Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-12-24 / 19. szám
ujBumPEsr 1927 december 24 A négerektől Mistinguette-ig A Városi Színház művészi mérlege — Az Uj Budapest tudósítójától — A színügyi bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott Sebestyén Gézának, a Városi Színház igazgat ójának azon kérelmével, hogy engedélyezze Misiin- guette-nek, a világhírű párisi dizöznek budapesti vendégszereplését. A szín- ügyi bizottság a kérelmet elutasította elégtételére a színészek szövetségének, amely az egyre jobban tobzódó külföldi vendégjátékok ellen alig képes kellő eréllyel fellépni. Aszínügyi bizottság egyik előkelő tagja a bizottság legutóbbi határozatával kapcsolatosan az alábbi fejtcgo’ést juttatta el hozzánk, amelyet azzál bocsátunk közre, hogy noha annak minden részével nem értünk egyet, de azt részben szerzőjére, részben a cikkben foglalt értékes megállapításokra való tekintettel mégis meg akarjuk ismertetni olvasóinkkal. íme a cikk : Minden nyugateurópai fővárosnak vannak saját színházai, melyeket a városok autonómiái alapítottak, nyilván azzal fenkölt indokkal, amivel a főváros közönsége, illetve akkori tanácsa megalapította a Tisza Kál- mán-téri óriásszinházat, melyet előbb Népoperának kereszteltek, később, mikor a város mélyebben belenyúlt a színház ügyeibe, Városi Színház lett a neve. A Városi Színházat épúgy, mint az államét, a magánszínházakkal szemben, magasabb irodalmi, zenei és erkölcsi szempontok kell hogy áthassák. Az autonómia nem elégszik meg azzal, hogy ellenőrzi a színház működését, ezenfelül a közgyűlés külön szinügyi bizottságot is választ, AB E l TÉR iVt e i e s POLGÁRI VENDÉGLŐJE a S&ent GeiiértSzsEIeba» Küiön szobák és termek bankettek, es üvök, házibálok és mulatságok céljára Délután tea jaz/band m lLt'.i ste az éberemben el-őrendü cigányzene. Diétás kcnyha betegek részére. Gundel nyári vendéglője az Allatkert mellett. a főváros legkedveltebb kenheiyisége. azzal a feladattal, hogy az a színház ügyeivel, pénzügyi, személyi, kulturális kérdéseivel állandóan foglalkozhassál ellenőrzést gyakoroljon és szükséghez képest a polgármester' vagy a közgyűlés útján felemelje tiltakozó szavát, vagy beszüntesse a mutatkozó anomáliákat, amelyek a Városi Színház igazgatásában a tiszta művészet mezejéről egyre éhesebben kalandoznak a profit virányaira. A színház irányításánál első szempont nem az üzleti szempont, hogy az minél több pénz hozzon a város pénztárába, — hanem kultúrális, művészeti, irodalmi. Az első gondolat az volt, hogy az operákat kell népszerűsíteni, olcsó helyárakkal, hogy a legszegényebb néposztály is fejleszthesse ott a maga zenei igényeit. Az idén hirdette a szinház az első operabérlet- ciklust és meglepően kitűnően sikerült. A szinház óriási arányai megengedik, hogy olcsó áron tud bérlethez jutni a közönség s hogy az előadások jóságában, színvonalában megbízik, mutatja, hogy a bérletre rendkívül nagy számban jelentkeztek. Nemcsak az Operaháznak van már rendes bérlő közönsége, van már, talán nagyobb bérlőközönsége a Városi Színháznak is, mely bérletben világhíres művészek szereplését is biztosítja a bérlő közönségnek, s ez úgylátszik különös módon izgatja a művészeti csemegére áhítozó közönséget. A ^külföldi művészek szerepeltetését mégis nagyon kell Sebestyénnek mérsékelni'/e, mert az ország nagyon szegény s míg száz és száz színész nyomorog, nem vihetik ki innen idegen művészek a magyar valutát. Csak a hazai művészeknél nagyobb művészeket lehet idehozni, azokat is ritkán ; gondoljunk e tekintetben a franciákra, kik tíz év óta két magyar írót engedtek szóhoz jutni francia szinpadon, azért is mily lárma tört ki a francia nacionalista sajtóban. Nagyon helyesen cselekedett tehát a szinügyi bizottság, amikor nem engedélyezte Mis- tinguette felléptét. Minden színháznak Budapesten megvan a maga sajátos jellege. A Nemzeti Szinház tradíciói, hagyományai, emlékei ismertebbek, semhogy részleteznem kellene. A Vígszínház a külföldi vígjátékok s a honi szellemes színművek, társadalmi drámák elindítója. A Magyar Szinház is drámai szinház, kitűnő társulattal, erős érzékkel a szenzációs külföldi darabok iránt. A Belvárosi Színháznak egy-két kitűnő magyar darabbal volt igen nagy sikere. Az operette klasszikus színháza a Király-színház ; kevés színháza van Európának, mely vele sikerrel fel vehetné a versenyt. A klasszikus operett és balett az Andrássy-uti Királyi Operáé, míg az Andrássy-uti és Teréz-körúti kabarék a pesti dal, tréfa, szatíra dévaj megteremtői. A Városi Színház gigantikus terjedelménél fogva a népszerű operabemutatók mellett elsősorban predesztinálva van az új magyar daljáték, a zenés, dalos, magyar darabok bemutatására s ennek az ríj színpadi műfajnak a megteremtésére. A színháznak honi szerzőktől bemutatott, magyar tárgyú operettekkel is nagy sikere volt s nagyon helyesen teszi, ha a régi Népszínház művészi hagyatékát, a magyar dal, a magyar színmű, népszínmű, parasztvígjáték ha gyományait átmenti a mai időkbe. Ez a felfrissülő magyar szellem, ez a magyar géniusz, a néger vendégjátékok és harmadrangú tenoristák helyett bármely művészhajlékba becsábítja, bevarázsolja a közönséget. Sebestyén Géza, hosszú évtizedeken át tartó vidéki színészkedés után kapta meg 2 uj szó: TÁNCPALOTA SZENES LADA RÉVAY-UTCA 18 az ország egyik legnagyobb színházát, gazdag tapasztalatait úgy a színház magyar művészi programjának összeállításánál, mint a művészek, színészek állandó társulatba szervezésénél meg kell hogy mutassa. Ha új, friss lendületet ad a színháznak, ezzel nemcsak a székesfővárosnak és saját magának, hanem a magyar színpadi kultúrának tesz szolgálatot, mely Trianon után egyik legragyogóbb fegyverünk a nagyvilág szellemi versenyében. Igen nagy előnye a Városi Színháznak, hogy a nyári hónapokban is tudja tagjait és zenekarát foglalkoztatni a Budai Színkörben, mely eddig a legjobb vidéki társulat állomása volt. (Gondoljunk Krecsányi kitűnő társulatára s a pompás előadásokra !) Most a nyári Múzsa-hajlék is a Városi Színház direktorának vezetése alá került s a tavalyi és idei nyári szezon fényes eredményekkel zárult. A budai közönségnek az az óhaja, hogy a téli szezon legjobb darabjait élvezhesse a hűs Horváth-kertben. Az igazságnak tartozom azzal, hogy ez nagyrészben meg is történt, a legkiválóbb pesti színészek vendég- szereplése mellett.. Az findrássy-úll Színház áj műsora Lálrss Juci. Medgy^szay Vilma, Y*szary pírosk*, Deily Ferenc, Sa.kadi Aladár, Pethes Sándor vendigjátáka MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN * — Mi újság a városházán, kedves ár. Városházy bizottsági tag úr? — Hideg van, szerkesztő úr, olyan hideg, amilyenre még a legöregebb bizottsági tagok sem emlékeznek. A városháza első emeleti folyosóján korcsolyapályát akarnak berendezni, akkora hideg van. A polgármester már ki is jelölte a létesítendő korcsolyapálya igazgatóját, H a v a s s István dr. főjegyző személyében. A pálya titkára H a v a s y László ideiglenes hivatalnok lesz. Sőt egy Havas Károly nevű altiszt is van. aki a jegyszedői teendőket fogja ellátni. — Szóval az összes Havasok jól dotált mellékfoglalkozáshoz jutnak. A közgyűlési teremben is hideg volt? — Egyáltalában nem, mert Halász Józsi bácsi, a népszerű gondnok egy hét óta éjjel-nappal fűti a kazánokat. Ez volt évtizedek óta a legdrágább közgyűlés. Kellemes temperatúra volt ennek folytán úgy a teremben, de ha hideg lett volna is, akkor is felmele'gí- tette volna a kedélyeket az új herceg- prímás üdvözlése és az erdélyi eseményekről való megemlékezés, amit ez a közgyűlés állva hallgatott végig. — Ritkán volt Ripkának olyan szerencsés napja, mint karácsony előtti szerdán. Komoly és méltóságos volt, meg is tapsolták, meg is éljenezték. A Treuga Dei különben is úrrá lett ok ünnepelni készülő lelkeken, csend volt, nyugalom volt, a békét még a választás sem zavarta meg. — Hiszen nem is volt választás ! — Éppen ezért volt béke. Ha ugyanis megtartották volna a közigazgatási bizottsági tagsági választásokat, cifra eredmények kerüllek volna ki. — Hogy-hogy ? — A független és a magyar demokraták régi harca ujült ki megint. Na, de nem akarom rontani az ünnepi hangulatot és így nem. folytatom tovább ezt az ügyet, valamint hallgatok a Klár- féle börtönügyi szaktanulmány részleteiről is. — Kik hiányoztak a közgyűlésen ? — Elsősorban Sipőcz Jenő hiányzott. Gyengélkedik Öméltósága, egész héten bent sem volt a hivatalában, a közgyűlésre sem ment el. — Az Uj Budapest kiváló rajzoló- művésze Makoldy József is csak a legnagyobb nehézségek árán tudott bejutni a lakására. De reméljük, nem komoly a gyengélkedés. — Hála Istennek nem ! Nem is az obiigát meghűlésről van szó, inkább a sok munka okozta ideges kimerültség van jelen. De reméljük, hogy a karácsonyi ünnepek csendje alatt ez a múló indiszpozició is eltűnik és újévre felfrissültén veszi át hivatalát a podeszta. Kik hiányoztak még a közgyűlésről ? — Hiányzott Kozma Jenő is, aki ügyvédi minőségében vidéken van elfoglalva. Távol volt Gsilléry András, akit az Orvosszövetség elnöki teendői foglalnak le túlságosan és hiányzott végezetül Illyefalvi Lajos dr., a Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatója. — Hossz híreket hallottunk Lajos barátunkról ! — A hírek túlzottak. Illyefalvi, aki a legnagyszerűbb és legpontosabb fővárosi tisztviselők közé tartozik, késő estig bent szokott hivatalában dolgozni, így tette ezt kedden este is, amikor is a késő esti órákban Felkai Ferenc dr.-ral, az elnöki ügyosztály derék tanács jegyzőjével dolgozott a szellemi szükségmunka előkészítésén. Közben az történt, hogy Illyefalvi a zsebkendőjéhez kap, amelyen egy piros vér csöpp jelenik meg. A tüdejében megpattant egy ér, az okozta a csúnya komédiát. Felkai tanácsjegyző rögtön hazavitte, még az este folyamán megvizsgálta őt Parassin professzor és egyelőre teljes nyugalmat és mozdulatlan fekvést parancsolt neki. ügy halljuk azonban, hogy komoly baj nincsen, csupán a tervezett kairói utazás marad el, ahol Lajosnak Budapestet kellett volna a nemzetközi statisztikai kongresszuson képviselnie. — Minden jót kívánunk a derék Lajosnak. Kik mennek el a karácsonyi ünnepekre? — Senkisem megy el, mert nem akarja magát a hideg vasúti kupékban halálra hűteni. Soha ilyen itthonülő karácsony nem volt még ! Házassági hír? — Ezen a héten nincsen. Van azonban egy halálhírem. Győrök András, a városháza leghosszabb, legméltóság- teljesebb főkapusa, hosszas szenvedés után meghalt. Csütörtökön délután temették el. — Isten nyugosztalja/ Egyéb újság? — Liber Bandit melegen ünnepelték abból az alkalomból, hogy méltóságos úr lett. Ügyosztálya elárasztotta virággal, ünnepelték a tanácsban, a középí tési bizottságban. — az új méltóságos azonban minden ünneplésnél jobban örült egy egyszerű levélnek. — Miféle levélnek ? — A levelet Kecskemétről írták és az van benne, hogy ifjabb Liber Bandi egyéves tüzérönkéntes főtüzérré lépett elő. Az ifjabbik Bandi reménysége a Liber famíliának, az idén érettségizett jelesen és az önkéntesi év leszolgálása után vegyészmérnök lesz belőle. —- Ha már a városházi gyerekekről van szó, mi van Buzáth Klárikával ? — Idehaza van a méltóságos asszony nagy örömére. Úgy volt, hogy az édesapja érte megy Bécsbe, de a Talbot-ügy nem engedte Jánost elutazni. így azután Pressbaumban egy közvetlen pesti kocsiba bepakolták az apácák az öt pesti kislányt, közöttük Klárikát is és a közvetlen kocsi még a nagy hidegek előtt szerencsésen el is hozta a kisleányokat Budapestre. — Hála Istennek ! Egyéb újság ? — Nincsen. Egyben el is búcsúzom szerkesztő úrtól és boldog ünnepeket kívánok. — Ugyanezt akartam tenni én is, de miért előzött meg kedves dr. Városházy ? — Mért Joanovich Pali bácsi azt a kívánságát fejezte ki, hogy ne a szerkesztő bocsássa el dr. Városházyt. hanem dr. Városházy a szerkesztőt. Tehát : leléphet szerkesztő úr ! — Jónapot, kedves bizottsági tag úr !
