Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-10-13 / 40. szám

1928 október 18. TU BUDAPEST 3 A városmérés és jelentősége Irta: Oltay Károly, műegyetemi nyilv. rendes tanár II. Folytatás és vége.. Budapesten a városmérés terén meglehetős súlyos bajok vannak, de ezek nem a vezetőség hibájából, vagy mulasztásából származnak, hanem abból a hétmérföldes csizmá­val haladó fejlődésből, amelyen a város átment s amely még most is tart s amellyel kétségkívül alig le­hetett minden tekintetben lépést tartani. Kultúrtörténeti szempont­ból nagyon büszkék lehetünk arra, hogy Pest, Buda és Óbuda polgárai a városmérés nagy kommunális je­lentőségét már 1833-ban felismerték s hogy az általuk sürgetett felmé­rést Pest város tanácsa már 1866- ban elhatározta s szakszerű előké­szítés után 1867-ben Pest város ha­tárának felmérését meg is indította. E száraz tényeket regisztrálva voltaképen ragyogó sorokat irtunk a magyar technikai kultúra törté­netébe, ragyogó sorokat, mert ezzel a városméréssel megelőztük a mű­velt nyugati államok nagyon sok, nagyon nagy városát, többek közt a volt monarchia dédelgetett ked­vencét, Bécset is. Érdekes megemlíteni, hogy a vá­rosmérés szükségességének gondo­lata vidéki városainkban már ebben az időben is megvolt, sőt tetté is vált például Kecskeméten, mely már 1863-ban elkészítette minta­szerű módon Szilády magánmér­nökkel a város 1: 900 méretarányú, acéllemezeken levő papirosra raj­zolt térképét. Kecskemét ezzel a fő­várost négy évvel megelőzte és ér­dekes, hogy az uj modern felmérés­sel is megelőzi, mert az már 1928 január óta folyamatban van. A „Pest városi határ“ felmérése 1867-ben indult meg. Célja volt „egyrészt, hogy minden a város ha­tárában levő birtok idoma ábrázol- tassék, másrészt pedig az, hogy ezen felvétel és az elkészítendő pontos fokrajzi térképek alapján az épí­tési és szabályozási vonalak a vá­ros összes' területében véglegesen alpolgármester működne. Ez hír szerint Ripkának legszemélyesebb terve és kívánsága. Hogy azonban ez a terv nem fog-e megdőlni a Wolff párt ellenzésén, sőt esetleg magának Szabó Imrének állásfog­lalásán, -azt e pillanatban még nem lehet tudni. Szabó Imre ugyanis azon az eléggé nem helyeselhető állásponton van, hogy csak abban az esetben fogadja el a behelyette­sítést, ha ebbe valamennyi párt beleegyezik. A helyzet az, hogy -- egyelőre nem egyezik bele. Teljesen bizonytalan tehát, hogy az alpol­gármester-kérdésben mit hoz a leg­közelebbi jövő. — Majd elválik! Névnapi hír? — A Kér észlény Községi Pártban a Károly-napra igen élénken foly­nak az előkészületek. Nagy a ké­szülődés a Jenő fronton is, úgy Bu­dán, ahol Kozma Jenőt fogják ün­nepelni, mint Pesten, ahol Sipőcz névnapja alkalmából lesz nagy illu- mináció. Lázár Ferenc névnapja alkalmából viszont a Lipótváros­ban volt nagy ünnepség. — Egyébb hir? — Részvéttel jelentem, hogy Sof­ties Nándor főszámtanácsosnak, aki az elnöki ügyosztályban működik, felesége élte virágjában elhunyt. Nagy részvét melleit helyezték örök nyugalomra. — őszinte részvétünket, a derék Softicsnak! A viszontlátásra, ked­ves dr. Városházy! — Ajánlom magamat, kedves szerkesztő url meghatároztassanak.“ A felveendő terület mintegy 18.853 magyar (1200 négyszögöles) hold volt. E városmérés fontosabb feltéte­lei a következők voltak: 1. A mérés, numerikusán három­szögeit alappontokra támaszkodva, graíikusan — mérőasztallal — vég­zendő és pedig a beltelkek (intra villanum 1:720, a kültelkek (extra villanom) 1:1440 méretarányban. 2. Az egyes szelvények 26 X 22 hüvelyk nagyságú, üveglemezre ra­gasztott tinóm rajzpapiroson készí­tendők. 3. Az egyes szelvényekről, vászon­ra húzott jó rajzpapiroson két-két másolat állítandó elő (nyilvántar­tási szelvények). 4. A kültelkekről 1:1440, a bel telkekről 1:720, az egész városról pedig 1:7200 és 1:14.400 méretará nyu átnézeti térképek rajzolandó!? 5. A főháromszögelésben tűrhető legnagyobb hiba 4000 ölre 1 láb (azaz ‘/siooo), a beltelkek felmérésé­ben 1000 ölre 3 láb (azaz 1Looo), a kültelkekében 1000 ölre 1 öl (azaz 11íooo). 6. A mérési eredmények alapján — a teleknyilvántartó osztály köz­reműködésével — uj telekkönyv ké­szítendő. 7. A felmérés csak a vízszintes helyzet meghatározását végezze, magassági felvétel nem volt elő­írva. A városmérés általános és techni­kai feltételeinek előkészítését, vala­mint a. vállalkozó mérnök ellenőr­zését egy permanens, csupán né­hány szakértőből álló bizottság vé­gezte, melynek vezetője á Műegye­tem geodézia professzora volt. A városmérést pályázat utján magánmérnökkel végeztették. A vállalatot Halácsy Miklós és Sán­dor mérnökök kapták meg, akik azt 5 év alatt 1872-ben minden elisme­rést kiérdemlő gonddal és szaba­tossággal végezték be. Budapest felmérése a hetvenes évek vége felé teljesen elkészült s szilárd meggyőződésem, hogy ez a mérés — nem teljes volta dacára is — lényegesen hozzájárult ahoz a hatalmas fejlődéshez, mely a kis vidéki városkákból alig ötven év alatt nagy és modern fővárost tu­dott elővarázsolni. A felmérés feltételeiből látható, hogy nem volt szó, sajnos, teljes városmérésről. A mérés csupán helyszínrajzi volt, magasságokat — egy kis terjedelmű alappont-háló­zaton kiviil — nem mértek, már pedig úgy a szabályozási művele­tekhez, mint a városokban folya­matban levő technikai tervezések­hez okvetlenül szükségesek a tér­szín magassági adatai is. A magas­sági felvétel elmaradása nagy hiá­nya a régi felmérésnek s nagyon sajnálatos, hogy ennek pótlása a felvétel utáni hosszú idő alatt mind­máig nem történt meg. Másik nagy baj a nyilvántartás kellő megszervezésének hiánya volt. A felvétel megtörténte után nem gondoskodtak az időközi változások folytonos és rendszeres keresztülvi­teléről, vagyis a nyilvántartás kellő keretekben való megszervezéséről. Éhez hozzájárult a grafikus felvé­teli mód ama tökéletlensége, hogy az eredeti felvételt rajzpapiros őr­zi, ami még üvegre huzva is ko­pásnak, rongyolódásnak, elpiszkoso- dásnak van kitéve, élettartama kor­látozott s emiatt nem alkalmas az időközi változások keresztülvitelére. A grafikus felvételnek másik nagy hátránya, hogy egy bizonyos méret­arányban készül. Ez a méretarány az első felmérés alkalmával nem volt elegendően nagy. Már mérés­közben megállapította a bizottság, hogy jobb lett volna az intra vil- lanumra 1:360-as méretarányt meg­állapítani. A modern városmérés természe­tesen kiküszöbölte az egyébként is kisebb pontosságot nyújtó grafikus eljárást s ehelyett numerikus eljá­rásokat vezetett be, amelyek ered­ményeiből akármikor, akármilyen méretarányú térképezés lehetséges. Budapest felmérése tehát már tel­jesen elavult s ha pótlása a legkö­zelebbi jövőben meg nem történik, úgy abból a város technikai mű­veleteiben a legnagyobb bajok szár­mazhatnak. Az elavultság hatása máris nagyon szembetűnő; hiszen máris általános panasz a műszaki közigazgatás ellen; a kerités-épités engedélyezések, a telekosztásók ke­resztülvitele nagy késedelmekkel történik, az utaink — különösen a budai oldalon rossz vonalozásuak és meredekek, a földalatti vezeté­kekről csak hiányos elhelyezési ter­veink vannak, tehát az újabb föld­alatti munkáknál (csatornáknál, ve­zetékeknél stb.) gyakran súlyos költséget jelentő összeütközések, át­helyezések fordulnak elő, a szabá­lyozási vonalak és magasságok gyakran változnak stb. stb. Ha ehez hozzávesszük még, hogy a városi vasúthálózatunk a közeljövőben sür­gős reformálásra és átalakításra szorul, hogy a modern forgalom a közutaink vonalozásának ugyan­csak sürgős megváltoztatását köve­teli, hogy a szabályozási terveink­nek elkészítése és az életbe való át­ültetése csak magassági felvételek alapján végezhető, láthatjuk, hogy a fővárosnak ma a városmérésnél aktuálisabb technikai problémája alig van. A hatalmas munkálatot természe­tesen a város egyébként is túlter­helt műszaki hivatalai nem végez­hetik, leggyorsabban és leggazda­ságosabban az ismét magánmérnö­kökkel volna végeztetendő. Kipróbálta Ön is talán ? Ugy-e legjobb szer a SALAM ! mmmmumummammma \ főváros legkedveltebb gyógyintézete SSÜ&SSSSSSl Szív- és érbetegek külön osztálya Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. iSiSA Stumpf Sándor1 kocsigyártó kovőcsmester, VII., Thököly-ut 31. sz. elvállalja kövezés! és útburkolási szerszámok készí­tését és javítását, úgyszintén lófogatu és kézikocsik készítését és javítását. — Telefonhlvó: József 304-41 ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-ufca 2. Telefon : 208-54. m Szűn$rogcs:pés ellen biztos szer a ialaiv! Egyedüli Speciális Magyar Automobilgyár ^Magyar Általános Gépgyár Rt« Mátyásföld Eladási központ: Budapest, IV., Váci-utca 1. sz. Telefon: Automata 819-73 LEGÚJABB TÍPUSAI: 2 literes 6 hengeres MAGOSIX P5 literes 6 hengeres MAGOT AX 15 tonnás 6 hengeres gyorsteher­autó. 1 tonnás gyorsteherautó, Betegszállító- és mentőkocsik A Magyar Kirá'yi $ Osztálysorsjáték első osztályának húzása már 20-án kezdődik! Az elérhető legnagyobb nyeremény 500.000 Jutalom és nyeremények 300.000 j 200.Q0Q [ 100.000 50.000 j 40.000 I 30.000 25000 1 20.000 j 15.000 stb. pengő, összesen több mint 6 millió pengő készpénzben. 80.000 sorsjegy közül 40.000 biztosan nyer, minden második sorsjegy! Sorsjegyek a hivatalos árakon: Egész 20 Fél io Dpengői Negyed 5 ^eng^i I Nyolcad Eli az árusítóknál kaphatók. Az 1924. évi 18. t.-c. alapján szervezett iparosok Országos Központi Szövetkezete Bőripari Szakosztálya Budapest Központi iroda: V., Nádor-utca 22. Bőrszakosztály irodái és raktárai: VII., Klauzál-tér 5. sz. C '11 «a. Kifogástalan minőségű _-----------! gyermekcipőket, mun­kásb akancsokat, férfi és női box- és chevreaux-cipőket. Kötelékes szö­vetkezetek hetitermelése 10.000 pár. Ifj. WENDT JÓZSEF • papirkereskedő, üzleti könyvgyár és könyvnyomda Budapest, IX. Lónyai- utca 9. —Telefon: Automata 883—55

Next

/
Thumbnails
Contents