Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-05-26 / 20. szám

4 TTJ BTTBAPFST 1928 május 26 Családi hagyományaim, a szivem, minden gondolatom Budapesté — mondja Márkus Jenő dr. A Beszkárt új vezérigazgatóhelyettese a közlekedési üzemek koncentrációját sürgeti — Készül az új nagy beruházási Pro­gramm, amely megoldja a gyorsvasut problémáját — Az Uj Budapest tudósítójától — A Beszkárt ügyvezetésébe uj szel­lem és uj vérkeringés költözik be azokkal a személyi változásokkal kapcsolatban, amelyek a közel­múltban történtek. Folkusházy al­polgármestert rövid ideig még a főváros adminisztrációjának aktiv vezetéséhez kötik mellőzhetetlen teendői, tehát a vezérigazgatói szé­ket csak néhány hét múlva foglal­hatja el. Márkus Jenő dr., a Besz­kárt uj vezérigazgató-helyettese azonban két nappal ezelőtt már el­foglalta hivatalát és igy a vezetés­ben beállott nagy változás az ő személyén keresztül már teljes mér­tékig kifejezésre jut. Várospolitikai és országos politikai körökben egy­aránt nagy örömmel vették tudo­másul, hogy Márkus Jenő a Besz­kárt élére került, mert a főváros közlekedési viszonyainak rendezése olyan nagy feladatot ró a Besz- kárt-ra, hogy annak megoldásánál olyan koncepciózus, az összes fő­városi közlekedési és várospoliti­kai kérdésekkel elsőrendűen tisz­tában lévő vezetőemberre van szük­ség, mint Márkus Jenő, aki tett­erős ember és meg fogja valósí­tani azt a programmot, amelyet Budapest közlekedésügye soká már nem nélkülözhet. Az Uj Budapest munkatársa fel­kereste Márkus Jenő dr. vezér­igazgató-helyettest és hivatalának elfoglalása alkalmából nyilatkoza­tot kért tőle a Beszkárt sok életbe­vágó fontosságú kérdésében. Máir- kus Jenő személyét a Beszkárt-nál is a legnagyobb örömmel fogadták, a legnagyobb figyelemmel veszik körül, éppen azért az Uj Budapest munkatársának az volt az első kér­dése, hogyan érzi magát Márkus Jenő uj pozíciójában? — Végtelen nagy örömömre szol­gál, — hangzott a válasz, — hogy a székesfőváros szolgálatába újból visszatérhettem. Ez természetes, hi­szen engem nem csupán a családi hagyományok, a város szolgálatá­ban eltöltött, húsz esztendő mun­kája és emléke fűz a fővároshoz, hanem a szivem, lelkem, minden gondolalom, amely mind-mind ezé a gyönyörű városé és annak derék polgárságáé. Ezzel a polgársággal immár harminc éve jóban-rosszban együtt dolgozom. Most, hogy a fő­város vezetőségének és igazgatósá­gomnak megtisztelő bizalmából el­foglaltam helyemet a Beszkárt-nál, úgy érzem magamat, mint aki hosz- szu vándorút után visszatér a régi, kedves otthonába. A hála, amit bensőmben érzek, arra ösztönöz, hogy minden erőmet és mindazt, amit tudok, amit a városi és utóbb a közgazdasági életben megismer­tem és tapasztaltam, a főváros és a Beszkárt szolgálatába állitsam. A bizalom arra kötelez engem,hogy érdemes igazgatóságommal, annak nagyrabecsült elnökével és ügy­vezető alelnökével, valamint régi, kipróbált vezérigazgató-helyettes- társammal karöltve eredményesen vegyek részt a vállalat vezetésében. — Mi a programmja méllóságos uramnak a Beszkárt-nál? — A Beszkárt jövő munkapro- grammjárói, mielőtt azzal igazga­tóságom nem foglalkozott és azt meg nem állapitotta, természetesen nem nyilatkozhatom. Azonban je­lezhetem, hogy a Beszkárt beru­házási programmja már régebben elkészült és annak részletes tár­gyalása és megállapítása a leg­közelebbi teendők közé tartozik. Folyamatban van az 1929. évi költségelőirányzat _ összeállítása, amelyet még a nyári szünet előtt beterjesztünk a tanácshoz. Junius második felében tartjuk meg ren­des évi közgyűlésünket, amikor elő­terjesztjük a minden tekintetben kielégítő 1927. évi üzleteredményt. — Milyen megoldás várható a tarifarevizió kérdésében? —- A tarifakérdéssel már huza­mosabb idő óta behatóan foglal­kozik igazgatóságunk. Ez a kér­dés a legjobban érdekli a közönsé­get, de viszont a legközvetlenebbül érinti a vállalat pénzügyi helyze­tét és teherbírását., Véleményem szerint ebben a kérdésben a jövő költségvetés megállapitásával kap­csolatosan foglal állást igazgatósá­gunk. — Milyen változás várható az autóbuszüzem vezetésénél? — Az autóbuszüzemnek a Besz- kárt-ba való beolvasztását a ma­gam részéről az egységes közleke­dés érdekében és a főváros jól fel­fogott pénzügyi érdekeinek szolgá­lata szempontjából is feltétlenül szükségesnek és célirányosnak tar­tom. A Beszkárt megalapításának az volt egyik legfőbb célja, hogy a fővárosban létező, vagy a jövő­ben létesülő közlekedési vállalatok egy kézben összpontosittassanak és egységes forgalmi hálózatként szol­gálják a közönség közlekedési igé­nyeit. Ezt a szempontot érvénye­sítette a főváros, midőn a sváb­hegyi fogaskerekü-vasutat a Besz­kárt vezetésébe és üzletvitelébe utalta és ennek a szempontnak kell érvényesülni az autóbuszüzem be­olvasztása tekintetében is, ha azt akarjuk, hogy a két vállalat egy­mással karöltve, egymást kiegé­szítve, eredményesen szolgálja a hozzájuk fűződő nagy forgalmi és pénzügyi érdekeket. — Stagnálnak-e a gyorsvasut lé­tesítésének tervei, vagy ha nem, milyen a helyzet ebből a szem­pontból? — A gyorsvasutra vonatkozóan annyit jegyzek meg, hogy a terü­lethasználati szerződés értelmében a gyorsvasut részletes építési ter­veit a Beszkárt 1930 január 1-ig köteles beterjeszteni a fővároshoz. Kétségtelen, hogy ezzel a kérdés­sel most behatóan kell foglalkoz­nunk, ha azt akarjuk, hogy a gyorsvasut megépüljön, arra a re­mélhetően közeli időre, amikor a főváros utszini közlekedésének egy részét a nyugati nagy városokhoz hasonlóan nekünk is a föld alá, vagy a föld felett külön pálya­testekre kell terelnünk. Addig pe­dig uj vonalakat kell építenünk, uj kocsikat kell beszereznünk, hogy fejlesszük a hálózatot és kielégít­sük a fokozódó forgalmat és igé­nyeket. A Beszkárt hálózatának és kocsiparkjának fejlesztése a be­ruházási programm keretében jut majd megoldáshoz. Ezzel kapcsola­tosan még csak azt említem meg, hogy junius végén előreláthatóan üzembehelyezhetjük az igazgatósá­gunk által már régebben megren­delt negyven uj modern kocsit, va­lamint, hogy a svábhegyi vasút elektrifikálása serényen folyik és a villamosított üzem ez év végén megkezdi működését. — Várható-e változása Beszlcárt- nak, -mint intézménynek szervezeti formájában? — Ez eléggé komplikált kérdés. A községi üzemek szervezeti for­mája Európaszerte különböző .és e tekintetben a szakkörök véle­ménye sem egységes. Nálunk sem egységes a helyzet, a gáz- és elek­tromos-müvek egyéni cég alakjá­ban, viszont a Beszkárt részvény- társasági formában létesített szer­vezettel működik, ugyanakkor a vízmüvek a községi háztartás ke­retén belül, mint hivatal, illetve intézet, teljesiti a feladatát. A köz­ségi üzemek szervezete tekinteté­ben annak van döntő fontossága, hogy az üzemek lehetőséget kapja­nak a kereskedelmi üzletvitel és mozgékonyság minél teljesebb ér­vényesülésére. Általában tehát az üzemek szervezeti formája, abból a szempontból, hogy az üzemek. — mint egyéni cég, vagy mint rész. vénytársaság tartassanak-e fenn, nincs sem elvi, sem gyakorlati je­A pünkösdi ünnepek előtt az Egyesült Fővárosi Vásárpénztár fúziós ügye holtpontra jutott. A jóváhagyás leérkezte után a Vásár- pénztár vezetősége azonnal elkészí­tette a belügyminiszteri leirat in­tencióinak figyelembevételével a lé­tesítendő Községi Takarék alapsza­bálytervezetét. Ez a tervezet, amely általánosságban nem tér el a köz­ségi takarékpénztárak alapszabály­sémájától, már a tiszti főügyész előtt fekszik, aki értesülésünk sze­rint azt a legrövidebb időn belül közismert jogászi éleslátásával át fogja vizsgálni és azután a tanács elé terjeszti. Maga a tervezet a legmesszebb­menő módon figyelembe veszi a város érdekeit. Hiányzik azonban abból a fővárosi pártok azon egy­öntetű kívánsága, hogy a jövőben üzemi és városi pénzek csak a Községi Takarékpénztárnál legye­nek elhelyezhetők. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint ez az elsőrangú posztulátum nem véletle­nül maradt ki a tervezetből: a ter­vezet összeállítóinak az a tagad­hatatlanul figyelemreméltó állás­pontja van ebben az ügyben, hogy az alapszabály csak a Községi Ta­karék számára irhát elő parancso­kat, de nem egy külső tényező, a város, vagy annak valamely üzeme számára. Azt tehát, hogy a fővá­rosi és üzemi pénzek folyószámlája a Községi Takarékpénztárnál lesz vezetendő, nem a Községi Takarék alapszabálya, hanem a törvény­hatósági-bizottság jogosult kimon­dani. Az alapszabálytervezet egyelőre a Községi Takarék számára a rész­vénytársasági formát írja elő. Szá­mos fontos tényező jobbnak látta volna a Községi Takarék létesítésé­nél a részvénytársasági forma mel­lőzését, erre azonban a kereske­delmi törvény értelmében nem ke­rülhet sor mindaddig, amig töre­dék-részvények lesznek magánosok kezében. Ha a Községi Takarék részvényeinek száz százaléka a fő­város tulajdonában és birtokában lesz, lehet arról szó, hogy a Köz­ségi Takarék részvénytársasági for­máját megszüntessék és annak olyan hivatali jelleget adjanak, amilyen módon most például a bécsi községi takarékpénztár is működik. A Községi Takarék alapszabály­tervezet most már gyors tempóban fog a jogügyi és a pénzügyi-bizott­ság, a közgyűlés, a belügyminisz­térium és a pénzügyminisztérium elé kerülni. A főváros illetékes té­nyezői mindent el fognak követni, hogy az alapszabálytervezet ezen lentőséggel felruházva, mert mind a két forma alkalmas arra, hogy az üzemekben a racionális keres­kedelmi vezetésre meg lehessen a kellő mód és lehetőség. Viszont mindkét forma alkalmas arra is, hogy a megkívánható szoros kap­csolat és együttműködés egyfelől a főváros, mint üzemtulajdonos és mint a helyi önkormányzat kép­viselője, nevezetesen a tanács és a törvényhatósági-bizottság, — más­felől az illető üzem között feltét­lenül biztosittassék. A községi üzem nem öncél, hanem csak eszköz az egyetemes cél: a főváros és lakos­sága közszükségleti igényeinek ki­elégítésére. A községi üzemek te­hát nem élhetnek különálló életet, hanem belső igazgatásukon kívül a kifelé való minden ténykedésükkel szorosan hozzá kell kapcsolódniok a fővároshoz és lakosságához. elkerülhetetlen vándorút ja gyor­san történjen meg, hiszen az Egye­sült Fővárosi mai rezsije is már a főváros zsebére megy, indokolt te­hát, hogy a fúzió perfektuálása ré­vén ezek a terhek mielőbb lecsök­kenjenek. Az Egyesült Fővárosi május 29-re összehívott közgyűlése, amely­ről külön emlékezünk meg, magát a fúziót nem fogja tárgyalni. Ezen a közgyűlésen a részvények össze­vonását és a részvénytőke újból való felemelését fogja a Pénzinté­zeti Központ letárgyaltatni, amely csak e közgyűlés megtartása után lesz abban a helyzetben, hogy _ a szerződésileg előirt határnapig, jú­nius 30-ig, a részvénytöbbséget a V ás árp én zt árnak szállíthassa. ETgyancsak június havában meg fogja tartani utolsó rendes köz­gyűlését a Vásárpénztár is, ame­lyen utoljára fognak szerepelhetni a Vásárpénztár igazgatóságának nagytekintélyű hentes és bőrgyáros tagjai. A beolvadást illetően a Vá­sárpénztár szintén egy későbbi rendkívüli közgyűlésen fog hatá­rozatot hozni. A szemétyi kérdéseket illetőleg ezen a héten újabb hírünk nin­csen. Értesülésünk szerint azon­ban elhatározott dolog, hogy a Vá­sárpénztár bankosztályának mai kipróbált és hivatása magaslatán álló tisztviselőkara a létszám- apasztási hírekkel ellenkezően tel­jes számmal át fog kerülni a Köz­ségi Takarékhoz. A Vásárpénztár bankosztályában jelenleg mintegy harminc tisztviselő dolgozik, végzi a napról-napra szaporodó munkát akkora szorgalommal és munka­kedvvel, hogy nyolc esztendő óta létszámszaporitásra nem került sor. Nincs kétség aziránt, hogy ez az igazán kiváló tisztviselői kai' a Községi Takaréknál is megállja a helyét. MUAMAáÉÉUAMMyMyyMí I STABIL i i 04 ÉPÍTŐ RT. IO : I -------- I i I ] Budapest, V., Deák Ferenc-u. 16-18. 1 , Telefon : T. 140-17, 239-01. \ t wwprw mű iirmni! MISURA MIHÁLY aut karosszéria és kocsigyár, autómotorok és alvázak javítása Budapest, Vili., Úriás-u. 6-8-10 Telefon: József 325—01. Készül a Községi Takarék alapszabálya Egyelőre részvénytársasági formában fog működni az új intézet — A Pénzintézeti Központ junius 30-ig köteles szállitani a majoritást a fővárosnak — Az Uj Budapest tudósítójától —

Next

/
Thumbnails
Contents