Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-06-02 / 21. szám

4 UJ BUDAPEST 1928 június 2 A kQzépitési flgyosziüly mai helyzete csnisüga az a aúmiDísziracídnak - mondja Solly tanácsnok Annyira degradálták az ügyosztályt, hogy az ma csak vég­rehajtója a gazda-ügyosztályoknak. — Az uj építkezéseket és a fenntartási munkálatokat kizáróan a műszaki ügy­osztály hatáskörébe kell utalni Az uj fővárosi törvény rendezi a mtfsznKi ügyosztályok ielelűsségét — Az Uj Budapest tudósítójától — Néhány nap­pal ezelőtt teljesen be­avatott hely­ről feltűnően érdekes infor­mációt kap­tunk a fővá­rosi törvény készülő revi- zió járói, kü­lönösen a mű­szaki, első­sorban a köz­építő si ügyosztály munkakörére vonatkozóan, amelyet információnk szerint agy a hatáskör, mint a fe­lelősség tekintetében radikális vál­toztatásoknak akarnak átvezetni. Ennek az információnak alapján az Uj Budapest munkatársa hosz- szabb beszélgetést folytatott Solty Lajos tanácsnokkal, akinek kiváló tudását, nagy képzettségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a pol­gármester azon általános hangulat, ellenére, hogy a kiszolgált tisztvi­selőket állásukban visszatartani nem szabad, őt hivatalában egy esz­tendeig visszatartotta. Első kérdé­sünk volt a középitési ügyosztály vezetőjéhez, van-e tudomása a fő­városi törvény revíziójánál mű­szaki vonatkozásban tervezett radi­kális változásokról. — Nem, erről nincs tudomásom, — mondotta a tanácsnok, — hallot­tam ugyan arról, hogy a törvény megalkotásánál vannak ilyen szem­pontok, részleteket azonban nem tudok és nem mondhatok. A következő kérdésünk az volt, hogy milyen nagyobbszabásu mű­szaki feladatokat kell elvégeznie a fővárosnak a közeljövőben. Solty tanácsnok a következőkben vála­szolt: — A középitési ügyosztályt idők folyamán annyira degradálták, hogy nem más, mint végrehajtója azoknak a munkálatoknak, amelye­ket az úgynevezett gazda-ügyosztá­lyok előkészítenek. Mi csak a terv- pályázatok kiirása után foglalko­zunk a dolgokkal, de ez a módszer nem szerencsés és nem rendben- lévő, mert attól a pillanattól kez­dődően, midőn a közgyűlés elhatá­roz valamit és a fedezetet is kije­löli, attól a pillanattól a, II. ügyosztálynak kellene kezében tar­tania egy-egy nagyobbszabásu munkát. Ezzel szemben a valóság­ban a legcsekélyebb dolgokat is a gazda-ügyosztályok intéznek el, vi­szik tanácsülésbe és csak azután kapjuk mi a felzetét a munkálatok aktáinak, azzal a lényeggel, hogy ,„Tessék elintézni!“ Gyakran még az a megjegyzés is szerepel a hoz­zánk juttatott felzeten, hogy „A hitel keretein belül!“ Az ilyen nyomatékos megjegyzés nem egyéb, mint felszakitása hegedt sebeknek, ami talán még sem szükséges. — Ez a rendszer valóságos csúf­sága az adminisztrációnak, mert nemcsak nagy időt vészit Link min­den munkánál, de mindjobban ve­szítenek munkaalkalmakat az azokra szoruló iparosok, ugyanis a jelenlegi rendszer mellett az ad­minisztrációval kapcsolatos késle­kedés következtében azokat munkálatokat sem lehet elvégezni, amelyekre a költségvetésben fede­zet van. Egészen bizonyos, hogy a főváros közgyűlésének a műszaki ügyosztályok felállításánál nem az adminisztráció növelése volt a fő­célja, hanem ellenkezően éppen az, hogy a felesleges adminisztrációs közvetítést kikapcsolja a műszaki feladatok előkészítéséből. Ez a ve­zérlő szempont másképpen azt je­lenti, hogy a középitési ügyosztály­nak kellene átadni a rendelkezést azok felett a hitelek felett, amelye­ken végeredményben úgyis ez az ügyosztály diszponál, — A mai rendszer mellett a gazda- ügyosztályok véleményt és terveze­teket kérnek a középitési ügyosz­tálytól, majd az akta visszakerül az illető ügyosztályhoz, tanácsülésbe megy és csak azután érkezik vissza hozzánk a felzettel. Ez a rendszer óriási mértékben való felesleges húzása az időnek. Ha a főváros ta­nácsa mégis fenn akarja tartani ezt a rendszert, akkor gondoskod­nia kell a középitési ügyosztály létszámának emeléséről, mert a rengeteg adminisztratív munka- többletet, amely ebből a rendszerből származik, a tisztviselők jelenlegi létszáma mellett elvégeznie nem lehet. Sok vitatkozás és csatározás volt már a jelenlegi állapot miatt, végeredményben azonban nem tud­tunk elérkezni semmiféle pozití­vumhoz, a dolgok előkészítése váh tozatlanul a gazda-ügyosztályok ké­zében maradt, nekünk, középitési ügyosztálynak pedig nem maradt más, mint a végrehajtás feladata. Arra a kérdésünkre, milyen vál­toztatásokkal lehetne helyes irány­ba terelni a mai rendszert, Solty tanácsnok az alábbiakban nyilatko­zott . — Mindazokat az uj építkezése­ket és épületfenntartási munkála­tokat, amelyek úgyis kizáróan mű­szaki természetűek, első lépésüktől utolsóig a műszaki osztály hatás­körébe kell utalni. Ez természete­sen nem jelenti, hogy a városgaz­dasági, közjótékonysági és szociál­politikai ügyosztály ne csinálhas­son programra ot. Igenis, a pro- grammot nekik kell megállapita- niok, például, ha iskolára van szükség, akkor az iskola építését a közoktatási ügyosztály programm- jába kell felvenni, mi elkészítjük a terveket, ők szóljanak hozzá, de a továbbiakban, az ügyosztályoktól teljesen függetlenül, nekünk kell el­végezni a feladatokat, vagyis a megvalósításnál a rendelkezésnek mégis nálunk kell lennie. Hogy egy példát említsek, kislakásépitések- kel két ügyosztály foglalkozik, a kilencedik és a második, a jelen­legi rendszernél egyik ügyosztály akadályozza a másikat, pedig a közgyűlésnek annak idején az volt a határozott intenciója, hogy a la­kásínség miatt siettesse a főváros kislakásépitkezési akcióját és ép­pen ezért ruházott fel nagyobb ha­táskörrel öttagú bizottságot is. — Általában az egész problémá­nál arra kell helyezni a fősulyt, hogy az adminisztráció egysze­rűbb, gyorsabb és jobb legyen. Ezt az eredményt csak az adminisztrá­ciós közvetítés kikapcsolásával le­het elérni. Hangoztatni kívánom, és bizonyos szempontokra való tekin­tettel ezt nem elegendő egyszer mondanom: nem hatalmi kérdést akarok csinálni, de nem akarok el­zárkózni a felelősség elől sem. Vi­szont ha felelős vagyok, akkor meg kell adni a lehetőséget, hogy a fe­lelősséget én vállalhassam, ami más­kép annyit jelent, hogy a középi­tési ügyosztályt minden beavatko­zás és befolyás alól mentesíteni kell. Ezzel kapcsolatban elegendő utalnom a Széchényi-fürdő építke­zésére, az építkezéssel kapcsolatos liiteltullépésre, amelynek vizsgála­tát éppen ezekre a körülményekre való tekintettel, nagyon körülte­kintően kellett lefolytatni. A pirostoxisoK is megíeleleziéK az uj szaMlyrendeleteí A bécsi példára hivatkoznak, ahol az autotaxi-ipar felszabadítása az összes engedélyeseket tönkretette — Az Uj Budapest tudósítójától — Mint lapunk legutóbbi számában meg­írtuk, a közgyűlés által elfogadott autó- taxi szabályrendelet ellen úgy az Autó­taxi R. T., mint a Bérkocsis-Ipartársulat autotaxi-szakosztálya felebbeziést adtak be a kereskedelemügyi miniszterhez. Mindkét vállalat a szabályrendeletben 1250-ban meg állapított uj autótaxi lét­számot kifogásolja. Közöltük azokat az indokokat, amelyeket az Autótaxi R. T. felebbezésében előadott, s most miután alkalmunk volt betekintést nyerni a Piros-taxi által benyújtott felebbezésbe, vázolni fogjuk azokat a szempontokat, melyek alapján ezek a derék iparosok sérelmezik az uj szabályrendelet egyes rendelkezéseit. Elsősorban azt mondja felebbezésében a Pirostaxi, hogy az uj engedélyek szá­mának 1250-ben való megállapítása nem a tényleges forgalomnak beható tanul­mányozása után jött létre, hanem az a közlekedési . igényeknek teljesen figyel­men kivid hagyásával, ötletszerüleg tör­tént. A pártokat a sivár gazdasági hely­zetben állandóan ostromolják a rendkí­vül nagyszámban lévő foglalkozásnélkiili exisztenciák, akiket igy óhajtanak ke­nyérhez juttatni. Már pedig az engedé­lyek horribilis létszámemelése, melyet nem a kellő körültekintéssel és' átgon­dolással vett fel a törvényhatóság a sza­bályrendeletbe, a pártok által óhajtott célt nem fogja elérni, mert az lesz a kö­vetkezménye, hogy nemcsak az uj en­gedélyesek, hanem az iparnak régi tisz­tes munkásai is tönkre fognak menni. A miniszteri leirat határozottan meg­kívánta, hogy a Budapesten kiadható rendszámokat a szükséglethez képest kell megállapítani. Egyetlen hivatalos tényező sem meditált azon, hogy tulaj­donképpen milyen mértékű emelés lenne iS'zíikséges, hanem egyszerűen kikereki- tették az engedélyek számát 1250-re. Annak ellenére, hogy a mai autótaxi- létszám teljesen elegendő) a forgalom le­bonyolítására. Csupán rendkivüli esetek­ben s igen csúnya időben mutatkozik némi hiány, ez azonban az egész világon igy van. Az autótaxik által naponta be­SEMPERI1 SALZBERGER és TÁRSA, VI r ,i autó-, motor-, hinló-pneu- malik gyári lerakat «-—> lévay-utca 9, Telefon: Teréz 224-84 az Amfrössy-úü Színházban A legdrágább jegy 6 pengő futott kilométerszám pedig jóval alatta van a külföldi világvárosok hasonló ki­mutatásaiban szereplő indexszámnak. Sérelmesnek tartja a fclebbezés a sza­bályrendeletet azért is, mert az az ipar- törvény nyílt megsértésével jött létre. E törvény imperative előírja, hogy uj engedélyek kiadása esetén az illető ér­dekeltség meghallgatandó, ami a jelen esetben nem történt meg. Nem vette tekintetbe a törvényható­ság az autóbusz-forgalom nagyarányú kiépítését sem, mely már kezdeti stá­diumában is veszedelmes konkurenciája az autótaxi-iparnak, de a tervbe vett kiépítés befejezésével az autótaxikat ma igénybevevő közönség igen tekinté­lyes részét fogja elvonni. „Az ötletszerű, incidentaliter történt létszámmegállapitást az jellemzi legjob­ban, hogy a szabályrendelettervezet ösz- szes egyéb paragrafusai tekinteteben ki kérték előzetes véleményeinket es észre vételeinket — panaszolják a pirostaxi­sok — melyeknek több esetben helyt is adott a főváros közönsége, a létszám tekintetében azonban a mi vélemé- nyünkre, megkérdezésünkre ugv látszik nem volt szükség s igy mi erre nézve nem is nyilatkozhattunk, mert velünk a tervezetben létszámot egyáltalában nem közöltek, a létszámnak a helye ugyanis üres volt. A politikai okokból történt létszámemelésnél Bécs szomorú példává lebeghetett volna az illetékesek szemei előtt, hol az ugyanily okból történt nagyszabású engedélykiadás azt ered­ményezte, hogy az autótaxi-ipar teljesen tönkrement: úgy a régiek, mint az uj engedélyesek ' képtelenek megélni az egészségtelen üzleti marakodásban.“ Ki­fogásolja felebbezésében a Pirostaxi azt is, hogy hiányzik a szabályrendeletben az, hogy kell-e a jövőben fizetni az en­gedélyekért s ha kell, mennyit? Itt ugyanis a régiekkel szemben az egyenlő elbánás elvén eshetik egy súlyos sére­lem, mert hisz ezek az emberek sok ezer pengőt fizettek annak idején, telebbezé- sében megemlíti még a Pirostaxi a sza­bályrendelet egynéhány jogi tévedését és hibáját s arra kéri a minisztert, hogy az érdekeltségek és a kereskedelem és iparkamara szakvéleményének meghali- gatása után küldje vissza a városnak a szabályrendeletet. A felebbezés megállapításai gondolko­dóba kell, hogy mindenkit ejtsenek. A tetszetős és népszerűvé vált létszám­emelés nem-e fogja-e esetleg azt ered­ményezni. hogy a sorvadó és gondokkal küzdő iparágakhoz egy újabb tisztes ipar fog csatlakozni, melynek becsületes, de­rék munkásait félteni kell a gazdasági elmerüléstől? SOHASEM KELL FELHÚZNI a villamos órát. Tájékoztatót küld : ÓR*CTÁK TOnÓ-t. 2«. Tíl.: 414 91. FELIJ OLY FEST - TISZTIT - LEGSZEBBEM mi um i ni in .....■mi Köztisztviselőknek naoy kedvezmény. — Gyár: ThökOly-ul 33. szám. — Teleionszám: Idzsei 394—41 ds 446—72.

Next

/
Thumbnails
Contents