Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-05-31 / 21-22. szám

1922 május 31 UJ BUDAPEST 3 Hogyan lehet a külföldi kölcsönöktől megszabadulnunk? Jetiinek Henrik terve az ántántadósságok megfizetésére — Nem a jövedelem, hanem a vagyon alapján kell keresni a megoldást — Csupor tanácsnok nyilatkozik külföldi útjáról Az Uj Budapest olvasóközönsége előtt ismeretes a külföldi kölcsönök ügye. A háború és a forradalmak alatt alaposan felszaporodott a kamat- és .jutalék- hátraléka ezeknek a külföldi kölesönöknek, ugy- annyira, hogy húszezer koronára tehető magyar pénzben kifejezve az az összeg, mely a külföldi köl­esönökből minden budapesti lakosra teherképen jut. A fővárosnak három külföldi kölcsöne van: az 1910. évi két millió font sterlinges 4 százalékos kölcsön, az 1911. évi száázöt millió frankos 4 százalékos kölcsön és az 1914. évi százharmincnégy millió márkás 4 és fél százalékos kölcsön. A kamathátralék az angol kölcsönnél 650000 font sterling, a francia kölcsönnél 38,000.000 frank, a német kölcsön angol csoportjánál 300.000 font sterling, német csoportjánál 15,000.000 márka, holland csoportjánál 270.000 holland forint, svájci csoportjánál 1 200.000 svájci frank, belga cso­portjánál 1,200.000 svájci frank. A főváros külföldi hitelezői egyre sürgetőbben lépvén fel, a főváros tanácsa kénytelen volt hitele­zőivel a közvetlen tárgyalásokat -megindítani. Ez,ok a tárgyalások a Pénzintézeti Központ utján az illető államok Kiegyenlítő Hivatalaival indultak meg, ne­vezetesen a főváros ezek elé a Kiegyenlítő Hivatalok elé terjesztette a kölcsönflzetések elhalasztására irá­nyuló kérelmét. Mivel a tárgaylások menete a tár­gyaló felekkel a közvetlen érintkezést tette szüksé­gessé, a főváros képviseletében Csupor József és Fock Ede tanácsnokok külföldre utaztak. Az ut céljairól, és várható eredményeiről Csupor József dr. tanácsnok a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Utunk első állomása Páris, ahol a Bangae de Paris et des Pays Bcrs-val és a Credit Lyonnáis-val fogunk tárgyalni. Innen Londonba megyünk, ahol a Morgan & Grenfell bankcéggel, a Neumann, Luebeck őn Comp.-val, továbbá a Lloyds Bank Linrited-vel kezdünk tárgyalásokat, hazafelé Németországon ke­resztül jövünk, ahol Berlinben a Bank von Handel und Industrie-t és a Dresdner Bank-ot keressük fel a márkakölcsönök ügyében.- Arról, hegy a hátralékos kamatokat megűzet- hesssük, vagy hogy a tőke törlesztését most megkezd­hessük, természetszerűleg sző sem lehet, és így min­den törekvésünk csak arra irányulhat, hogy halasz­tást kérjünk. Ezt a halasztást nem kétséges, hogy megkapjuk, Bécs is megkapta a maga külföldi hite­lezőitől és a főváros van olyan jó adós, hogy kül­földi hitelezőink várhassanak, ha már eddig vártak. A főváros külföldi kölcsöne! ügyében kérdést in­téztünk Jellinek Henrikhez, a Közúti nyug. vezér- igazgatójához, aki egyike az ország legelső pénzügyi szakértőinek. A vezérigazgató ur kérdésünkre a követ­kező nagyérdekü sorokat bocsátotta az Uj Budapest rendelkezésére: — A külföldi kölcsönök lerovása tárgyában a hoz­zám intézett kérdésre, mily utón kellene haladni e probléma megoldásánál, mindenekelőtt megjegy­zem, végleges programmot a főváros csak akkor állapíthat meg, ha a kiküldött tanácsnokai a tárgya­lásokat a külföldi bankokkal befejezték. A meredek utat, amelyen haladni kell, már ma is felismerhetjük. A visszafizetés nem eszközölhető a mai másfél milliárdos budget keretei között. Lehe­tetlen akár az adókat, akár a közüzemeket oly széles jövedelmi alapul használni, a polgárság teljes ki­merülése és anélkül, hogy az aranytartozás amorti­zációja által a budgeted teljesen fel ne forgassuk. Súlyos gazdasági küzdelmek keletkeznének ebből. — Ez kényszerhelyzet. Nem a jövedelem, hanem a vagyon alapján kell keresni a megoldást. Ez azon mérhetetlen előnyt nyújtja, hogy az aranytőke akar egészében, akár részben haladék nélkül vehető le fő­város vállairól. A súlyos aranykamat a jövőben el­esik. A budget elért rendjének kontinuitása nem lenne veszélyeztetve. A főváros fejlesztési alapja nem lesz megsemmisítve. •— Én a vagyoni alap felhasználását korántsem tekintem olyannak, mint magánember adósságainak rendezését vagyoni tárgyak egyszerű átengedése által. •— Hitelszervezetek kellenek. Ezek lehetővé kell hogy tegyék a törlesztést a főváros befolyása, gaz­dasági irányi fásának és erkölcsi életének épségében tartásával. A szervezetek, melyekre utalok, részvény- társasági alakban megvalósíthatók. Ezek részére a külföldi bankok érdekeltsége megnyerendő. — Az átengedendő részvények befizetése készpénz helyett régi városi arany-obligációkban rovatnék le. — A részvények fele, vagy különleges szavazati előjoggal felruházott megfelelő számú részvény, a főváros birtokában maradna. — A főváros ez utón aranykötvényeit vissza­szerezné. A hatás rögtöni volna. Az aranyt artozás t^zen része megszűnik. Ily tranzakcióhoz a fővárosi vagyon többféle alapot nyújt. Egy példával kisérlem meg az eszmét, részletek mellőzésével, illusztrálni. Ha felhasználjuk alapul a főváros beépítetlen tel­keit, a bennök rejlő minimális érték a következő: I. a főváros saját területén tiz millió nyolcszázezer négyszögöl, II. idegen határban három millió öl. Az 1-nek forgalmi értéke (ölenként 12(10 K) 12.960,000.000 korona, a II-nek forgalmi értéke, (ölenként 200 K) 600,000.000 korona. Az értékesítési társaság vagyonalapja tehát tizen­három milliárd ötszázhatvan millió korona. Ez meg- felel francia frankban, a magyar koronának 0.68— 0.75 árfolyama mellett, kétszázhuszonhat millió franknak. — A telkek értékesítésére a főváros részvénytársa­ságot alakit. A tőke kétszáz millió frank volna. A francia és angol kölcsönök visszafizetése fejében az érdekelt két külföldi bank körülbelül 150 millió frank névértékű részvényt kap, viszont ezek befize­téskép a főváros aranykötvényeit ugyanily névérték­ben beszolgáltatják. Ily nagyszabású tranzakció rész­leteibe most nem bocsátkozom; valamint nem utalok még az egyéb vagyonra, mely hasonló hitelműveletre alkalmas. Végül megjegyzem, hogy a telkek értéke­sítéséből befolyó összegek a kiadott, frankra szóló részvények bevonására szolgálnak. Ily visszafizetés évenként az értékesítés mérve szerint történik. A részvénytőkén felül netán elérendő felesleg fele része a hitelező bankoknak külön kárpótláskép átengedte­tik. A részvények beváltása után az értékesítési rész­vénytársaság feloszlik. HÍREK ® O © Bérbeadják a Császárfürdőt. Évtizedek óta kisért a Császárfürdő bérbeadása, melyet azon­ban sohasem eííektuált az Irgulmasrend, a kies, budai fürdő tulajdonosa. Értesülésünk szerint a legutóbbi időkben az Irgalmasrend anyagilag olyan válságos helyzetbe jutott, hogy valósággal kénytelen a. Császárfürdő bérbe­adásával uj jövedelmi forrást biztosítani ma­gának. A helyzet ugyanis az, hogy a meglehe­tősen elavult fürdő a fentartási költségeket épen hogy fedezi, a legszükségesebb beruházá­sokra azonban egyetlen fillér felesleg sincsen, és igy az Irgalmasrend, melynek természet­szerűleg bizonyos erkölcsi kötelezettségei is vannak, a drágulás arányában nem emelheti a fürdő árát. Súlyosbítja a rend helyzetét a kór­ház is, melyre havonta 200.000 koronát fizetnek rá. A legutóbbi időben három érdekes ajánlat érkezett az Irgalmasrend tartományi főnöké­hez, Thuróczy Kornélhoz. Az első ajánlatot az ÉGISZ nyújtotta be, mely a Lukácsfürdővel kapcsolatosan akarná modernizálni a Császár- fürdőt, a második ajánlat a Meinhardt testvé­reké, akik tiz esztendőre tudvalevőleg a Lukács­fürdő szállodáját és vendéglőjét vették az ÉGISZ-től albérletbe, a harmadik ajánlat pe­dig, értesülésünk szerint, Apponyi Rezső gróf és Klein Ödön együttes ajánlata. Mindhárom ajánlat több százmilliós beruházást és jelenté­keny bérösszeget Ígér. A bérbeadás ügyében, melyet hetven-kilencven esztendőre kérnek, a hercegprímást és a belügyminisztert illeti a döntő szó. Még mindig nincs döntés a patkányirtás ügyében. Jelentette az Uj Budapest, hogy az Európában több helyütt fellépett pestisjárványra való tekintettel Szabó Sándor dr. tiszti főorvos kezdeményezésére a főváros még a tavaszszal nagy patkányirtó-akciót határozott el, melyhez a népjóléti minisztérium is hozzájárult olyképen, hogy a patkányirtást az ország egész területére ki kell terjeszteni. A főváros köz­egészségügyi osztályában Édes tanácsnok és Remi- niczky fogalmazó már hónapokkal ezelőtt elkészítet­ték az akció egész tervezetét, megfogalmazták a ki­bocsátandó rendeletet és a főváros hirdetményét. A rendelettervezet a fővárostól a népjóléti miniszté­riumba került, ahol azt helybenhagyták, mivel azon­ban az akció során az irtást nem megfelelő módon teljesítő háztulajdonosok számára a főváros bizonyos büntető szankciókat kíván rendszeresíteni, a tei*ve- zetet legutóbb az igazságügyminisztériumba küldték át a büntetőparagrafusok kodifikálása céljából. Az igazságügyminisztériumban még mindig nem intéz­ték el az aktát, nagy kárára a közérdeknek, mely pa- rancsolóan követeli, hogy Berlin--példájára a patká­nyokkal mielőbb végezzen a főváros. A gázgyár könyvtáravató ünnepe. Annak a szívós, nem csüggedő munkának, melyeit Ripka Ferenc dr., a budapesti gázgyár kiváló vezérigazgatója, a fő­város ezen mintaszerű intézményének -a kellő szín­vonalon való tartása érdekében végez, van egy a közönség számára meglehetősen rejtett oldala is. A gázgyár most már nemcsak kitűnő minőségű gázt és milliókat jövedelmező mellékanyagokat termel, ha­nem a maga keretein belül hatalmas szociális tevé­kenységet fejt ki-, bizonyságául annak, hogy a jcV munkaadó alkalmazottainak nemcsak testi, hanem szellemi táplálékával is törődik. Ennek az alkotó szociális munkának volt egyik jelentős állomása va­sárnap délután, mikor is lelkes ünnepségek között felavatták az óbudai gázgyár könyvtárát. Ma még kicsiny ez a könyvtár, melyet a gázgyári telepen lakó munkások és tisztviselők számára állíttatott fel az érdemes Ripka dr., de sudárba szökken a kicsiny mag és a gázgyári könyvtár a messze Óbudán egy hatásaiban áldásos kulturtevékenység megindítója. Mégegyszer a Kunapé-illangó. Megemlékeztünk arról a pocsolyaillatról, melyet a Jardin de Paris cimü ligeti mulatóhely szezonnyitó műsora terjeszt maga körül. Egy előfizetőnk most arra figyelmeztet bennünket, hogy a főváros hirdetővállalatának, amely a szociálpolitikai ügyosztály fenhatósága alatt működik, bele kellene avatkoznia az efajta dolgokba, legalább azt megakadályozván, hogy az utcán gya­nútlanul járó1 közönséget botránkoztassák meg a Her- mina-uti lokálnak talán még műsoránál is ízléstele­nebb plakátjai. Erre, olvasónk szerint, a hirdetővál­lalatnak megvan a, módja is, hiszen csak legutóbb módosították a hirdetési szabályrendeletet, mely a főváros számára az erkölcstelen plakátok kiragasz­tásának megtiltását Írja elő. A Három a tánc minden előadásán mély megható- dás és kitörő kacagás váltakozik az egyes jelenetek után, a Király-Színházat zsúfolásig megtöltő közön­ség számtalanszor tapsolja a főszereplőket: Honthy Hannát, aki ezzel a szerepével a legjobbjaink sorába lépett, Vaály Ilonát, Vaszary Piroskát, Nádort, Lata- bárt, 0‘Arrigót, Halmayt, llaskót, Gyöngyit és Haj­nalt. A Vigyen el az ördög Blaha Lujza-szinházi sikere minden várakozást felülmúl. A fordulatos és rend­kívül ötletes librettó, a szebbnél-szebb zene és tánc­számok minden este kitörő tapsokat váltanak ki a zsúfolt ház közönségéből, mely számtalanszor füg­göny elé szólitja a főszereplőket: Kruyswyk Anniét, Pintér Böskét, Rozsnyai Ilonkát, Galettát, Szirmait, Ujváryt és Matányt. Élénken megtapsolják Keller Elza és Verebes néger-duettjét is. A gazdag lány 150-ik előadásán ismét fellép liosz- szabb betegsége után Petheő Attila, kívüle a bemu­tató szereplői közül T. Forrai Rózsi a Belvárosi Szín­ház kitűnő vendége, Simonyi Mária, Bérczy Ernő, Gárdonyi, Somiár, Hahnel, Wirth és Ábel vesznek részt a ritka jubiláris előadáson. Szenes Béla sikere valósággal rekordot jelent, mert alig játszottak még prózai művet egyetlen szezonban — százötvenszer és csaknem mindig telt házak előtt. Az Andrássy-uti Színház bemutatója, melyben pénteken, junius hó 2-án kerülnek színre Ernőd Ta­más, Balassa Emil és Molnár Mihály, továbbá Laka­tos László, Karinthy Frigyes és Török Rezső da rabjai, a színház szezonzáró műsora lesz ugyan, de értékben, súlyban és várható sikerben talán a sze­zon legnagyobb meglepetését fogja hozni a színház publikumának. A Vígszínház e heti műsorát természetesen a szín­ház legújabb nagy sikere, a Kék frakk dominálja. Egy est jut a Mért földköveknek, egy a Tolvajnak és egy a Vőlegénynek. Pünkösd vasárnapján délután az Aranyborjú, hétfőn délután az Osztrigás Miéi ke­rül színre. Három a tánc minden este. Szomaházy—Faragé)-. Komjáthy operettje, a Király-Szinház idei évadjá­nak egyik legnagyobb sikere, minden este szinre- keriil e héten a bemutató nagyszerű szereposztásában. Jövő héten, Pünkösdhétfő délután János vitéz-1, szombaton délután a Rákosi-iskola vizsgaelőadásául Rip van Winklé-t, jövő vasárnap délután pedig elsö- izben a Babavásári adják 3 órakor, mérsékelt hely­árakkal. A Tüzek (Flamme), Hans Müller európai hírű da­rabjának vasárnap esti bemutatója kétségkívül ki­magasló eseménye volt az idei évadnak. A darab a jövő héten hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken ér vasárnap szerepel a Magyar Színház műsorán. Szer­dán és szombaton a nagysikerű Első szerelem. Jövő vasárnap délután A kis lord és Pünkösdhétfő délután a Színház van műsoron 3 órakor, mérsékelt hely­árakkal. A nőlióditás kacagtató szatíráját adja vidám hely­zeteiben és derűs emberi figurában Az ártatlan Don Juan, ez a kivételes sikerű, uj bohózat, melyet Laka­tos László fordításában pénteken mutat he a Renais- sance-szinház Sarkadi Aladár vendégjátékával. A közönség legvidámabb Iszinházi ^estéjét jelenti Az ártatlan Don Juan bemutatója, mely a 7 órai elő­adások műsorán kerül színre. Csortos Gyulát vendégszereplésre hívják. Amit Csortos Gyula a Morfium-ban produkál, mindenütt a legnagyobb érdeklődést kelti. Szinte versenyezve igyekeznek a színházak Csortos művészetét vendég­játékokra megnyerni. Ezek között külföldi ajánlatok is szerepelnek. Csortos azonban csak a Renaissance­bau lekötött szereplése után mutathatja be máshol is grandiózus alakítását, melyet minden este zsúfolt házak elragadtatása tapsol kitűnő partnerével, Kom­játhy Máriával együtt. Az András-Sy-uti Színházban T. Forrai Rózsi föl­léptével utolsó héten játszók a Szaharadzsa gyön­gyét, Tavaszt és a műsor többi nagysikerű darabját és magánszámait. Pénteken szezonzáró műsorát mu-

Next

/
Thumbnails
Contents