Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-10-20 / 41. szám

2 UJ BUDAPEST 1928 október 20. Harc a szikvíz körül Külön helyiségben vagy a pultra szerelt készülékkel gyárthat­ják-e a vendéglősök a szikvizet? — A tiszti főorvos előterjesz­tésére a tanács felirt a kereskedelemügyi miniszterhez — Az Uj Budapest tudósítójától — tőén a városházi illetékes tényezők­nek az az értesülése van, hogy a törvény javaslat annyira kezdetle­ges stádiumban van még, hogy Írás­ba sincs foglalvá. A városházi ille­tékes tényezőknek a belügyminisz­tériumból nyert értesülése szerint belügyminiszternek az a szándéka, hogy a törvényjavaslatot hozzászó­lás és véleményezés céljából annak parlamenti beterjesztése előtt nem fogja leküldeni a fővárosnak. A városháza értesülése szerint a bel­ügyminiszter elegendőnek tartja, ha a javaslatot az országgyűlés elé való terjesztés előtt ismerteti a pártok vezéreivel. A belügyminisz­ter ezen szándékát illetékes város­házi helyeken nagyon aggodalmas­nak tartják, mert a fővárosi tör­vénynek nem csupán politikai ja­vaslataik, hanem gyakorlati termé­szetű intézkedései is lesznek. E tárgyban a főváros vezetőségét a belügyminiszternek még akkor meg kell hallgatnia, amikor a javasla­ton való esetleges változás a mi­niszteri reputáció sérelme nélkül eszközölhető. Központi fűtések, vízvezetéki-, csatornázási berendezések ROHONCZI HUGÓ oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VI., Fóthi-út 19. sz. FRESCHl MIHÁLY ÉS FIH épület- és bútorasztalos üzeme Budapest, X., Juranics-utca 7. sz. Speciálist* csigalépcsők készítésében, portálok, üzletek és irodaberendezések- ben. A cég főszakmája épületmunkák :: :: készítése :t STABIL « építő rt. « ........ • Bu dapest, v., Dean Fém. íe-ie. Telefon: T. 140-17, 239-01. A korcsmárosoknak egy küldött­sége a minap felkereste Ripka fő­polgármestert és intervencióját kér­te oly irányban, hogy a közegész­ségügyi hatóság ne csináljon ne­hézségeket, ha a vendéglősök házi­lag állítják elő a szódavizet. A főpolgármester az ilyenkor szo­kásos barátságos válasszal bocsá­tottá el a küldöttséget, de végered­ményben természetesen az illetékes tényezők döntésétől teszi függővé ennek a kérdésnek az elintézését. A mi véleményünk az, hogy a korcsmárosokra jóformán semmi előny sem háramlik abból, ha ők maguk állítják elő a szódavizet, mert ily módon csak alig számba- vehető, lényegtelenül olcsóbban jut­nak a szódavízhez, mint ahogy azt a gyárak szállitják nekik. A közön­ség pedig még kevésbbé várhat elő­nyöket a dologból, mert a korcsmá- rosok bizonyára egy fillérrel sem olcsóbbitanák meg, az elért megta- karitás révén, az italok árát; azon­kívül pedig nem lenne meg a ga­ranciája annak, hogy a vendéglők­ben a szódavizgyártás a higiénia követelményeinek megfelelően, az­zal a szigorú pedantériával törté­nik-e meg, mint ahogy azt a fenn­álló rendeletek előírják. A szódavíz- gyárak állandóan a tiszti orvosok szigorú ellenőrzése alatt állanak. A vendéglőkben, ahol legfölebb egy napra való készletet lehetne előállí­tani, fizikai lehetetlenség volna a kívánatos ellenőrzés gyakorlása. A nyugati államokban a szóda­vizgyártás képesítéshez kötött ipar. Nálunk ez még nincsen igy. Nálunk egyelőre csak a szigorú szabály­rendeletek nyújtanak biztosítékot abban az irányban, .hogy a szóda­vizgyártás a közönség érdekének megfelelően történjék meg. Ennek a garanciának egyszeribe vége, ha minden korcsmában lehet szódavi­zet gyártani, kellő hozzáértés, meg nem felelő gépezettel, nem eléggé tiszta és higiénikus helyiségben. Minden érv az ellen szól tehát, hogy a korcsmárosok maguk gyárt­hassák a szódavizet, amire külön­ben semmi komoly ok sincsen. * Kérdést intéztünk e tárgyban dr. Csordás Elemérhez, a székesfőváros tiszti főorvosához, hogy az ügyben mi az álláspontja. A tiszti főorvos igy nyilatkozott: — A kereskedelemügyi miniszter ismeretes rendelete sok vitára adott okot a tiszti orvosok körében. A rendelet ugyanis nem mondja meg tisztán, hogy a korcsmárosok, ven­déglősök és kávésok csak külön he­lyiségben gyárthatják-e a szikvizet, vagy pedig a szikvizet gyártó ké­szüléket, az úgynevezett szifont rá- szerelhetik-e a pultra. így történt, hogy a helyiségeket felülvizsgáló tiszti orvosok sok esetben eljárást indíttattak vendéglősök és korcsmá­rosok, nemkülönben kávéháztulaj­donosok ellen, mert nem a rendelet­nek megfelelő módon szerelték fel a szikvízgyártó készüléket. A félreértések tisztázása céljából előterjesztésemre a tanács feliratot intézett a kereskedelemügyi minisz­terhez, kérvén a rendelet szakszerű és hivatalos magyarázatát. Köz­egészségi szempontból hangsúlyozni kívánom, hogy a régi rendszert, amikor csupán az ötven szikvizgyár telepét kellett a tiszti orvosoknak felülvizsgálniok, sokkal helyesebb­nek tartottam, mint most, amikor több mint ezer vendéglői üzemet kell felügyelet alatt tartaniok. A tiszti orvosok egyébirányu hatal­mas elfoglaltsága mellett a felül­vizsgálat pontos és szigorú keresz­tülvitele majdnem lehetetlen, holott elsőrendű érdekek fűződnek ahoz, hogy a közönség által használt szik­yiz előállítása tiszta és rendes le­gyen. — Nem kétséges, hogy a kereske­delemügyi miniszter a rendelet ma­gyarázata alkalmával olyképpen fog dönteni, hogy csak külön helyi­ségben állítható elő a vendéglősök, kávésok és korcsmárosok által a szikviz. Az ellenőrzés ilyképpen könnyebben keresztülvihető és el­kerülhető az, hogy minden zug­korcsma pultjára gyanús tisztasá­gú szifont szereljenek fel. A közér­deknek és a közegészségügynek ter­mészetesen az a megoldás lenne a legmegfelelőbb, ha a vendéglőkben, korcsmákban és kávéházakban a szódavizgyártást újból teljesen el­tiltanák. AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK Ol-. csatorna- és betonépitési vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VIII.. FUTÓ-UTCA 10. Telefon: J. 303-85 LOPOS GYULA szabadalmazott ISKOLAPADOK. ISKOLAI BÚTOROK ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNA­SZEREK GYÁRA BUDAPEST, IIL, Bécsi-ut 65. Tel.: Ó. 625—05. Árjegyzéket és költségvetést felszólításra küldök. CZIGLEH JÁNOS v^í BUDAPEST, VIII., KOSZORU-U. 12. SZÁM. Telefon: J. 368—24. Vörösréz-, aluminium-, nikkel- és cinezett •céledények gyártása. — Állandó elnézés.. Mindennemű gazdasági és műszaki kötéláruk hevederek zsinegek SZALKAY PAPP JÓZSEF kötél- és géptömitöanyag-gyárában Budapest, III. kér., (Újlak) Bokor-utca 27. szám. Saját gyártmányt — Telefon: Óbuda 625—OS. STEAUA Kőolajkereskedelmi R.T. Budapest, V. kér., Nádor-utca 8. sz. „R EX“-BENZIN Császárolaj Aszfalt Autó-, motor- és kenőolajok MI ÚJSÁG O VÁROSHÁZÁN í — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag tir? — A tanácsteremben szinte vágni lehet a füstöt, kedves szerkesztő ur, oly sokáig ülnek és annyira idege­sen dohányoznak ott egyszer dél­előtt, egyszer délután a pénzügyi bizottság tekintélyesebbnél tekinté­lyesebb tagjai. A cigaretiázásban Folkusházy jár elől a jó példával, aki szinte egyik cigarettáról a má­sikra gyújt rá. A szellőzések, ame­lyek az ülések felfüggesztésével kapcsolatosak, nem igen tudják a nagy füstöt eloszlatni, aminek ter­mészetes következménye, hogy a nem dohányos emberek elsősorban maga a polgármester, lehetőség szerint nem vesznek részt az ülése­ken. Viszont az is igaz, hogy a pol­gármester a részletes vitánál amúgy sem igen szokott jelen lenni. — Érdemlegesebb felszólalások? — Nem igen akadnak. A nagy ágyuk a közgyűlési nagy vitákra tartják magukat, helyi érdekek, ke­rületi kívánságok nagyobbrészt azok, amelyek a vitában szóhoz jutnak. Nem is érdemes sokat be­szélni róluk. Meg kell azonban em­lékeznem arról a kínos felszólalás­ról, amely a kedd délutáni ülésen megdöbbentette nemcsak a pénz­ügyi bizottságot, de a tanács tag­jait is. Éber Antal vezérigazgató úrról volt szó, aki a tőle megszo­kott ridegséggel és hidegséggel tette kritika tárgyává a közoktatási ügyosztály költségevetését. Kegyet­len és kíméletlen volt Éber Antal, a Magyar Olasz Bank sem lehetett hűvösebb és keményebb nála, ami­kor telkeket adott el legutóbb a ve­zérigazgató tudta nélkül a főváros­nak. Hogy miért haragszik Éber Antal a tanügyi ügyosztályra, azt igazán nem tudjuk, talán ő maga sem tudja, tény azonban, hogy amiket mondott, abban sokkal több volt a túlzás, mint a tények helyes ismerete. A főváros igazán nem épit iskolapalotákat, szó sincs fé­nyes tanácstermekről és fogadó szálákról, a főváros összes iskolái­nak tanácskozó termei nem fejte­nek annyi fényt és pompát, mint a nyilvános számadásra kötelezett Magyar Olasz Bank tanácskozó- terme, amelyet a fentemlitett elő­kelő pénzintézet szükségesnek tar­tott az egyik napilap képes mellék­letén az elmúlt héten a betevők és ügyfelek nagy tömegének in effigie is bemutatni... Ki-ki azonban a maga gusztusa szerint, ha Éber Antal a rendreutasítás határain be­lül gondolatait szabadon nyilvái- nitja, — ám tessék. Feltűnő volt azonban a pénzügyi bizottsági ülé­sen, hogy az elnöklő alpolgármes­ter nem tartotta szükségesnek a sa­ját tanácsnokát meg védelme zni, egyetlen jó szava nem volt Fol- kusházynak a derék Purébl Győző számára, akinél pedig nincsen jobb szándékú, szorgalmasabb, becsüle­tesebb ember... Lehet, hogy sok mindenhez ért Éber Antal, nem vo­nom kétségbe, de a tanügy nem bankvezérség, ahhoz nemcsak ész, hanem szív is kell. A vezérigazgató ur pedig ezen husdarabból nagyon kis mennyiségben rendelkezik ... — Eszembe jut az egyszeri Bot- schild, aki szívbajos lévén, kido­batta a titkárával . a koldusokat, mert nem bírta a nyomort látni. Magam is furcsának találom azt a hangot, amelyet egyes bizottsági tag urak érdemes főtisztviselőkkel szemben megütnek. Hogy történt a Latinák esete Vájná tanácsnokkal? — Tudni kell, hogy Latinák Jenő bizottsági tag, akinek pártállását e pillanatban pontosan nem ismerem,, a legtekintélyesebb városatyák közé tartozik. Ugyan a közgyűlésen ke­veset szerepel, ott is inkább közbe­szólás formájában, ő tudja, miért. Ellenben küldöttségeket szokott ve­zetni a városházára, amikor is meg­követeli, hogy az ő méltóságos sze­mélyét akkora tisztelettel vegyék körül az előtte leboruló tanácsno­kok, mint ahogy az őt megilleti. Vele történt meg az a. borzalmas és kihatásában elképesztő eset, hogy amikor legutóbb egy küldöttséggel meg jelent Vájná tanácsnoknál, a ta­nácsnok ur elkövette azt a szörnyű bűnt, hogy cigarettázva merészelte végighallgatni azt a szörnyű sérel­met, amelyet Latinák küldöttsége élén előadott. Vájná később szánta- bánta ebbeli bűnét, el is határozta, hogy ha ebből a slamasztikából ki­menekül, nagyobb egyházi alapit­ványt tesz, de úgy halljuk, hogy Latinák ur még mindig haragszik, és most azon gondolkozik, hogy pá­ratlan vakmerőséggel elkövetett bűncselekményéért, hogy lehetne Vájná Edét halálra vagy legalább is életfogytiglani fogságra Ítélni... — Na, ne okozzon álmatlan éj­szakát Vájná Edének Tjatinák Jenő! Lesz még városatya-választás Kő­bányán! — De lesz ám, kedves szerkesztő ur! Lesznek aztán olyan kimaradá­sok, hogy az életben többé nem fogjuk hallani egy-két most annyit szereplő bizottsági tag ur nevét. — Adj Uram esőt, de mindjárt! Mi újság Folkusházy portáján? — A helyzet teljesen kusza. Amint hallom, Folkusházy maga nagyon szeretne már elmenni a Beszkárt- hoz, de ezt úgy szeretné megcsi­nálni, hogy távozásával ne legyen sértődés és a pártok ne haragudja­nak meg reá. ' Hogy valóban cl- megy-e vagy marad-e, azt nem tudja sem ő, sem Ripka, sem Sipőcz. Annyira az élen táncol ma, minden, és annyira pillanatnyi tényezők be­hatása dönti el ezt a kérdést, hogy biztosat nem lehet tudni. Az bizo­nyos, hogy ha Folkusházy a költ­ségvetés letárgyalása után elmegy, kháosz marad utáría, mert nem lehet tudni, hogy ki lesz az utóda.. Szó van arról, hogy esetleg Szabó Imrét, esetleg az egyik tanácsnokot, (aki a legutóbbi időkben nem szere­pelt alpolgármester jelöltként, ho­lott azelőtt neki volt a legnagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents