Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-08-11 / 31. szám

Budapest, 1928 augusztus 11 V. évfolyam 31. szám \ UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre..............................................30 pengő Fél évre........................................................13 pengő Egyes szám ára GO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOB Y ANDOR d r. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV-, Semmehvels-utca 4. Telefon: Automata 802—47. Poslatakarékp. chequeszámla: 30130 Purébl tanácsnok részletesen nyilatkozik a közoktatási programról az uj iskolai évben Nyolcosztályossá szerveznek át három népiskolát, két erdei iskolát állítanak Sei, készül a polgári iskola és a felsőkereskedelmi reformja — 20.000 tankönyvet ajándékozott Budapest az argentinjai és a brazíliai magyar gyermekeknek — 1929-ben újabb három iskolát épít a főváros Októberben megejtik a tanügyi választásokat — Az Uj Budapest tudósítójától — Az üzemi palota A kánikula rossz hatással volt az urak agyműködésére, a nagy hőség groteszk lápvirágot izzasztóit ki a csöndes augusztusi napokban egyes üzemigazgatók torz fantáziájából, óh nem uj kórházakról, szegény­házakról, árvaházakról, szükség­lakásokról, népfürdőkről, uj utak­ról, vízvezetékről, csatornázásról van szó, mást, mindennél pompáza- tosabbat és nagyszerűbbet vajúdik az idők méhe. Palota kell az üze­meknek, hatalmas, gyönyörű alko­tás, márvány-lépcsőházzal, központi f űtéssel, párnás szobákkal az üzemi igazgatók és üzemi titkok számára. A Rákóczi-ut és Vas-utca sarkán, alig egy puskalövésnyire a központi városházától, mint komor, dacos sasfészek fog állam az üzemi palo­ta, a kontra városháza. Külön tele­fonközponttal, külön nagy személy­zettel, esetleg külön tanácscsal és polgármesterrel fog dolgozni az uj központi üzemiroda, felszerelve a modern technika minden vívmányá­val, automata-gépemberekkel, rádió­val, televizorral és repülőgépekkel. Külön osztályt szerveznek az igaz­gatók kocsi- és autóparkjának felü­gyeletére, külön osztály fogja szám­fejteni az igazgatók renumeráció- ját, külön vezeték köti össze őket majd a városháza telefonközpontjá­val, arról nem is beszélve, hogy külön futárszolgálatot szerveznek az igazgatók és az üzemek között. Hogy a létesítendő palota magasabb emeletein külön lakosztályokat épí­tenek az üzemigazgatók számára, azt nem vonja kétségbe senki, aki ismeri az egyes üzemek mélyén rejtőző gyönyörű lakásokat . . . De félre a tréfával, hova fejlőd­tünk, vagy hova sülyedtünk, hogy egyáltalában szó lehessen erről az üzemi palotáról, a főváros testében külön testként mozgó, a főváros autonómiájában külön autonómia­ként élő üzemi hatalmasságoknak erről az újabb féktelen tervéről? Amikor a legelsőrendü életszükség­leteket ellátó közüzemeken felül az egész gazdasági élet, az egész város, az egész törvényhatósági bi­zottság az üzemek leépítését köve­teli, az üzemesitett széneladás, szappangyártás és borkereskedés szomorú évtizedében a közönség fil­léreiből szerzett rejtett tartalékjai­kat reprezentációs paloták építésére kívánják felhasználni azok az üze­mek, amelyek véres könnyeket sír­nak, ha egy-egy naiv bizottsági tag valamely közszolgáltatás árának le­szállítására mer indítványt tenni a törvényhatósági bizottság ülésén. Ha valamikor igazunk volt abban, hogy a fővárosi üzemek szinte ki­vétel nélkül öncélt szolgálnak, hogy a közönség érdekein túlmenően sa­ját hierarchiájuk fenntartása, saját méltóságos igazgatókkal súlyosbí­tott szervezetük kiépítése a céljuk; akkor sokszorosan igazunk ' van most, amikor, mint modern bábeli torony, ércnél maradandóbb emlék­oszlop készül épülni az üzemek min­denhatósága és a törvényhatósági bizottság pártkülönbség nélküli te­hetetlensége bizonyítására! Mióta Purébl Győző dr. áll a fő­város közoktatási ügyosztálya élért, azóta uj, nagyivelésii lendületet vett Budapest közoktatásügye, Hallatlan energia, szorgalom és ügyszeretet jellemzi a közoktatási ügyosztály érdemes főnökét, — csupa olyan tulajdonság, amelyek­nek erős mértékben veszi hasznát Budapest tanulóifjúsága, a nem­zet jövendő reménysége. A még nyaraló és pihenő városházán már teljes munkakészséggel áll készen a közoktatási ügyosztály, élén ta­nácsnokával, az őszi program végrehajtására. Az uj iskolaév kü­szöbén az Uj Budapest kérdést in­tézett Purébl tanácsnokhoz, me­lyek azok a legfontosabb tenniva­lók, amelyeket sürgősen végre keli hajtani, melyek az ügyosztály leg közelebbi tervei, elgondolásai és célkitűzései. — Az elmúlt iskolaév nagy­szerű eredmé­nyei után — kezdte az érde­kes beszélgetést Purébl tanács­nok — fokozott figyelemmel és energiával tö­rekszünk prog­ramunk megva­lósítására. Az el­múlt iskolai év a gyermekvéde- Parébl Győző dr. lem és az iskola- lanacsnok építés jegyében folyt le, az okta­tásügy szempontjából annyira fon­tos ezen két programpontunk lesz a jövőben is vezérlő csillagunk. Egész vázlatosan néhány adatot közlök az Uj Budapesttel, határ­köveit munkásságunknak: az isko­lai szünetben tizenötezer gyermeket nyaraltattunk, fenntartottuk és fejlesztettük az iskolaorvosi és is­kolanővért intézményt, amelynek kiváló voltáról a legnagyobb di­cséret hangján nyilatkoztak az itt­járt német orvosok és tanái-ok. El­készült az ügyosztály jövő évi költségelőirányzata, amelybe ez al­kalommal vettünk fel először ön­álló kereteket a gyermekvédelem számára. A törvényhatósági bizott­ság a költségvetés tárgyalása al­kalmával látni fogja, mibe kerül az iskolaköteles gyermekek védel­me, és ezekhez a számadatokhoz igazíthatja azután további tenni­valóit. — Visszatérve még egy pillanatra az iskolaorvosi és iskolanővéri in­tézmények látogatására az ittjárt külföldiek által, közlöm, hogy a Budapestre kerülő idegen tanügyi férfiak nem kevésbé nagy lelkese­déssel nyilatkoztak gyógypedagó­giai intézeteink kiválóságáról. Az iskolák tanszerekkel és tanköny­vekkel való ellátása tárgyában je­lenthetem, hogy a jövő tanévben fokozatosan fejleszteni fogjuk az ifjúság ingyenkönyvekkel és tan­szerekkel való ellátását. A kiselej­tezett tankönyvekből különben két vagont küldöttünk Argentínába és Braziliába az ott iskoláztatás alá kerülő magyar gyermekek számára. Mintegy húszezer tankönyvet küld­tünk igy az én kezdeményezésemre iskolán túl lakó véreink gyermekei számára . . . Azt hiszem, a hajó- költséget megéri az a nagy nem­zeti eredmény, amelyet ez az akció tagadhatatlanul jelent. — Az erdei iskolák ügyében köz­löm, hogy a Déri tanügyi tanács- nolcsága alatt megindult, majd a háború miatt abbamaradt ez a gyö­nyörű intézmény végre megvalósu­láshoz jut. A fővárosi tulajdonban levő Léderer-telepen, amelynek két egyemeletes lakóházát már sikerült teljesen kiürítenünk, egyelőre száz- százötven gyermek számára kizá­rólagosan bentlakással fog az ősz­szel megindulni az erdei iskola. A telepen most kétszáz gyermek nya­ral, akik nagyszerűen érzik magu­kat a tizholdas ős parkban. Hang­súlyozom, hogy az erdei iskola megalakítása nem luxus, erre szük­ség van a gyengébb és betegesebb gyermekek szempontjából. Micsoda eredmény, ha a Svábhegy klima­tikus levegőjében a szabad levegőn játszva tanulhatnak azok a gyer­mekek, akik eddig betegségük és testi gyengeségük miatt félbe vol­tak kénytelenek szakítani iskolai tanulmányukat. Szó van arról is, hogy a Labanc-uti iskolát bejáró erdei iskolává alakítsuk át. — Az iparostanonciskolák terén folytatom tevékenységemet hogy azokat teljesen lehessen önállósíta­ni. A tanácsnak e tekintetben kész programja van, amelynek megvaló­sítása megkezdődött akkor, amikor önállóan igyekezett megszervezni az iparostanonc iskolai tanszéket, olyamatban van a tanügyi státus részleges átszervezése is; arról van szó, hogy az ideiglenes tanerők állásait fokozatosan átszervezzük végleges állásokká. Erre vonatko­zólag részben már megvan a köz­gyűlés jóváhagyása is, mintegy kétszáz állás betöltéséről van itt szó, a választásokat ezekre az állá­sokra még ebben az esztendőben okvetlenül megejtjük, de valószínű­leg még október havában. — Útban van a nyolcosztályu elemi iskola. felállítása is. Hang­súlyozom, hogy a nyolcosztályu elemi iskola a mi gondolatunk, és azt a mi tervünk és elgondolásunk alapján tette magáévá a kultusz­minisztérium és lett az 1930-ra az egész országra vonatkozóan köte­lezővé. A folyó tanévben próba­képpen összesen 3 népiskolát szer­vezünk át nyolcosztályuvá: egyet Budán, kettőt Pesten. Most állítjuk össze a nyolcosztályu népiskolák próbatantervét. Úgy gondolom, hogy ha ez a próbatanterv beválik, akkor az 1929/30 iskolai évben már az összes elemi iskolák át lesznek szervezhetők. A nyolcosztályu ele­mi iskola különben helyiségkérdés­sé zsugorodott már nálunk össze, annyira rendben vagyunk egyéb vonatkozásokban ezekkel az ügyek­kel. A nyolcosztályu elemi iskolák megszervezésével kapcsolatos lesz a polgári iskolák átszervezése, to­vábbá a felsőkereskedelmi iskolák alsó osztályainak reformja. — Örömmel jelentem az Uj Bu­dapestnek, hogy a jövő évi költség- vetésbe újabb hárommillió pengő lesz beállítva iskolaépítésekre. A folyó évi költségvetés terhére be­állított három uj iskolának, a Lenke-utinak, a Ceglédi-útinak és a Római-fürdőinek tervei készülő­ben vannak és azok építése is rövi­desen meg fog kezdődni. Megvan minden reményünk, hogy 1929 köze­pére készen lesz a három uj iskola, amelyeket már türelmetlenül vár a környék lakossága. A jövő évben a VI., a VII. és a VIII. kerületekben fogunk uj iskolákat építeni. — A fentieken kiviil még számos fontos tennivalónk lesz a most kö­vetkező iskolaévben — fejezte be az érdekes beszélgetést Purébl tanács­nok, — amelyek azonban már nem érdeklik a nyilvánosságot, lévén túlnyomó nagyrészben szakkérdé­sek. Vissza kell térnem azonban vé­gezetül az Uj Budapest legutóbbi számára, amelyben egy cikk szemé- rehányja az ügyosztálynak, hogy öt szakemberrel képviseltette magát az amsterdami Olimpiászon. Az Lj Budapest cikkére megjegyzem, hogy kiküldötteink, akik kivétel nélkül elsőrendű tornászszakemberek, nem magára az Olimpiászra mentek ki,

Next

/
Thumbnails
Contents