Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-12-24 / 19. szám

ujBumPEsr 1927 december 24 A négerektől Mistinguette-ig A Városi Színház művészi mérlege — Az Uj Budapest tudósítójától — A színügyi bizottság legutóbbi ülé­sén foglalkozott Sebestyén Gézának, a Városi Színház igazgat ójának azon ké­relmével, hogy engedélyezze Misiin- guette-nek, a világhírű párisi dizöznek budapesti vendégszereplését. A szín- ügyi bizottság a kérelmet elutasította elégtételére a színészek szövetségének, amely az egyre jobban tobzódó kül­földi vendégjátékok ellen alig képes kellő eréllyel fellépni. Aszínügyi bizottság egyik előkelő tagja a bizottság legutóbbi határozatával kapcsolatosan az alábbi fejtcgo’ést juttatta el hozzánk, ame­lyet azzál bocsátunk közre, hogy noha annak minden részével nem értünk egyet, de azt részben szerzőjére, részben a cikk­ben foglalt értékes megállapításokra való tekintettel mégis meg akarjuk is­mertetni olvasóinkkal. íme a cikk : Minden nyugateurópai fővárosnak vannak saját színházai, melyeket a városok autonómiái alapítottak, nyil­ván azzal fenkölt indokkal, amivel a főváros közönsége, illetve akkori tanácsa megalapította a Tisza Kál- mán-téri óriásszinházat, melyet előbb Népoperának kereszteltek, később, mikor a város mélyebben belenyúlt a színház ügyeibe, Városi Színház lett a neve. A Városi Színházat épúgy, mint az államét, a magánszínházak­kal szemben, magasabb irodalmi, zenei és erkölcsi szempontok kell hogy áthassák. Az autonómia nem elég­szik meg azzal, hogy ellenőrzi a szín­ház működését, ezenfelül a közgyűlés külön szinügyi bizottságot is választ, AB E l TÉR iVt e i e s POLGÁRI VENDÉGLŐJE a S&ent GeiiértSzsEIeba» Küiön szobák és termek bankettek, es üvök, házibálok és mulatságok cél­jára Délután tea jaz/band m lLt'.i ste az éberemben el-őrendü cigányzene. Diétás kcnyha betegek részére. Gundel nyári vendéglője az Allatkert mellett. a főváros legkedveltebb kenheiyisége. azzal a feladattal, hogy az a színház ügyeivel, pénzügyi, személyi, kultu­rális kérdéseivel állandóan foglalkoz­hassál ellenőrzést gyakoroljon és szükséghez képest a polgármester' vagy a közgyűlés útján felemelje til­takozó szavát, vagy beszüntesse a mutatkozó anomáliákat, amelyek a Városi Színház igazgatásában a tiszta művészet mezejéről egyre éhesebben kalandoznak a profit virányaira. A színház irányításánál első szem­pont nem az üzleti szempont, hogy az minél több pénz hozzon a város pénz­tárába, — hanem kultúrális, művészeti, irodalmi. Az első gondolat az volt, hogy az operákat kell népszerűsíteni, olcsó helyárakkal, hogy a legszegényebb néposztály is fejleszthesse ott a maga zenei igényeit. Az idén hir­dette a szinház az első operabérlet- ciklust és meglepően kitűnően sikerült. A szinház óriási arányai megengedik, hogy olcsó áron tud bérlethez jutni a közönség s hogy az előadások jóságá­ban, színvonalában megbízik, mutatja, hogy a bérletre rendkívül nagy szám­ban jelentkeztek. Nemcsak az Opera­háznak van már rendes bérlő közön­sége, van már, talán nagyobb bérlő­közönsége a Városi Színháznak is, mely bérletben világhíres művészek szereplését is biztosítja a bérlő közön­ségnek, s ez úgylátszik különös módon izgatja a művészeti csemegére áhítozó közönséget. A ^külföldi művészek szerepeltetését mégis nagyon kell Sebestyénnek mér­sékelni'/e, mert az ország nagyon sze­gény s míg száz és száz színész nyomo­rog, nem vihetik ki innen idegen művé­szek a magyar valutát. Csak a hazai művészeknél nagyobb művészeket le­het idehozni, azokat is ritkán ; gon­doljunk e tekintetben a franciákra, kik tíz év óta két magyar írót enged­tek szóhoz jutni francia szinpadon, azért is mily lárma tört ki a francia nacionalista sajtóban. Nagyon helye­sen cselekedett tehát a szinügyi bizott­ság, amikor nem engedélyezte Mis- tinguette felléptét. Minden színháznak Budapesten meg­van a maga sajátos jellege. A Nemzeti Szinház tradíciói, hagyo­mányai, emlékei ismertebbek, sem­hogy részleteznem kellene. A Víg­színház a külföldi vígjátékok s a honi szellemes színművek, társadalmi drá­mák elindítója. A Magyar Szinház is drámai szinház, kitűnő társulattal, erős érzékkel a szenzációs külföldi darabok iránt. A Belvárosi Színháznak egy-két kitűnő magyar darabbal volt igen nagy sikere. Az operette klasszikus színháza a Király-színház ; kevés szín­háza van Európának, mely vele siker­rel fel vehetné a versenyt. A klasszikus operett és balett az Andrássy-uti Királyi Operáé, míg az Andrássy-uti és Teréz-körúti kabarék a pesti dal, tréfa, szatíra dévaj megteremtői. A Városi Színház gigantikus terjedelmé­nél fogva a népszerű operabemutatók mellett elsősorban predesztinálva van az új magyar daljáték, a zenés, dalos, magyar darabok bemutatására s ennek az ríj színpadi műfajnak a megterem­tésére. A színháznak honi szerzőktől bemutatott, magyar tárgyú operettek­kel is nagy sikere volt s nagyon helye­sen teszi, ha a régi Népszínház művé­szi hagyatékát, a magyar dal, a magyar színmű, népszínmű, parasztvígjáték ha gyományait átmenti a mai időkbe. Ez a felfrissülő magyar szellem, ez a magyar géniusz, a néger vendég­játékok és harmadrangú tenoristák he­lyett bármely művészhajlékba becsá­bítja, bevarázsolja a közönséget. Sebes­tyén Géza, hosszú évtizedeken át tartó vidéki színészkedés után kapta meg 2 uj szó: TÁNCPALOTA SZENES LADA RÉVAY-UTCA 18 az ország egyik legnagyobb színházát, gazdag tapasztalatait úgy a színház magyar művészi programjának össze­állításánál, mint a művészek, színé­szek állandó társulatba szervezésénél meg kell hogy mutassa. Ha új, friss lendületet ad a színháznak, ezzel nemcsak a székesfővárosnak és saját magának, hanem a magyar színpadi kultúrának tesz szolgálatot, mely Trianon után egyik legragyogóbb fegyverünk a nagyvilág szellemi ver­senyében. Igen nagy előnye a Városi Színház­nak, hogy a nyári hónapokban is tudja tagjait és zenekarát foglalkoz­tatni a Budai Színkörben, mely eddig a legjobb vidéki társulat állomása volt. (Gondoljunk Krecsányi kitűnő társulatára s a pompás előadásokra !) Most a nyári Múzsa-hajlék is a Városi Színház direktorának vezetése alá került s a tavalyi és idei nyári szezon fényes eredményekkel zárult. A budai közönségnek az az óhaja, hogy a téli szezon legjobb darabjait élvez­hesse a hűs Horváth-kertben. Az igazságnak tartozom azzal, hogy ez nagyrészben meg is történt, a leg­kiválóbb pesti színészek vendég- szereplése mellett.. Az findrássy-úll Színház áj műsora Lálrss Juci. Medgy^szay Vilma, Y*szary pírosk*, Deily Ferenc, Sa.kadi Aladár, Pethes Sándor vendigjátáka MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN * — Mi újság a városházán, kedves ár. Városházy bizottsági tag úr? — Hideg van, szerkesztő úr, olyan hideg, amilyenre még a legöregebb bizottsági tagok sem emlékeznek. A városháza első emeleti folyosóján kor­csolyapályát akarnak berendezni, ak­kora hideg van. A polgármester már ki is jelölte a létesítendő korcsolya­pálya igazgatóját, H a v a s s István dr. főjegyző személyében. A pálya titkára H a v a s y László ideiglenes hivatalnok lesz. Sőt egy Havas Károly nevű altiszt is van. aki a jegy­szedői teendőket fogja ellátni. — Szóval az összes Havasok jól dotált mellékfoglalkozáshoz jutnak. A közgyűlési teremben is hideg volt? — Egyáltalában nem, mert Halász Józsi bácsi, a népszerű gondnok egy hét óta éjjel-nappal fűti a kazánokat. Ez volt évtizedek óta a legdrágább köz­gyűlés. Kellemes temperatúra volt en­nek folytán úgy a teremben, de ha hideg lett volna is, akkor is felmele'gí- tette volna a kedélyeket az új herceg- prímás üdvözlése és az erdélyi esemé­nyekről való megemlékezés, amit ez a közgyűlés állva hallgatott végig. — Ritkán volt Ripkának olyan sze­rencsés napja, mint karácsony előtti szerdán. Komoly és méltóságos volt, meg is tapsolták, meg is éljenezték. A Treuga Dei különben is úrrá lett ok ünnepelni készülő lelkeken, csend volt, nyugalom volt, a békét még a választás sem zavarta meg. — Hiszen nem is volt választás ! — Éppen ezért volt béke. Ha ugyan­is megtartották volna a közigazgatási bizottsági tagsági választásokat, cifra eredmények kerüllek volna ki. — Hogy-hogy ? — A független és a magyar demo­kraták régi harca ujült ki megint. Na, de nem akarom rontani az ünnepi han­gulatot és így nem. folytatom tovább ezt az ügyet, valamint hallgatok a Klár- féle börtönügyi szaktanulmány rész­leteiről is. — Kik hiányoztak a közgyűlésen ? — Elsősorban Sipőcz Jenő hiány­zott. Gyengélkedik Öméltósága, egész héten bent sem volt a hivatalában, a közgyűlésre sem ment el. — Az Uj Budapest kiváló rajzoló- művésze Makoldy József is csak a leg­nagyobb nehézségek árán tudott bejutni a lakására. De reméljük, nem komoly a gyengélkedés. — Hála Istennek nem ! Nem is az obiigát meghűlésről van szó, inkább a sok munka okozta ideges kimerültség van jelen. De reméljük, hogy a kará­csonyi ünnepek csendje alatt ez a múló indiszpozició is eltűnik és újévre fel­frissültén veszi át hivatalát a podeszta. Kik hiányoztak még a közgyűlésről ? — Hiányzott Kozma Jenő is, aki ügyvédi minőségében vidéken van el­foglalva. Távol volt Gsilléry András, akit az Orvosszövetség elnöki teendői foglalnak le túlságosan és hiányzott végezetül Illyefalvi Lajos dr., a Sta­tisztikai Hivatal kitűnő igazgatója. — Hossz híreket hallottunk Lajos barátunkról ! — A hírek túlzottak. Illyefalvi, aki a legnagyszerűbb és legpontosabb fő­városi tisztviselők közé tartozik, késő estig bent szokott hivatalában dolgozni, így tette ezt kedden este is, amikor is a késő esti órákban Felkai Ferenc dr.-ral, az elnöki ügyosztály derék ta­nács jegyzőjével dolgozott a szellemi szük­ségmunka előkészítésén. Közben az történt, hogy Illyefalvi a zsebkendőjé­hez kap, amelyen egy piros vér csöpp jelenik meg. A tüdejében megpattant egy ér, az okozta a csúnya komédiát. Felkai tanácsjegyző rögtön hazavitte, még az este folyamán megvizsgálta őt Parassin professzor és egyelőre teljes nyugalmat és mozdulatlan fekvést pa­rancsolt neki. ügy halljuk azonban, hogy komoly baj nincsen, csupán a tervezett kairói utazás marad el, ahol Lajosnak Budapestet kellett volna a nemzetközi statisztikai kongresszuson képviselnie. — Minden jót kívánunk a derék Lajosnak. Kik mennek el a karácsonyi ünnepekre? — Senkisem megy el, mert nem akarja magát a hideg vasúti kupékban halálra hűteni. Soha ilyen itthonülő karácsony nem volt még ! Házassági hír? — Ezen a héten nincsen. Van azon­ban egy halálhírem. Győrök András, a városháza leghosszabb, legméltóság- teljesebb főkapusa, hosszas szenvedés után meghalt. Csütörtökön délután te­mették el. — Isten nyugosztalja/ Egyéb újság? — Liber Bandit melegen ünnepel­ték abból az alkalomból, hogy méltóságos úr lett. Ügyosztálya elárasztotta virág­gal, ünnepelték a tanácsban, a középí tési bizottságban. — az új méltóságos azonban minden ünneplésnél jobban örült egy egyszerű levélnek. — Miféle levélnek ? — A levelet Kecskemétről írták és az van benne, hogy ifjabb Liber Bandi egyéves tüzérönkéntes főtüzérré lépett elő. Az ifjabbik Bandi reménysége a Liber famíliának, az idén érettségizett jelesen és az önkéntesi év leszolgálása után vegyészmérnök lesz belőle. —- Ha már a városházi gyerekekről van szó, mi van Buzáth Klárikával ? — Idehaza van a méltóságos asszony nagy örömére. Úgy volt, hogy az édes­apja érte megy Bécsbe, de a Talbot-ügy nem engedte Jánost elutazni. így az­után Pressbaumban egy közvetlen pesti kocsiba bepakolták az apácák az öt pesti kislányt, közöttük Klárikát is és a közvetlen kocsi még a nagy hidegek előtt szerencsésen el is hozta a kisleá­nyokat Budapestre. — Hála Istennek ! Egyéb újság ? — Nincsen. Egyben el is búcsúzom szerkesztő úrtól és boldog ünnepeket kívánok. — Ugyanezt akartam tenni én is, de miért előzött meg kedves dr. Város­házy ? — Mért Joanovich Pali bácsi azt a kívánságát fejezte ki, hogy ne a szer­kesztő bocsássa el dr. Városházyt. hanem dr. Városházy a szerkesztőt. Tehát : leléphet szerkesztő úr ! — Jónapot, kedves bizottsági tag úr !

Next

/
Thumbnails
Contents