Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-10-06 / 39. szám
2 OJBUBAPESr 1928 október 6. Kongresszusunk, mint városaink közös tanácskozó testületé, a leg- illetékesebb, hogy megállapítsa a városok egyetemét érintő sérelmeket. Azok az erők, amelyek a városokban, a városi önkormányzati szabadságban benne rejlenek, csak akkor nyilvánulhatnák meg s akkor hatnak, ha öntudatosan jelentkeznek, összekapcsolódnak és egy nagy eredő erőben összefognak. A városokkal szemben való idegenkedésnek ma már nincs semmi alapja. Ha-a negyvennyolcadiki nagy átalakulásunk előtt ez az idegenkedés jogosult volt is, mert a városokat a bécsi kormány tartotta. hatalmában, ennek már nincs jogosultsága, mert ma már városaink a nemzeti ügynek elő- harcosai, a kultúra úttörői. Ahol nincs város, ott nincs kultúra és megfordítva: ahol nincs kultúra, ott nem keletkezik város. Ipar és kereskedelem, vagyon és intelligencia nélkül nincs város. Város csak az, melynek van ipara, kereskedelme és értelmisége s mely egy vidéknek gazdasági társadalmi és politikai központja. Összhangot kell tehát létesíteni a város és vidék között. Elő kell mozdítani a városok fejlődését. Az önálló törvényhatósággá való átalakulás utjából el kell hárítani minden akadályt. Miskolc városa, mely a legfiatalabb városi törvényhatóság, a legszebb, legmeggyőzőbb példája annak, hogy a törvényhatósággá átalakulás milyen lehetőséget nyújt a város fejlődésére. Az önkormányzati szabadság nem öncél, hanem az erőteljes állami életnek egy fontos feltétele. A magyar szellem az önkormányzatot mindig állami, országos ügynek, a nemzet végrehajtó hatalma egy részének tekintette, akár or- száps, akár helyi feladatokra vonalazott. Az önkormányzati hatóságoknak nem. azért kell törekedniök jogaik épségben tartására, hogy államok legyenek az államiban. Ez távol álljon — és meggyőződésünk, hogy távol is áll — tőlünk. Ellenkezőleg, azért van szükség az önkormányzati jogok épségére, hogy ezzel is az államnak, mint az önkormányzati hatóságok öszszeségének az erejét növeljék, kü~ lön külön is konzerválják és gyűjtsék, amire mint akkumulátortelepekre szükség lesz akkor, ha, az államhatalom netán oly kezekbe kerül, amelyek az állam eszményi céljait félreismerik, vagy a hatalmat nem az állam érdekéken érvényesítik. Teherautomobilok, autóbuszok, uícaseprögépek, tüzoltoiocsoló- autók, automobilok különleges célokra a legjobb anyagból készülnek Kiváló egybü gyártmányok: í Ipari és stabilmotorok lokomof bilok, mezőgazdasági gépek, traktorok, vizhordó- és öntözőkocsik. Különféle hengerelt áruk, acél- és vasöntvények, kereskedelmi öntvények, öntött vascsövek és karikás kályhák Jobbagy-féle folytonégö kályháink felülmúlhatatlanok! MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS . ACÉL ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-út 21. Telefon : József 460—29. Anyavedoinlézet a Lenke-ulon Ünnepélyesen nyitották meg az uj intézményt Az Uj Budapest tudósítójától A székesfőváros tanácsa az, 1927. évben épített uj városi bérházcsoportokban hat uj anya- és csecsemő- védelmi intézetet állított fel, még pedig az I., Lenke-ut, a III., Bécsiét, a VI., Madarász-utca, a IX., Gróf Haller-utca, a X., Ceglédi-ut és a X., Kolozsvári-úti bérházcsoportokban. Az intézetek a múlt héten készültek el és az elsőt, az I., Lenke-uti bérházcsoportban lévőt a székesfőváros tanácsa ünnepélyesen nyitotta meg. Az intézményeket a székesfőváros tanácsa az Országos Stefánia-Szö- vetséggel közösen tartja fenn, amely szövetség az egész országban, így tehát a fővárosban is végzi az anya- és csecsemő védelem munkáját. Az intézet magába foglalja a kerületi védőintézetet, ahol az anyák orvosi tanácsot kapnak és a szükséghez képest természetbeni segélyben részesülnek. A védőintézet célja tanítani és oktatni az anyát és csecsemőjével együtt állandó orvosi kezelés alatt tartani. Közvetlenül a védőintézet mellett van elhelyezve a bölcsőde, ahol 25 csecsemő nyer elhelyezést. A bölcsőde berendezése áll egy várószobából, ahol az anyák egy ablakon keresztül adják be gyermekeiket a fürösztőszobába. Itt az intézetek védőnői a gyermeket levetkőztetik, megfürösztik és intézeti ruhába öltöztetve adják be ismét egy ablakon keresztül a bölcsőde helyiségeibe, a csecsemő hazulról hozott ruháit egy vászonzaeskóba teszik és az intézet mosókonyhájában fertőtlenítik. Másik várószobán keresztül lehet bejutni a napközi otthon helyiségeibe, ahol a három éven aluli gyermekek nyernek elhelyezést. A napközi otthon beosztása szintén hasonlít a védőintézet beosztásához, tehát fürdőszobán keresztül kerül a gyermek intézeti ruhába öltöztetve a napközi otthonba. Az egész intézetnek berendezése a m o d e r n hygienia szabályainak teljes betartás á- v a 1 történt és ott mindent meg lehet találni, amelyre ezeknek az intézeteknek szüksége van. A gazdasági rész, a konyhák, mosókonyhák külön vannak elhelyezve, csak a védőnők lakószobái illeszkednek a bölcsőde és a napközi otthon mellé. Az intézetben tiz anya is nyer elhelyezést, még- pedig olyan anyák, akik a szülés után, amikor a kórházat el kell hagyniok, foglalkozást még nem kaptak. A szülők gyermekeiket reggel 6 órától kezdődően hozhatják az intézetbe, ahol a gyermekek este 8 óráig maradhatnak és ott teljes ellátást kapnak. A gyermekek szakszerű kezeléséről és ápolásáról az Országos Stefánia-Szövetség gondoskodik, kiképzett védőnői utján. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent előkelőségeket Liber Endre tanácsnok üdvözölte és ismertette előttük az intézet célját, azután pedig megtekintették az intézetet. MI ÚJSÁG O VÁROSHÁZÁN L — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag ur'i — A pénzügyi bizottság pénteki ülésével elindult a nagy kő, amely ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg? Magára a költségvetési vitára és az azt bevezető polgármesteri expozéra még visszatérek, ehelyütt csak azt jelezem, hogy soha olyan izgalmasnak nem Ígérkezett a pénzügyi bizottság költségvetési vitája, mint ez alkalommal, Ugyan a viharbői kaptunk némi kis előszelet szerdán délután is, amikor Kiár Zoltán dr. viharzotta ki magát a közegészségügyi bizottság ülésén. Mi a véleménye erről az ügyről, kedves dr. Városházy? . ~ első perctől kezdve szimpa- tiáyal kisérem Kiár Zoltán közéleti működését, mélyen tisztelt szerkesztő ur. Azon a véleményen vol- íom és vagyok, hogy a községi politikában helyet kell biztosítani a fiatalságnak és nem szabad tulszi- goruan megítélni, ha ez a fiatalos hevület tulmagas lendületekbe tör. A legélesebben el kell azonban ítél- yiem azt a személyi hajszát, amelyet Klar Zoltán dr. nyilvános ülésen most már másodízben rendezett Megengedem, hogy száz százalékig igaza van neki az Uj-Szent-János kórház ügyeiben, az elintézésnek azonban nem az a módja, hogy a piacra sietünk és kiteregetjük a szennyest. Akár Némethy tanácsnok, akár Buzáith alpolgármester szívesen állt volna négyszemközt rendelkezésére a temperamentumos bizottsági tagnak és elintézte volna tizenöt másodpercen belül az ügyet, úgy, amint az annak a rendje. Személyi eltévelyedésekből botrányt csinálni, lehet hasznos, sőt bizonyos vonatkozásokban népszerű dolog is, de nem a nyilvánosság elé való. Amennyire lelkesen tapsoltam Klär Zoltánnak, amikor a Markó-utcai fogház dolgait ismertette a közgyűlésen, annyira nem vagyok vele megelégedve most, amikor a kórházi szennyest a napfényre viszi kimosni. — Igaza van, kedves dr. Városházy! Hogy sikerült a szerdai ban- kem — Kiválóan, szerkesztő ur. Ripka atyánk összegyűjtötte maga köré mindazokat, akik szeretik és tisztelik, olyan sokan jöttek össze, hogy alig fértek el a Gellért márványos kupolatermében. Ripka Vass és Pesthy között foglalt helyet, Vass jobboldalán viszont Sipőcz ült, aki mellett azután Herrmann miniszter székelt. Ott volt rengeteg képviselő, sok tanácsnok, majd valamennyi főjegyző, és a budaiak százai, akik lelkes tetszésüket nyilvánították, valahányszor a főpolgármester neve szóba került. — Ki nem volt ezekután ott? — Hiányzott Folkusházy, aki előző este ért haza szabadságából, távol voltak ellenben Buzáth és Borvendég, akik viszont egyáltalában nem a szabadságuk lejárata miatt hiányoztak. Számosán jelen voltak Wolff ék párt hívei is, és itt-ott elvétve akadt egy-egy demokrata városatya is. Feltűnően nagy éljenzést kapott Sipőcz polgármester, aki viszont ezidén először jelent meg a Bipka-féle névnapi ünnepségen. Ha még jelzem, hogy Gundel mester menüje kitűnő volt, továbbá, hogy a borgazdai tisztséget ellátó Ferenc gazda zsebe a késő éjszakai órákig együttmaradó társaság torkán lefolyt jó néhány hektoliter it oka árával lett vékonyabb, — okkor mindent elmondtam az ezévi Ferenc napról, ami szerkesztő urat érdekelheti. — Előbb Fölkusházyt említette kedves dr. Városházy. Hogy érzi magát Lajosunk? — Még nem beszéltem vele, csak futólag láttam a városháza folyosóján, amint csütörtökön Bipkához sietett a pártközi értekezletre. Arca lebarnult, pihent és nyugodt, használt neki San-Sebastian, Biaritz és Montreaux, ahol Folkus szabadság- idejét töltötte. Kiküldött kémeim jelentése szerint különben Folkus atyánk rengeteget fürdőit az Atlanti-óceán hüs hullámaiban, akkor amikor Budapesten már átmeneti kabátban dideregtek a korai őszön az emberek. Hogy még egy érdekeset mondjak Folkus nyaralásával kapcsolatban, közlöm szerkesztő úrral, hogy Lajos, aki az elmúlt évben olaszországi útja alkalmával olaszul tamilt meg tökéletesen, San- Sebastiánban már tökéletes spanyol- sággal érdeklődött a bikaversenyek holléte iránt... — Bámulatos energia! Hol van viszont Liber Bandid — Stockholmba ruccant cl, ahol a képzőművészeti kongresszuson képviselte hivatalosan a fővárost. Jelentem továbbá, hogy Muzsikó Pista barátom végre szabadságra mehetett, de most sem pihen, mert erősen és sok kilátással gyűjti a Valisokat az elöljárói választásokra. Megérkezett szabadságáról Bérezel Jenő is, aki büszkén mutatta be a héten barátainak snájdig huszárön- tes fiát. Megérkezett Csordás Elemér is, a főorvosi hivatal részéről már ő jelent meg a szerdai közegészségügyi bizottsági ülésen. — Egyébb újság? — Inter budgetviták silent Mii• sae ... Hogy azonban ezekben a szomorú napokban némikép felderítsem szerkesztő urat, tisztelettel jelentem, hogy a jó öreg Budán a Pénteki Borgazda Társaság Zboray Gyula dr. elnöklete mellett megtartotta évadnyitó értekezletét. Ott voltak az értekezleten Kozma Jenő, továbbá Benedek Sándor dr. a köz- igazgatási bíróság másodelnöke, Tury Zoltán és Poich Félix közigazgatási bírák, Zilahi Kiss Jenő dr. nyug. alpolgármester, Fináczy Béla és Szalay József miniszteri tanácsosok és számosán Buda vezető egyéniségei közül. Megállapítást nyert az értekezleten, hogy a most kezdődő évadban a társaságnak mind a harmincegy tagja egy-egy bor estélyt rendez, azonkívül egy később meghatározandó időpontban közös nagy bor estélyt rendeznek, melyre az állami és városi notabili- tásokat, a Budai Polgári Kör tagjait és a borgazdák barátait fogják meghívni. Elhatározták még, hogy dr. Kozma Jenőnek a kerület országgyűlési képviselőjének és a Budai Polgári Kör elnökének borestélyét névünnepe alkalmából, november 16-án, karöltve a Budai Polgári Körrel rendezendő vacsorán fényes külsőségek között ünneplik meg. Ez alkalommal dr. Kozma Jenő, mint a társaság soros borgaJ-
