Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-10-08 / 8. szám
IV. évfolyam 8. szám Budapest, 1927 október 8 UJ BUDAPEST Előfizetési árak : Egész évre .......................................................24 pengő Fé l évre...................................................................12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Dalmady Győző-utca 5. Telefon: Teréz 206—56 Postatakarékp. chequeszámla: 30915. Fízetésrendezést és gyorssegélyt kérnek a fővárosi alkalmazottak Küldöttséggel mennek a főpolgármesterhez és a polgármesterhez — Szeptember elsejétől visszamenőleg kérik a fízetésrendezést és gyorssegélyül egyhavi fizetést A közeljövőben megvalósul az alkalmazottak segitőalapja Nyugdíjintézetet állítanak fel az üzemi alkalmazottak — Az Uj Budapest tudósítójától — Az expozé Az expozé, melyet az 1928-as költség- vetés kapcsán a polgármester a pénzügyi bizottság szerdai ülésén elmondott: szorosan simul Sipőcz Jenő egyéniségéhez. Okos, tiszta, egyszerű és becsületes ez a beszéd : nem épít légvárakat, nem szédít lidércf énnyel, de viszont nem is pesszimista : tudja saját erőit, azokban hisz és bízik, és az erők birtokában a lassú és nyugodt fejlődés útvonalát jelöli ki Budapest számára. Ami már most az expozének magára a költségvetésre vonatkozó részét illeti : megállapítja a polgármester, hogy az 1928? évi költségelőirányzat az ideinél 35 millió pengővel több kiadást tüntet jel. Ebből 25 milliót a rendkívüli bevételek fedeznek, és így a »rendes deficit« csak 10 millió pengő lenne, — ha ezt is nem fedezné az elmúlt évek háztartóisi felesleg0. Ez a háztartási felesleg megmenti és deficitmentessé teszi a költség- vetést, amely anélkül nagyon is siralmas lett volna. Az expozé különben kínosan vergődik két jószándék között, amelyek mindegyikének eleget akar tenni a tagadhatatlanul jószándékú polgármester. Az egyik jószándék arra irányul, hogy lehetőleg mennél több hasznos beruházást létesíthessen a főváros a jövő esztendőben. A másik jószándék pedig azt a célt tartja szem előtt, hogy ezek a beruházások mennél kevesebb megterhelést jelentsenek a főváros közönségére nézve, sőt, hogy a lehetőség szerint a meglevő súlyos közterhek és a közszolgáltatások árai mérsékelhetők legyenek. Magától értetődik, hogy ezt a két szöges ellentétet közös nevezőre hozni nagyon nehéz, és nagyon sok önmegtartóztatással és diplomáciai érzékkel kell a költségvetés összeállítójának rendelkeznie, hogy a — kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A költségvetés végeredményben igyekszik mind a két kívánságot, amelyeket joggal mondhatunk a közönség legemi- nensebb érdekének, kielégíteni és egyrészről a közszolgáltatások áróit mérsékelni, másrészről a beruházásokat végrehajtani. Nagy kérdés azonban, hogy mi lett volna az elmúlt évek háztartási feleslege nélkül. Éneikül a zárszámadási felesleg nélkül a legelemibb beruházásokra is alig tellett volna és már most szomorúan gondolunk arra az időre, amikor nem fog rendelkezésre állani ez a konjunkturális örökség : a jövő esztendőre, amikor enélkül a 22 és félmillió pengő nélkül kell majd költségvetést ösz- szeállítani. Éppen ez okból,mivel a költségvetés sajnálatosan mutatja a háború előtti Budapest előre nem látó gazdálkodását, a jövő évi költségvetési rendelkezésre álló egy esztendő alatt teljesen át kell alakítani és meg kell reformátni a főváros pénzügyi adminisztrációját, egész adórendszerét, továbbá az üzemeknek a fővároshoz való viszonyát. A fővárosnak olyannak kell lennie, mint a jó kereskedőnek, aki azokat az árúcikkeket, amelyeket nem keresnek nála, és amelyen emiatt ő sem keres, kidobja a raktárból, mint fölösleges ballasztokat. A főváros háztartásóiban sok ilyen fölösleges vagyontárgy van, amelynek jövedelmezősége ma a nullával egyenlő. Ezekeket a homokzsákokat ki kell dobni a reánk következő viharos időkben a léghajóból, hogy az megkönnyebbedve törhessen a maga nagy céljai felé. Ismeretes az a nagy és elkeseredett küzdelem, amelyet a fővárosi tisztviselők ez év júliusában az elmaradt félévi segélyért folytattak. A tanács eddig ugyanis az összes fővárosi tisztviselőknek július elsején félévi segély címén egy hónapi fizetésüket folyósította, ebben az évben azonban a pénzügyminisztérium ellenzése folytán a segély kifizetése elmaradt. Számos tisztviselőcsalád töltötte a segély elmaradása miatt Budapesten a kánikulát, mert még remény sem volt arra, hogy a nehezen várt néhány pengőt máshonnan lehessen pótolni. Számos tisztviselőcsalád azonban még arra sem gondolhatott, hogy a félévi segélyből nyaralni fog menni, hiszen erre a kínosan várt jövedelemszaporulatra szükség volt a rendes háztartás mindennapi gondjai között, kis cipőt, kis ruhát akartak venni ezek a szegény családok a segélyből, amelynek elmaradása ilyen körülmények között sok helyütt nagyon keserű vért szült. A félévi segély elmaradása folytán a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, amely a tisztviselők hivatalos érdekképviselete, arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elmaradt segély helyett az általános drágulásra való tekintettel, fizetésemelést és rendkívüli segélyt kér. Ezzel a nagyfontosságú problémával több alkalommal foglalkozott a szövetség vezetősége, amely elkeseredetten hangoztatta, hogy amíg az üzemi munkásoknak az év január elseje óta három ízben emelték a bérét, a tisztviselők fizetése ma is a januári paritáson van, holott azóta a megélhetés több mint harminc százalékkal drágult. A szövetség igazgat óválasztmány a Wurrnb Elemér árvaszéki elnök- helyettes, szövetségi elnök vezetésével legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy passzivitásából kilépve, újra akciót kezd és kiildöttsé- gileg keresi fel ez ügyben Ripka főpolgármestert és Sipőcz polgármestert. Elhatározta a FANSz, hogy úgy a főpolgármesternek, mint a polgármesternek memorandumot nyújt át, ebben a memorandumban sorakoztatják fel sérelmeiket a fővárosi alkalmazottak, kérvén helyzetük sürgős javítását. A memorandum összeállításával az igazgató választmány dr. Budó Jusztin székesfővárosi levéltárost, a szövetség érdemes főtitkárát bízta meg, aki a memorandumot már el is készítette. Budó főtitkár nem is egy, hanem mindjárt két memorandumot írt és a szövetség mindkét memorandumot el fogja juttatni az illetékes tényezőknek. Az egyik memorandum az összes fővárosi alkalmazottak számára fizetésemelést kér. Ez a memorandum vázolja a fővárosi tisztviselők szomorú helyzetét és arra kéri a főpolgármestert, illetőleg a polgár- mestert, hogy abban az arányban, amint az állami tisztviselők fizetését rendezni fogják, a főváros is emelje alkalmazottai fizetését, mégpedig 1927 szeptember elsejétől visz- szamenőleg. A másik memorandum megállapítja, hogy a tisztviselők anyagi helyzete annyira sanyarú és zilált, hogy főképpen a félévi segély elmaradása miatt nem tudnak addig várni, amíg az általános fizetésrendezés megtörténik. Ez okból arra kéri a FANSz az illetékes tényezőket, hogy a fizetésrendezés kérdésének eldőléséig a főváros minden alkalmazottja számára drágasági gyorssegélyképpen egyhavi fizetést mint előleget folyósítson. Ez az egyhavi fizetés megfelelne az elmaradt félévi segélynek és pótolná azokat a folytonossági hiányokat, amelyek a fővárosi tisztviselőtársadalom háztartásán egyre nagyobb számmal jelentkeznek. Kéri a FANSz, hogy a főváros a drágasági segély engedélyezése iránt azonnal intézzen feliratot a kormányhatósághoz, de a jóváhagyás reményében azonnal fizesse ki a,z egyhavi előleget. Amennyiben a kormányhatóság a rendkívüli drágasági segély ily módon való folyósítását nem engedélyezné, azt kérik a fővárosi alkalmazottak, hogy azt a létesítendő fizetésrendezés terhére előzetesen fizesse ki a főváros, illetőleg, hogy a most folyósítandó egyhavi fizetési előleget a felemelt fizetésekből több havi részletben vonja le. Elhatározta végezetül a szövetség igazgatótanácsa, hogy a memorandumot háromtagú küldöttség fogja Ripka főpolgármesternek és Sipőcz polgármesternek átadni. A küldöttség tagjai Wurrnb Elemér árvaszéki elnökhelyettes, a FANSz elnöke vezetésével, dr. Budó Jusztin levéltáros, a szövetség főtitkára és dr. Erődy Kálmán főigazgató, a FANiSz oktatószakosztályának vezetője lesznek. A közeli megvalósulás előtt áll különben a főváros segélyzőalapja, amely ingyen orvost, gyógyszert, temetkezési segélyt, szülési és anyasági segélyt fog juttatni az összes fővárosi alkalmazottak számára. Az illetékes tényezők már megegyeztek abban, hogy az intézmény vezetője dr. Dulácska Jenő tanácsjegyző lesz, aki eddig, mint az elnöki ügyosztály vezető helyettese fejtett ki érdemes tevékenységet. Ennek a segítőalapnak, amelynek hivatalos címe : »Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja« lesz, tagjai lesznek az üzemi tisztviselők is. Az üzemek most szolgáltatják be az alap számára az elnöki ügyosztályhoz az alkalmazottak adatait, amiknek rubrikázása után azonnal meg fogja kezdeni a segítőalap működését. A segítőalap létesítése alkalmából az üzemek vezetőtisztviselők részéről felmerült az a gondolat, hogy a segítőalappal kapcsolatosan külön üzemi nyugdíjintézetet állítsanak fel, kizárólag az üzemi tisztviselők számára. A nyugdíj- intézetet az üzemi tisztviselők olyképpen képzelik el, hogy annak javára fizetésükből bizonyos százalékot levonnának a nyugdíjat a főváros garantálna, amelynek javára esnének a levonások. Az elnöki ügyosztályban nagyon melegen fogadták az üzemi tisztviselők ezen tervét és ez minden valószínűség szerint meg fog valósulni, annál is inkább, mert maguk az üzemek sem idegenkednek attól a gondolattól, hogy a nyugdíj- intézet megalakításához nagyobb ősz- szegekkel járuljanak hozzá.
