Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-11-10 / 44. szám

1928 november 10. ujmwAPmr GAZDASÁGI ÉLET Szenzációs ujilás a modern nlépilés lerén Külkereskedelmi mérlegünk javulását várják egy magyar útburkolási szabadalom sikerétől — Az Uj Budapest tudósítójától — Az automobil térhódítása sokkal rohamosabb, mint az egyéb, főként lófogatu jármüvek pusztulása, ezért tehát, kevés kivétellel, világszerte az úgynevezett vegyesközlekedés korszakát éljük. Az utak szempont­jából ez a legkedvezőtlenebb, miután a különböző jármüvek különböző­képen veszik igénybe az útburko­latot, emellett minden járműnek a közlekedés biztonsága szempont­jából más-más igénye van. A vegyes forgalom különösen nálunk igen nagyarányú, ahol speciálisan tago­zódott forgalomról egyetlen útvona­lunkon sincs szó. Ennek tulajdonít­ható, hogy mind a hazai, mind a külföldi útépítő szakembereket esz­tendők óta izgatja a probléma: olyan útburkolatot előállítani, amely ezeknek- a heterogén igényeknek és igénybeli ételeknek a leginkább meg­felel. Mindezideig tényleges sikert ezen a téren elérni nem lehetett, a fő­városban létesített úgynevezett pró­baszakaszok bizonyítják ezt legjob­ban. Ugyanez az oka annak, hogy a főváros vezetősége mindezideig nem is döntött afelől, melyik rendszerrel végeztesse a főváros több mint 2 millió négyzetméternyi területet ki­tevő vizes makadámút iának mü- burkolását. A próbák most is foly­nak, legutóbb a Balaton-utcában bí­zott meg a főváros három vállal­kozót próbaszakaszok készítésével. A nagy igyekezettel folyó munká­latokat pénteken délután tekintette meg Ripka Ferenc főpolgármester, akit erre a szemlére Rumbach Dezső műszaki tanácsnok kisért el. A mű­szaki tanácsnok adta meg a hely­színén a szükséges szakszerű fel­világosításokat, amelyekből kiderült, hogy a Balaton-utca első szakaszán kilátás van arra, hogy a modern útépítés terén korszakalkotó újí­tást produkált egy magyar vál­lalat. E szakasz egész építési technikája teljesen szokatlan, gyorsasága és egyszerűsége meglepő, az ajánlati költségvetésből kitűnik, hogy mint­egy 30 százalékkal olcsóbb a szoká­sos finomabb burkolási rend­szereknél. Magyar szabadalom ez a kiválónak ígérkező módszer, amely hosszú éve­kig tartó beható és a hazai külön­leges éghajlati és forgalmi viszo­nyoknak megfelelően kidolgozott el­járás. A kérdéses vállalat, az Utburkoló és Építőanyag Gyárak R. T. sajtolt mészhomoktéglákkal bur­kolja az utat. Az evakuált térben bitumennel át­itatott téglákat szállításra és épí­tésre kész állapotban hozza forga­lomba a vállalat: valamint azt az utca szélén lerakják, azon nyomban építeni is lehet az utat, szinte bo­szorkányos gyorsasággal. Alapozás­nak megfelel a vizes makadám is, avagy pedig 15—20 centiméter vas­tag cementréteg, amely vékony ho­mokréteggel behintve, minden kü­lönösebb eljárás nélkül alkalmas a téglaburkolat ráépítésére. Ezeket a téglakockákat kövezőmunkások szo­rosan egymás mellé helyezik és ezzel az egyszerű és tüneményes gyors eljárással valójában már el is készült a műburkolat. Rögtön átadható a forgalomnak, miután az automobilok és kocsik súlya .,hengerli“ ki a felületet, amely két-három napon belül teljesen hézagmentessé válik, «ima és portalan lesz, könnyen tisz­títható, főleg pedig percek alatt javítható. Javításra azonban elég ritkán kerül sor, miután ez a burkolási rendszer tartósság szempontjából messze felülmúlja az összes eddigi eljárásokat. Debrecen és Hajdú­szoboszló közt már több, mint hét hónapja, van használatban egy ilyen müaszfalttégla burkolatú ut, amely azonbanu eddig észrevehető válto­zást nem mutat. Örvendetes lenne, ha ez a kitűnő­nek ígérkező magyar szabadalom a fővárosban épugy beválna, mint a vidéken, mert hiszen magyar anyagról, magyar mun­kások teljesítményéről lévén szó, külkereskedelmi és szociális szempontból is rendkívül előnyös lenne ennek a rendszernek a beve­zetése a főváros útvonalain. Millió­kat takaríthatnánk meg azáltal, hogy nem kellene imvortálni a drága külföldi utburkoló anyagokat, a következő iparosok nagyarányú foglalkoztatása pedig jelentékenyen hozzájárulna a munkanélküliség csökkentéséhez. A gyakorlati kivitelnek azonban elengedhetetlen föltétele, hogy a vál­lalat itt a fővárosban állíthassa elő saját szabadalmazott gépeivel ezeket a téglákat, amelyek jelenleg a debreceni gyárban készülnek. Ha tehát a főváros meggyőződik e módszer kétségtelen előnyeiről, ak­kor nagyobb téglamennyiség lekö­tésével saját érdekét is szolgálná, ha ezáltal lehetővé tenné a vállalat letelepedését Budapesten. Az eddigi eredmények és a kilátások arra en­gednek következtetni, hogy ez a gondos és hosszas munkával létre­jött, speciális viszonyainkhoz ver­senyen felül alkalmazkodó eljárás kivívja a megérdemelt sikert és a főváros meg nem épített út­vonalairól kiszorítja a költséges, külkereskedelmi szempontból hát­rányos és gyakorlatilag csak fél si­kerrel bevált különböző külföldi módszereket. Folkusházy és a Beszkárt Isme­retes, hogy a Beszkárt igazgatósága ez év tavaszán olyan értelmű meg­állapodást kötött Folkusházy Lajos székesfővárosi alpolgármes­terrel, hogy nyugalombahelyezése után, legkésőbben azonban ez év november 15-ig ténylegesen is át­veszi a vállalat vezetését olyképpen, hogy városházi működését beszün­teti. Ez a terminus most eltolódást szenved, még pedig azért, mert a költségvetési vita, illetőleg a tör­vényhatósági bizottság által elfoga­dott költségvetésnek a belügyminisz­terhez való felterjesztése ez év no­vember 15-ig nem fog megtörtén­hetni, már pedig ezeknél a munká­latoknál Folkusházy alpolgármes­ternek, mint a pénzügyi bizottság elnökének, szakértelmét és munkás­ságát nélkülözni nem lehet. Érte­sülésünk szerint azonban Folkus­házy szerződésének van egy olyan klauzulája, amely szerint indo­kolt esetben ezt a november 15-iki terminust a Beszkárt igzaga- tósága eltolhatja. Mivel a szer­ződésben foglalt ezen eventualitás beállott, a Beszkárt igazgatósága a legközelebbi napokban ülést fog tar­tani, melyen engedélyt kap Folkus­házy arra, hogy a vezérigazgatói szék elfoglalását elhalaszthassa. Ez a halasztás minden valószínűség szerint december 15 - i g fog s z ó 1 a n i. Az utolsó huszonnégy órában különben változatosság okáért megint olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a Beszkárt igaz­gatósági ülése mindjárt február 15-ig fog engedélyt adni Folkus- házynak, hogy a Beszkárt-nál vi­selt hivatalos állását megtarthassa. A helyzet ugyanis az, hogy Szilágyi és Friedrich keddi beszéde után a főpolgármester nem tartja a köz­gyűlés hangulatát alkalmasnak arra, hogy Folkusházy távozásával megüresedő alpolgármesteri széket behelyettesítés utján töltse be, és a probléma elodázásának legmegfele­lőbb módjául ezen okokból Folkus- házynak még három hónapig való visszatartása kínálkozik. Mégis szükség van mészáros-statisz­tikára! Legutóbbi számában azt a kí­vánalmat állította fel az U j Buda­pest, hogy sürgősen állítsák össze a békebeli állapothoz képest a mészárosok statisztikáját, mert ma a helyzet az, hogy az egyharmadára csökkent hús­fogyasztást háromannyi mészáros és hentes látja el, mint békében, ami azt is jelenti, hogy egy kiló húsból és zsír­ból kilencahnyi iparos él, mint az­előtt. Közleményünk természetesen vá­lasz nélkül maradt, mert a két ipartes­tület nagy reprezentációs költségeket, üzetéseket és általányokat élvező veze­tőit nem érintette túlságosan kelleme­sen ennek a közérdekű statisztikának a kívánta. Felkérjük a polgármestert, hogy az ezévi statisztikai szellemi szük­ségmunka irányelveinek összeállítása kapcsán gondoskodjon a megfelelő ada­tok felvételéről nemcsak a mészáros- és hentesipart illetően, hanem valamennyi, élelmiszert előállító ipart és kereskedel­met iletően is. Ennek a statisztikának az összeállítása nem fontos sem a mé- szárosipartestületnek, amelynek életcélja tagrevizió helyett kimerül az élelmi­szerüzem elleni hadakozásban, sem a hentes-ipartestületnek, amely legújab­ban a szappangyárosokkal rejtélyesen megegyező fronton harcol a községi szappanüzem ellen. Jól teszik a fenti ipartestületek iparhatósági biztosai, ha az ipari autonómiának tultengé- seit igyekeznek lefaragni! Az élelmiszerüzem és a Magyar Hét. Megkezdődött tehát Budapest utcáin a Magyar Hétnek nevezett akció, amely­nek során azt célozza a kereskedelmi és iparkamarának az efajta ügyekben szakértő titkári kara, hogy ezen a héten a magyar ipart pártolja Budapest kö­zönsége, hiszen az év többi ötvenegy hetében úgyse nagyon lelkesedünk a magyar ipari termékekért, amint azt külkereskedelmi mérlegünk passzivitása szomorúan bizonyítja. A főváros, amely figyelmes előzékenységgel támogatja anyagilag és erkölcsileg a fentnevezett titkári kar kisebb-nagyobb vállalkozá­sait, kezdve az Árumintavásáron és vé­gezve a Magyar Héten, kitüzette az ösz- szes hivatalos épületekre a nemzeti- Szinü lobogót, annak bizonyságául, hogy a város vezetősége szivében mindig és mindenek fölött magyar. A Magyar Hét aktualitása alkalmából azonban nem érdektelen egy pillantást vetni az élel­miszerüzem Soroksári-uti telepére, hogy a büffépolitika virágzó esztendeiben hogyan és miként pártfogolja az élelmi­szerüzem vezetősége a magyar ipart. Nem térünk vissza ez alkalommal a tisz- |telt vezérigazgató ur bélrendelé- lseire, azokat az elmúlt évhen kellő ' világításba helyezte az U j Budapest. Legyen szó ez alkalommal az élelmiszer­üzem teherautóiról, amelyek a magyar ipar nagyobb dicsőségére az olasz Fiat­gyár műhelyéből kerültek elő. Amijcor az autótaxi és annyi teherautomobil 7 büszkén hirdeti a Magyar Hét alkalmá­ból, hogy a kocsi a magyar ipar ter­méke, az élolmiszerüzem teherautóit a Fiat-gyár jelzésén kívül semmi som díszíti az iparvédelmi hét tulipános hangulatában. Nem, az élelmiszerüzemet a teherautók rendelésénél nem hangolta a magyar ipar irányába a kereskede­lemügyi miniszter ismeretes rendelete, az élelmiszerüzem autóit idegen gyá­rakban készült kerekeken hajtja idegen földön épített motor, a Soroksári-uti központból az üzemi fiókok felé. Állí­tólag az élelmiszerüzemnek van egy külön felügyelőbizottsága, amelyben ott ülnek olyan bizottsági tagok is, akik­nek részrehajthatatlansága és pártat­lansága vitán felül álló. A bizottsági tak uraknak a nyilvánosság számára nincs mondanivalójuk a Magyar Héten az élelmiszerüzem olasz teherautóiról, aminthogy az üzem büffépolitikájának egy másik jelentős hajtása is csak egyetlen mondatban került a nyilvános­ság elé. A Széchenyi-strandfürdő biiffé- jének az élelmiszerüzem részéről történt berendezéséről jegyzett be az egyik bi­zottsági tag néhány hét előtt interpel­lációt a közgyűlés napirendjére, a bi­zottsági tag azonban az interpellációt nem mondotta el, sőt mikor annak el­mondására felszólították, nem is volt jelen a közgyűlési teremben. Helyes dolog lenne, ha a fentnevezett Fiat­autók összesített reflektorait néhanap­ján a Soroksári-uti telep felé irányoz­nák ... Szellemi szükséginunka a Községi Takaréknál. Amikor Sipőcz Jenő dr. polgármester, mint a Községi Takarék elnöke, az intézet igazgatóságának ülé­sén első ízben elnökölt, kijelentette, hogy a Községi Takarék uj alkalmazá­sokat egyáltalában nem fog eszközölni, mert az újonnan alakult intézet két komponensének, az Egyesült Fővárosi Takaréknak és a Vásárpénztárnak ele­gendő számmal vannak tisztviselői a munka elvégzésére. Azonban: polgár- mester tervez -— protektorok végeznek... a Községi Takaréknak máris három uj igazgatója van: Lip- t h a y Lajos dr. jelzálogosztályi, Mik­lós Ferenc dr. jogügyi és S z óm­ba t h y Kálmán propaganda-igazgató személyében, akiket az igazgatóság már jogerősen szerződtetett is. Specieil e három ur ellen kifogásunk nincs és nem is lehet. Lipthay Lajos a Wolff-párt egyik legértékesebb és leg­tevékenyebb tagja, aki szimpatikus köz­gyűlési szereplése kapcsán mindenkor okos mérsékletről és a dolgokhoz való értéséről tett tanúbizonyságot. Miklós Ferenc a Keresztény Községi Párt ke­resztényszocialista frakciójának a tagja, jónevü belvárosi ügyvéd. Szombathy Kálmán viszont mint a Háztulajdonosok Szövetségének igazgatója tett kitűnő szervezőképességéről tanúságot. A sze­mélyek ellen -— ismételjük — kifogá­sunk nincsen, kifogásunk van azonban az ellen, hogy a Községi Takarék havi százezer pengős, az intézet által egye­lőre meg nem keresett és igy adófillé­rekből összetevődött rezsijét újabb jelen­tős tételekkel szaporították. A szel­lemi szükségmunka ezen módja nem hivatása a Községi Taka­réknak, annál kevésbbé, mert az inté­zet meglevő tisztviselői karából legalább addig, amig az üzletmenet nem aktiv, mindhárom pozícióra megfe­lelő ember akadt volna. A Széchenyi Népgyógyfürdő férfi és női osztálya ismét megnyílt. Dij 1 pengő. A gazdasági rovat szerkesztője: RASKÓ OSZKÁR. tAGYAR WAGGON- ÉS GÉPGYÁR R.-T. Győr, Telefon: 201,202,20 RABA 1, 3 és 5 lonno hordképességli Budapest, I V, Deák Ferenc-u. 18 Telefonok: T. 43-00, L. 979-49. Teherautók Autóbuszok Pótkocsik Speciálkocsik A magyar utaknak A magyar utaknak legjobban megfelelő autó legjobban megfelelő autó Szolid kivitelj gazdaságos üzem, előnyös árak és feltételek! Ajánlati felhívások cégünkhöz cimzendők. Képviseletünk nincsen.

Next

/
Thumbnails
Contents