Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-14 / 2. szám
1928 január 14 UJ BUDAPEST a I, ént í a gyorsvasul építésének előmunkálataira engedélyi kértem a főváros tanácsától ós kértem, hogy a főváros számomra a koncessziót adja meg, hogy a gyorsvasutat megépíthessem. !ia a várostól a koncessziót megkapom, a gyorsvasadat még fogom építeni. Elsősorban az a tervem, hogy a főforgalmú és nagy távolságú utak forgalmi igényeit elégítem ki. A hálózatból tehát először a, Déli vasutat, a Keleti Pályaudvart és a Nyugati Pályaudvart összekötő vonalat építeném meg. Hogy ezeknek a pontoknak gyors összeköttetésére miért van szükség, ahhoz közelebbi magyarázat nem. szükséges. Ez lenne tehát az első etap és azután tovább fejleszteném a hálózatot. A három pályaudvart összekötő vonal megépítése három esztendő alatt készülne el Abban a pillanatban, midőn a város vezetősége a hozzájárulást megadja, az építkezést megkezdem. Ennél többet nem volt hajlandó mondani Schiffer Miksa a gyorsvasút építésével kapcsolatos terveiről és nem nyilatkozott arról sem, hogy a vasútnak vagy a vasút első vonalának megépítése milyen költséget igényel, továbbá nem nyilatkozott arról sem, hogy pontosabban milyen tőkeérdekeltség vállalná a nagyarányú munka teljesítését. * Az Üj Budapest munkatársa ebben az ügyben beszélt Búd János dr. pénzügyminiszterrel, aki a következőket mondotta : — Legutóbb is hangsúlyoztam, hogy külföldi kölcsön felvételénél úgy a cél, mint az általános pénzügyi helyzet mérlegelése szempontjából az összes részletkérdéseket alaposan meg kell tárgyalni. A gycisvasut megépítésével kapcsolatos terveket még nem ismerem. Ilyen tervvel vagy javaslattal hozzám még nem fordult senki. A főváros tanácsa részéről sem terjesztettek még elém semmiféle javaslatot. Ilyen körülmények között tehát külföldi kölcsön felvételének engedélyezését illetően érdemi nyi- atkozalot ezidőszerint még nem tehetek. * A kereskedelmi miniszternek azzal a határozott állláspont javai kapcsolatszakértelem, nem a hivatalt vezető fö- iisztviselők óhaja, hanem a politika játszó. a főszerepet. Ez pedig nagyon helytelen. Mert ahhoz, hogy egy kerületi tisztiorvos pontosan csinálja meg o, gyárvizsgálatokat, adja meg a lakhatási engedélyeket s őrizze ellen a fertőző megbetegedéseket, még sem politikai összeköttetések hanem orvosi ethika és tudás szükséges. No, de bizzunk a tiszti főorvos erejében és rábeszélőképességében, hogy a választásoknál nem politikai és egyéb nexusok, hanem az orvosi, tisztesség és t udás fog győzni. — Mit csinált Ripka. Vizkereszt napján ? — A miniszterelnök hívta meg vadászaira. A kettős ünnepnapot különben mások is felhasználták egy kis kiruccanásra és leszaladtak Balatonkenesére, a főváros üdülőtelepére, ahol meleg szoba és jó koszt várta a téli vendégeket. — Hogy állunk a közigazgatási bizottsági tagságokkal? — A legutóbbi ülést, amelyet ember- emlékezet óta minden hónap második hétfőjén tartanak, nem lehetett összehívni, mert a bizottság erősen csonka. Ä harc a demokrata kulisszák mögött változatlan etellyel folyik, Gál Jenő és Lázár Miklós között, — bár az eredmény nem kétséges. — És az? — Lázár Miklós, hors concours. Az a jámbor óhaj, hogy ez, vagy az a jobboldali párt döntse el a maga szavazatával, hogy ki legyen a baloldali tag a közigazgatási bizottságban, nem fog beteljesedni. ősi parlamentáris szokás szerint a jobboldalt nem érdekli, hogy a demokraták kit akarnak és hogyan akarnak a közigazgatási bizottságba küldeni. Ez a. demokraták intern dolga, ban, hogy a fővárosnak sürgősen rendet kell teremtenie Budapest közlekedési problémáiban, érdekesen vetődik fel a kérdés, hogy a kormány álláspontja szerint a gyorsvasút megépítése szervesen beleilleszthető-e a közlekedésügyi problémák megoldásába és hogy a kormánynak az ilyenirányú fejlesztéssel kapcsolatban mi az álláspontja. A távollevő kereskedelmi miniszter helyett a minisztérium egyik vezető egyéniségéhez fordultunk, akitől elsősorban c tekintetben kértünk választ, majd megemlítettük Buday Dezső országgyűlési képviselőnek azt az aggodalmát, hogy Budapest laza talajviszonyai csak kérdésesen alkalmasak a földalatti gyorsvasút megépítésére. A választ az alábbiakban adjuk : — Kormányrészen a gyorsvasút építésére vonatkozó Schiffér-féle ajánlatot egyáltalán nem ismerik, az ajánlat még nem jutott túl a város vezetőségének körein. Az én álláspontom szerint — mondotta informátorunk, — attól is függ ez a probléma, hogy milyen feltételek mellett lehet a vasút építési kölcsö- nóhez jutni. Közvetett tudomásom szerint kétféle kölcsönajánlat is szerepel, az egyik ajánlatnak Schiffer Miksa az exponense, a másik ajánlattal pedig egy angol tőkeérdekeltség áll a háttérben. Milyenek ezeknek a kölcsönöknek a feltételei ? Ez a nagy kérdés, mert, véleményem szerint, amely bizonyára, egyezik más tényezők véleményével is, a szegény Budapestnek talán mégsem kellene momentán ekkora feladatra vállalkoznia, hiszen a közlekedés javítása tekintetében sok más egyéb sürgős tennivaló lenne. Előszöraz autóbuszközlekedés fejlesztésére gondolok, hiszen az ez irányban való fejlődésnek éppen most nálunk is valóságos irányzata van és na- gyan helyesen, mert az auotbusz a világvárosoknak jövőbeli közlekedési eszköze. A másik és még közelebbi tennivaló pedig a Beszkárt üzemvitelének javítása lenne, hiszen talán az is Budapest amely Wolff Károlyt egyáltalában nem érdekli. — így is van rendjén ! De mi újság a házassági fronton? — A Gellérthecy-utcai Ripka-kúriám, régi szép magyar szokás szerint éjt- napot egybetéve folyik Babszi kiscisz- szony kelengyéjének megvarrása, azaz inkább B a b ó kisasszonyé, mert a családban az újdonsült menyasszonyt csak így nevezik. A lakzi január 21-én szombaton kezdődik, amikor is nagy leány- és legénybucsuzto.tás lesz Ripkáéknál, ezt követi hétfőn, 23-án délelőtt a polgári, esküvő, míg 23-án, hétfém délután hat órakor a krisztinavárosi plébánia- templomban lesz a fényes egyházi esküvő. A polgári esküvőn a menyasszony részéről Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár, országgyűlési képviselő, a vőlegény részéről, pedig Gally Kálmán földmivelés- ügyi államtitkár lesznek a tanuk, illetve a. mennyegzőn a násznagyok. Az egyházi szer lartáist azért tartják a krisztinavárosi plébánia templomban, meri a főpolgármester elnöke a krisztinavárosi egyházközségnek. A fiatalokat maga Vass József dr. népjóléti miniszter, kalocsai nagyprépost fogja összeadni, fényes segédlettel. Már a nyoszolyólányok névsora is meg van állapítva.; négy nyoszolyólány lesz. Az első Ripka Ton- csy kisasszony, az ifjú ara Sopronban lakó unokatestvére, azután Meze.y Ili kisasszony, Babó legjobb barátnője, azután Gally Ancy kisasszony, Gally államtitkár leánya és végezetül Dezső Éva kisasszony, D. Ligeti Juliska,nak a leánya. Az esküvő után a nászháznál fényes lakoma, amely után az ifjú pár a francia Riviérára utazik. — Összes gratulációm az ifjú páré. A viszontlátásra, kedves bizottsági tag úri — Ajánlom magamat, Szerkesztő úr. közlekedési problémái közé tartozik, hogy a Beszkárt ma sem járat minden vonalán pótkocsis járatokat, viszont ott, ahol ilyenek járnak, legnagyobbrészt harminc esztendővel ezelőtt épített, ócska és szűk- pótkocsikat alkalmaznak, amelyeket csakugyan ki kellene végre küszöbölni. — Budapest talajviszonyai tekintetében nem valószínű, hogy a gyorsvasút megépítésénél kiilöi ö- sebb akadályok merülnének fel. hiszen már van földalatti vasúi Budapesten. De ettől eltekintve Sztróícay Istvánnak a földalatti gyorsvasút megépítésére vonatkozó tervezete nem kívánja mindenütt a föld alatt, hanem éppen ellenkezőé í], a föld felett megépíteni a vasú; pályáját. Ezekben foglalhatom összí a mi álláspontunkat, egyébként hiva talos és éidemkgcsnyjlatkozat meg tételére a miniszter úr illetékes Az utcai közlekedés csődje Naponta 400.000-szer állanak meg a villamcsvasutak — Mióta a közlekedési rendőrség működik, kevesebb a baleset --Pásztor Mihály könyve Budapest közlekedésének fejlődéséről — Az Uj Budapest tudósítójától -— Pásztor Mihály kb i'uiő ujságíró- kollegánk, akit a főváros tanácsa igen helyesen és okosan a főváros Statisztikai Hivatalánál nsgyfoMos- ságú teendőkkel bízott urg, a Statisztikai Közlemények most rmgjürnt számában az »Utcai közlekedés Budapestem cimmel irt igen érdekes tanulmányt. Pásztor Mihály e tanulmányában pompás uj .ágírói érzékkel és nagyszerű statisztikai felkészültséggel egy olyan alapvető munkát bocsát közre, amely nélkül Budapest közlekedésének fejlesz! ésérőí való minden vita és tárgyalás meddő. Poníos statisztikai adatok nélkül ugyanis a közlekedés f j- lesz'ésének mikéntjérői és módozatairól beszélni sem lehet és mi sem bizony! ja Pásztor Mihály rátermettségét jobban, mint az a körülmény, hogy éppm ezeknek, a főváros élei élrn sors- dön'ő tárgyalásoknak küszöbén írta meg tanulmányát, A. tanulmány egyik érd°kes részletét az alábbiakban ismertetjük olvasóinkkal. A főváros forgalmát illusztráló számadatok között egyike a legérdekesebbnek, hogy a főváros lakossága 15 esztendő alatt csak 9.6%-kal gyarapodott, ellenben az, egy-egy lakóra eső utazások száma (a bérkocsik, autótaxik és magánautók forgalmának a figyelmen kívül hagyásával) 55.2 százalékkal nőtt meg. Ez a szám kell, hogy gondolkodóba ejtsen bennünket, mert a forgalom progressziója nem vesztegel és idejében kell gondoskodni az utca egyre növekvő forgalmának levezetéséről. Az utolsó három esztendőben nőtt a magán- és bérautó forgalom, de nőtt az autóbusz utasforgalma is. És ez a konkurrencia nem ártott a villamos - vasútnak. 1924-ben 208.5 millió utast s Állít,ott a Beszkárt, 1926-ban1 pedig 281.3 milliót. Két esztendő alatt tehát 72.8 millióval, kevés híján 35%-kal emelkedett az utasforgalom, ami azt jelenti, hogy a múlt esztendőben átlagosan napi kétszázezer emberrel utazott több a villamoson, mint 1924-ben. És érdekes, hogy az utasforgalom tavaly óta is nőtt és még most is egyre növekvőben van. Nem valószínű, hogy ityen hirtelen támadjon ekkora új utastömeg. Az utazni akarók száma úgy látszik 2 és fél esztendővel ezelőtt sem volt sokkal kisebb, mint ma, de nem volt módjuk az utazásra. Vagy a tarifa volt magasabb annál, ameny- nyit a zsebük megbírt, vagy kevesebb tömegszállítási eszköz állott rendelkezésre, mint amennyire szükség lett volna. Az a 73 millió utas tehát, amely - lyel a villamosvasút 1926-ban többet szállított mint 1924-ben, tulajdonképen a »lemaradt utasok« tömegéből rekrutálódott. Amint a villamosvasút 1925. évi jelentéséből kitűnik, maga a vasút- vállalat aggodalommal látja az utastömegeknek rapid módon való gyarapodását, mert egyik-másik reláció a mainál nagyobb forgalmat már meg nem bír. Annyi bizonyos, hogy a főváros egyik-másik pontján reggel, délben és este a forgalom zökkenő nélkül való lebonyolítása nagy óvatosságot és körültekintést kíván. A Margit-híd például csakugyan alig bírja már a Budáról és Óbudáról átáradó villamos, autó-, teher- és gyalogos-forgalmat. A Kálvin-tér és Berlini-tér forgalm erősen növekszik és a Rákóczi-út szin tén tehermentesítésre szorul. Megszán) látták, hogy 1927-ben egy március napon a Rálcóczi-út és a Nagykörút keresztezésénél reggeli 6 órától esti 10 óráig 13.043 villamos, autó, kocsi és társzekér ment keresztül.1) Még pedig a Rákóczi-úton ment és jött 2504 villamos és 5405 autó, kocsi, társzekér és egyéb jármű ; míg a Nagykörúton 1344 vonat és 3790 közúti jármű ment keresztül. Legnagyobb volt a kocsiforgalom este 7 és 8 óra között, amikor a Rákóczi-út irányában percenként 21 vonat és jármű, a Nagykörút irányában pedig percenként 15 jármű ment át az útkeresztezésen. A jelentés különben megállapítja azt is, bogy a közlekedési rendőri intézmény bevált. Annyi kétségtelen, hogy mióta a közlekedési rendőrök dirigálják az utca forgalmát : jelentékenyen kisebb a forgalmi balesetek száma. 1926 első hat hónapjában például 544 forgalmi balesetet jegyzett föl a statisztika ; 1927 első hat hónapjában csak 328-at, ami 39.7%-os csökkenésnek felel meg : 1926-ban különben összesen 987 forgalmi baleset fordult elő, ebből 138 (13.9%) halálos.2) Volt pedig villamos baleset . . 209 (21.1%) autóbaleset . . . . 180 (18.2%) motorkerékpár stb. 169 (17.1%) társzekér ................166 (16-8%) eg yfogatú................118 (11.9%) gőz vasút ................ 84 ( 8.5°/) kétfogatú............... 42 ( 4.2°/°) magán fogat 19 ( 1.9<%) Az utolsó három esztendőben különben állandóan emelkedő tendenciát mulatott a forgalmi balesetek száma és az 1927. év első felében kezdődik csak M Lásd Sztrókav Istvánnak a BSzKRT helyettes vezengazga?ó|ának a jelentésit a Rákóczi-út és Kjgykorut keresztezésénél 1927 márcus 23-án és rendnnrmmSséróímÜSZámláIáSrÓ1 és a közI^edéSI tí;waLLásdí,B“dJpest Székesfőváros Statisztikai és Kflzig izgatást Évkönyv. 19 7. év. 271, 271. és 139. R SÜDSPESii KORCSOLYÁZÓ EGYLE1 4P é #4' W november közepéül március közepéig naponta reggel 8 tói este 8 ig állandóan nyitva. Hidegben : természetes pálya Szerdán és szombaton fél 10 ig nyitva. NAPONTA RENBÖRZENEKAR * Meleg időben: műjégpálya.
