Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-07-21 / 28. szám
2 /.'^xv: • * ség- van reá. Az árvaszéket Kovács Jenő dr. vezeti: folyik az árvaszéki kölcsönök kiutalása és a valorizációs törvénnyel kapcsolatos sok tennivaló. A tiszti főügyész szabadságon van, helyettese Reichl Milton dr. a rangban legidősebb tiszti ügyész, - Szemethy Károly ugyanis csak ^ az első őszi közgyűlésen lesz főügyészhelyettesnek megválasztva. Az üzemek természetesen változatlan energiával dolgoznak, itt a vezetők távolléte nem okoz különösebb zavart, hiszen mindenkinek megvan az állandó helyettese. A fentiekben adtunk számot a városháza nyári munkásságáról, újabb bizonyítékot szolgáltatva arról, hogy a fővái'os tisztviselői kara a kánikulai forróságban változatlan energiával dolgozik és végzi fontos feladatainak egész tömegét. A városháza rendes élete szeptember közepén fog elkezdődni, amikor a pártvezérek és a polgár- mester hazajövetele után ujult erővel indulhat meg a bizottságok munkássága. WEISZ IÚZSEF ÍS THRSH vállalkozók Budapest, I., Budaörsi ut 11. (Saját házban) Tatarozási és emeletráépítési munkálatokat már most előjegyez. ______ CO NTINENTAL GŐZMOSÓGYÁR olcsón mos kilós és pipere fehérneműt Házhoz szátüt Telefon: József 462—27. VII., Nyár-’iiíca 5. szám. S3 Z 1 1 Íf3 száraz utón való w ™ “ ■ K* ténymösoiás KUNSTÄDTER VILMOS, papír neműgyár os Központ VIII., József-körut 7. Tel.: J. 300—58 Oyar: VIII., Conti-utea 38. Telefon: J. 308—33 MI ÚJSÁG Q VÁROSHÁZÁN í — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag ur? Figyelmeztetem azonban, hogy a kánikuláról ne merjen beszélni olvasóinknak ezekben a forró napokban, akkor is melege van, lia nem tölti drága idejét olvasással. Minek figyelmeztessük őt még külön is arra, hogy mekkora meleg van! Engedelmeskedem a parancsnak Szerkesztő ur, de mivel a meleg a legaktuálisabb téma, elmondom, hogy ügyes emberek hogyan védekeznek ellene. A legmelegebb a városházán a pavillonokban van, amelyekben a hivatalnokok csak úgy tudnak segíteni magukon, ha hivatalosan átköltöznek a kevésbé napos oldalra. Sok szoba am.ugy is üres most a szabadságon levők mi- ján. Így például az árvaszéki pavilion napos frontja teljesen üres, a tisztviselők a kibírhatatlan forróság miatt átköltöztek a túlsó oldalra. A történetem ott kezdődik, hogy Kövácsházy Vilmos főjegyző, aki ezidőszerint vezetője az V. ügyosztálynak, nem tudott átköltözni, mert a túlsó oldalon nem az ügyosztályhoz tartozó hivatalok foglalnak helyet. Kövácsházy azonban nem azért sportember, hogy ne tudott volna segíteni magán. Beszerzett saját költségén egy elektromos ventillátort, és azt asztalára helyezte. A ventillátor elé pedig az ablak és a fal közé kötelet feszitett, amelyre vizes lepedőt helyezett oly- képen, hogy a ventillátor szele a vizes lepedőn keresztül éri a derék * * 1928 Julius 21. ujjsumptsr Elkészült a főváros nagy kúrházépiiö programja Megszűnik a Rókus, a régi Széni János, a Dologház-ulcai és a Telepy-utcai kórházak — A Tisza Kálmán-téren épül fel az 1600 ágyas központi kórház és 500 ágyasra kibővítik a Margit-kórházat — Az Uj Budapest tudósitójától — A kánikulától égő városházán egy olyan nagyarányú munka folyik, amely jelentőségénél fogva évtizedekre hat ki Budapest életére. Arról van szó, hogy a közegészségi ügyosztályban Némethy tanácsnok irányítása mellett Szendy Károly főjegyző, az ügyosztály kitűnő vezetőhelyettese elkészítette a főváros nagy kórházi programját. A Szendy féle Programm megszünteti az elavult kórházak ma divatos mizériáit és olyan alapokra helyezi Budapest kórházügyét, hogy az messze ki fog maga-slani egész Közép-Európában Az elgondolás azzal a megállapítással kezdődik, hogy a mai elavult kórházakat tovább reparálgatni nem érdemes és azok helyett uj kórházakat kell építeni. Elsősorban a Rókus-kórház megszüntetése aktuális, mert ez a kórház — mint azt Sze?idy Károly főjegyző néhány hónappal ezelőtt éppen az Uj Budapest hasábjain megjelent cikkében fejtette ki — több mint egy évszázada állván, teljesen betöltötte hivatását és a sző szoros értelmében rommá lett. A Rókus-kórház helyett ezerhatszáz ágyas uj nagy központi kórházat tervez a közegészségi ügyosztály, még pedig a Tisza Kálmán téren, a mai Gázgyár területén. A gázgyár telke a községi alapé, és igy annak felhasználása nem ütközik nehézségbe. Mindenesetre naiv fantázia azonban a gázgyár vezetőségének az az álláspontja, amely a gázgyár telkéről mint a Gázművek önálló vagyontárgyáról beszél. A Gázmüvek nem önálló jogalany, az minden tartozékával együtt a főváros közönségéé. Abban az esetben, ha az uj Rókus a gázgyár mai telkén épül fel, természetszerűleg gondoskodni fog a főváros törvényhatósági bizottsága arról, hogy a gázgyár számára uj igazgatósági épület emeltessék esetleg a Kisrókus helyén, azonban ehhez a művelethez a gázgyárnak mint önálló nagyhatalomnak diplomáciai képviseletre egyáltalában nincsen szüksége. A kórhá z ügy rendezésének egységes gondolata a pesti oldalon a Rókus megszüntetésével kapcsolatban óhajtja megszüntetni a Dolog ház-utcai és a Telepy- utcai kórházakat is. De javítják az álla potot Budán is. főleg Óbudán, ahol a százhúsz ágyas Margit-kórház mai befogadó képessége mellett egyáltalában nem felel meg az igényeknek. A Margit- kórházat a tervezet szerint uj építkezésekkel százhúsz ágyasról ölszáz ágyasra bővítenék és ezzel kapcsolatban a régi Szent Jánost, amely szintén teljesen elavult , megsziintetnék. Ha ezeket az építkezéseket végrehajtják, évtizedekre rendezve van a főváros kórházügye. Az ügyosztály nagy általánosságban az elkészített tervezet alapján azt is kiszámította, hogy mennyibe kerülnek ezek az uj építkezések. A számítások szerint a Margit-kórház kibővítésé es az uj Rókus-kórháznak a Tisza Kálmán téren való felépítése 18—20 millió pengőbe kerülne. Az építkezéseknek ebből az összegből való végrehajtása csak akkor volna lehetséges, ha az uj központi kórház a gázgyár tízezer négyszögöles telkén épülne meg. Ha az uj kórház elhelyezésénél az a gondolat győzne, hogy azt nem a város lakott részén, hanem valahol a perifériákon kell felépíteni, igy esetleg a Külső Kerepesi- uton, akkor ez az összeg az építkezésekre a több földművek és a közművek bevezetésének szükségessége miatt nem volna elegendő Az egységes kórházprogramm végrehajtásának lehetőségét a közegészségi ügyosztály tervezete anyagi szempontból két feltételhez köti. Az első feltétel az, hogy a népjóléti minisztérium most már állandóan és visszavonhatatlanul megtéríti a fővárosnak a kórházak deficitjét, illetőleg olyan ápolási dijat engedélyez, hogy a fővárosi kórházak veszteség nélkül működhessenek. A másik feltétele az épitpezés megkezdésének az, hogy a kórházak megszüntetése révén felszabaduló telkeket a főváros értékesíteni tudja. Óriási telekkomplexumokról, hihetetlen értékekről van itt szó, amelyek a visszabocsájtás után jelentős mértékben fogják emelni a községi alap vagyonkomplexumát. A Rókus és a Kisrókus, a régi Szent-János, a DologMz- utcai és a Telepy-utcai fiókkórházak telke az ügyosztály becslése szerint mint egy tízmillió értéket reprezentál. Ha az ügyosztályi tervezetben foglalt építési költséget illetően a nagyobbik számot, a húszmillió pengőt, vesszük is alapul, akkor is kerek ötven százalékkal csökkentené az építési költséget a telkek értékesítése. A közegészségi ügyosztály tervezete olyképpen kontemplálja az ügyet, bogy az 1929. évi költségvetésbe hárommillió pengőt vegyenek fel az építkezésre, 1930-ra pedig hatmillió pengőt-, amelyből hárommillió a kórházi deficitek eltűnése révén már megtérülneMondani sem kell, hogy az uj kórházakat a közegészségi ügyosztály a legmodernebbeknek, a technika és a tudomány haladásának legmegfelelőbbeknek kívánja építeni. Nem palotákról van szó, hanem arról, hogy közegészségügyi célból. a betegek gyógyítása céljából, a legmegfelelőbbek legyenek az uj kórházak. Az uj kórházakban nem lesznek, poloskák, mert a padozat és az ágyak elkészítésénél ' legkisebb rést sem fogják hagyni az élősdiek petéi számára, modern, nagyszabású intézmény lesz az uj központi kórház, olyan, amilyen Európában ma csak Münchenben és Hamburgban van. Az egyes pavillcnokat alagutak fogják összekötni. központi ételelosztás és a technika ezer vívmánya fogja tökéletessé tenni az uj intézményt. A koncepciózus tervezet még augusztus folyamában megkezdi vándorutját az illetékes szakbizottságok asztalain és Németh/;/ tanácsnok terve szerint már az első őszi közgyűlés napirendjén is szerepelni fog. Kövácsházy munkában verejtékező homlokát. — Ügyes fiú a Vili! Mindig mondtuk ... — Ne mondjon semmit kedves dr. Városházy. Amikor Kovácsházyt tanácsnokká fogják választani, magára úgysem lesz szükség, elég lesz ott a, többi 239 bizottsági tag. — Azért én is reá szavalok, ha arra kerül a sor. Bejelentem egyébként Szerkesztő urnák, hogy a törvényhatósági bizottság három uj taggal szaporodik. Szigethy János bácsi helyett, aki a Községi Takarék igazgatósági tagja lett, Wün- scher Frigyes mérnököt, a soron következő póttagot hívják be, Müller József Leó utóda a törvényhatósági bizottságban Munkácsy Gyula lákatosárugyáros lesz. Szegény Val- nicsek Béla barátomat Pilis Károly gépgyári felügyelő fogja a közgyűlési teremben követni. Valnicsek Béla temetésén különben részt vettek pártkülönbség nélkül az összes Budapesten tartózkodó bizottsági tagok, hogy búcsút vegyenek ettől a drága, kitűnő embertől. — Az Örök Világosság fényes- kedjék neki! Mi újság bankett ügyekben? — Kettő is volt a héten, az egyik az amerikai orvosok tiszteletére. E bankett fénypontja az a történelmi jelentőségű pillanat volt, amikor Buttler Wright, az Egyesült Államok budapesti követe meleg kézrázással üdvözölte Müller József Leó kormányfőtanácsost, Guatemala budapesti főkonzulát. Észak és Közép Amerika eme nagyfontosságu találkozása Európa keletén mély nyomokat hagyott a jelenlevők leikében. Az ünnepi beszédet különben Liber tayiácsnok mondotta, aki kezd veszedelmesen jól beszélni angolul. A német Óceán-repülők bankettjén a Gellértben pedig Bérezel Jenő mondott hatásos felköszöntőt. Hüh- nefeld báró különben a, bankett előtt megfürdött a hullámfürdő pompás habjai között és azt az udvarias kijelentést tette Bánlaky igazgatónak, hogy az az Óceán, amit átrepült, mindenesetre kevesebbet ér a gellértfürdői óceánnál. — Nyaralási hírek? — Mindenki nyaral. Méltóztassék azonban megengedni, kedves Szerkesztő ur, hogy nagybecsű lapjában költői avassak, Némethy Béla tanácsnok személyében, aki nyári pihenése alatt hivatottsággal áldoz a költészet múzsájának. Mutatóba, mielőtt elbúcsúznék öntől, le is közlöm Némethy Béla barátom egy mély érzésektől fütött kiváló poémáját, amely meleg, családias hangjával szinte oázis a mai erkölcstelen világban. íme a költemény: Lakodalmi vers — Édes Ica esküvőjére — Mivégre lettünk, mért születtünk, Ki tudná azt megmondani? Hanem ha az, ki Ur felettünk, Ki kötni tud és oldani. Vagyunk, mert Ö úgy látta jónak, S megyünk nem ismert cél felé. Kiben a rossz, kiben a jó mag Virul, miként Ő rendelé. Mégis mi hát, amért az ember Egy élten át kínlódva küzd? Ha kell, lapul, ha kell, nagyot mer, Biztatva egymást: üsd, csak üsd! A boldogságnak vágya éget, Ez hajt, ez nógat, ösztökél, Mindent ledönt, nem tűrve féket, Ez izzó, ég’ő szenvedély. Ahány az ember, annyiféle A boldogságról szőtt mese. De haj! ki kérkedhetne véle, Hogy ő e kincsnek részese! Ez pénzre vágyik, nagy vagyonra, Mig él, csak gyűjt, szerez, kapar. Amaz, habár korog a gyomra, Szerezni csak nevet akar. A harmadik hatalmi lázban Törtetve tör magasba fel. Gyönyört talál ez a kalászban, Amaz, uj szunyogfajt ha lel. Én azt hiszem, rossz útra tévedt, Ki boldogságot igy keres. Mire nagy kínnal célhoz érhet, A lélek és a szív — üres. De ha üres a szív s a lélek, Halandó boldog nem lehet . Üres kaptárt, miből a lénet Kiszedték, sutba vetheted Akikhez én e szókat ontom, Szerelmesek, szivük teli. Azért e pár. hitemre mondom, A boldogságot megleli. Megküzdtek ők, sok nagy veszéllyel, De bátran álltak vészt, vihart. Mig kélt a nap és tűnt az éjjel, — Mert partot ér. ki hűn kitart. / Áldott az Ur, ezerszer áldott, Ki összefűzte- szivetek! Én már bevégzem s félreállok, Uj útra bízva menjetek!...
