Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-09-01 / 34. szám
1928 szeptember 1. UJ BUDAPEST 3 szont a mozik különbpző adókkal és dijakkal úgy túl vaunak terhelve, hogy a vigalmi adó eltörlése rendkívül méltányos és jogos kívánság. Hogy a forgalmi adóról, magas rendőrilletékről és többféle egyébb cirnen szedett dijakról emli- tést ne tegyek, cfeak egy jogos‘panaszát akarom megemlíteni a moziknak s ez a villanynak méregdrága. volta. Az egész világon mint ipari áramot kapják a mozik a villanyt, nálunk az Elektromos Művek szerint a vetítőgép nem gép, hanem világítási eszköz, természetesen, mert így drágább a villany! Oécsy Oswald a Royal Apolló igazgatója : — Miután a vigalmi adó kérdését kartársaim nyilatkozata teljes mértékben kimeríti, adalékot akarok szolgálni ahhoz, hogy milyen terheket viseli a mozi a konjunktúra idején a mostanihoz képest. A legnagyobb konjunktúrában a premier mozgóképszínházak hat-nyolcszáz pengőt fizettek heti műsorokért. Ez a kölcsöndij oly nagy mértékben emelkedett, hogy ma már 3—6000 pengőt tesz ki, sőt kivételes nagy filmeknél 20.000 pengőig is terjed. Kell-e ehhez kommentár, ha tekintetbe. vesszük, hogy közben a bevételek az akkori időkhöz viszonyítva, húsz százalékúi csökkentek. Ezekhez a mérhetetlen nagy köl- csöndijaklioz járnak egyébb olyan kiadások is, melyek a régi időben a mozisok előtt ismeretlen fogalmak voltak. így például: forgalmi adó, cenzuradij, fiilmalap stb. már előttem ismertetett dijak és járulékok. Azt hiszem ezekután könnyű képet szerezni a mozik teherviselő képességé ről. Gerő István a Capitol mozgó igazgatója : — E kérdéshez egy uj szempontból óhajtok egy néhány reflexióval hozzájárulni. És pedig külföldi nagy városokkal való összehasonlítás szempontjából. Belgrágban, melynek fejlődése hatalmas lendületet vett, hat mozi van, Budapesten nyolcvan. A két város közöti különbség távolról sem felel meg ennek az aránynak. Ami Bécset illeti, ott magas a vigalmi adó, de még mindig nem teszi ki megköze- litőleg sem azt az összeget, az ottani házbér és vigalmi adó egyiit— Ne szavaljon, kedves dr. Városit ázy! Ezeket én már elmondtam á-tól cettig. Arról nem is beszélve, hogy mindez nem a vonal alá való. Inkább valami jó nyári történetet kérünk! — Az is van a tarsolyomban. Tehát Lbeir Bandi, a Városi Színház legeslegtöbb intendánsa, nyári szabadságidejét Salzburgban tölti, azaz csak töltötte, mert már útban van Olaszország felé. Ez a történet azonban még Salzburgból való, ahol tudvalevőleg az ezidén ünnepi játékok is voltak Max Reinhardt vezetésével. Tehát egy fiatal magyar Író, aki tulajdonképpen Reinhardt- hoz akart kimenni rendezést látni, a hotel előcsarnokában megszólítja Liber tanácsnokot és rövid kihallgatást kér tőle. A fiatalember olyan esdeklöen beszélt, hogy Liber leültette és megkérdezte, hogy mit akar. Az ifjú, aki különben meglepő jártasságot árult el színházi ügyekben is többek között azt is tudta, hogy a tanácsnok ur a Városi Színház főparancsnoka, azt az ajánlatot tette Libernek, hogy alakítsák át olcsó drámai színházzá a Városi Színházat és adják elő olt az ő „Napoleon Varsóban“ cimü darabját. ..Liber a hosszú előadás alatt kényelmetlenül izgett-mozgott a székén, a fiatalember azonban nem hagyta zavartatni magát, és hogy a tanácsnokot a nagyjelentőségű tervnek megnyerje, mindjárt el is tes összege, mint itten. Bécsben ugyanis házbérekért filléreket fizetnek a mozik, az itteni horribilis összegekkel szemben. Berlinnek idegenforgalma naponta akkora, mint itt a város belterületének a lakossága. A két város lakosságának teherviselő képességéről nem óhajtok párhuzamot vonni. Páris a világ fővárosa, hol naponta egy millió idegen fordul meg, igaz, hogy a vigalmi adó nagyobb, mint nálunk, de avval a párisi városi tanács csupán az amerikai kézben levő mozikat sújtja, melyek nem üzleti szempontból tartják fenn mozijaikat, hanem mint európai bemutató- mozikat s igy azok anyagi eredményeivel nem is igen sokat törődnek. A francia mozi tulajdonosokkal viszont nagyon kedvező megállapodásokat köt a város. Fővárosi hatóságaink nagyon sokban kiváló példát adtak az egész világnak intézkedéseikben s kívánatos volna, ha ebben az ódiozus vigalmi adó ügyben is előljárnának a jó példával. Dr. Hódossá Béla vezérigazgató: — A vigalmi adónál legsérelmesebbnek tartom, hogy a társulati és egyébb adóktól eltérően nem a mozik teherbírásához van szabva. A mozgószinház, amely üzletévét veszteséggel zárta, a veszteségből is tartozik vigalmi adót fizetni vagyis a vigalmi adó a már úgyis meglévő ráfizetést még tetemesen megnöveli. — Az már régen túlhaladott álláspont, hogy a vigalmi adót át lehel hárítani a közönségre. Az elsőhetes mozik békebeli legmagasabb helyára 2 K 59 fillér volt, ami pengőre átszámítva 2 P 90 fillérnek felel meg, aminek vásárló értéke a mozgószinház szükségleteivel (villany, film, rendőri ügyeleti dij stb.) viszonylatban nem felel meg a békebeli 2 K 50 fillérnek. De csak a számokat véve is alapul a mai legmagasabb ár 2 P 80 filler, vagyis helyárak tekintetében még nem értük el a békebeli nívót, pedig a közönség helyárainkat ma egyenesen tuldrágának tartja. — A régi rnozgószinházak ház- bérszerződéseiket, amelyek ma 300 százalékra emelkedtek, vigalmi és forgalmi adó nélkül kalkulálták és kötötték meg. Például az Uránia 1916-ban könnyen fizetett a kincstárnak 60X00 aranykorona bért, mesélte a darab tartalmát. Eszerint Napoleon, amikor az orosz hadjáratot meg vívandó Moszkvába ment, Varsóban egy a tiszteletére rendezett estélyen megismerkedik Kon- iusovszka. grófnővel. A császárnak a. grófnőt meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Ostromolni is kezdte a lengyel szépséget, aki nem is mondott nemet, és hajlandó volt egy éjszakát együtttölteni a világverő hőssel. Közben természetesen nemzetközi bonyodalmait ti linók elő, Napóleonnak tovább kellene mennie, de ő nem megy. A harmadik felvonásban azután már reggel van. Kontusovszka grófnőről kiderül, hogy nem is grófnő és nem is lengyel, orosz kémnő volt, aki miután becsületét feláldozta a haza oltárán, nyiltszinen megöli Napóleont ... És Napoleon, utolsó szavával Franciaországot éltetve, Varsóiban az orosz hadjárat előtt meghal ... — Mi történt azután? — Liber elragadónak találta a darabot, és megkérte az írót, hogy vigye helyetteséhez, Schuler főjegyzőhöz. Barátságosan elbúcsúzott az if jutói, azután szaladni kezdett, mindig hódra pillantván, hogy nem érte-e az ifjú utói. Szegény Liber, még mindig szalad, ha azóta meg nem állt... A viszontlátásra, kedves Szerkesztő ur! — Ajánlom magamat, kedves dr. Városházy! nitórt nem volt vigalmi és forgalmi adója — mig ma vigalmi és forgalmi adóköteles lévén a lakbér feliér alatt majdnem összeroppan. *■— Nézetem szerint a deficittel dolgozó mozgószinházakat teljesen mentesíteni kellene a vigalmi adótól, hogy erőre kapjanak és megerősödjenek, s addig a fővárosnak meg kellene elégednie a nyereséget felmutatni tudó színházak vigalmi adójával, amelyeket végre is csak az a veszély fenyegetne, hogy kevesebb a tiszta nyereségük. Mert a deficites rnozgószinházak élőbbét óbb mégis csak elpusztulnak, és nehicsak a fővárosra, hanem az államra nqzve is megszűnnek mint adóalanyok. Hogy nem korábban pusztultak el, abban Lamotte tanácsnoknak és Remete tanácsjegyzőnek vannak elévülhetetlen érdemei. akik mindenkor segítségünkre voltak. Ungerieider ős* a Projectograph R. T. vezérigazgatója : — A vigalmi adó megszületésekor a. világháború szomorú idejében az volt az észrevételem, hogy ez az adó nem mint jövedelem szerepeljen a fővárosi bevételek listájában, liánéin sújtani akarták vele a mulatni kívánkozó, nem komoly elemeket. Annakidején is történt, úgy a színházak, mint a moziszakma részéről tiltakozás, de az érdekeltek nem mentek bele nagyobb akcóba, mert Vázsonyi Vilmos, ki annakidején tudvalevőleg a fővárosnál hatalmas tényező volt. azzal vigasztalta meg az érdekelteket, hogy ö maga sem helyesli ezt az adónemet, de tekintve annak előbb említett intencióját a háború idejére, mikor xinyi magyar anya sir, jogosultnak tartja. Emiatt aztán abba is hagyták az akciót, de Vázsonyi kijelentésén kívül még egy oka volt ennek. A nagy pénz-fluktuáció. Minden mulató, minden színház, minden mozi jól ment. Az emberek nem tudták, mit hoz a holnap, jól akartak élni s a pénznek nem volt reális értéke. Ez az állapot még folytatódott, sőt még jobban kiéleződött a háború utáni nagy konjunktúra idején. Úgy, hogy a vigalmi adó nem szá mit ott komoly kiadásnak. Ma azonban a helyzet különösen a filmszakmánál más. A mozik, meg az egyes mozikat bérlő lilmkölcsönzők agyon vannak terhelve különböző adókkal, különösen a filmalap, a cenzúra, úgy, hogy minden évben tönkre megy a film- kereskedők egy része. Tudniillik a mozik revíziója óta a színházak nem az engedélyesek kezén vannak, hanem bérlők kezeiben, mert az engedélyes miután maga nem tudott prosperálni, menekült előle és biztosított évi díjért bérbeadta. Most tehát a mozisok legtöbbje még az engedélyesnek is nagy összeget fizet. Ezek a horribilis terhek már nem fokozhatok, hanem sürgősen enyhitendők volnának s éppen azért jó magam is az igazságnak megfelelően azon a véleményen vagyok, hogy a vigalmi adó törlendő. Hogy a város bevételeire is gondoljak, csak az a megjegyzésem, hogy a székesfőváros, akkor midőn Budapest Nagymagyarország boldog és békés időket élő gazdag fővárosa volt, nem épített annyi luxus fürdői és oly gyors tempóban, mint ma, mikor szegény kis koldus ország vagyunk. A többit az illetékes ügyosztályra bízom. Schacherer Károly az Orion mozgó igazgatója : — A mozik vigalmi adójára vonatkozó álláspont nem lepett meg. Teljes mértékben .fedi ugyanis az adóügyi hivatalok szobáit betöltő véleményt, mely szerint nálunk jó megélhetési viszonyok, jó közlekedés — különösen az esti órákban, amikor a szmnazak és mozik kezdenek — virágzó vállalatok és nagy Kipróbáíta Ön is ialán ? Ugy-e legjobb szer a SALAM! idegenforgalom van. Egyébként nem volna lehetséges, hogy külföldi példákra, hivatkozva, de hát ha már itt tartunk, úgy ajánlatosnak mutatkozna azok mellé a külföldi adó vigalmi adatokhoz még a következő statisztikákat és adatokat beszerezni: Mit fizetnek a mozik áramért és plakátragasztásért? Ezen dijakat ugyanis Budapesten a fővárosnak fizetjük. Ami pedig a statisztikát illeti, kettőre hívom fel az illetékesek figyelmét, az egyik az idegen- forgalmi statisztika, másik pedig a munkanélküliségre vonatkozó. Ha a kapott adatokat összehasonlítjuk, úgy bizonyossággal kiderül, hogy mi viszonylag többet fizetünk, mint bármelyik külföldi kollégánk. Vigasztalan és sivár helyzetünkben csak az nyújt vigaszt és reményt, hogy az adók és illetékek tömegében ez az egy kivétel, mert az egyet hozzáértő urak intézik még pedig jóakarat tál és megértéssel. Raskó Oszkár. KIMER JÁNOS BUDAPEST. VITT., KEMÉNY ZSIGMOND-U. 7. Elvállal különböző figura, piakot, dombormű, csillár, armatúra és minden e szakmába vágó öntést. Parttól Márton „Budai Kéményseprő" vendéglője, I. kér., Pauler-utca 3. RÉGI ELISMERT JÓ KONYHA SAJÁT SZÜRETELÉ8Ü ÉS URADALMI FAJBOROK FLIEGL BÉLA SS ITVS: BÁDOGOS-MESTER BUDAPEST, Vili., VAS-UTCA 7. Készít épület-, diszmübádogos munkákat és higiénikus fürdőkádadat, légszesz, víz, gőz, csatornázás Szivattyúk, kutak szerelését, angol klozetteket és egészségügyi fürdők berendezését. E iHASEffl KELL FELKÚZWI a villamos „órát,. Tájékoztatót küld : lYÁIt TO.nO-U. 2B. TEL.: 414 91. BDGENFÜRST GYÖRGY autókarosszéria és kocsigyár Budapesti VII.} Fecske-utca 19 Telefon: József 413—80 Készít: luxus, autóbusz és teherszállító karosszériákat Amerikai rendszerű Duco-fényezés STABIL- építő rt. « Budassst. V., Bellt Ferenc-u. 1618. Telefon: T. 140-17, 239-01. BUDAPEST, VI., TEftÉZ-KÖRUT 31 Telefon: T. 272—64. Alapittatott 188Q-ben. Sürgönyeim: „Építő 272-64. Budapest.“ Mindennemű vizépités, folyamszabályozás é» csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homokos kavicseladás és szállítás. Vízi szállítások és darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- es magasépítés. Ut- és vasútépítés. Hidépités. Mindennemű beton- és vasbetonépités. Kőmunkálatok. Városi csatornázAsok és vízvezeték. Hajó- és kotrójavitótelep és téli kikötő Apostagoa
