Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-01 / 47. szám

1928 december 1. UJ JBHDAEESI 3 R székesíövárosi utbnrkolatok reiormálása Irta: Király Kálmán székesfővárosi műszaki tanácsos (Folytatás.) Átmeneti és télikabúioK valódi angol szöveteimből gyönyörű kivitelben, nagyon olcsón. Készen Kaphatók. A vevő kívánságéra ugyanazon árért in érték utón Is Készítek WIDDER íerííszabd, IV., Várostidz-u. 20 Telefon : Automata 880—20 Milyen burkolat alkalmazandó? A kü­lönböző útburkolatokkal eddig szerzett tapasztalatok alapján két tényt állapít­hatunk meg: a) Oly burkolat, amely minden tekin­tetben kifogástalan lenne, vagyis a gép­kocsi és lóvontatás igényeinek egyaránt megfelelne, létesítése kis költséget igé­nyelne, emellett tartós, hézagmentes és a por- és sárképződés szempontjából is tökéletes lenne: nincs. b) Gyakorlott szakember minden egyes útra meg tudja mondani a legmegfele­lőbb burkolatot, amely azután, ha jó anyagból, szakszerűen készül, a várako­zásoknak meg is fog felelni. Természetesen az útburkolás is első­sorban pénzügyi probléma. Sokszor meg kell alkudnunk saját magunkkal. A ren­delkezésre álló hitelösszeg csekélysége miatt nem alkalmazhatjuk esetleg azt a burkolatot, amelyet a legmegfelelőbbnek tartunk. Budapesten általában a következő irányelv vált be: a) A főforgalmi ut legmegfelelőbb burkolata: bitumenes hézagkiöntéssel el­látott' tartós bazaltkövezet. b) Középforgalmu utón alkalmazzuk az aszfaltot vagy a 'keramitot, nagy emelkedés esetén a bazalt kiskövet, vagy a bitumenes makadámot. c) Kisforgalmú utón megfelel a kát­ránnyal stb. preparált makadám (zúzott­kő) burkolat. Az alsó vezetékek elhelyezését leg­helyesebb az útburkolás előtt elvégezni. Ennek dacára gyakran megtörténik, hogy egy nemrég készített útburkolatot valamely földalatti vezeték utólagos el­helyezése miatt fel kell bontani. Tekin­tettel arra, hogy ez egyrészt felesleges pénzkiadást jelent, amennyiben a fel­bontott burkolatot helyre kell állítani, egyúttal a forgalomra is bénitólag hat. Hogy ily eset ne igen fordulhasson elő, a főváros útügyi osztálya földalatti köz­művek lefektetését és az utak burkolá­sát összhangba igyekszik hozni. A köz­művek vezetőségével közli az útbur­kolási programmot, másrészt bekéri a fektetendő kábelek és csővezetékek programmját. Megbeszélések alapján az­után közös munkaprogramm jön létre. Hogy ezek dacára is előfordulnak utó­lagos bontások, ennek legfőbb oka az, hogy az útburkolás befejezése után (pl. egy gyárépítés folytán) uj szükséglet merül fel. Ha az utólagos felbontás bosszantó is, megvan annak az örven­detes momentuma is, amennyiben az városfejlődési ténynek folyománya. nácsnok-fő jegyzői állásra, Szeme- thynek sem a főügyészhelyettesi stallumra, az elöljáró-választások pedig néhány szavazaton fognak el­dőlni... Hogy azután mit hoz a későbbi jövendő, azt még nem tud­juk... Jelentem továbbá, hogy a nyugdíjba ment Rumbach rövide­sen méltóságos ur lesz, Orczyval és Barczennel egy ütt... — Ki lesz Buzáth titkára ? — Marad Kertész Aranka, noha az első alpolgármesternek férfi tit­kár is jár. Buzáth azonban annyira meg van elégedve Arankával, hogy néhai való jó Rózsavölgyi alpolgár­mester ur példáját követve, nem kér férfi titkárt az elnökitől, pedig már számosán pályáztak rá. Buzáth különben mint első alpolgármester is régi hegyén, az első emeleten fog maradni. — Házassági hir ? — Pacher Béla dr. tanácsi fogal­mazó feleségül vette Deot Stefánia kisasszonyt. Mindketten a szociál­politikai ügyosztályban vannak és az esküvőn természetesen teljes számmal megjelent az ügyosztály, Liber tanácsnok vezetésével. Az ifjú pár különben nászúira Olasz­országba utazott. — Én is elmennék, kedves dr. Vá- rosházy. Egyebekben ajánlom ma­gamat további szives gráciájába... — A viszontlátásra, kedves Szer­kesztő ur! A villamosvasúti vágányok zónájá­nak burkolása. Sok panaszra ad okot az a körülmény, bogy a sínek mellett a burkolat csakhamar tönkremegy és ezért az útburkolatot gyakran kell javítani. Ennek oka rendesen az, bogy a villa­mosvasúti vágányok alépítménye nem jó, a sínek mozognak, következésképpen a sínek mentén lévő burkolat is örö­kösen rázkódtatásoknak van kitéve és igy az, ha az aszfalt, úgy töredezik, ha pedig kövezet, úgy az egyes kövek egy­máshoz képest elmozdulnak: a burko­lat meglazul. Hogy ez ne fordulhasson elő oly sűrűn, a kereskedelemügyi mi­niszter már a háború előtt elrendelte, hogy az alépítmény alapzatos makadám tartozik lenni, erre kerüljön a három­negyedes bazalt kockakőburkolat, bitu­menes hézagkiöntéssel. A közlekedés szabályozása. A gépkocsi- forgalom nagyarányú terjeszkedése maga után vonja a közlekedési balesetek számának gyors növekedését. Azokban a világvárosokban, ahol az autó már régebben tért hódított, a balesetek szá­mának apasztása végett különböző célra­vezető intézkedéseket tettek: a gyalogos forgalmat a fontosabb utcakereszteződé­seken csakis az úttengelyre merőleges irányban kijelölt átjárókon engedélye­zik. Nagyforgalmu tereken nagy járda­szigetek létesítésével aránylag keskeny úttesteket jelöltek ki a kocsifoi-galom részére. Keskeny utcákban bevezették az egyirányú forgalmat, sőt Német­országban első- és másodrendű utakat is jelölnek meg, amelyekre azután külön­böző megszorításokat léptettek életbe. A járdaszigetek és az átjárókkal kap­csolatos fényjelzőkészülékek nálunk is kipróbáltattak, még pedig sikeresen: a Berlini-téren, a Nagykörúton stb. A szépészeti szempont érvényesítése az utakon és utcákon fölötte kívánatos, örvendetes, bogy ezen a téren is a budapesti utcákon baladás észlelhető. A kivilágított birdetőoszlopok és meg­állójelzők, valamint az autóbuszüzem csinos fedett váróhelyei utcáink tetsze­tősségét lényegesen fokozzák. Fölötte kívánatos, bogy a piaci bódék is mielőbb reformáltassanak. Az utak fásítása. Az újabb utrendezé- sek alkalmával a fásításra fokozott figyelmet fordítunk. Főelv: kevés, de szép fa. Ehhez elsősorban helyre van szükség, fát tehát csak oda ültetünk, ahol a szükséges gyalogutszélesség (5 méter, előkertnél 3.5 m.) rendelkezésre áll. A leghelyesebb, ahogy azt Német­országban teszik: az utat, ha elég szé­les, tagozni és közbeeső utsávra tenni a fasorokat. A díszterek parkozása. Lényeges ha­ladás állapítható meg újabb időben lé­tesített tereinken, amennyiben a régente szokásos magas kerítések és magas bokrok helyett a szabad kilátást meg­engedő alacsony ültetvények és keríté­sek váltak szokásossá. így azután az épületek homlokzatai teljes mértékben tudnak érvényesülni. STELLA? < CIPŐKERESKEDELMI { 5 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG > 3 VII.. KIRÁLY UCCA 57. C 5 TELEFON: JÓZSEF 321—73. > J A fővárosi alkalmazottak > 5 beszerzési forrása > « Állandóan nagy raktárt tartunk > 2 elsőrendű v 3 női-, férfi-, gyermek-, uxus-, sport-, va- v. V dász-és strapacipőkben, továbbá há- S> ^ zi-,tenniszcipőkbenésszandálokban. > 2 Nagy választék: > 3 külföldi női divathócipő, valamint C. 3 férfi- és gyermek hó- és sárcipőkben, C 3 divatszinü la selyem- és flór- C 3 harisnyák és zoknik. C 3 4 havi hitelI Mérsékelt áraki £ <"<WWWVWVWWWW Az útügyi szükségletek a következők: Uj utak építése végett legalább 20 millió pengő szükséges. Ezen összegből meg­építendők: a főutak hiányzó szakaszai, a budai hegyvidék fontosabb utai és a Lipót-köruttól kifelé eső utcák, vala­mint általában a sűrűn lakott uj mellék­utcák úttestei. A makadám-utakat át kell épiteni. Erre a célra 10 millió pengő kell. Az említett munkálatokat 5 év alatt kell elvégezni, az időközben felmerülő uj út­építési szükségletekre 5 millió pengő irányozandó elő, a földalatti közművek áthelyezésére és javítására ugyancsak 5 millió, vagyis összesen 40 millió pen­gőre van szükség. Megjegyezzük, hogy ez összegben a Tabán rendezése nem foglaltatik benn. Azt külön pénzügyi művelet alapján kell végrehajtani. A munkálatok végrehajtása. Az előb­biekben kimutattuk, hogy uj utak épí­tésére, hogy legalább a legfontosabb szükségletek fedeztessenek, 20 millió pengőt kell előirányozni. Nehogy ezen összeg felhasználásánál ötletszerűség ér­vényesülhessen, fölötte szükséges, hogy a munkálatok a sürgősség sorrendjében programmba foglaltassanak. Ha az útvonal szélessége a tagozott profil alkalmazását megengedi, úgy nagyon kívánatos az úttesten a külön­böző forgalmakat egymástól elkülöní­tett utsávokon lebonyolítani. Sokszor megelégedhetünk a profil egyrészének burkolásával, vagy pedig nem építjük ki a kocsiutat ezidőszerint még végleges szélességben, hanem csupán ideiglenes szélességben. Az igy megmaradt pénzt egyrészt arra alkalmazzuk, hogy költ­ségesebb, de egyúttal tartósabb útburko­latról gondoskodjunk, másrészt az út­hálózaton nagyobb hosszon készíthetünk útburkolatot. Ha valamely útvonalon villamosvasúti vágányok fekszenek vagy fektetendők, akkor azokat lehetőleg külön pálya­testre tesszük. Ezen megoldásnak előnye, hogy elmarad a vágányzónák burkolási költsége, a villamosvasút okozta bal­esetek száma lényegesen csökken annak dacára, bogy a villamosvasút nagyobb sebességgel közlekedhet. Külföldön, kü­lönösen Németországban sok helyen szokásos a külön pályatest pázsitozása. Igen kívánatos, hogy Bxxdapesten is, az ut tetszetősségének fokozása végett, legalább kiséx-letképpen egy-két útvona­lon, ily pázsitozást a vasúttársaság sa­ját érdekében is már, t. i. bogy a reá nézve igen kedvező külön pályatest­megoldást a közönséggel megkedveltesse, létesítsen. Ha az ut nem elég széles abhoz, hogy külön pályatestet hasítsunk ki, úgy, ahogy azt ma már mindenütt teszik, helyezzük a villamosvasúti vágányokat az ut közepére. Ezen elrendezés előnye, hogy a forgalmat megosztja, a burko­laton a vizlevezetést megkönnyíti, végül a kocsiutterület jobb kihasználását teszi lehetővé, mintha a vágányokat két ol­dalt tennénk 3.50—3.50 méterre a szegé­^Illllll#illlllllllllll#llllllllllllll#illlllllllllll9illlllllllllli#lllllllllllllitlinili^ •Shaku-Do­| művészi bronzcsillárok gyára | és szoboröntöde ( ♦ == Budapest, | | IX. kér., Mester-utca 26. | =E ♦ • Ü A fővárosi alkal- 1 § mazottaknak 4-6 = havi hitel kész­ít 'I' pénzárakon. 'I* i § Mintatermeinkben úgy pol- § i gári, mint luxuslakások ré- § I szére állandóan nagy vá- § 1 Iasztékot tartunk. i lyezóstől. Az ismertetett előnyök kész­tették a Bxxdapesti Székesfővárosi Köz­lekedési Részvénytársaságot, hogy a Rákóczi-xxtra nézve a hatóságnak a vá­gányoknak utközepes elrendezését java­solta. A vonatkozó előterjesztés most van tárgyalás alatt. A fedezet kérdése. A fent ismertetett xnxxnkálatok végrehajtására, ahogy azt már kifejtettük, összesen 40 millió pen- gőx*e van szükség. Ezen költségösszeget leghelyesebb kölcsön utján biztosítani. Törlesztésre három tétel használható fel: az érdekelt ingatlantxxlajdonosok által az xxj bux-kolatok xxtán íizetexxdő burko­lási járulék, a mai rossz, minduntalan javításra szoruló burkolatok helyett al­kalmazandó tartósabb burkolatok révéix keletkező kax’bantartási megtakarítás és végül a költségvetésbe évről évre be­állítandó uj utak építésére száxxt összeg. A részletezett útügyi munkálatok ter­vezésére, ellenőx-zésére és leszámolására kellő számxx begyakorolt személyzetibe van szükség. Nehogy a ma ideiglenesen alkalmazott fiatal mérnökök a fővárost elhagyják, azokat a mainál jobb fize­téssel, véglegesen, nyxxgdijképes állás­hoz kellene juttatni és ezzel az ő munkakedvüket és felelősségérzésüket növelni. Erednxények. Fejtegetéseinknek végére éx’tiink. Megismex-tük a fővárosi xxtháló- zat burkolatainak fejlődését, az útügyi költségek alakulását, az utak rendezé­sével összefüggő kérdések műszaki és pénzügyi vonatkozásait és azokat az irányelveket, amelyek hivatva vannak arra, hogy Budapesten a közlekedést kellemessé és olcsóvá tegyék. Az objektiv szexnlélő, ha Budapest utait vizsgálta, mindig megállapíthatta, hogy a fővárosi mérnökök a rendelke­zésükig álló fedezet kex-etén belül sike­resen oldják meg az útügyi feladato­kat. Ei-re a megállapításra jutott nem­rég a székesfőváros kiváló főpolgármes­tere dr. R i p k a Ferenc is, midőn Bu­dapestnek közkedvelt polgármestere dr. S i p ő c z Jenő kíséretében a főváros egész úthálózatát vizsgálat tárgyává tette. Az elért eredmény elsősorban 3 kiváló hivatalvezetőnek köszönhető: néhai F o c k Ede tanácsnoknak a városi út­építés nagymesterének, azután 2 méltó utódának: S o 11 y Lajos és Rumbach Dezső tanácsnokoknak. Mi fővárosi útépítő mérnökök Buda­pest úthálózatának sorsát mindig szi­vünkön viseltük. Sajnos, nem sikerült mindig elérni azt, amit szerettünk volna. A közlekedés úgyszólván máról hol­napra megváltozott. A fővárosi utakat azonban nem lehet egyik napról a má­sikra az autóközlekedés igényeihez ido­mítani. Ehhez idő, pénz és megfelelő műszaki személyzet szükséges. A főváros vezetősége az útügyi kér­dést nagy jóakarattal kezeli, mivel pedig bennünk megvan a szükséges munkakedv és munkakészség, ezért biz­tos, hogy Budapest csakhamar párat­lanul szép fekvéséhez méltó úthálózatot nyer. Isten adja, hogy úgy legyen! ÜVEGBETON KEPPLER SZABADALMA

Next

/
Thumbnails
Contents