Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-08-25 / 33. szám
■ 1928 augusztus 25. UJ BUDAPEST Az Uj Budapest ankétja a vigalmi adóról Lamotte tanácsnok: Egész Európában Budapesten legkisebb a vigalmi adó — Beöthy László, Lázár Ödön, Neumann Dezső és Roboz Imre színigazgatók éles polémiája a tanácsnoki nyilatkozattal — A főváros nemzetközi adataival szemben színházaik nemzeti missziójára hivatkoznak az igazgatók — Az Uj Budapest tudósítójától — A budapesti színházak és az egyéb szórakozóhelyek egyik legfájdalmasabb és legégetőbb problémája a vigalmi adó kérdése. A gazdaságilag tönkrement és talpraállani nem tudó Budapest színházi és mozi világának sötét utján a vigalmi adó az egyik legveszedelmesebb szakadék. Az egyre nagyobb számmal pusztuló szórakozóhelyek főkönyveinek Tartozás oldalán a vigalmi adó a legjelentékenyebb tétel. A zárszámadás adatai szerint az elmúlt esztendőben 2,062.276 pengő 90 fillért vett be a főváros a vigalmi adóból: vérrel és vassal, de még igy is 568.648 pengő 59 fillérre rúgott az év végén a színházak, a mozik, a mulatók, a kávéházak vigalmi adó hátraléka. Minden évad elején a színházak és a többi szórakozóhelyek vidékéről egyetlen jajkiáltás szakad ki a lelkekből a pénzügyi ügyosztály felé: Töröljék el a vigalmi adót! — megkezdődik a különböző érdekképviseletek deputációzása, az adó enyhítése és a behajtás könnyítése tekintetében. A közeli hetekben kezdődő szini évad alkalmával az Uj Budapest ankétot rendez a vigalmi adó ügyében. Megszólaltatjuk az alábbiakban' a főváros illetékes tényezőit, az érdekképviseletek vezetőit, hogy a főváros vezetősége és a törvényhatósági bizottság tiszta képet alkothasson magának erről a nagyjelentőségű problémáról. Lamotte Károly dr. tanácsnok főjegyző a pénzügyi ügyosztály vezetője a következő nyilatkozatot tette a vigalmi adóról munkatársunknak: — A vigalmi adó olyan jelentékeny bevételi forrása a fővárosnak, hogy arról le nem mondhat, sőt méa enyhítéséről sem lehet szó. Éppen ezért a jövő évi költségvetésben a vigalmi adóból befolyó összegeket a folyó évi előirányzat szerint vettem fel. Ami az érdekeltségek panaszait illeti, megállapítom, hogy egész Európában Budapesten legkisebb a vigalmi adó. Érte vonatkozólag az ügyosztály kérdést intézett az összes európai nagyvárosokhoz, és a beérkezett számadatokat a közönség helyes tájékoztatása céljából hivatalosan közre fogja bocsájtani az ügyosztály. nak is, akik úgy beszélnek franciául és angolul, mint magyarul. — Hozzájárulok a kitüntetésekhez! A pártvezérek itthon vannak? — Megérkezett mindenki. Itthon van Wolff Károly, aki Kozma Jenővel csinált külföldi autóturát. Megérkezett Franciaországból Pet- rovácz Gyula is, hogy megnézze a Kerepesi-uton az ő tervei szerint épülő gyönyörű templomot. El sem ment Friedrich István, aki svábhegyi villájának árnyékos kertjében külön arzenált épített az őszi harcokra. A brüsszeli szakszervezeti kongresszusról hazaérkeztek a szociáldemokraták, Gasteinből megjött Baracs Marci bátyánk, Olaszországból Bródy Ernő. Megemlítem még Szerkesztő urnák, hogy Kivovits Károly is megérkezett. Kivovits mester, mint Folkus, szintén Spanyolországba akart utazni, de még sem ment el, mert nem tud vért látni ... — Ne is lásson. Van-e házassági hire, kedves dr. Városházy? — Risztics Ilona kisasszony, aki egyrészről arról nevezetes, hogy nőben ő az egyetlen számvevőségi főtiszt a városnál, másrészről húga a világhírű pilótának, férjhez megy. Még egy házassági hírem van: szerdán volt az esküvője Schwét Jenőnek, a derék Schwét Henrik szerkesztő kisebbik fiának. — Gratulálunk az Összes ifjú páróknak! Ajánlom magamat kedves dr. Városházy! — A viszontlátásra, kedves Szerkesztő ur! Arról, hogy nálunk a színházak rosszul mennek és még ezt a kis vigalmi adót sem tudják fizetni, én igazöm nem tehetek. Ez az általános gazdasági helyzet rajtam kívül eső következménye. Lamotte tanácsnok nyilatkozatára vonatkozólag szükségesnek tartottuk kérdezni a legnagyobb fővárosi színházak vezetőit. Elsőnek Beöthy László a Belvárosi Színház igazgatója a Színigazgatók Szövetségének elnöke nyilatkozott, aki a következői érdekes választ adta kérdésünkre: — A Színigazgatók Szövetsége nem fogja abbahagyni azt az évek óta folytatott akcióját, amely az igazságtalannak és kegyetlennek tartott vigalmi adó eltörlésére irányult. A magyar színházak valóban rosszul mennek, és az is igaz, hogy erről Lamotte tanácsnok ur nem tehet Fájdalom, nemcsak Lamotte tanácsnok ur, hanem a színházak sem tehetnek arról, hogy az országot sújtott szerencsétlenség legrettenesebb kihatásában éppen a magyar művészi kultúrát sújtotta. Ha Lamotte tanácsnok ur a vigalmi adó nemzetközi adataival akarja fejbevágni a magyar színházak ebbeli természetes és dicsérendő követését, ezzel szemben mi magyar színházak a magunk nemzeti jelentőségére, a magunk nemzeti érdemeire, a magunk nemzeti missziójára hivatkozunk. Nem hiszem, hogy a főváros mindennel úgy siet a külföldi példák megszivlelésében, mint éppen a vigalmi adóval, s eközben elfelejti, hogy a maga nagy és nemes hivatásának ellenére egyik jelentős tényezőjévé válik a magyar színészet {pusztulásának. Lázár Ödön a Király Színház igazgatója : Ahhoz, amit a Színigazgatók Szövetsége általam nagyrabecsiilt elnöke a vigalmi adóról mondott, igen kevés hozzáadni valóm van. A tanácsnok urnák mindenesetre megvan az oka, hogy ilyen szigorú álláspontra helyezkedjék. Csak egyet nem értek: az állam és a főváros annyi pénzt áldoz arra, hogy a magyar kultúrát a külföld előtt ismertté tegye. Ennek a legkézzelfoghatóbb eszközét: a színházat pedig nemhogy támogatnák, sőt ellenkezőleg, a legnagyobb terhekkel sújtják. Már pedig a magyar színpadi irodalom, tehát Budapest színházai igen sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar kultúrát legalább is egy színvonalon állónak tartják a nagy nyugati államokéval. Azt hiszem, nem kell bővebben fejtegetnem, hogy Herczeg Ferenc „Kék róká“-ja, Molnár Ferenc „Liliom“-a, „Játék a kastélyban“ stb. és Martos és Szirmai „Alexandra“ cimü operettje, amely az egész világot diadallal járja be és hirdeti a magyar kultúra dicsőségét, — többet haszngl a magyar kul- turfölény bebizonyítására, mint azok az eszközök, amelyekre annyi, de annyi felesleges pénzt áldoznak. A budapesti színházak helyzetét nem lehet a külföldi nagy városok színházaihoz hasonlítani. Á külföldi nagy városok színházait az idegenforgalom tartja el, a budapestieket pedig az a kis közönség, amely erején felüli áldozatokat hoz. A külföldi színházak helyárai még- egyszer olyan nagyok, mint a budapestieké. Azokból könnyű a vigalmi adót fizetni. A kiadások pedig nemhogy nem nagyobbak, hanem jóval kisebbek a budapestiekénél. Neumann Dezső a Magyar Színház igazgatója: — Mindenben fenntartás nélkül aláírom Beöthy László nyilatkozatát. A főváros a Szent István-nap alkalmával megkért bennünket, hogy nyissuk ki a színházak kapuit, ami nagyon súlyos anyagi áldozatta), járt. Mi a magyar kultúra szolgálatában készséggel tettünk ennek a kérésnek eleget. A vigalmi adó dolgában tehát már nem nyi latkozni kell, hanem cselekedni: törölje el a főváros ezt a hálátlan adónemet, a magyar színházi kultúra kerékkötőjét. Roboz Imre a Vígszínház igazgatója : — A vigalmi adó a háborús mentalitás maradványa. Olyan időben született, amikor százával állott sorban a közönség minden színházi pénztár előtt, csak hogy jegyet kaphasson. Minden este minden színház telve volt, a vigalmi adó terhét alig érezte. — Ezek az idők megváltoztak, a gazdasági élet visszatért a békeidők vágányába, a színházak nagy konjunktúrája elmúlt. Sőt. Ma nehezebb a helyzetük mint bármikor, sokkal nehezebb mint a háború előtt volt. Ilyen körülmények között lehetetlenség a vigalmi adó intézményéhez ragaszkodni, mert annak terhét a szinhá zak nem bírják el. A külföldi nagyvá rosok példája, ahol szintén van még vigalmi adó, nem lehet mértékadó a mi szempontunkból. Tudvalevő dolog, hogy ott óriási idegenforgalom van, naponta több százezer idegen fordul meg állan dóan Párisban, Berlinben, sőt mégBécsKipróbália Ön is talán ? Ugy-e legjobb szer a SÁLÁN Minden fertőzéstől megvéd a ben is, akik minden este valahova szórakozni mennek. Ezeknek a külföldi metropolisoknak színházait elsősorban az ott járó idegenek frekventálják. — A budapesti színházak azonban — az Operát kivéve — a magyarnyelvű publikumra vannak utalva. Az ország megcsonkítása elvette azokat a városainkat, amelyeknek publikuma azelőtt a legjobb szinházbajáró elem volt, valahányszor megfordult Budapesten. — A mi színházaink tehát segítő kézre vannak rászorulva, a kíméletlen adóztatást meg kell szüntetni. Be kell végre látni, hogy a színházak olyan kultur- munkát végeznek és olyan komoly tényezői Magyarország művészi és szellemi életének, hogy nem lehet a futball- versenyekkel, lóversenyekkel és sok más alacsonyabb rendű látványossággal egy kalap alá vonni. Disztingválni kell és lehet, mert vannak olyan adóalanyok, amelyek talán elbírják a terhet, a színházak azonban nem. — Nem a külföldi példa után kell indulni, hanem azon az utón, amit Kle- belsberg kultuszminiszter, a magyar kultúra legfőbb őre, kijelölt, amikor felhívta a vidéki városokat, hogy a színházak vigalmi adóját szüntessék be. Ha a sokkal szegényebb vidéki városok eleget tudtak tenni ennek a felhívásnak, lehetetlen, hogy Budapest főváros tanácsa magára vállalja egy kihatásaiban fel nem becsülhető színházi krízis felidézésének ódiumát. STEAUA Kőolajjkereskedelmfl R.T. Budapest, V. kér., Nádor-utca 8. sz. „R EX“-BENZIN Császárolaj Aszfalt Autó-f motor- és kenőolajok FRESCHL MIHÁLY ES FIA épület- és bútorasztalos üzeme Budapest, X., Juranics-utca 7. sz. Speciálist» csigalépcsők készítésében, portálok, üzletek és irodaberendezésekben. A cég főszakmája épületmunkák :: :: készítése :t :: KERTVÁROS ÉPÍTŐ R. T. Budapest, IV., Piarista u. 6. Telefon: Automata 866-79. Tisza /stvan Kertváros / / • ÚTMUTATÓJA. Budapest legszebb helyén a budai oldalon, ar főváros erdejének tőszomszédságéban, a [83-as_ villamos végállomástól megközelíthető, a fővárosi Nagyréttől néhány.’percnyire* cca 320 házhellyel létesült a „TISZA ISTVÄN KERTVÁROS“,: mely kies fekvésével, pormentes levegőjével egyenesen hivatva van a fővárosi intelligencie| lakáskérdésém kYrreg- oldására. A véglegesen jóváhagyott parcellázási terv alapján uccékka), terekkel ellátott lés eidőteiületen [fekvő kertváros telkei kedvező fizetési feltételekkel kaphatók. Hivatalos órák délelőtt^ 9-—1-ig-l A Kertváros Építő R.-T., IV., Piarista ucca 6. Telefon:: Aut^fiCC—79. Eddig épült házaink a helyszínen megtekinthetők. J
