közvetve is használtak az ország gazdasági életének, mert azokba si­került a banknak igen előkelő külföldi pénzcsoportokat is bekapcsolni. Ezek az összeköttetések tették lehetővé a bank hatalmas géposztályának önálló­sítását Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. cég alatt, továbbá a British Overseas Bank Ltd. londoni konszernje útján — amely különben a szoros kap­csolat kifejezésére két tagját is de­legálta a bank igazgatóságába — rö­vidlejáratú és olcsó hitelek megszerzé­sét. Az ilyen kommerciális hitelfor­rások^ megnyitása mellett azonban hosszúlejáratú kölcsönöket is tudott a bank gazdasági életünk rendelkezé­séle bocsátani. A lefolyt évben neve­zetesen üzletágai közé sorozta a zálog- levelüzletet s ez alapon mintegy 40 millió pengővel gyarapította az ország forgótőkéjét. 8 ß-n nagyarányú emelkedés szembe­tűnően tükröződik a mérleg főösszegé­ből, mely az előző évhez képest majd- í1®?? megduplázódott. A rohamos fej­lődés még inkább megítélhető, ha a mostani szárszámadás adatait a három év előttiekkel hasonlítjuk össze. Ezek­ből kitűnik, hogy a bankra bízott idegen tőkék 25 millió pengőről közel 100 millióra, váltótárcája 5.8 millióról 48.6 millióra s az adósok 14 millióról 42.8 millió pengőre emelkedtek. A fej­lődéssel arányban áll az intézet ki­mutatott és intern tartalékainak gya­rapodása, ami mellett az osztalék az 1925. évi 4 pengőről most 6.50 pengőre növekedett. Az elért eredményben persze megfelelő szerep jutott az in­tézet 10 budapesti és 8 vidéki fiók­jának, 8 affiliált pénzintézetének s az érdekkörébe tartozó nagyarányú ipari és kereskedelmi vállalatok kedvező prosperitásának is. A bank igazgatósága a megállapított zárszámadási adatokról alábbi közle­ményt adta ki: Az Angol-Magyar Bank Rt. igaz­gatósága február 7-én tartott ülésében megállapította az 1927. üzletév mér­legét, mely 2.232,818.71 P tiszta nye­reséggel zárul, az előző évi 928,219.64 P-vel szemben. A nyereség folosztása tekintetében az igazgatóság azt a ja­vaslatot fogja a február 29-ére egybe­hívott 37. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy abból osztalékul 1.560.000 P, vagyis részvényenként 6.50 P (13%, a tavalyi 12%-kal szem­ben) fizettessék ki, a tartalékalap gyarapítására az alapszabályokban elő­írt 79.223 P dotáció helyett 268.182 P (tavaly 63.636 P), a nyugdíj tartalék növelésére pedig 100.000 P (tavaly 50.000 P) fordíttassék, míg az alap­szabályszerű levonások után fenn­maradó 146,190.80 P (tavaly 48.360 P) az 1928. üzletév számlájára vitessék át. A bank mobilitását az jellemzi leg­jobban, hogy a’fenti 58.4 millió P ösz- szegű betétállománnyal szemben 61.7 millió P összeg áll elsőrendű mobilitású vagy ontótelekben, nevezetesen pénz­tári készletek 3.1 millió P, a váltótárca 48.6 millió P (tavaly 20.9 millió P) és a tőzsdén jegyzett kurrens értékpapí­rokra nyújtott előlegek 10 millió P (tavaly 3.5 millió P) összegben. Az 1927. év folyamán az intézet 190.4 millió P összegű váltót számitolt le (1926-ban 100.2 millió P) és e nagy forgalom ellenére fizetésképtelenségek­nél egyáltalában nem volt érdekelve. Az adósok tétele — a géposztálynak Nemzetközi Gépkereskedelmi Rész­vénytársasággá való átalakulása, il­letve különválása ellenére — az egyéb üzlet növekedésének megfelelően az előző évi 27.2 millió p-ről 42.8 millió P-re emelkedett. Az intézet saját zálog­leveleinek fedezetéül szolgáló törlesz- lesztéses dollár-jelzálogkölcsönök 5.8 millió P-vel szerepelnek az 1927. év végén. Az értékpapírtárcában szereplő állandó jellegű érdekeltségek, az azóta bekövetkezett jelentékeny árfolyam­emelkedések ellenére ismét ugyan­olyan árfolyamokon vannak felvéve, mint aminők a felértékelési mérlegben szerepeltek. Ugyanez vonatkozik a bank értékes ingatlanaira is, melyek az ingatlanok forgalmi értékében be­állott jelentékeny emelkedés ellenére változatlanul szerepelnek. Uj tétel gyanánt szerepel az aktívák között a géposztályból alakult fentebb említett Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt.-nál fennálló 7 millió P összegű törzsrész­vényérdekeltség (e társaság 11,144.000 P összegű elsőbbségi részvényeit tud­valevőleg a bank angol, holland és svájci üzletbarátai vették át); ezzel az alapítással kapcsolatban igen jelenté­keny lekötött tőkék szabadultak fel a bank részére. Az igazgatóság elhatározta, hogy a bank nyugdíjasai helyzetének javítása érdekében a közgyűlés elé javaslatot terjeszt a nyugdíj arányszámnak 30 százalékról 40 százalékra való önkén­tes felemelése iránt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Weiss Fülöp elnöklete alatt e hónap 7-én tartotta meg 86-ik rendes évi köz­gyűlését, mely az igazgatóság összes javaslatait elfogadta. Az igazgató­ságba új tagokként gróf Zichy János v. b. t. t. és Belatiny Artúr, a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke, a felügyelőbizottságba pedig új tagként Haggenmacher Ottó válasz­tattak be. Az 1927. évre szóló oszta­lékszelvényt a bank február 8-ától kezdődőleg darabonként 6 pengővel váltja be. A bankok a kislakásépítkezések árának 99 százalékát már megkapták a fővárostól. A bécsi-uti kislakások átadásával a főváros kislakásépitő- akciója végétért és a szerdánként össze­ülő ötös ellenőrző bizottság az építkező cégekkel a végső leszámolásokat ejti meg. A főváros az építkező cégekkel, illetőleg az őket patronizáló nagyban­kokkal szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződésben meg­állapított összegeket az utolsó fillérig kifizeti, mivel a kölcsönszerződésben a bankok garanciát vállaltak arra, hogy az esetleges hiányokért egy esz­tendeig jótállást vállalnak, ezt a garan­ciát pedig a főváros elegendőnek tartja Ilyképpen a vállalkozó cégek kifizetése elé akadály nem gördül és az építkező cégek már követelésük 99 százalékát készpénzben fel is vették a fővárosnál. A fenmaradó egy százalék az egyes épületeken még vitás kiigazítások és pótlások biztosítására szolgál, de ha ezek, a már egészen jelentéktelen hiá­nyok pótoltatni fognak, ezt a marad­ványt is azonnal folyósítani fogja a szociálpolitikai ügyosztály. ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK Út-, csatorna- és betonépitésf vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés - Mészkőbánya. Vili., FUTÓ-UTCA 10 Telefon: J 303 -85. A Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank február 5-én tartotta Popovics Sándor elnöülé­sével közgyűlésének IV. rendes évi ülését. A főtanács jelentéséhez Jékey László részvényes szólott hozzá, -aki elismerését fejezte ki a bank vezetősé­gének és tisztviselői karának, körül­tekintő és eredményes munkálkodá­sukért. Popovics Sándor elnök válaszában köszönetét fejezte ki a felszólalásokban megnyilvánul felismerésért, majd kifej­tette azokat az okokat, amelyek a főtanácsot az 1927. üzletév nyeresé­gének felosztását tárgyaló javaslatá­ban arra indították, hogy az 1927. év kedvező eredményét a bank belső megerősítésére fordítsák. A közgyűlés ezután tudomásul vette a főtanács évi jelentését, majd jóvá­hagyta az 1927. évi zárszámadá okát és a főtanács részére a felmentvényt megadta. Dr. Schóber Béla vezérigazgató elő­terjesztésére a közgyűlés elfogadta a főtanácsnak az 1927. üzletévi nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. A bank az 1927. üzletévre szóló osztalékot a 4. számú részvényszel­vény beszolgáltatása ellenében összes intézeteinél 1928 február 7-től kezdve fizeti ki. A LEIPZIG! M1NTAVÁSÁR a legkedvezőbb bevásárlási for­rása a világnak és a legna­gyobb mintalátványos­sága Európának! Több mint 1600 árucsoport az összes szakmá­ból képviselve van. 10.000 kiállító 21 országból a legjobbat és a legtökéletesebbet mutatja be TAVASZI VAsAR 1928 március 4—10-ig NAGY MŰSZAKI ÉS ÉPÍTÉSZETI vAsAr március 4—14-ig Nagy vasúti kedvexmöny KUBQnvonat hálókocsival Budapesttől Leip- zigig átszállás nélkül. IndulA-i: március hó 2-án 23 órakor a Keleti pályaudvarról Iti0yen ntmet és cseh vlium. Útlevelek átvétele vizumok beszerzése végett legkésőbb febr. 25-ig kSsbejelen-ések • legkésőbb febr. 23-ig selebbi felvilágosítást nyújt a tiszteletbeli íviselő: i’UHRáUER OTTÓ igazgató, Buda­. Vr. AO rP«1 alnn • r ‘,UQ_Q| magyar éphű r£szyínyiírsuui BUDAPEST. VI, TERÉZ-KÖRUT 34. Telefon; T. 212-64 . Alapittatott 1889-ben. Sürgönyeim : „Epitő 272-64. budapest.“ Mindennemű vízépítés, folyamszabályozás és i satornazás Kotrások dunai műtárgyakkal, csa- tornakutrókkal és excavátorokkal.Dunai homok- és kavicseladás és szállítás Vízi szállítások es darukkal való kirakodáson. Alapozások, mély- és magasépítés. Út- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépites. Kömun- kalatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Hajó-és kotrojavitótelepéstéli kikötő Apostagon PAUL1NI GÉZA Autójavító és a-katresz. készítő use me Budapest, IX., Gyep-utca 10. Telefon: J. 312-93, Gyártja az I S T R O S rákapcsolható csélnak motorokat LOPOS GYULA szabadalmazott ISKOLAPAnOK ISKOLAI BÚTOROK ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNA­SZEREK GYÁRA Budapest, III.. Bácsl-At 65- 'el.: Ú. 625 05 Árjegyzéket és kö'tséev t-r* *el8zólitásra küldök.

Next

/
Thumbnails
Contents