Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-12-03 / 16. szám
1927 december 3 5 ZU BUDAPEST 900 vitéz telket kér a fővárostól Házhelyet kíván tagjainak szerezni a budapesti Vitézi Szék — Az Uj Budapest tudósítójától — ben tartunk Budapesten is intézi napot, amikor is az összes budapesti vitézek találkoznak. Az összetartás tehát a fővárosban is megvan s sajnos, azonban olyan nagy a kenyér után való küzdelem, hogy ez meglehetősen leköti az embereket. Ezért lenne nagyon sürgős. ha a főváros megoldaná végre a telekadományozás kérdését és nyugodtabb élethez juttatná azokat a magyar férfiakat, akik a háború idején életüket és egészségüket áldozták a hazáért. Az ország megújhodásáért folytatott küzdelemnek egyik jelentős alapja az a hősiesség jegyében alakított rendi szervezet, amely Vitézi Szék néven azokat a magyar férfiakat akarja együtt tartani, akik hősiességükkel magukat a haza védelmében a világháború idején kitüntették. A magyar nemzetnek ma már egyik erős oszlopa a Vitézi Szék, mert hiszen sok ezer gerinces férfit számlál tagjai között es mert olyan a szervezete, hogy a tagjai kint élnek a polgári életben és oda magukkal vitték azokat az erényeket, amelyek bennük megvannak és amelyeknek ápolására a Vitézi Szék feladatai között nagy szere p jut. Budapest székesfőváros területén ép- úgy megvan a Vitézi Székkapitányság, mint kint az országban, a vármegyék- ben. A vitézi rend szervezete szerint minden vármegyének külön székkapitánysága van és ezenkívül Budapest székesfővárosnak van külön székkapitánysága, amelynek hivatalos helyisége az Új Városháza földszintjén van. A vitézi intézmény már hétesztendős múltra tekint vissza, Budapesten azonban csak 1923-ban állították fel az önálló székkapitányságot, mert az újabb avatások révén egyre szaporodó vitézi állomány a nagy kiterjedésű és sok lelket számláló Budapesten szükségessé tette az önálló székkapitányság felállítását. Mint köztudomású, a vitézi címmel kitüntetett hősök háborús erényeit a Vitézi Szék olymódon is jutalmazni kívánja, hogy a vitézek számára vitézi telkeket bocsát rendelkezésre, elsősorban azzal a célzattal, hogy ezeknek a kitüntetett embereknek családi életét eltulajdonít hatatlan ingatlannal alapozza. Az ország területén lévő vitézek jelentékeny száma már hozzájutott az őt megillető telekhez, a főváros területén lakó vitézek közül azonban egyetlen egy sem jutott eddig abba a megnyugtató helyzetbe, hogy érdemeinek elismeréséül telket is kapott volna. A főváros kisajátító bizottsága most foglalkozik a vitézi telkek ügyével. Szükségesnek tartottuk, hogy erről a kérdésről, valamint általában a Budapest székes- fővárosi Vitézi Szék működéséről illetékes helyen felvilágosításokat kérjünk, Vitéz Derényi Emil ezredes, a Budapest székesfővárosi Vitézi Szék székkapitánya az alábbiakban nyilatkozott az • Uj Budapest munkatársa előtt : — Már régebben benyújtottunk egy memorandumot a fővároshoz és abban figyelmeztettük a fővárost, hogy a vitézi rend tagjaival szemben már csaknem az összes törvényhatóságok eleget tettek kötelességüknek, a háborús érdemeknek vitézi telkek„joimaiiy-féie folyfonégö Kályha a legjobban felei meg a bazai barnaszeneknek * Tökéletes tüzelőanyag- kihasználás, állandó és egyenletes hőmérséklet. * A vételár a tüzelőanyagon elért megtakarítással rövidesen megtérül. Kérjen ajánlatot és prospektust. M. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak Budapest, X., Kőbányai-út 21. Telefon: József 460-29. kel való jutalmazása tekintetében. Memorandumunkban nem jelöltünk meg se helyet, se kifejezett telek- tömböt, csak általában kértük, hogy vitézeinket telekhez juttassák. A közelmúltban speciális irányba is akartuk terelni ezt a kérést, mert tudomásunkra jutott, hogy a Farkasréten a célnak nagyon megfelelő telektömb állna rendelkezésre, hasonlóképpen az Uj Szent János-kórház mögött megszüntetendő temetőt is fel lehetne használni telkek ajándékozására. A főváros eddig konkrét feleletet- a memorandumunkra nem adott. A nyár folyamán a Vitézi Szék értekezlete alkalmával tárgyaltmik ugyan személyesen is a főváros vezetőségével és akkor az a gondolat vetődött fel, hogy a kérdés rendezésére vegyes bizottságot kellene kiküldeni. Ez a bizottság még nem alakult meg, de talán a közeljövőben megalakul és nagyon kívánatosnak tartanók, ha a főváros tanácsa részéről első helyen maga Folkusházy Lajos alpolgármester venné kezébe a kérdés rendezését. — Budapesten kilencszáz vitéz van, ezek közül hatszáz tiszti és háromszáz legénységi állománybeli.A vitézek közül huszonöt áll a főváros közvetlen szolgálatában, de a Beszkárt-nál és egyéb fővárosi üzemeknél vannak alkalmazásban vitézek. Ha minden vitézt házhelyhez juttat a főváros, akkor kilencszázszor háromszáznégyszögöl telket kellene kiosztani. Természetesen ez lenne az ideális, ezt azon- nem is kívánhatjuk, mert ily módon rendkívül nagy területet kellene a fővárosnak áldoznia. Igaz, hogy több vármegyénél háromszáz-négyszáz hold területet is kaptak erre a célra, a főváros viszonylatában azonban más szemszögből kell elbírálni a dolgokat. A székkapitányság vitézi birtokot nem is kért a fővárostól, tehát mező gazdasági igénylésről nincsen szó, mert hiszen Budapesten foglalatoskodó emberek nem törődhetnek a fővárostól esetleg kétórányi távolságra lévő területen szántással, vetéssel. De ettől függetlenül a Budapesten lakó vitézek jelentékeny része olyan foglalkozást üz, ami a földművelést kizárja. így például jelentékeny részük iparos. A budapesti Vitézi Szék csak házhelyekhez akarja juttatni tagjait, hogy a vitézek családi otthont alapíthassanak. A rend szabályzata Ugyanis kimondja, hogy ha telket kap egy vitéz, egy éven belül köteles megnősülni, vagy ha már nős, de gyermektelen, köteles hadiárvát örökbefogadni. — Ha a fővárostól a telkeket megkapjuk, az építkezés kérdését már Jeöny- ben meg lehet oldani. A vitézek egy része maga is olyan helyzetben van, hogy ebben az esetben építkezni tudna, nagyobb részük pedig kölcsön felvételével építhetné fel családi házát. Ez nem ütközik nagy akadályba, ha már a tehermentes telek megvan. Tekintettel arra, hogy minden vitéz számára felajánlott ingyen telket nem remélhe- hetünk, a főváros megoldhatná olyképpen a kérdést, hogy a budapesti vitézek másik részének egy pro forma bérlet alapján adna át telket házhely céljaira, és ebben az esetben a hosz- szabb időre szóló bérletnél a telek tulaj donjogát megtarthatná. — Ami a budapesti vitézek együvé- toborzását illeti, az éppúgy megvan, mint általában az egész ország területén a rend tagjai között. Bajtársi összejöveteleket rendezünk, külön a tisztikar és külön a legénységi vitézek számára. A kerületek külön is tartanak összejöveteleket, Ugyanis minden kerületnek az élén egy vitézi hadnagy áll, aki az ottaniak legközvetlenebb elöljárója. Ilyen összejöveteleken hirdetjük ki a rendeleteket, egyébként minden ilyen összejövetelnek bajtársi jellege van. Ezenkívül minden esztendőFöld alatt vagy föld felelt ? Még mindig késik a döntés a gellérthegyi sikló ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros tanácsánál hosszú hónapok óta húzódik az 1929. évre tervezett nemzetközi fürdőügyi és idegenforgalmi kiállítás előkészítésének ügye, anélkül, hogy pozitívabb eredményhez jutott volna el a kérdés. Különösen két irányban lenne sürgős a tanács végleges állásfoglalása, egyrészt abban az irányban, hogy a Budapest Fürdőváros Egyesülettel a Citadella átengedésére vonatkozó szerződést megkösse, másrészt, hogy a Gellérthegyen lévő sikló megépítésének terveit az adminisztráció állomásain keresztülsürgesse. Ismeretes, hogy annak a nagyarányú idegenforgalmi propagandának, amelyet Budapestnek fürdőváros-jellegével kapcsolatosan a külföldről megindítani és foly'on fokozni akarnak, kezdetéül az 1929. évre Budapestre összehívandó bal- neologiai világkongresszust jelölték meg. A Budapest Fürdőváros Egyesület részletes tervet dolgozott ki a kongresszusnak méltó keretek között való megtartására. A kongresszus színhelyéül a Citadellát jelölték meg, amelyet a részletes Programm szerint a hegy környékével együtt gyönyörűen rendeznének és kiépítenének erre az időre. A feladatok között első helyen a Citadellához vezető siklónak megépítése szerepel. A sikló m°gépítésére vonatkozóan a Budapest Fürdőváros Egyesület már több tervet nyújtott be a főváros tanácsához. Ezekkel a tervekkel kapcsolatosan sem történt végleges döntés, ellenben talán ennél is sürgősebb annak a szerződésnek a megkötése, amely a Citadella átengedésére vonatkozik. A főváros tanácsa 1926 július 10-én hozott közgyűlési határozatával elvileg kimondotta, hogy a külön határozatban részletezett alapfeltételek melleit a Budapest Fürdőváros Egyesületnek negyven évi időtartamra átengedi a Citadellát és az építkezésekhez ötmilliárd koronával hozzájárul. Ennek a határozatnak alapján fogja megkötni a szerződést a főváros tanácsa az egyesülettel, a szerződés meg\ kötőse azonban mindeddig késett és az ügyet nem tárgyalta még a főváros pénzügyi bizottsága sem. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés határozata szerint az elvi állásfoglalás ebben az ügyben már megtörtént, érthetetlennek látszik, hogy miért húzódik ennyi ideig a kérd is végleges rendezése, hiszen emiatt a halasztás miatt jóvátehetetlen késedelmet szenved a nemzetközi kongresszus előkészítése is, ami természetesen hosszabb időt igényel. József Ferenc dr. királyi herceg, mielőtt a kiállítás előkészítésénél a munkálatokat megindította volna, kérdést intézett úgy a kormányhoz, mint a székesfőváros tanácsához, hogy egy ilyen kiállítás megrendezését időszerűnek, az ország érdekében valónak és helyesnek tartják-e.. Meghallgatta a királyi herceg különböző testületek és mértékadó intézmények véleményét is és mindezeknek a faktoroknak egyező álláspontja után határozta el magát arra, hogy a Budapest Fürdőváros Egyesületnél a kiállítás előkészítésére utasítást adjon. A nemzetközi kongresszusra az egyesület meghívása alapján már a. külföldről is rengeteg jelentkezés történt, Francia- ország, Németország, Olaszország és Ausztria külön állami pavillonokkal kívánnak szerepelni Budapesten, de hasonlóképpen előrehaladott stádiumban vannak a tárgyalások Japánnal, az Egyesült-Államokkal és Angliával is. Ezenkívül önálló kiállítási anyaggal jelentkezett Karlsbad, Marienbad, Franzensbad, Biarritz, a tátrai fürdők, Pös- tyén, a svájci kantonok, Portugállá, a német baln°ologiai szövetség, az olasz és francia Touring Clubok, a párisi automobil klub és rengeteg más külföldi balneologiai és idegenforgalmi szervezet. A nemzetközi köztudatba tehát annyira belevitlék már az 1929. évi kongresszus tervét, hogy minden tekintetben. Jiagy ^kárára lenne az országnak, ha a kongresszust ismét el kellene halasztani. Az egyesület viszont nem kezdheti meg addig a.-munkálatokat, míg a Citadella átengedésére vonatkozóan a szerződést megkötni nem tudja. A főváros részéről a másik hátrányos magatartást a megépítendő gellérthegyi sikló terveinek elfogadásával kapcsolatban tanúsítják. A sikló megépítésére az egyesület már több tervet terjesztett.a tanács elé. Az első (e/vszerint a siklót az Erzsébet - hídfővel szemben lévő vízesésnél a lépcső alatt indították volna el és a sikló pályája a föld alatt ferde irányban haladt volna a Citadelláig. Ehhez a tervhez hozzájárult már a Közmunkák Tanácsa, a bányakapitányság és a Földtani Intézet is. A főváros közlekedési bizottsága mégis elvetette a tervet azzal az indokolással, hogy a sikló bejáratát nem engedi a vízesés alatt lévő részre helyezni, már csak azért sem, mert arról a helyről későbbi időpontban alagutat akar építtetni a meglévő városrendészeti tervek alapján. A. második terv, amit az egyesület benyújtott, az volt, hogy a Rudas-fürdővel szemben a kanyarodó elején kezdődött volna a sikló pályája, ennél a tervnél azonban azt kifogásolták, hogy a sikló a föld alatt halad és így a forrásokat baj érheti. Ezután az egyesület hat új megoldást terjesztett be a tanácshoz, akkor azonban ezek a tervek nem kerültek komoly tárgyalásra. A tervek között volt teljesen nyitott, teljesen fedett és félig fedett megoldás is. Legutóbb azután még egy tervet terjesztettek be, amely szerint a sikló teljesen nyitott pályán haladna a Citadelláig, még pedig olyan megoldás-i sál, hogy bevágást sem kellene csipáin a hegyoldalon. E fölött a terv fölött a közlekedési bizottság nem határozott, hanem közelebbi megvizsgálás céljából Lobmayer Jenő tanácsnok vezetésével műszaki albizottságot küldött ki. Ez az albizottság azután ez ellen a megoldás ellen is kifogásokat emelt, ellenben nincs kifogása az albizottságnak a többi hat megoldás ellen s valószínűleg azok közül ajánl egyet a közlekedési bizottságnak, vagy az. sincs kizárva, hogy a bizottság állásfoglalására bízza, hogy a hat terv közül melyikhez járul hozzá. Legvalószínűbbnek látszik, hogy olyan'siklót fognak létesíteni, amely alagútszerű pályán halad a Citadelláig. A kérdést a közlekedési bizottság legutóbb ülésére már felvették a tárgysorozatba, azonban az első pont teljesen kitöltötte az ülést és így ezt a pontot a legközelebbi ülésre kellett halasztani. Tekintettel arra, hogy a Citadella előkészítésének munkálatai között ez az első, sürgős, hogy az állásfoglalás végre ebben a kérdésben megtörténjék. TABARINi : ______ : _—--------------------------------; Nemzetközi Orfeum * Esténként ÍO órai kezdettel elsőrangú varieté, kabaré és tánemüsor * 9 - .. , .. SyVyVMMMWIWMiyiMWVMVHVMHMVi SOPRON Yl BÉLA lakatosára, vasszerkezet, autogénheeesz- tés, takaréktpzhely és redőnykészitő vállalkozó Budapest, VII., Vörösmarty-utca 121a Telefon h- József 326—16 SZENES LADA RÉVAY-UTCA 18
