Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-11-05 / 12. szám

TU BUDAPEST 5 Versenytárgyalási erkölcsök rássy-útat részesíti — sejtem, hogy ennek az útvonalnak világítási és ezzel kapcsolatos közlekedési és közrendé­szeti anomáliái — szintén ezekre az esztétikai okokra vezethetők vissza. Magam is azon az állásponton va­gyok, hogy tekintettel fővárosunk kétséget kizáróan legnagyobb értéké­re : annak szépségére, még komoly áldozatok, esetleges közrendészeti és közlekedési zavarok figyelmen kívül hagyásától sem szabad visszariadnunk akkor, amikor annak épségben ha­gyásáról van szó. Mindazonáltal, ha olyan eminensen fontos kérdésről van szó, mint amilyen a főváros legnagyobb útjának zavar­talan és biztonságteljes forgalma, még­is csak kísérletet kellene tenni atekin- tetben, hogy az esztétika szabásainak milyen mértékű csorbítása mellett volna a forgalom biztonsága meg­valósítható. Véleményem szerint u. i. az An- drássy-út külső képe a középvilágítás felszerelésével semmi néven nevezhető csorbát sem szenvedne. Itt t. i. egy nemcsak hosszúságá­ban, hanem szélességében is túldi­menzionált útvonallal állunk szemben, viszont azok a világítótestek és tartó­huzalok, melyeket a főváros közép- világításnál felszerelni szokott, még egészen szűk utcákon sem képeznek túlmarkáns mértani vonalat. De mi­nél szélesebb az úttest, annál jobban eloszlik ennek a vonalnak zavaró mértani jellege, sőt egészen széles úttesteknél teljesen meg is szűnik, vagy legalább is abszolút jelenték­telenné törpül. « Mindezt persze a lámpaközök szét- tolásával, — melyhez természetesen az égőtestek egyidejű erősítése kell hogy járuljon — még csak fokozni lehet. Azt úgy vélem, említenem sem kell, hogy milyen megkapó képet adna ez a lámpasor, ezen a végnélkülinek látszó útvonalon este. Újból hangsúlyozom, hogy a köz­lekedés, közrendészet kérdése speciá­lisan Budapesten nem szoríthatja hát­térbe azokat az esztétikai kérdéseket, melyekből, hogy úgymondjam kifelé élünk. Akkor azonban, amikor a város szépségének megbolygatása tisztán csak jámbor félelemnek látszik anélkül, hogy annak komoly alapja volna, a gondol­kozásnélküli, passzivitás súlyos vak­ságot jelent, olyan vakságot, mélyekhez csak a gépkocsivezetők, rendőrök és az úttesten átjárók vakságát hasonlítha­tom este az Andrássy-úton. Müller József Leó, m. kir. kormányfőtanácsos. ANNUS női divatszalon azelőtt V., Arany János-ulca 15­IV., Petőfi Sándor (Koronaherceg)- utca 10. II. em. (Lift) A székeesfőv. tisztviselők, hölgyeket legolcsóbban szolgálja ki. KÜLÖNLEGESSÉGI VASUZLEI KOCSIKLKalRESZ Es autúfelszerelEsekben Nyegrus Gyula Utóda R.-t. Budapest, VIII , Teleky-tér 1—2 szám Telefon: J zsef 308- 17 Szobrász műkő-, stucco- és mümárványmunkák elsőrangú kivitelben RÁKOS MANÓ Budapest, VII., Szt. Domonkos-utca 5 Telefon : József 80—87 Molnár Ferenc-premier! Lakatos László: A párizsi Rothschild — Medgyaszay Vilma — Makay Margit, Csortos Gyula, Pécsi Blanka Tóth Böske, Vaszary Piroska vendégjátéka az Andrássy-úii Színházban A főváros közélelmezési ügyosztálya versenytárgyalást hirdetett a közvágó­hídi vendéglőre, amelynek bérlete ez év november elsején járt le. A mai nagy vendéglősnyomor idején tizennyolcán jelentkeztek bánatpénzeikkel és az eddigi működésről szóló bizonyítványaikkal az előírt határidőben a közélelmezési ügy­osztályban, ahol a pályázatokat a vágó­hídi bizottság ülésében fel is bontották. A vágóhídi bizottság a legmagasabb ajánlattevőnek, egy özvegyasszonynak javasolta a bérletet kiadni és a főváros tanácsa ebben az értelemben határozott is. Az akta most a bürokratizmus út­vesztőjében hánytorog, mert törvény szerint a pénzügyi bizottságnak a főváros törvényhatósági bizottságának, végső fokon pedig a belügyminiszternek kell kimondania ebben az ügyben a döntő szót. Közben az történt, hogy a régi bérlő november elsején elhagyta a helyi­séget és a tanács a vágóhídi bizottság által javaslatba hozott legmagasabb ajánlattévőnek engedéhjt adott arra, hogy a fővárost illetőleg minden köte­lezettség nélkül a bérleménybe beköltöz­zön és ott működését megkezdhesse. Ki­kötötte azonban a tanács, hogy ameny- nyiben a magasabb fórumok másként határoznának, mint a vágóhídi bizottság, a bérleményt elnyert özvegyasszony, aki időközben üzletét eladta és a vágó­hídi vendéglőhelyiség restaurálására jelentős összeget költött, köteles minden kártérítési igény nélkül huszonnégy órán belül a bérleményből kivonulni. A közélelmezési ügyosztály fenti el­járása szigorúan megfelel a törvények­nek és szabályoknak és az ellen mi sem emelnénk szót, ha a mélyen tisztelt ügy­osztálynak kerek hat esztendő nem állott volna az új versenytárgyalás kiírására és lefolytatására rendelkezésére. Ám az ügyosztály bokros teendői közepette a régi bérlet lejárása előtt alig néhány hét­tel jutott abba a helyzetbe, hogy a ver­senytárgyalást kiírhassa, aminek foly­tán azután zsúfolódtak a dátumok, és beállott az interregnum. A pályázaton résztvevő többi vendéglős természetesen nem tudja a maga egyszerű eszével fel­fogni a dolgok rendjét, csak azt látja, hogy jogerős döntés nélkül már bent van a bérleményben az, akinek ajánlata komoly szakkörök megítélése szerint a legnagyobb mértékben irreális, nem felel meg az általános gazdasági és a spe­ciális vágóhídi viszonyoknak és re­A népjóléti minisztériumban nagy feltűnést keltett a székesfőváros közegészségügyi ügyosztályának az az elhatározása, hogy a kórházi betegápolási díjak újabb megálla­pítását kéri Vass József népjóléti minisztertől. A főváros közegész­ségügyi bizottsága, amely május­ban 5 pengő 80 fillérben kérte meg­állapítani a betegápolási díjat, most már 6 pengő 40 filléres napi beteg- ápolási díj megállapítására tesz elő­terjesztést. Az ügyosztálynak ez az elhatározása a minisztériumban an­nál feltűnőbb, mert hiszen alig néhány héttel ezelőtt érkezett le a népjóléti miniszter • leirata a íő­ményt nyújt arra, hogy az új bérlő már a legközelebbi jövőben anyagi pusztu­lására hivatkozva, kérje a bérösszeg le­szállítását. Ezt a versenytárgyalási erkölcsöt a fővárosnál Beketow Mátyás, az orosz- német-magyar cirkuszbérlő honosította meg, akinek valódi glicerinből készült könnyei annakidején meglágyították a városgazdasági ügyosztály keménynek amúgy sem mondható szívét. Ám ebből az erkölcsből nem kérünk és vigyázni fogunk arra, hogy a vágóhídon ne tör­ténhessen hasonló kijátszása a főváros érdekeinek. Ha a bérletet elnyert özvegy- asszony jótékonysági intézménynek hiszi a fővárost, amely az ő sírásán meg fog indulni, csalódik, aminthogy egé­szen bizonyosan csalódni fog abban a naiv hitében, hogy a vágóhídi vendéglő bevételéből negyedmilliárd korona évi házbért lehet megtakarítani. Az efajta bérletek, ahol kis pörköl­tök és virstlik árából kell a fővárost illető házbért összehozni, nem bírál­hatók el aszerint, hogy ki ígér érte töb­bet. A vágóhídi vendéglő, amelynek üzlete a vágóhídi tisztviselők és ott foglalatoskodók számára való tízórai szervirozásában merül ki, nem az a jövedelmi forrás, amelynek segítségévéi le lehet szállítani a fogyasztási adót, hanem bizonyos mértékig szociális in­tézmény, mert minél nagyobb a házbér, annál kisebb és drágább a-szegény embe­rek részére kiszolgáltatott borjúpörkölt. Ha valahol altruista a főváros, akkor itt kellene altruistának lennie és nem a Hangli-bérlelnél, ahol viszont az amúgy is csekély bérösszeget fizető, a gazdag közönséget luxus-uzsonnával ki­szolgáló régi bérlővel szemben viszont a túlzott jószívűségtől csepeg a tanács szíve. Az éllen a gyengéd presszió éllen, amelyet az ügyosztály a felsőbb ítélő­fórumokra gyakorol azáltal, hogy az özvegyasszonyt a bérletbe a jogerős dön­tés előtt a legélénkebben tiltakozunk. Nem lehet a pénzügyi bizott- rágot és a közgyűlést kényszerhelyzetbe hozni azáltal, hogy egy szegény özvegy­asszony, bízva a főváros humánus voltá­ban, már berendezkedett a helyiségek­ben és onnan való kiköltözése a csőddel' lenne egyértelmű. Rendet kérünk az egész vonalon és jobb versenytárgyalási erkölcsöket ! városi kórházak ügyében. Ebben a leiratban a népjóléti miniszter mindössze, öt pengőben állapította meg a kórházi betegápolási díjat, Ilyen körülmények között a fő­városnak mindenesetre kevés re­ménye lehet arra, hogy a népjóléti miniszter az engedélyezett összeget felemelje. Az Uj Budapest munka­társa mindenestre megkérdezte a népjóléti minisztert, hogy mi a véleménye a főváros közegészség- ügyi ügyosztályának ezzel a leg­újabb emelési javaslatáról. Vass József dr. népjóléti miniszter a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának : ruha-, fehérnemü- és textílkereskedelrai rt. Rákcczi-ut 22. szám Kórházi fehérnemüeket, ágynemüeket, gyapjutakarókat és egyéb intézeti és kórházi felszerelési cikkeket a leg- jutányosabban szállít. Imim.mi, - ‘-'-tTTIT' — Azóta, hogy leiratomban le­szögeztem álláspontomat, a helyzet nem változott. Semmi okot sem látok tehát arra, hogy a kórházi beteg­ápolási díjat újra kelljen megálla­pítanom, de legkevésbé sem látom indokoltságát annak, hogy a megállapított összeget felemeljem. Elvégre a kórházak fenntartása szociális probléma és ezen a téren áldozatokat is kell hozni. Ezidő- szerint egyebet erről a kérdésről nem mondhatok. Az Uj Budapest munkatársa a népjóléti minisztériumban egyéb­ként azt a felvilágosítást kapta, hogy a betegápolási díj felemelésé­ről belátható időn belül szó sem lehet. Fass József dr. a legmerevebben elzárkózik minden ilyen irányú pró­bálkozás elől, mert az a véleménye, hogy az árakban és a személyi ki­adásokban az utóbbi időben emel­kedés nem történt, tehát a kórházi betegápolási díjak felemelését mi sem indokolja. ÉPÜLETASZTALOS HENCZ KÁLMÁN Budapest, IX., Er kel-utca 17. SOPRONYI BÉLA lakatosáru, vasszerkézet, autogénhegesz­tés, takaréktüzhely és redönykészitő vállalkozó Budapest, VII., Vörösmarty-utca 121a. Telefon h. József 326—16 BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SZENT GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐJE a régi Sárosfürdő rádióakíiv hévforrásai A LEGTÜKÉLETESEB BEN BERENDEZETT GYÓGYINTÉZET Iszapkezelések, vízgyógyintézetek, szénsavas- és sósfürdök, gyógytorna iZander), forró'ég- és villanykezelések, Inhalatórium, pneumatikus kamra, stb. A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a SPOLARICH-ETTEREM söröző Budapest, IV. kerület, Ferenciek-tere 7. szám. Legjobb magyar konyhát A legszebb kávéház pedig a SPOLARICH-KfiVEHflZ Budapest, Vili. kér., Józssl-körut 37-29. szám. Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipart üzem Ostende kávéház legkellemesebb családi szórakozó hely Tulajdonos: Cross Ödön GUNDEL „Szent Gellért" I PARK-TERRACEA a hullámfürdővel kapcsolatosan — Egész nap nyitva. Délután és este zene — > TÁNC < Mérsékelt árak Csattan a csók Biliar Irén, Csortos, Fejes Teri, továbbá Harry . Fleming és Erica Oancer párisi exotikus táncosok Magyar SZinhaZ Kezdődik a tánc a betegápolási dij körül A népjóléti miniszter nyilatkozata arról, hogy a kórházak ügyében a fővárosnak is áldozatot kell hoznia — Az Uj Budapest tudósítójától —

Next

/
Thumbnails
Contents