Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-22 / 50-51. szám

Ok. Fővárosi Nyilvános Könyvtár Bpest, IV, Gróf Károlyi-^' V. év folyásit 50—dl. szám Budapest, 1920 december 22 UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre ............................30 pengő Fé lévre.............................................................15 pengő Eg yes szám éra 60 fillér Fekete Karácsony Néhány nap múlva Jézus szüle- tésének ünnepe köszönt reánk, és a Treuga Del ájtatos csendje borul városházára és városházi politi­kára. Elcsitulnak a hétköznapokon annyira népes folyosók, a közgyű­lési terem üres és hideg padsorai között csend hallgatózik, újévi szó­noklatokra készülődnek a pártvezé­rek, marsallbotról álmodoznak a közkatonák, a karácsonyi segélynek örülnek a tisztviselők, az uj taxi- rendszámoknak az engedélyesek, a hatszáz szellemi szükségmunka ál­lásban reménykedik a hatezer pá­lyázó, összeköttetéseiben bízik a be nzinkut-engedély ekért folyamo­dók légiója ... Egyszóval: hiányta­lan az ünnepi hangulat. E sorok írója nem karácsonyi ve­zércikket iró miniszter, hogy a leg­súlyosabb pléh-álarcot felvéve most azon reményét fejezze ki, hogy az ünnepek utóin is a karácsonyi bé­kesség töltse el a lelkeket. Nem va­gyunk annyira naivak, hogy ilyen obiigát reménykedésekben bízzunk, mert előre tudjuk, hogy karácsony szürke harmadnapján újra kezdő­dik a tülekedés, a verekedés, a harci zaj, az önérdek keresése, má­sok sárba rántása, vagyis az ünnep­napok alatti pihenésben gyűjtött erő csak arra kell, hogy a régi fegyverzetben frissült erővel szán­janak harcba valódi, vagy mondva­csinált ideáljaikért a régi harcos felek. Még arra sem használjuk fel az évfordulót, hogy mérlegre állítsuk a múló év eseményeit. Ezt már csak azért sem tehetjük meg, mert né­hány ur akkora képpel rendelke­zik, hogy testi valóságuk nem férne a, mérlegre. Vagy hogyan lehet mérlegre tenni azt a vigasztalan destrukciót, amely a törvényható­sági bizottságban tombol? A szószá­tyárkodásnak, a. céltalanságnak, az ötlettelenségnek, a zabolátlanul dü­höngő kérgeségnek azt a sivár mér- téktelenségét, amelynek szinte min­den törvényhatósági bizottsági ülé­sen émelygő gyomru tanúja a vá­rosháza krónikása? Tisztelt köz­gyűlés! Az unalmasságot, a handa- bandázást, a durva hangot mind meg lehet bocsátani, de a tehetet­lenséget soha! Ünnepek után újra kezdődik a danse macabre, a vezércikk a bal­párti estilapban, a kontra-szónok­lat az emlékserleg ünnepélyen, a rekontra-obstrukció a , közgyűlésen, de mi nyugodtak vagyunk, hogy ez a meddőség, amely elzülleszti az autonómiát és lehetetlenné teszi az alkotó munkát; soká nem t ar t- h a t! Ez a tánc lesz a végső, az ócska verkli kellemetlen nyikorgá­sára senki sem kiváncsi, amikor harsonák zengenek! Nálunk lelki- ismeretesebb híve nincs az önkor­mányzatnak, de most már mi is kénytelenek vagyunk megállapí­tani, hogy ez a törvényható­sági bizottság megérett a megszűnésre! Erre a fekete karácsonyra türel­met, a jövő év karácsonyára pedig uj törvényhatósági bizottságot kí­vánunk Budapestnek! A jeleit és a jövő problémái Sipőcz polgármester nyilatkozik az Uj Budapestnek a folyó év nagy városházi eredményeiről, a fővárosi törvény revízió­járól és a jövő esztendő fontosabb programpontjairól — „Az uj fővárosi törvényt csak az ősi autonómia sérelme nélkül szabad megalkotni“ — mondja a polgármester — A jövő év első hónapjait a személyi kérdések foglalják le, azután sorra kerül az üzemi probléma — Az Uj Budapest tudósitójától — A karácsony előtti hét forgatagában kereste fel az Uj Budapest munkatársa Sipőcz polgármestert, hogy vele az aktuális eseményekről beszélgetést foly­tasson. A zsúfolt titkári szobában a megszokott kép: Szlovák Pál és Farkas Ákos tanács jegyzők fogadják a látogatókat, de csak kévésük előtt nyílik meg a belső ajtó. A polgármester lekötelező szívélyességgel fogadta az Uj Budapest munkatársát. — Mit tart Méltóságod a avulóban levő esztendő legna­gyobb eseményének? — volt első kérdésünk. —- Az eseményekben gazdag 1928-^s e\ legna­gyobb eseménye véleményem szerint .a Községi Ta­karékpénztár megalakítása volt, — hangzott a pol­gármester válasza. — Évtizedek kívánsága nyert ki­elégítést ennek a nagyfontosságu intézménynek a létrehozásával, amely szerintem határkövet jelent a főváros gazdasági életében. Nagyon biztatóak a jövőt illetően azok az auspiciumok, amelyek között a nagyrahivatott intézmény működését megkezdte, a takarékpénztár súlya és tekintélye egyre gyarapszik, betétállománya nő, és igy minden remény megvan arra, hogy rövidesen egyképen jelentős faktora le­gyen a városházi és a gazdasági életnek. — Másik nagyfontosságu eseménye a folyó esz­tendőnek a Segitőalap megszervezése és utnakindi- tása volt. Az a szerkesztő ur által jól ismert szeretet, amelyet minden kollegámmal szemben érzek, arra buzdított, hogy mennél tökéletesebb legyen ez az uj intézmény, mennél nagyobb segítség legyen kartár­saim számára a tisztviselői pálya rögös országútján. Örömmel állapítom meg, hogy a kezdet a legbizta­tóbb, megvan minden remény arra, hogy az intézet nélkülözhetetlen segítője legyen a fővárosi alkal­mazottak nagy seregének. — Az 1928-as esztendő harmadik nagy eseményé­nek egy olyan ügyet tartok, amely a nyilvánosság által még nem túlságosan felkapott, de jelentőségé­ben, kihatásaiban óriási horderejű dolog. Ez az ügy: az Élelmiszer-nagyvásár létesítése, amelyre tudva­levőleg húszmillió dolláros kölcsön nyújt fedezetet. A helyi kikötő és a vámmentes kikötő szomszédságá­ban létesülő Élelmiszer-nagyvásár arra hivatott, hogy ezeken a vidékeken egy uj városrésznek vesse meg az alapját. — Mit tart Polgármester ur a néhány nap múlva be­köszöntő uj esztendő legnagyobb feladatának? — Kétségtelenül a fővárosi törvény revízióját, illetőeg az uj fővárosi törvény megalkotását. Ebben a kérdésben álláspontom ismeretes, és azt pontosan körvonalaztam legutoljára a Városok Kongresszu­sának miskolci ülésén. Kétségtelen, hogy a fővárosi adminisztráció bizonyos tekintetben elavult és reví­zióra szorul, azonban éppen annyira kétségtelen, hogy ezt a revíziót csak az ősi autonómia sérelme nélkül szabad végrehajtani. A magam részéről az uj fővárosi törvényt illetően csak ilyen megoldást tar­tok lehetségesnek, vagyis a bölcs mérséklettel keresz­tül viendő modernizálást, az önkormányzati jogok ser elme nélkül. A megoldás ezen módja mellett fogok síkra szállani, és kétségtelennek tartom, ebbeli törek­vésemben úgy a kormány, mint a főpolgármester ur, nemkülönben a törvényhatósági bizottság vala- mennyLjpártja mellém áll és támogatni fog. Mi a legközelebbi hónapok programmja? volt utolsó kérdésünk. — Kétségtelen, hogy a legközelebbi hónapok a személyi kérdések jegyében fognak lefolyni — mon­dotta Sipőcz polgármester. Január második felében fog lezajlani az alpolgármester-választás, azután egy­másután következnek a plébános-vi osztások, a meg­üresedett elöljárói állások betöltése. A folyó ügyek­kel párhuzamosan fog a törvényhatósági bizottság elé kerülni az üzemi probléma, továbbá az uj köz­ponti kórház ügye, amelyre vonatkozólag vezetésem alatt megkezdődtek már a tárgyalások. Remélhető, hogy a törvényhatósági bizottság ezeket a nagy­jelentőségű problémákat olyan higgadtan és mérsék­lettel fogja tárgyalni, hogy ezek a problémák a fő­város közönségének javára lesznek megoldhatók. ... Ezzel véget is ért az interjú. Az újságíró bol­dog karácsonyi ünnepeket kívánt a polgármesternek, aki idehaza, szerető családja körében tölti az ünne­peket. A Boráros-téri polgári egyszerűséggel, de nemes ízléssel berendezett lakásban néhány napra elárvul az Íróasztal, amelyen a polgármester azoknak az aktáknak százait és ezreit szokta átvizsgálni és aláírni, amelyeknek elintézésére hivatalában nincsen idő és mód. Az újságírói toll, amely a tisztiügyészi szobától való elindulás percétől kezdve mindmáig híven, szeretettel és becsülettel szolgálta azokat az eszméket és világnézetet, amelyeknek a polgármester ur lelkes lovagja: megáll egy pillanatra sietős mun­kájában, hogy tisztelegjen Sipőcz Jenő dr. történelmi jelentőségű munkássága, nemes konzervativizmusa és makulátlan tógája előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents