Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-04-28 / 16. szám

1928 április 28 UJ BUDAPEST 7 Figyelmeztetés a budapesti automatikus táv- beszélőszolgálat megindítása alkalmából A budapesti távbeszélőhálózat elő­fizetőállomásainak automatikus kiszolgá­lása a Krisztina automatikus központnak üzembehelyezésével folyó évi április 28-án, este 9 órakor megkez­dődik. Követni fogja azt május 12-én este az ezen automataközpontba tartozó állomá- sook folytatólagos bekapcsolásai. Ez utóbbi időponttól kezdve a Krisztina-központ körzetébe tartózó összes előfizetők már automatikusan fognak hívni. Az automatikus átkapcsolások szükség­képpen bizonyos számváltozásokkal fognak járni, melyekről a közvetlenül ér­dekelt előfizetők külön értesítést kapnak. Hogy az állomás átkapcsolása melyik nap kerül sorra és számváltozás esetén mi lesz az állomás új száma, arra a háló­zat összes előfizetőinek idejében rendel­kezésre bocsátott »1. sz. Kimutatás« ad felvilágosítást. Ezen kimutatás fedőlap­ján az előfizetők pontos útmutatást kap­nak arról, hogy a változott viszonyoknak megfelelően, honnan és miképpen kell valamely állomás kapcsolási számát ki­keresni. A későbbi átkapcsolások csopor­tokra osztva, előre meghatározott napon fognak megtörténni, minden csoport át­kapcsolása előtt új »Kimutatás« fog meg­jelenni, mely az összes előző kimutatá­sokba felvett változásokat is tartalmazza és ennélfogva ezeket feleslegessé fogja tenni. Minden automatikus kiszolgálásra át­kapcsolandó állomás tulajdonosa az át­kapcsolás előtt egy „Útmutatást“ kap kézhez, mely a készülék helyes hasz­nálatára vonatkozó előírásokat tartal­mazza. A manuális központokban egyelőre továbbra megmaradó előfizetők egy má­sik »Útmutatást« kapnak, mely arra vo­natkozólag ad felvilágosítást, hogy ma­nuális központba tartozó előfizető miképpen kaphat automatikus központbeli állomással kapcsolatot. A postavezérigazgatóság nyomatéko­san felkéri az előfizetőket, hogy a rendelkezésükre bocsátott kimutatá­sokat és útmutatásokat őrizzék meg és hogy úgy a számok kikeresésénél, mint pedig az állomások felhívásánál az elő­írásokhoz alkalmazkodjanak. Ezen előírá­sok betartása a kívánt kapcsolások gyors és biztos létrejöttét biztosítja, azok be nem tartásából eredő hibákért pedig az előfizetők egyedül magukat okolhatják és indokolatlanul tulajdoníthatnák azokat az automatikus berendezés helytelen mű­ködésének. Az átkapcsolások utáni első időben tehát nem sikerült hívások is elő fognak fordulni, amint azt külföldi hasonló berendezések üzembevételekor szerzett tapasztalatok is mutatják. Nem lehet azonban állítani, hogy a várható hibák 100 százalék erejéig az előfizetők részéről elkövetett helytelen készülékkezelésnek a következményei, mert hiszen az automatikus központi beren­dezés is emberi munka eredménye és azon a leggondosabb kipróbálás és felügyelet mellett is fordulhatnak elő hibák, annyi­val is inkább, merrt a berendezéseknek üzembevétel előtti kipróbálása a régi manuális központi berendezéseknek, to­vábbá az előfizetői vezetékek rákapcso­lása nélkül történt meg, miután ezek az automatikus berendezéssel csakis az üzembevételkor köthetők össze. Az ezen körülményből esetleg felmerülhető szór­ványos hibákat tehát előzetesen nem is lehetett kiküszöbölni. A legtöbb esetben azonban a fellépő hibák oka az lesz, hogy az előfizetők, minthogy az eljárás új, szokatlan és némi gyakorlatot igényel, a készülékek helyes kezelésére vonatkozó utasítások megtar­tása körül akaratlanul és tudtukon kívül hibákat követnek el. A bekapcsolást követő átmeneti időben tehát, mint azt eddig minden nagyvárosi telefonhálózatnak automatikus kiszolgá­lásra való átmeneteiénél tapasztalták, elkerülhetetlenül fel fognak lépni bizo­nyos forgalmi torlódások, melyek főkép­pen abból erednek, hogy sokan fognak igyekezni automatikus állomásaikat nyom ban kipróbálni és az azzal történt válto­zást ismerőseiknek stb. tudtára adni. Ezáltal a foglaltsági esetek száma az első napokban megszaporodik és a kapcsolat létrejöttéhez szükséges idő, mely rendes körülmények között legfeljebb 16—17 másodperc, érezhető mértékben meghosz- szabbodik. Ez okból a postavezérigazgató­ság azt a kérelmet intézi az előfizetőkhöz, hogy egyrészt az átkapcsolás után az említett torlódásoknak kisebb mértékre való leszor tása érdekében ne használják állomásaikat feUsl - gesen, másrészt pedig ne tegyék le hívás közben a hallgatót, ha nem kapnak nyomban kapcsolatot, hanem egy kis türelemmel várják meg, míg a kért kapcsolat tényleg ■létesül, vagy pedig a foglaltsági hang észlelhető. Mindezen tünetek azonban csak múló természetűek és amint a közön­ség az új szabályokat megtanulta és a hívási eljárást megszokta, azok teljesen jneg fognak szűnni. A posta a maga részéről minden lehetőt elkövet,''hogy a berendezés okozta hibák ne fordulhassanak elő az előfizetői ké­szülékek helytelen kezelés okozta hibákra pedig a hibát elkövetőket az automatikus központi felügyelet figyelmeztetni fogja. Viszont a postavezérigazgatóság a nagyközönség türelmét és megértő közreműködését kéri ahhoz, hogy a budapesti távbeszélőköz­pontok nagyhorderejű automatizálása a szolgálatnak joggal várt nagymértékű megjavulását eredményezze és ismételten figyelmeztet arra, hogy a kapcsolások megbízható, pontos létrejötte elsősorban a helyes számhívástól, azaz a számhívó­tárcsa szabályszerű használatától függ. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság. GAZDASÁGI ÉLET Az átmeneti idő alatt négyes bizottság őrzi ellen az Egyesült Fővárosi vezetését Május első hetére várják a kormány jóváhagyását — Az Uj Budapest tudósítójától — A Községi Takarékpénztár létesítése körül csend lesz mindaddig, míg a bel­ügyminiszter jóváhagyó leirata nem érkezik le a városházára. A közgyűlési határozat jóváhagyása azonban nem kétséges, úgyannyira, hogy a főváros tanácsa, illetőleg a Vásárpénztár igaz­gatósága bizonyos intézkedéseket a fúzió előkészítésére már meg is tett. A legfontosabb átmeneti intézkedés az Egyesült Fővárosinak a főváros, mint a rész vény majoritás birtokosa, részéről tösténő ellenőrzése. A Pénz­intézeti Központ és a főváros ebben az irányban olyan megállapodást léte­sítettek, hogy az átmeneti idő alatt négyes bizottság fogja az Egyesült Fő­városit ellenőrizni, amelynek két tagját a főváros, egy tagját a Vásár pénzt ár, egy tagját pedig a Pénzintézeti Köz­pont delegálja. A Pénzintézeti Központ delegáltja : Schneller Lajos dr. lesz, aki most is a Pénzintézeti Központ megbízottja az intézetnél. A Vásár­pénztár a négyes grémiumba Melly Béla dr. udvari tanácsost, az intézet elnökét jelöli. Ma még bizonytalan, hogy ki lesz a főváros által delegált két szakértő. Tekintettel azonban arra, hogy annak idején a főváros megbízá­sából Ereky Károly és Friedrich István vizsgálták át az Egyesült Fővárosi ügyvitelét, valószínű, hogy a főváros megbízottai ez alkalommal is ugyan­azok az urak lesznek. A négyes grémium működése meg­lehetősen negatív lesz, már csak azért is, mert a tanácsnak a Pénzintézeti Központtal történt megállapodása ér­telmében az intézetnek új üzletet kötnie nem szabad, de nem is túlságosan lehet, mert nincs pénze. Ez a tilalom természetesen nem áll a Vásárpénztár­ra, amely egyelőre változatlan keretek között folytatja működését. Illetékes városházi körökben remé­lik, hogy a belügyminiszter jóváhagyó határozata a törvényes fellebbezési határidő bevárta után, május első napjaiban meg fog történni. A jóvá­hagyás után a legfontosabb tennivaló lesz a Pénzintézeti Központ garanciájá­nak megszerzése a váltókövetelések és egyéb kinnlevőségek behajtására vo­natkozólag. A fúziót illetően ezt a feltételt tudvalevőleg az obstrukció megszüntetését elhatározó pártközi értekezlet kötötte ki. Ennek a ga­ranciának a vállalkozását a Pénzinté­zeti Központ szóbelileg már megígérte és nem kétséges, hogy azt jogérvénye­sen is vállalni fogja. A személyi kombinációk áradata változatlanul tovább zuhog, e tekin­tetben a legfantasztikusabb híresztelések látnak napvilágot. A sok elhelyezke­dési kísérleten túlmenően a legvaló­színűbb a Buzátli-kombináció, amely esetben Schneller természetszerűleg nem kerülne az intézethez, hanem Zlinszky László, a Vásárpénztár he­lyettes vezérigazgatója lenne a Községi Takaréknál Buzáth után az első ember. Azok a híresztelések, amelyek egyes volt miniszterek elhelyezkedési kísér­leteiről szólnak, változatlanul tartják magukat, mivel azonban ezek az urak elsősorban pártemberek, teljességgel valószínűtlen, hogy az elhelyezkedéshez fűzött remények valóra váljanak. Megismétlik a Köztisztasági Hiva­tal cipőbeszerzési versenytárgyalását. A Köztisztasági Hi vatal az utcaseprők és munkások részére cipő, illetőleg bakkancs szállítására írt ki pályáza­tot. A versenytárgyaláson a hazai bőr és cipőipar reprezentáns képviselői vettek részt, többek között Wolfne- rék és az IOKSz bőripari szakosztálya. A Köztisztasági bizottság hétfői ülé­ség kellett volna dönteni, hogy kik kapják a mintegy 40.000 pengő értékű rendelést, azonban az üzemi bizottság tagjai hosszú és izgalmas vita után sem tudtak megegyezésre jutni. Hi­ányzott ugyanis állítólag az a lehető­ség, hogy az egyes gyárak és iparosok által benyújtott mintákat megfelelőé11 értékeljék, mert egyes bizottsági tagok az egyik, mások pedig a másik gyár mintáját Ítélték jobbnak. Némethy tanácsnok végezetül solamoni bölcses­séggel olyképen döntötte el a kérdést, hogy új pályázatot hirdetnek, amely­nek során a főváros fogja pontosan meghatározni azokat a méreteket és minőséget, amelyek alapján a cipők illetőleg bakkancsok ára pontosan közös nevezőre lesz hozható. Az új versenytárgyalás tulajdonképpen szü- kebbkörii versenytárgyalás lesz, mert arra május 8-iki határidővel csupán az eredeti versenytárgyaláson résztveit cégeket szólítják fel. Kollár Gábor A Mészáros Ipartestület vasárnapi köz­gyűlésén 346 szavazattal Kollár Gá­bort, az ipartestület egyik legderekabb tag­ját választotta meg elnökéül. Az új elnök 1898 óta gyakorolja az ipart, a. mészáro­sok tőle várják az ipari problémák meg­oldását. Az új elnök a héten bemutatkozó látogatáson jelent meg Vájná tanácsnoknál. Egy évre meghosszabbítják, azután új pályázatot írnak ki a Budai Vigadó vendéglőjének bérletére. Istmeretes, hogy a főváros tanácsa a folyó évi május hó elsejével lejáró két budai bérletet : a vigadó vendéglőjének és kávéházának bérletét, versenytárgya­lás útján kívánta betölteni. A meg­szabott határideig azonban csupán két pályázó jelentkezett, a vendég­lőnek és a kávéháznak jelenlegi bérlői. Szakkörökben úgy magyarázzák a pályázat meddőségét, hogy a főváros 21.000 pengőre rúgó beruházási költ­séggel oly nagy terhet kíván az új bérlő nyakába varrni, amelyet reális számítású bérlőnek vállalnia nem ál­lott módjában. A városgazdasági bi­zottság legutóbbi ülésén foglalkozott a két bérlet ügyével és arra a határo­zatra jutott, hogy mindkét bérletet jövő május elsejéig a jelenlegi bérlő kezében hagyja, de már most intéz­kedik az új pályázati felhívás közre­bocsátásáról, amely a meddőnek bi­zonyult versenytárgyalásban foglalt beruházási kényszert eltörli. Bauxit Trust A. G. A Bauxit Trust A. G. folyó hó 21-én tartotta meg Zürich­ben rendes évi közgyűlését, melyen Vida Jenő úr, a társaság alelnöke, m. kir. gazdasági főtanácsos, a felsőház tagja elnökölt. A közgyűlés az igazgatóság által előterjesztett üzleti jelentést és zár­számadásokat egyhangúlag elfogadta és az 1928 január 31-én lejárt üzletévre rész­vényenként 10 svájci frank (20 százalék) kifizetését határozta el. Az osztalék folyó évi május hó 1-től kezdve a 3 százalékos svájci szelvényadó levonásával a Magyar Általános Hitelbanknál, Budapest, a 4. és folytatólagos számú szelvényekkel el­látott és ezen alkalommal új szelvény­ívekre kicserélendő régi szelvényivek beszolgáltatása ellenében kerül kifize­tésre. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttle- worth Magyar Gépgyári művek R. T. folyó évi április hó 23-án dr. Scitovszky Tibor elnöklete alatt megtartott XIX. rendes közgyűlésén elhatározta, hogy' az 1927. évi 598.042.26 P összegű nyere­ségből részvényenként 1 P osztalék fi­zettessék. A szelvények május 1-től kez- dődőleg Budapesten az intézet központ­jánál, valamint az Általános Hitelbank­nál kerülnek beváltásra. A Ganz-Danubius igazgatósága elhatá­rozta, hogy a közgyűlést május 14-én tartja és részvényenként 6 pengő oszta­lék kifizetését fogja javasolni. a Kereskedelmi Minisztériummal szemben Kitűnő magyar és francia vacsorák Magy. kir. áll. pincészet! borok Dréher sörök

Next

/
Thumbnails
Contents