Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-07-14 / 27. szám
2 UJJilWAPESI 1928 julius 14. Leszállítják az üzemi alkalmazottak fizetését A félévi segély ügye a Fansz előtt — Egyetlen üzemigazgatónak sem íeSie a fövőben nagyobb fizetése, mint a polgármesternek — Az Uj Budapest tudósítójától — Legutóbbi számában hirt adott az Uj Budapest arról, hogy a miniszteriális tisztviselők ebben az évben is, mint máskor, megkapták a rendes félévi segélyüket. Ám a félévi segélynek a kiutalását a fővárosi tisztviselők számára szigorúan eltiltotta a pénzügyminiszter. Vezéi'- cikkben szólította fel az Uj Budapest a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségét, hogy minden kényelmi és opportunitási szempontot félretéve, hozzon erélyes határozatot és követelje az összes fővárosi alkalmazottak számára az egyhavi fizetést kitevő félévi segélynek a kiutalását. Cikkünk érthető megdöbbenést keltett a városi alkalmazottak valamennyi kategóriájában. Wurmb Elemér árvaszéki elnökhelyettes, a Fansz elnöke távollétében Márkus József dr. főjegyző a Fansz kitűnő ügyvezető alelnöke azonnal intézkedett, hogy az alkalmazottak szövetségének megfelelő szervei még ezen a héten üljenek össze és határozza^ nak a további tennivalók felett. Örömmel üdvözöljük a tisztviselő társadalom ezen megmozdulását, mert azt látjuk belőle, hogy az alkalmazottak szövetsége elismerésre- méltóan és nagy igyekezettel dolgozik az alkalmazottak érdekében. Ezzel kapcsolatban azonban szomorúan meg kell állapitanunk azt is, hogy a Fansz tiltakozása csupán elvi jelentőségű lesz, mert a kormányhatóság és annak városházi képviselője, a főpolgármester, változatlanul kitart azon álláspontja mellett, hogy a félévi segély nem engedélyezhető. A komány ezen merev álláspontja érthető elkeseredést kelt a tisztviselők lelkében. Illetékes tisztviselői körökben rámutattak az Uj Budapest munkatársa előtt arra, hogy végre véget kell vetni annak a hiedelemnek, mintha a fővárosi tisztviselők aránytalanul jobban lennének dotálva, mint az államiak. Az állami és városi tisztviselők kategóriái között ma már semmi különbség nincs, ami lényegtelen eltérés egyes fizetési osztályoknál mutatkozik, az is az államiak, és nem a vái’osiak javára történik. Az állami és városi tisztviselők között e pillanatban csak az a különbség, hogy a városházán tisztviselői szempontból sokkal nehezebb, több időbe és energiába kerülő munka folyik, mint akármelyik minisztériumban, no meg abban, hogy az állami tisztviselőknek nem kell instanciázniok a karácsonyi és nyári segélyekért, ők megkapják ezeket a segélyeket borítékban, a hivatali szobába szállítva. A félévi segély ügyével kapcsolatosan a kormány egy messzemenő jelentőségű tervéről adhatunk hirt. Arról van szó, hogy az illetékes kormányhatóság megfelelő módon „nivellálni“ akarja az összes fővárosi üzemi alkalmazottak fizetését és jövedelmét. Mondanunk sem kell, hogy a „nivellálás“ alatt a leszállítás fogalma rejtőzik, vagyis tulajdonképen a fővárosi üzemi alkalmazottak fizetésének jelentős leszállítását tervezi a kormány. Illetékes helyeken a tervet azzal indokolják, hogy lehetetlen állapot, miszerint egyes üzemigazgatóknak szerződéses viszonyukból kifolyólag jóval nagyobb fizetése és jövedelme van, mint a polgármesternek. Azt is kifogásolja a kormány, hogy az alsó kategóriákban egyes üzemeknél a tisztviselők magasabb fizetésekkel rendelkeznek, mint az ugyanolyan képzettséggel és szolgálati idővel rendelkező fővárosi tisztviselők. A „nivellálást“ kormányrendelettel fogja elintézni a kormány, olyké- pen, hogy üzemigazgatónak egyetlen viszonylatban sem lehet több jövedelme, mint a polgármesternek, és megfelelő módon ezzel arányla- gosan redukálni fogják az összes üzemi tisztviselők fizetését is. Nem kétséges, hogy egyes üzemeknél a fizetések terén csakugyan vannak kilengések, amelyeket ez alkalommal részletezni nem kívánunk. Amikor azonban az üzemi alkalmazottak fizetését le kívánja szállítani a kormány, gondoljon arra, hogy ezek az üzemi tisztviselők nagyrészben nem véglegesen szervezett, nyugdíjas állásban levő tisztviselők, hanem kisexisztenciák, akik fölött állandóan ott lebeg az elbocsáj- tás és a kenyértelenség réme. Azt a bizonytalanságot, amelyet a nyugdíjügyek szervezetlensége folytán, az üzemi tisztviselők állása jelent, magasabb fizetéssel kell pótolni. így van ez rendjén és igy van ez az állami üzemeknél is. A kormány helyesen cselekszik, ha mérséklettel és méltányossággal kezeli azt a minden tekintetben kitűnő és értékes társadalmi osztályt, amelyet a fővárosi tisztviselőtársadalom jelent. Hogy ez nem igy történik, abban nagy részük van a közgyűlésen helyetfoglaló pártoknak is, amelyek politikai befolyásukat minden egyébb ügy érdekében felhasználják, mint a fővárosi alkalmazottak ügye. Vigyázzanak a pártok, hogy a legközelebbi bizottsági tagválasztások alkalmával ez a rövidlátó és méltánytalan politika meg ne bosszulja magát. LOPOS GYULA szabadalmazott ISKOLAPADOK. ISKOLAI BÚTOROK ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYÁRA BUDAPEST, III., Bécsi-ut 65. Tel.: Ó. 625-05. Árjegyzéket és költségvetést felszólításra küldök. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-utca 2. Telefon : 208-54. Az 1924. évi 18. t.-c. alapján szervezett iparosok Országos KOzpomi Szöveteié Bőripari SzakoszHya Budapest Központi iroda: V., Nádor-utca 22. Bőrszakosztály irodái és raktárai: VII., Klauzál-tér 5. sz. C ^11*a. Kifogástalan minőségű -------------- gyermekcipőket, munkásbakancsokat, férfi és női box- és chevreaux-cipőket. Kötelékes szövetkezetek hetitermelése 10.000 pár. lM ÉMÉMÍÉÉMÉÉIÉé4ÉÜÉUÍ4ÉÉMMaMMka«u^luUHH STABIL a építő rt. « Budapesf, V., Deák Ferenc-». 16-18. Telefon: T. 140-17, 239-01. STEAUA Kőolajkereskedelmi R.T. Budapest, V. kér., Nádor-utca 8. sz. „REX“-BENZIN Császárolaj Aszfalt Autó-, motor- és kenőolajok FRESCBL MIHÁLY ÉS FIÁ épület- és bútorasztalos üzeme . Budapest, X., Juranics-utca 7. sz. Specialista csigalépcsők készítésében, E ortálok, üzletek és irodaberendezéseken. A cég főszakmája épületmunkák :: :: készítése :: :: MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN ? — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag urf Kitört a kánikula, Szerkesztő ur, szóval senki sincs a városházán. ‘ Üdülnek az egész vonalon, csupán a városháza közismert őre, Folkus- házy, vigyáz, hogy el ne lopják a városházát. A bizottsági tagok csendes undorral viseltetnek a nagy ' kánikulában a városháza iránt: a Széchényi-fürdőre felügyelő bízott- ' ság legutóbbi ülésén tekintettel a kánikulára, egyetlen bizottsági tag jelent■ meg Kovács Ernő patikus személyében, aki azután „egyhangúlag1' meg is szavazta a strandfürdő dijainak felemelését. Még cifrább eset volt az üzemszervező bizottság ülésén. A belügyminiszter ismeretes leiratára való tekintettel Folkusházy igen sürgősen össze kellett, hogy hívja ezt az ülést, amelyre a pártok legfontosabb tagjai^ voltak: hivatalosak. A kitűzött idő után jóval félórára csakugyan • meg is jelent két bizottsági tag a harminc közül. Folkusházy ily körülmények között természetszerűleg nem tarthatta meg az ülést, el kellett azt halasztani a jövő hétre, amikorra remélhetőleg hűvösebb lesz az időjárás és szorgalmasabbak lesznek a városatyák. 1 Hogyan sikerült a svájci ban~ ftmn jól, leszámítva azt, hogy tjunael barátunk kosztja kissé sok kalonat foglalt magában a naqii nyári melegben. Viszont ő nem tehet róla, mert a tanács úgy akarta, hogy a derék svájci hegylakók megtudják, hogy mi az az igazi jó magyaros konyha. A beszédek ezzel szemben finomak és elegáyisak voltak: Folkusházy, aki Zsitvay Tibor házelnök és Max Jaeger, Svájc bécsi követe között a virágok kai díszített házigazdái főhelyen ült, alaposan kivágta a rezet. Még szükebb barátai sem gondolták, hogy Öméltósága olyan precízen és' helyes kiejtéssel beszél németül, mint ahogy ezt a tósztot elmondotta. Sokan örömmel és szívesen üdvözölték Szudy Elemért, a kitűnő sajtófőnököt, akit magas és fontos állása dacára nélkülözünk a fővárosi banketteken. Ott volt ellenben Nagy Emil képviselő, aki őszülő haját meghazudtoló fiatalos hévvel tette a szépet a svájci hölgyeknek, nem különben Samarjay Lajos, a MÁV. elnökigazgatója, akit az őt nem ismerő magyarok és svájciak egyaránt angol főurnak néztek. Zi- lahy bátyánk, ugylátszik, a kánikulára való tekintettel, enyhébben kezeli a sorompókat a meghívásokat illetően, a meghívottak között akadt egy-két nem közkedveltségnek örvendő hírlapíró is .. . — Spongyát reá! Mi történt a bankett után? — Mi történhetett volna más, mint menetel a hullámfürdőbe. Folkusházy vezette a kirándulást, amelyen résztvett Zsitvay Önagy- méltósága, valamint több bizottsági tag és a svájciak közül' is számosán. A vendégek nem részesülhettek abban a látványban, hogy Folkusházyt a hullámok hátán lássák. Lajos ugyanis azt mondotta, hogy elég baja van neki a közgyűlési hullámokkal, a Gellért hullámaira ezekután nem vágyik. Fol- kus tehát vakítóan fehér mellényben tartott cercle-t a hullámfürdő hölgyei között, egy-egy fessebb trikó láttára elismerő pillantásokat lövetvén közismert evikkere alól... Apropos! Hullámok! Hogy állunk a közgyűlési hullámokkal? — A kánikulai szélcsend csillapi- tólag hatott a hullámokra, amelyeket ezekután csak az őszi szelek fognak újra felkorbácsolni . . . Ok és mód lesz reá bőven, hogy ismét a hullámoknál maradjanak, az egyenlítői számumokat is rettentő meleg és baljós csend szokta megelőzni. A Wolff-párt kebelében is ilyen baljós szélcsend uralkodik, kérdés, hogy ki fogják-e tudni őszig a megsértett oroszlánt engesztelni? — Az a kérdés, hogy a vezérek leszállnak-e az Olympusról, vagy tovább is a felhők fönségébe fognak-e burkolózni. Mi van a nyaralási hírekkel? — Ripka tudvalevőleg Reichen- hallba utazott, ahonnan már irt is képeslapot, közölvén, hogy a jó levegő nagyszerűen használ hangszálainak. Sipőcz viszont Gastein- ben üdül, innen irta hűséges titkárának, a derék Farkas Ákosnak, hogy nagyszerűen érzi magát. A po- deszta a hét végén néhány napi tartózkodásra lschlbe utazik, ahonnan a jövő hét közepe táján Budapestre ér, hogy néhány napi itt tartózkodás után egy hónapra Szemesre menjen le sógora villájába. — Egyéb nyaralási hírek? — A pártvezérek egyelőre itthon vannak, itthon tartotta őket a Községi Takarék megalakulása, amely a kánikula legnagyobb eseménye. He rövidesen szétrebbennek valamennyien, fogadom, hogy ■a jövő hét elejére egyetlen vezért sem fog látni Szerkesztő ur a városházi folyosókon . . . — Megkezdődött a közgyűlési terem átalakítása? — Még nem, meg kell várni az erre vonatkozó közgyűlési határozat belügyminiszteri jóváhagyását. Tudatom ellenben Szerkesztő úrral, hogy szó sincs arról, miszerint a tanácsnokok bársonyszékeket kapnának. Újságírói kitalálás az egész, hasonlatos a békeesztendők híres kánikulai cápájához, amelyet tiz- és húsz mázsa közötti súlyban minden esztendőben elfogtak Fiumé- ben. A tanácsnoki székek teljesen megegyezőek lesznek azokkal, amelyeket a törvényhatósági bizottság többi kevésbé szerencsés tagjai foglalnak el; egyszerű felhajt- hatós székek lesznek és csupán ebben fognak különbözni a mostani székektől. No meg abban, hogy ezentúl a pad helyett a széktámlából is letörhetnek egy-egy darabot a város haragvó atyjai . . . — Mi újság egyéb? — Semmi különös nincsen, de hogy nagyon rövid ne legyen a rovat, elmondok Szerkesztő urnák egy kedves történetet. A múltkor a nagy melegben a Rudas langyos medencéjében üldögéltem. Komoly
