Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-09-20 / 31-32. szám

2

1922 szeptember* 20

társaság1 terhére kikötött az a kötelezettsép és a főváros javára megállapított az a joa, amely szerint a főváros jogosítva van az összes villamosvasúti vonalakat ingó és ingatlan-tartozékaikkal együtt 1923. évi január hó 1-étől kezdve két évi felmondás előrebocsátásával bármikor megváltani. A szerződésben pontosan meg van állapítva az is, hogy megváltás esetén mit tartozik a főváros megtéríteni a társaságnak. Tartozik átvállalni a még ki nem sorsolt részvénytőke további törlesztését^ valamint a beruházások és építkezések fedezésére engedélyezett és tényleg felvett kölcsönök még ki nem fizetett hátralékát.

— Az engedély lényeges előfeltétele az volt, hogy a társaság a vasúti üzemet csak 1948. év december hó végéig folytathatja, amikor is a vasúti üzlet, az üzeni céljaira szoigalo összes ingatlanokkal, építményekkel, v i 1 lain tel epekkel és személyszállítási és teherszállítási forgalmi eszközökkel és egyéb menetfelszerelésekkel és mindazzal, ami a villamosvasutak üzeméhez tartozik és amely az átadást megelőző évre hatóságilag megállapított menetrend szerint ahhoz szükséges, szóval összes ingó és ingatlan tartozékaikkal együtt teljesen tehermentesen, ingyen és minden legkisbb megtérítési igény nélkül teljesen üzem,kévés, használható, jó állapotban a főváros közönsége tulajdonába és birtokába megy át. A me ff váltás tulajdon kévén csak egy előretolt káromlás, amelynek ellenében a főváros a fentemlitett kötelezettségek teljesítését vállalta magára.

— Soha eddig vita nem volt arra nézve, hogy a főváros és a társaság közti jogviszonyt ez a szerződés szabályozza, hogy egyedül ez az irányadó és hogy a társaság kötelezettségeit és a főváros jogait ez tartalmazza. Amikor 1920. év végén a főváros közönsége élt a szerződésben biztosított megváltási jogával, ezt a jogot és a szerződés változatlan érvényét a társaság még ekkor sem tette kifogás tárgyává, csupán azt panaszolta, hogy a megváltás iídőelőtti, mert 1918 november 5-ike óta a forradalom által alkalmazott erőszak következtében ő nincs a vasúti üzem birtokában. Csak a legújabb időkben merült fel a társaság részéről az a felfogás, hogy a fővárosnak nem a szerződés alapján van joga a megváltáshoz, hanem megváltás •esetén ..a, megváltás tárgyainak for ff almi értékét lenne köteles megfizetni.

— Nem férhet kétség ahhoz, hogy a társaságnak ezen legujabbi álláspontja merőben tarthatatlan, sőt erkölcstelen és hogy a főváros jogainak tudatában nyugodtan tekinthet az esetleg bírói útra terelendő eljárás eredménye elé.

A társaság rengeteg értéket képviselő olyan vagyonnal: házak, telkek stb. rendelkezik, amely megváltás tárgyát nem képezi és amely a megváltás után is az ő tulajdona és birtoka marad. Mindezt a fővárossal kötött szerződéssel nyert jogokból szerezte és most mégis ezen rengeteg értéken kiviil a fővárostól még nagyobb értékeket óhajt nyerni a forgalmi érték megtérítésére alapított követelése alapján. A társaság részéről ezzel szemben felhozott az az érv, hogy a megváltás tárgyát nem képező rengeteg összegű vagyon nem magúból a vasúti üzemből, hanem a különböző időkben történt

UJ BUDAPEST

részvénykibocsátások alkalmával elért felpénzekből keletkezett, valóban érthetetlen, mert hiszen ha a főváros engedélyével nem folytathatott volna vasúti üzemet a. társaság, akkor részvényeket sin bocsáthatott volna ki és a részvénykibocsátás révén felpénzek címén nyereségekre nem tehetett volna szert. Ez tehát évv uov a vasútüzem folytatásából, a fővárostól nyert jogokból előállottt nyereség, mintha ez a vagyon a vasúti viteldijakból elért nyereségből szereztetettt volna.

— A főváros tehát nyugodtan tekint a legújabban támasztott követelésekkel szemben felidézett háború elé és él a szerződésben biztosított azon jogával, amit különben maga a társaság' sem tagad, hogy a vasutakat összes tartozékaival együtt 1923. évi január hó 1-én tulajdonába, és birtokába veszi.

— Ezen a főkérdésen kiviil természetesen még több vitás pont intézendő el még a főváros és a társaság között, így többek között az, hogy mennyi áz• az osztalék és a felülosztalék, amit a főváros az 1923. évi január hó 1-én meg ki nem sorsolt részvények tulajdonosainak fizetni tartozik. A szerződés szerint ugyanis a főváros a beváltás időpontjától kezdve a még; ki nem sorsolt részvények és élvezeti jegyek után az engedélyidő hátralévő egész tartamára, tehát 1948. év december végéig azt az osztalékot fizeti, amelyet a társaság részéről a felmondás évét megelőző 7 utolsó esztendőben, a két legrosz- szabb év levonása mellett a további 5 évben fizetett osztalék átlagszámításban eredményez, az élvezeti jegyeknél levonván a részvény névérték szerinti tőkéjének 5%-át, A fővárosnak azonban szabadságában áll a. még törleszletlen részvénytőkét a részvények beváltása és élvezeti jegyek kiadása mellett bármikor azonnal visszafizetni. Ez akképen történik, hogy a, társaság a főváros által 3 hóval előbb hozzá- imtézendő felhívásra, a forgalomban levő részA főváros egyik tavaszi közgyűlésén Baránski Gyula dr. a .fővárosi törvény revíziójára tett javas- Tatot, indítványozván, hegy a revízió előkészítésére húsz tagból álló bizottságot küldjön ki a közgyűlés, amely azután megjelölné a törvény revíziójánál előtérbe nyomuló szempontokat.

Ez a bizottság1' Sipőcz Jenő dr. polgármester el- nök'ésével össze is ü't, és a tárgyalások során kialakult nézeteket leszűrve, a közjogi ügyosztály el is készítette a törvénytervezetet. A tervezetet Vá- rossy Gyula dr. tanácsnok már Sipőcz polgármester elé terjesztette, aki a tervezet áttanulmányozásához már hozzá is fogott,

A fővárosi törvény revíziója értesülésünk szerint nem is revízió, hanem teljesen uj törvény tervezete. Az 1872:XXXVI. t.-c. Budapest főváros törvényvényeket egyszerre kisorsolja, az azok után járó névértéket a főváros a részvényeseknek a főváros pénztáránál a kisorsolást követő étr január 2-tól kezdve kifizeti, a társaság pedig a megfelelő szelvényekkel ellátott élvezeti jegyeket a társaság részvényeseinek a fővárosi pénztár közben jöttével kiadja és a főváros az élvezeti jegyekre csupán a fentemlitett felüloszta- lékot fizeti az engedélyidő lejártáig,, vagyis 1948. évi dcember hó végéig.

— Hasonló vitás ügy az, hogy a társaság vasútüzeme teljesen üzemképes, használható, jó állapotban van-e, mint ahogy azt a szerződés szerint a * fővárosnak átadni tartozik. Ha ugyanis a megváltás tárgyát képező objektumok nem adatnának át a fővárosnak teljesen üzemképes használható, jó állapotban, úgy' a társaság köteles a megfelelő összeget az engedély lejárta napján, tehát 1923. évi január hő- 1-én a fővárosnak készpénzben megtéríteni.

— Vitás ügy továbbá az alkalmazottak nyugdíjügye. A szerződés szeriint, minthogy a közúti vaspályatársaság nyugdijszabályzatát a fővároshoz be nem mutatta és a. főváros jóváhagyását ki nem eszközölte, az alkalmazottak nyugdíjigényéért az alkalmazottakkal szemben a társaság a felelős és a főváros az átveendő alkalmazottak nyugdíjigényéért csakis az átvétel időpontjától, vagyis 1923. év január hő 1-étől felel. A társaság nyugdijszabályzata azonban még 1873-ban készült és nem felel meg a ma általánosan alkalmazott korszerű nyug- dijjogosultságnak. Az alkalmazottaknak tehát joguk támad a. társaságtól nála eltöltött szolgálatuk után a korszerű nyugdíjigényeknek megfelelő' ellátást igényelni. A főváros hajlandó a társasággal tárgyalásokba bocsátkozni az alkalmazottak érdekében, hogy az alkalmazottaknak ez az igénye a főváros és a társaság- között kötendő megegyezés alapján megelégedéssel nyerjen elintézést.

hatóságának alakításáról és rendezéséről ugyanis már annyira elavult, hegy a közjogi ügyosztály nem a törvény átalakítását, hanem teljesen uj törvény kibocsátását tartja szükségesnek.

A törvénytervezet azon a meggondoláson épül fel, amely a 72-es fővárosi törvénynek is legnagyobb erőssége: a fővárosi törvénynek csak a kereteket kéjt megjelölnie és a kereteken belül szabályrendeleti utón érvényesíti akaratát az autonómia. A fővárosi törvény ezen szabad szellemének köszönhető, hegy az még ma sem avult el teljesen, mert az idők változásához képest önkormányzati hatáskörének korlátái között — mint a. törvény 6. §-a mondja — a főváros törvényhatósága szabályrendeleteke!; mindig szabadon allctohatott.

A közjogi ügyosztály e őterjesztése kerüli a poliRevizió helyett uj fővárosi törvény készül

A közjogi ügyosztály elkészült a tervezettel — Baránsky Gyula dr. a Keresztény Községi Párt kívánságairól — Legszélesebb, nőkre is kiterjedő választójogot kívánunk !

A régi Pest

Budapest kövei

Irta: SALLAY ÁRPÁD dr. f 2

A kiadott pályázati Programm szerves városszabályozási, rendezési és városépítési müvet kíván, mert a főforgalmi utak tervezésén és a meglevőknek az ipar és kereskedelem igényére való tekintettel célszerű és könnyű kapcsolatbahozatalán kívül a város környezetének és előrelátható kiterjedésének megállapítását, terek kijelölését, ezeknek és az egyes utaknak és utcáknak minden szempontból való szabályozását és rendezését, nyilvános épületek helyének kijelölését, a csatornázásnak, vízvezetéknek, világításnak, a befásításnak és parkozásnak kérdését is feladatul tiizte ki. A féléves pályázati határidő alatt 16 pályamű érkezett be és a 3 díjazottból a fővárosi közmunkák tanácsa dolgozta ki a város általános szabályozási tervét, mely a pesti részre már 1872-ben a városi hatósággal együtt megállapit- tatott; a budai belsőség szabályozási tervét első ízben 1876-ban állapították meg a hatóságok, a külsőség szabályozási tervét azonban különféle nehézségek és akadályok miatt csak hosszabb idő alatt és részletekben sikerült megállapítani s még ma is vannak egyes vidékek, ahol a szabályozási terv hiányzik, ami annál a különös fejlődésnél fogva, melyen Budapest keresztülment és amelyben jelenleg is benno van, nem mondható épen nagy kárnak, mint azt alább alkalmunk lesz kimutatni.

A pesti, szabályozási terv első eredményei a régóta megvolt főforgalmi utak, vagyis a mai Váci-körűt, a belső körút és a régi nagy kivezető utak, vagyis a Váci-, Kerepesi.-, Üllői- és Soroksári- (ma Ráday-) utca és ut szélesbitése, szabályozása és rendezése, természetesen legnagyobbrészt sok évre elosztva;

eredményei továbbá a (Sugár-) Andrássy-ut és a Nagy-körűt létesiilése, melyek az 1870 : LX. illetve az 1871 : XLII. t.-c. alapján nyertek megállapítást, kaptak külön hitelt és adókedvezményt. A sugárút építése az 1873. évi pénzügyi válság és utóhatásai következtében csak 1877-ben, a nagykörűié pedig csak 1895-ben fejeződött be s az utóbbinál még szükség volt a rendkívüli adókedvezménynek meghosz- szabbitására is, hogy az utmenti házak felépüljenek, ami alig érthető, ha a város mai nagyarányú beépítési kiterjedését tekintjük.

Kerületenkint véve a pesti szabályozási terv a Belvárosban a Kerepesi (most Rákóczi)-ut forgalmának. jobb bevezetése érdekében a Hatvani- (most Kossuth Lajos)-utcát 8 ölesre kiszélesíti; a belső forgalom érdekében a házsorok visszatolásával és a rendezés szabályosabbá tételével rendezi a Sebestyén-teret és utcát, a Rózsa-teret, régi Városházutcát, a Duna-utcát, Úri (most Koronaherceg)-utcát; kinyitja és a Teleki-ház levágásával rendezni akarja a Szervita-teret a Deák Ferenc-utca felé, (amely célból még Pest városa szerezte meg és bontotta le az útban állott régi Fehérhajó-szállót), szabályozza a Deák-teret, az Aranykéz-utca folytatását tervezi a Városház-térig és a Deák-utcáig és az Újvárosháza előtt az akkori Lipót-, most Váci-utcában teret tervez s általában korrigálja az összes fontosabb útvonalakat; a két utolsó szabályozás később elejtetett.

Az V. kerületben a Német Színház- (most Gizella)- tér szabályozására annyiban van eltérés a közmunkák tanácsa és a város között, hogy a közmunkák tanácsa a térnek a Haas-palotával párhuzamossá tett keleti oldalán csak egy 6 öles utcát hagy meg, a tér többi részét beépíti, még a város a jelzett voualmódositást kívánja csak létesíteni s a teret beépítetlenül hagyja. A kérdés úgy oldatott meg, hogy it tér jelen alakjában és beépítetlenül marad.

A terv továbbá az egyébként legszabályosabb, mert legújabb keletű városrészben fekvő s katonai céloknak szolgáló Újépület területét is bevonja a szabályozásba s a telek közepén tervezett tizszögü tér körül szabályos építési tömböket hasit belőle, jelezni kivánva, hogy a monstruzus építmény nemhogy akkori rendeltetésével és alakjával, hanem egyáltalán nem maradhat helyén.

Ami az említetteken kívül a Nagykörűiig eső területen a szabályozási tervben fel van véve, az majdnem kivétel nélkül a meglevő útvonalaknak helyesbítése, szélesbitése és a megfelelő irányú utcáknak a Nagykorúira való kivitele. Be van iktatva a Wesselényi-utea végig, de hiányzik a Királyutca és Dob-utca között az újabb hosszvonal; ez a hiány a mai Erzsébet-ut nehéz kérdésének oka.

A Nagykörúton kiviil eső részekben a felső Duna- parton a mai Csanády-utca helyén van egy újabb- körút kezdete tervezve, mely a Ferdiuánd-téri vasut- áthidalás után a Sziv-utca, valamint a Felső-erdősor vonalozása utján a Lövölde-téren, Rottenbiller - utcán, Köztemető-utón, Árokvonal-utcán (ma Orezy- ut) s a ferencvárosi védgáton vezet a Dunáig.

A másik külsőbb körút a mai Hungária-ut, a Margitsziget északi csúcsától köralakban az alsó1 Dunáig.

A két körút és a régi kivezető sugárutak külső részei 18 ölesre vannak szabva.

A Nagykörút és a Hungária-ut által befogott területre a szabályozási terv szintén csak a meglevő útvonalak korrigálását, kiszélesítését, több nagyobb útvonal találkozásánál téralakításokat és a meglevő útvonalak folytatását a külsőbb részek felé tartalmazza.. Egyébként a terv kevés változatosságot tüntet föl.

A Hungária-uttól kifelé eső területben az utcák is ritkábban vannak beiktatva, föntartatván a terii-