Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-05-05 / 17. szám
6 UJ BUDAPEST 1928 május 5 Az Ibusz nem tágít... Folytatódik a huzavona az utcai telefonautomaták hirdetései körül — Az Uj Budapest tudósítójától — GAZDASÁGI ÉLET A fővárosi kölcsönkötvények rendezése Uj aKciót indított a valorizálásra a Kölcsön- Kötvény-tulajdonosoK szervező bizottsága Hetek ófca folynak a tárgyalások az utcai telefonállomások révén tervezett újabb hirdetési vállalat ügyében. Az Uj Budapest néhány héttel ezelőtt részletesen megírta. hogy a főváros hirdetővállalatának felügyelőbizottságában rendkívüli konsternációt idézett elő az a támadás, amelyet egy ügyes ötlet burkolatában akartak a hirdető vállalat egysége ellen elkövetni Az Ibusz kötelékéhez tartozó uj vállalkozás ajánlata okozta az aggodalmakat. A postakincstártól a Telefonautomata Részvény társaság koncessziót kapott arra, hogy Budapest utcáin a nagyközönség számára kétszáz telefonfülkét állítson fel. A társaság magas összeköttetésekkel rendelkező vezetősége közvetlenül a koncesszió megkapása után ajánlatot tett a főváros hirdető vállalatának, hogy a kezelésében felállítandó utcai telefon- fülkék felületein hirdetéseket rendszeresít és ha a hirdetővállalat hajlandó erre vonatkozóan szerződést kötni, akkor a Telefonautomata Részvénytársaság a hirdetések brutto bevételének negyven százalékát átengedi a főváros hirdető vállalatának. A felügyelőbizottság éles ellenzéssel fogadta az ajánlatot, már csak azért is, mert a tél folyamán, midőn a pad és rácshirdetések ügyével kapcsolatban annyira éles helyzetek alakultak ki, amelyek a vállalat igazgatójának nyugdíjazására vezettek, — akkor a leghatározottabban arra az álláspontra helyezkedett a felügyelőbizottság, hogy a továbbiakban nem enged rést ütni a hirdető-monopólium egységén és nem ad ki alvállalkozóknak újabb hirdetési területeket. A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógy- eljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról köny- nyen megközelíthető BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SZENT GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐJE a régi Sárosfürdő rádióaktiv hévforrásai fi LEGTÖKÉLETESEBBEN BERENDEZETT GYÓGYINTÉZET Iszapkezelések, vízgyógylntézeíek, szénsavas- ős sósfürdök, gyógytorna (Zander), forrólég- és villanykezelések, Inhalatórium, pneumatikus kamra, stb. m SCHNABEL ANDRÁS JÖZSFF szemfedél, temetkezési és ravaíalozásl cikkek lerakata. BUDAPEST, I.. GELLÉRTHEGY UTCAIT. SZS HOLZMANN HENRIK KÁROLY csász. és kir. udvari szállító fehérnemű gozmosógyára VIII., Kis Stáció-utca 5. sz. ÜMfiiÜ Speciális különlegessége: -ara Hálehér, tükörfényes gallértlsztitás KIRNBflUER IONOS öntőmester BUDAPEST, VIII., KEMÉNY ZSiOMOND-U. 7. Elvállal különböző figura, piákét, dombormű, csillár, armatúra és minden e szakmába vágó öntést. Hambach utóda LEUTWYLER FERENC papirnagykereskedése és panirnemű gyára VIII., TISZA KÁLMÁN-TÉR 1. Telefon : 1.68-21 De különben is elfogadhatatlanok voltak a Telefonautomata rt. ajánlatának pontjai. A hirdető vállalat megfordította a dolgot és viszont ajánlatot tett a részvénytársaságnak abban a formában, bogy az utcai telefonfülkék hirdetéseinek kezelését magának tartja fenn, ellenben hajlandó a koncesszió tulajdonosainak a bruttó bevétel húsz-harminc százalékát átengedni. A felügyelőbizottság külön albizottságot delegált ennek az ügynek az előkészítésére, majd a közelmúltban az előterjesztések alapján már a felügyelő bizottság is foglalkozott ismét a kérdéssel. A hosszas tárgyalások eredménye az lett, hogy a hirdetővállalat megváltoztatta a százalék-ajánlatot, ellenben évi fix összeget jelölt meg, amelyet az utcai telefonfülkékre felvett hirdetések után a Telefonautomata rt.-nek hajlandó fizetni. A tárgyalások voltaképen csak annyiban vezettek eredményre, hogy a Telefonautomata rt. ma már nem akarja saját kezelésében megszervezni külön kis hirdewvállalatát, mert az éberen őrködő felügyelő- bizottság ellenállásán ez a terv megtört. A komplikációkra mégis az ad okot, hogy a részvénytársaság a kétszáz telefonfülke felállítására olyan feltétel mellett kapott koncessziót a kincstártól, hogy a hirdetések brutto bevételének nyolc százalékát meg kell térítenie a kincstár számára. Ebből a tényből kitűnt, hogy a vállalkozás nem az utcai fülkék telefondíjaira alapította egész terveit, hanem már a koncesszió megszerzése előtt konkrét formában leszögezte a fülkék hirdetési vállalatának jellegét. A főváros hirdető vállalatának felügyelő-bizottsága tehát már az ajánlat megtételénél, midőn a kincstárral kötött szerződésnek erről a pontjáról még nem tudott, már akkor éles szemmel meglátta a fülkék mögött meghúzódó reklám vállalat terveit. A legújabb tárgyalásoknál éppen ez a nyolc százalék szerepel a megegyezés meghiusitójaként, ugyanis a Telefonautomata rt. arra hivatkozik, hogy a főváros által évi hirdetési részesedésként felajánlott fix összegből nem fedezheti a kincstár által kikötött brutto nyolc százalék részesedési feltételt. Van ezenkívül más akadálya is a megegyezésnek, ugyanis a kincstár a kétszáz fülkére adott koncesszió szövege szerint cenzúrát akar gyakorolni az utcai telefonfülkék hirdetései fölött. Ezt a feltételt a főváros hirdető- vállalata egyáltalán nem fogadhatja el, mert üzletvitelének kompaktságát érintené, ha egy félig-meddig magánakciónak tekinthető üzleti alvállalkozás révén üzemi politikájába beleszólhatnának. Midőn elsőiz'ben részletesen megírtuk ezt az ügyet, utaltunk arra, hogy a Telefonautomata rt. élén egy aktiv miniszteri osztálytanácsos áll. A hetek óta tartó tárgyalások folyamán a fenti sok egyéb változással együtt kicserélődött a Telefonautomata rt. élén exponált személyiség is. A részvénytársaság nevében ma Ra- kovszky István tárgyal, aki tudvalévőén ikertestvére Rakovszky Ivánnak, a közmunkatanács elnökének. A tárgyalások folynak, megegyezés még nem jött létre, de a megoldás értesülésünk szerint attól függ, hogy a kincstárt rá lehet-e venni a nyolc százalékos részesedéstől való eltekintésre. GOSCHY FERENC BUDAPEST., IX. KÉR., TŰZOLTÓ-UTCA 27/b. Kocsilámpák és minden e szakmába vágó cikkek el vállaltatnak, Autolámpák javítása — Az Uj Budapest tudósítójától — »Budapest székesfővárosnak, mint kölcsönvevő[. adósnak erre a kölcsönre nézve,- áltálános jogelvek szerint fennálló kötelezettségén kívül a félévenként fizetendő kamat- és tőkerészletek biztosítására Budapest székesfőváros minden jövedelme is különösen szolgál.« — »Budapest székesfővárosnak nincsenek olyan kölcsönei, amelyeknek a város vagyonára vagy jövedelmeire a jelen kölcsönnél elsőbbrendü jogai volnának.« A kölcsönkötvények szövegétől vett fenti kivonatot írta az első oldal mottójául az a füzetecske, amely Páczner Jenő dr. ügyvéd tollából a fővárosi kölcsönkötvény-tulajdonosok szervezőbizottságának kívánságait terjeszti a főváros kölcsönei vei kapcsolatban az illetékes tényezők elé. Megállapítják a kötvénytulajdonosok, hogy a legutóbbi húszmillió dolláros külföldi kölcsön pillanatnyilag előnyös lehet közgazdaságunkra, végeredményben azonban annak mégis kárára lenne, sőt az egy további lépést jelent a magyar nemzet gazdasági rabszolgasága felé. A megállapítás azzal folytatódik, hogy a főváros a régi kölcsönökkel az arany vásárló- értékének csökkenése, a pénz romlása folytán igen jó üzletet kötött. Azok az előnyök azonban, melyekhez a főváros külföldi kölcsönei révén jutott, eltörpülnek, semmivé válnak amellett a horribilis üzlet mellett, melyet a főváros belső kölcsöneivel csinált. Az infláció a fővárost a kölcsönkötvény- ulajdonosok szerint háborús gazdaggá tette. Mindenképpen indokolt tehát, hogy a főváros azokat a magyar állampolgárokat, akik fővárosi kölcsönkötvények birtokosai, megfelelő módon kielégítse. A főváros hasznával a kölcsönkötvényeken egyenlő a kötvénytulajdonosok vesztesége. A kölcsönköt vény tulajdonosok szerint a főváros soha olyan kedvező anyagi viszonyok között még nem volt, mint ma, tehát a főváros tagadó álláspontja a kötvénytulajdonosokkal szemben teljességgel indokolatlan. Ismertetik ez alkalommal a kötvény- tulajdonosok azt a kísérő iratot, amellyel a tanács annak idején a külföldi kölcsönre kiírt nemzetközi pályázatot ellátta. A főváros megtöbbszörözte a kötvénytulajdonosok szerint békebeli vagyonát, a háború és azt az követő infláció alatt nemhogy nem szegényedett, hanem vagyonát megsokszorozva, valósággal háborúsgazdaggá lett. Nem hivatkoz- hatik tehát jóhiszeműen arra, hogy el szegény esedése miatt hitelezőivel szemben fennálló tartozási kötelezettségeinek eleget tenni nem tud. Mindezek alapján annak megállapítása mellett, hogy a főváros belső kölcsöneinek rendezését a valorizációs törvényjavaslat nem gátolja és nincsenek oly gazdasági okok, melyek a kölcsön rendezését megakadályoznák vagy a rendezés elhalasztását indokolttá tennék, felvetődik a kérdés, hogy a rendezés mily úton és módon lenne gyakorlatilag keresztülvihető. A könyvecske írója a kérdés megoldásánál három alapelvet állít fel : 1. A különböző típusú kölcsönök a belső érték alapján egységesítendők, vagy pengő névértékben közös nevezőre hozandók. 2. A közös nevezőre hozott különböző kölcsönök kötvényei új kötvényekkel cserélendők ki. 3. Az újonnan kiadott kötvények után reális kamat- és tőketörlesztési szolgálat kezdendő. A fővárosnak a hitelezők kezében lévő kötvényeket szerint 107.000 pengő névértékű kötvénnyel kellene kicserélnie, évenként mintegy 3,210.000 pengőt kamatokban kifizetnie, miáltal elérhetnék azt, hogy a hitelezők az eredetileg invesztált vagyonuknak egyelőre mintegy harminc százalékát visszakapnák. A kis füzet azzal végződik, hogy a fővárosnak az intenzív ütemben fejlődő forgalom, számos beruházási probléma folytán a közeljövőben újabb kölcsönre lesz szüksége. A külföldi kölcsönök felvétele ellen komoly közgazdászok részéről mindig több és több tiltakozó szó hangzik fel. Egyedüli kivezető út tehát a belföldi piac igénybevétele, amely ma is rendelkezésre állhatna, ha az úgynevezett valorizációs törvény tényleg valorizálna. A kölcsönök rendezésének a kérdése a könyvíró szerint az újabb kölcsön felvételével is kapcsolgtba hozható lenne. A főváros egy 107,000.000 pengős belső kölcsönt könnyen felvehetne oly képen, hogy 214,000.000 pengő névértékű címletet bocsájtana ki, amely névórtékért ötven százalék erejéig készpénzt, ötven százalék -erejéig pedig megfelelő értékű rendezetlen fővárosi kölcsön lemre heszolgáltatandó. A ma még rendezetlen fővárosi kölcsönöknek megfelelő értékét a tőzsdei forgalom lemérné és azokat oly tőkésekhez juttatná, kiknek a szükséges készpénz is rendelkezésre állana. Végeredménybeír a fővárost 214.000,000 pengő újabb adósság terhelné, de evvel szemben 107,000.000 pengő újabb kölcsön állana rendelkezésre és belső kölcsöneinek kérdését véglegesen közmegelégedésre megoldaná. A belföldi kölcsönök dolgához a magunk részéről azt jegyezzük meg, hogy mindenesetre figyelemreméltó az a törekvés, amely ezt a nagyfontosságú ügyet állandóan felszínen kívánja és tudja tartani. Abelföldi kölcsönök pro- lémája a kamattételeknek a költségvetésből való egyszerű diktatórikus törlése által megoldani nem lehet és a hadikölcsönkötvények, nemkülönben - a közlekedési vállalatok kötvényeinek valorizálása kapcsán kell találni oly megoldást, amely, ha nem is száz százalékban, de az összes érdekelteket valamilyen módon kielégíti. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI VIGADD Bankettek, társasvacsorák, lakomák stb. céljaira az I. emeleti éttermek kaphatók. Elsőrangú konyha Szolid árak A földszinten polgári étterem Mucsnyák Károly, bérlő | Mk száraz utón való VlsMIil 1/ fénymásolás KUNSTXDTER VILMOS papirneműgyáros KözpontVIII., József-körut 7. Tel: J. 300—58 Gvár vili., Conti-utca H8. _Tejefonj_J1_308^33_ FRESCHL MIHÁLY ÉS FIA épület- és bútorasztalos üzeme Budapest, X., Juranics-utca 7. sz Speciálista csigalépcsők készítésében, portálok, üzletek és irodaberendezésekben. A cég főszakmája épületmunkák készítése VIKTORIA ZÁSZLÓ GYÁR ÉS DÍSZÍTŐ VÁLLALAT Rombold B. Fiai Alapittatott 1842. ♦♦ Telefon : J. 52—09. Zászlókészitések, díszítések, iparművészeti, cimfestő-mázoló és szobafestő munkák. Kérjen mindenütt Sopron-Győri tejet!
