Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-06-16 / 23. szám
VÁROSPOLITIKAI V ÉS CjCOZGAXOASÁGlV HETILAP <Ss Előfizetési érák: Egész évre .......... 30 pengő Fél évre Egyes szém éra 60 fillér 13 pengő I FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOR cl r_ i Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, ÍV., Semmelwels-utca -4. Telefon: Teréz 206-36 Postatakorékp. chequeszámla: 30013. Uj szinekurák A kormány nem engedélyezi az ügyosztályok szaporítását A belügyminisztérium nem akar elébevágni az uj fővárosi törvény intézkedéseinek — A városházán is tudják a kormány ezen álláspontját, de dokumentálni akarják a mai helyzet tarthatatlanságát Folkusházy november 1-ig feltétlenül megmarad a Városházán — Az Uj Budapest tudósítójától — Noha a Községi Takarékpénztár működésének megkezdésétől hónapok választják el a fővárost, a polgármesteri és pártvezéri előszobákban máris sorba állanak az uj intézetnél felvételre pályázók. Hogy a mai bélistás világban ezren és ezren áhítoznak a száraz kenyeret jelentő kistisztviselői állás után, egyáltalában nem csodálható. A dijnoki állásért esengők szomorú raportján kívül azonban számos, méltóságos és kegyelmes ur jelenti ki pr-otektora utján vagy sugalmazott újságcikkben készségét arra vonatkozólag, hogy a város bankjának egy-egy jól dotált igazgatói székébe beleüljön. Ezek az urak nem dolgozni akarnak, kamatoztatni kívánják nevüket és összeköttetéseiket, vagy mint a régi Róma veterán harcosai, közéleti sebeiket mutogatják, mint ajánló-levelet, hogy hátralevő éveikben gond nélkül szabdalhassák egy-egy vezetői stallum dús kuponjait. Precedensekre azután bőven lehet hivatkozni. Ha a Pesti Hazai nagyhatalmú vezérigazgatója négymilliárdos bankvezéri jövedelmén felül évi kétszázmilliót kaphat a Baszkért igazgatóságában kifejtett pótolhatatlan működéséért, miért ne kapjon ugyanannyit, vagy még többet az a másik ur, akinek rövid, de eseményekben gazdag közéleti működéséből csak a kisebb-nagyobb címzés maradt meg. Ha kimondották, hogy a Községi Takaréknál városatyák nem lehetnek fizetéses igazgatósági tagok, akadnak majd minden pártban olyan önzetlen mártírok, akik a szent célért hajlandók feláldozni magukat és zseb- redugni az igazgatósági tantiéme- ket. Amíg a Beszkárt azon igazgatósági tagjai, akik egyben városatyák is, ellenszolgáltatás nélkül és altruisztikusan teljesitik kötelességeiket, beleértve az igazgatóságban tisztjüknél fogva helyetfoglaló városházi urakat is, miért ne részeltessék sok százmilliós fizetésekben a Pesti Hazai elnökét, a Ganz Danubius vezérét, vagy a Máv nyugalmazott elnökigazgatóját? Vannak azonban a jelen ügyben a közéleti tisztességnek olyan akadályai, amelyek mellett szó nélkül el nem mehetünk. Amint összeférhetetlennek tartottuk mindig a bizottsági tagságot a fizetéses igazgató- sági tagságokkal, úgy lehetetlennek tartjuk, hogy közpénzekből létesült hivatalos intézmény bárkinek is igazgatósági tantiémet fizessen. Nem lehet és nem szabad adófillérekből milliárdos jövedelmekkel rendelkező bankvezérek tárcáját duzzasztani, azt a deficitet, amellyel a Községi Takarék az első esztendőkben okvetlenül dolgozni fog nem szabad emeritált közéleti nagyságok megélhetési bázisának biztosításával sulyosbbitani. Fognak akadni pártkülönbség nélkül a törvényhatósági bizottság tagjai között érdemes férfiak, akik a köz szolgálatát nobile officiumnak tartva, hajlandók lesznek prezenc- márkák nélkül is résztvenni az üléseken. Gallina főjegyzőnek, az elnöki ügyosztály kitűnő vezetőjének a központi igazgatás szervezetének módositása, továbbá a műszaki statisztikai és számvevőségi szakokon újabb állások szervezése tárgyában készitett előterjesztését tudvalevőleg már letárgyalta a tizenkettes bizottság, sőt a jogügyi bizottság is. A tizenkettes bizottság aképpen döntött, hogy a mostani V. ügyosztályban egyesitett közlekedési és közgazdasági ügyosztályokat nem tartja szétválasztandóknak: a jogügyi bizottság azonban Kabakovics József dr. javaslatára az eredeti ügyosztályi előterjesztést tette magáévá. E szerint visszaállittatnék mind a tizenhat ügyosztály, amelynek redukcióját a létszámcsökkentési törvény folytán volt kénytelen elhatározni annak idején a főváros. Az előterjesztésnek, amelyet a jövő hét péntekjén már a pénzügyi bizottság is tárgyalni -fog, legfontosabb megállapitása, hogy az ügyosztályok összevonása az azóta eltelt három évi tapasztalat tanulsága szerint a gyakorlatban nem vált be, mert a célbavett egyszerii- sités helyett az ügymenet bonyolultabb, nehézkesebb és lassúbb lett. A szanálás befejezése után a gazdasági viszonyok megszilárdulása még érezhetőbbé tette az erőszakosan keresztülvitt fővárosi létszám- csökkentést, igy különösen a műszaki ügyosztályok személyzethiánya volt nemcsak a nagyközönségnek, de magának a fővárosnak is sok alkalommal kárára. Az ügyosztályok összevonása folytán az ügyköröknek olyan hatalmas és általában véve egymással szerves kapcsolatban nem lévő tömege jutott az összevont ügyosztályok illetékessége alá, amely már eleve kizárta ezeknek az ügyeknek úgy a közérdeket, mint a jogos magánérdeket egyaránt kielégítő intézését. A létszámszaporitás gerince ily módon a műszaki állások szervezése lett. A javaslat, amely már a tizenkettes pártközi konferencia bélyegzőjével került a pénzügyi bizottság elé, tizenkét uj műszaki főtanácsosi, tiz műszaki tanácsosi, tizennyolc főmérnöki, hét mérnöki és tizenhat segédmérnöki állást statuál. Megoldja az elnöki ügyosztály javaslata a hitelnyilvántartó hivatal szervezését is, amelynek mai működése nem kifogástalan, de nem is lehet, mert túlnyomó nagyrészben ideiglenes hivatalnokok végzik a nagy felelősséggel járó és milliárdos érdekeket védő hivatali munkát. A hitelnyilvántartó hivatal megszervezése egy helyettes főszámvevői, egy számvevőségi főtanácsosi, tizennégy számvevőségi II. oszt. tiszti, hét segédmérnöki állás szervezését vonná maga után. Nem kevésbé fontos része az elnöki ügyosztály előterjesztésének a statisztikai állások szervezése. A statisztikai tudomány nagy fontosságát egyre nagyobb érdeklődéssel kiséri és méltatja a modern nemzetgazdaság. A főváros statisztikai hivatala, mióta Illyefalvi L. Lajos dr., a kitűnő tudós, áll az élén, szociálpolitikai és szociálgazdasági szempontok egész özönét vetette felszínre, ám azt a megfeszített iramot, amellyel a hivatal mai nagy munkakörét ellátja, a régi személyzettel tovább folytatni nem lehet, ha annak vállaira nem akarunk elviselhetetlen terheket róni. Az elnöki ügyosztály a staitsztikai szakon egy statisztikai titkári, egy statisztikai segédtitkári, egy statisztikai fogalmazói, két statisztikai segédfogalmazói, egy statisztikai főfelügyelői, egy statisztikai felügyelői, egy statisztikai főtiszti, egy statisztikai tiszti, három kezelő főtiszti és egy kezelőtiszti állást akar megszervezni, — ezen állások megszervezése után a főváros statisztikai hivatala a hasonló európai intézmények között az első vonalba fog fellendülni. Igen érdekes nyilatkozatot tett munkatársunknak a szervezés költségeire vonatkozóan Gallina főjegyző. A szervezendő alpolgármesteri hatáskörrel és jelleggel felruházott tanácsnoki állás illetménye egy évre 19.45 pengő és 20 fillér, a a három tanácsnoki állás illetménye egy évre 5.553 pengő és 60 fillér lenne. Az egész szervezés végeredményben 604.788 pengő és 50 fillérjébe kerülne a fővárosnak, a tényleges költségtöbblet azonban csupán 505.924 pengő lenne, mert a fenti költségösszegből le kell vonni a megszüntetendő negyvennégy havidíjas hivatalnoki állás egy évi illetmény összegét. A szervezésre vonatkozó előterjesztést az utolsó nyári közgyűlésen fogja letárgyalni a törvényhatósági bizottság. Az elnöki ügyosztálynak az a terve, hogy a közgyűlési jóváhagyás után az előterjesztést sürgősen felküldi a belügyminisztériumba. A kormány igy még a nyár folyamán abban a helyzetben lesz, hogy a főváros szerint elkerülhetetlen létszámszaporitást engedélyezze. Illetékes belügyminisztériumi helyen azonban azt a véleményt nyilvánították az Uj Budapest munkatársának, hogy a kormányhatóság az ügyosztályok szaporítására vonatkozó közgyűlési határozatot nem fogja jóváhagyni. A kormánynak értesülésünk szerint az uj állások szervezése ügyében az az álláspontja, hogy nem kíván praejudikálni az uj fővárosi törvénynek. „Az uj fővárosi törvény — mondották a belügyben az Uj Budapest munkatársának — annyira fel fogja forgatni a főváros mai státusának egész technikai berendezését, hogy néhány hónapi esetleges várakozás miatt nem lehet, de nem is szabad az országgyűlés megnyilvánulandó akaratának a fővárosi életet illetően elébevágni.“ Illetékes fővárosi helyen közöltük ezen értesülésünket. Azt a meglepő információt kaptuk, hogy a főváros el van készülve arra, hogy a szervezés kormányhatósági jóváhagyással késni fog, sőt esetleg teljesen el is marad. „Mégis — mondották munkatársunknak a városházán — a főváros tanácsa a törvényhatósági bizottság elé terjeszti és a közgyűlés el is fogja határozni a létszámszaporitást. A főváros ezzel megtett mindent, amit megtehet. A főváros dokumentálni akarja ezen elhatározásával, hogy a mai helyzet a városházán tartható,tlan, és annak megmaradásáért már most elhárít magától minden felelősséget.“ Ilyképpen a szervezési javaslat is azon két malomkő közé jutott, amely ma az autonómia, illetőleg a kormányzat közöt felőröl minden pozitív lehetőséget. Azok az ellentétek, amelyek az autonómia és a kormányzat között egyre mélyebb szakadékban tátonganak, egyáltalában nem fognak csökkenni a szervezésre vonatkozó közgyűlési határozat hónapokon át tartó heverte- tése által. Ily körülmények között kétségtelen, hogy a Folkusházy távozásával megüresedő alpolgármesteri állás betöltését sem tartja a kormányhatóság a legsürgősebb feladatnak. Befejezett tényként jelenthetjük, hogy Folkusházy alpolgármester fogja még az őszi hónapokban a pénzügyi bizottságban a költségvetést letárgyalni, úgyhogy távozására és örökének betöltésére november elseje előtt sor semmiesetre sem kerül. A helyzet tehát az, hogy véglegesen elaludt Szabó Imre dr. tisztifőügyész helyettesítésének terve is. Bizonytalan Buzáth János dr. sorsa is: a legújabb hírek szerint Buzáth alpolgármester marad és más valaki lesz a Községi Takarék vezérigazgatója.
