Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-05-17 / 19-20. szám
2 TU BUDAPEST 1922 május IT mára az 1917. évi lakbér nyolcszorosát állapítaná meg lakbérül. Lakással össze nem függő boltok, irodák, raktárak és egyéb helyiségek után az 1917. évi bér hatszorosát kellene fizetni. Az első évben ez a lakbér, melyben & közüzemi pótlék és kincstári részesedés is benn foglaltatik, az első évet követő négy éven keresztül pedig mindegyik lakbérkategóriában és minden évben az 1917. évi lakbér egyszeresével neveltetik. Ezek ia bérek teljes összegben a háztulajdonosnak szolgáltatandók be, aki köteles minden lakás, bolt és egyéb helyiség után, részére az első évben az 1917. évi bér három és félszeresében, a második évben az 1917. évi bér négyszeresében, a harmadik évben négy és félszeresében, a negyedik évben ötszörösében, az ötödik évben öt és félszeresében megállapított évi bérjövedelmének a negyedre eső része levonása után fennmaradó további összeget & közpénztúrba befizetni. Sajátjukban lakók a bérértek után számított összeget fizetik, mig a természetben való lakást élvezők után a háztulajdonos fizet. A közpénztárba befolyt összegeket a főváros kizárólag lakás és pedig elsősorban kis lakások építésére fordítja, azzal a célzattal, hegy az öt év elteltével a lakbérkorlátozás megszüntethető legyen és akkorra a szükségletnek megfelelő lakásmennyiség rendelkezésre álljon. Ha közben az tűnnék ki, hogy a. lakástermelés folytatására szükség nincsen, úgy az akciót a főváros az öt év eltelte e’őtt beszüntetheti és a lakbérkorlátozást feloldja. Az állam az építési kölcsön öt esztendeje alatt megfelelő részletekben ötszázmillió kamatmentes kölcsönt nyújtana, amivel szemben a főváros kötelezné magát, hogy öt év alatt a nyújtott kölcsön két és félszeres értékének megfelelő — vagyis egy és egynegyed milliárd értékű — lakóházépületet fog emelni. A közalkalmazottak lakásai után (melyek száma a kereken 208.000-ben felvehető, és az összes lakások számának tizenöt százalékára tehető) fizetendő lakbérnövekedés bőséges fedezetet talál a tulajdonos első évi bérjövedelmének többlete után fizetendő állami és községi adótöbbletből, mely kereken mintegy nyolcvan millió koronára tehető. A háztulajdonosok tiltakoznak az útburkolási járulék emelése ellen A főváros nem segítheti elő a házak kényszer- eladását — A magánautókat kívánja útburkolási járulékkal sújtani a Háztulajdonosok Szövetsége A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén az útburkolási járulekot jelentékenyen felemelte, még pedig a belterületen 12 koronáról 150-re, a külterületen pedig 9 korona 60 fillérről 100 koronára négyzetméterenként. A háború alatt teljesen leromlott úttesteket csak ezen a módon képes újra rendbehozni az útépítési ügyosztály, mely már tovább nem nézheti, hogy maholnap az úttestek alépítményei is áldozatul esnek a főváros napi ól-napra növekvő forgalmának. A pénzügyi bizottság javaslata szerdán, e hó 24-én, kerül a főváros törvényhatósági bizottsága elé, de az máris forrongásba hozta a háztulajdonosokat, akik tiltakoznak az ingatlan újabb megterhelése ellen. A háztulajdonosok álláspontját a Háztulajdonosok Országos Szövetségének egyik vezetője a következőkben ismertette előttünk: — Az útburkolási járulék emelése súlyos és a legtöbb háztulajdonos számára elviselhetetlen terhet jelent, amely terhet emellett teljesen indokolatlanul mások helyett és a házaktól teljesen távol álló idegen érdekekért kellene viselniük. — A burkolási járulék, amely a belterületen 12 koronáról 150 koronára, a külterületen pedig 9 korona 60 fillérről 100 koronára lett emelve, oly súlyos teher, amelyet különösen a kis házak tulajdonosai fizetni nem tudnak. . A székesfőváros útépítési ügyosztálya szerint egy-egy budapesti ház átlagos homlokzat- hosszúsága 20 méter. Miután a háztulajdonos 8 meter szélességig tartozik az útburkolás költségéit viselni, egy-egy házat átlagban 160 négyzetméter terület burkoálsi költsége terheli. , /‘T/1®feu kerület költsége tehát a belterületen 14.000 koronát tesz ki. Ha meggondoljuk, hogy egy-egy budapesti ház mai átlagos nyers jöve- de.™ — miután összesen 20-000 ház van 600 nnilio korona jövedelemmel — 30.000 koronát tesz ki es ezen nyers jövedelemből a folyó terhek levonása után, anélkül, hogy a ház l'enn- <:nÄnd?^ia csa^ fillér is számíttatnék, csak 6U00 korona marad, nyilvánvaló, hogy a ház- tmajdonosök, akikre a burkolási járulék sor- jaban ki lesz vetve, nem lesznek képesek ezen járulekot megfizetni. IMIT izzólámpa a legjobb. Gyártja: Br. JüSI-íéle Izzűlámpagyár, Újpest. A ssr-éjiestőváros Igen érdekesek a tervezetnek azok a számításai, melyek az 1917. évi lakások béreire vonatkoznak. 1917-ben 162.000 volt az ezer korona évi bért meg nem haladó 41.000 az ezer korona évi bért meghaladó, de háromezer korona évi bért meg nem haladó és 5000 a háromezer korona évi bért meghaladó lakások száma. A Lakások bérértéke 165 millió korona volt 1917-ben Budapesten, mig az üzletek bérértékét 35 millió koronára veszi fel a tervezet, vagyis 1917-ben házbér címén 200 millió koronát fizettek Budapesten. A tervezet szerint a béremelés első évében 380 millió korona állna az építkezési akció rendelkezésére, ami az ötödik esztendő végén 2900 millió koronára emelkednék. Ha ehhez hozzávesszük az államtól várt fél- mii liárdti-t, 3-4 milliárdot nyerünk ez a jelentékeny pénzösszeg pedig mintegy 11.000 jól megépített kétszobás lakás előállítására lenne elegendő, ami a meglévő lakások 5.3 százaléka. Ez a. lakásmennyiség mintegy 60.000 lakó befogadására alkalmas. Ennek az összegnek beépítése iul- produkciót alig eredményezne, még ha figyelembe vesszük azt is. hogy az építőipar nagyobbszabásu megszervezése és megindítása következtében és adó- kedvezmény nyújtásával fokozatosan a magá.népUési tevékenység is megindítható lesz. Ezt a célt az építőiparnak és az azt finaneirozó tőkéknek az akcióba való bevonásával érheti el a főváros, mikor is a számításba vett 3.4 milliárdot legalább 5 millidrdra lehetne felemelni és ezzel az előállítható lakások számát is lényegesen meg lehetne növelni. Egy ilyen jelentős összegnek a. birtokában nem gondolhat természetesen a főváros egy egyszerű hatósági építkezésre, de amellett, hogy ezt a tőkét az érdekelt építési vállalatoknak az akcióbavonásáva l lényegesen fel lehet emelni, egyszersmind ezzel az összeggel egész építőiparunkat, sőt egész gazdasági életünket ujjú. lehet szervezni. Ilyen gazdasági erőnek birtokában megfelelő szervezettel a főváros közönsége irányitója. lehet egész gazdasági életünk újjáépítésének.-.r, i_i-nru»i.»».ijLnri~n~».irM-iin»>i ~n~ - i~i~i—i rrr~ ~i~- Ennek az lesz a következménye, hogy mindazoknak, akik a régi konszolidált háztulajdonos- polgárság kezéből a házakat olcsó pénzen össze akarják vásárolni, ezentúl nagyon könnyű dolguk lesz. Egyszerűen figyelemmel kisérik, hogy hol hurkolják az utakat és már is biztosak lehetnek abban, hogy az útvonalon levő házakat potom áron összevásárolhatják, mert hiszen a háztulajdonosok képtelenek lesznek a burko- lási járulékot megfizetni. — Teljesen lehetetlen, hogy a Székesfőváros közgyűlése ily kényszereladási folyamat előmozdítását tegye lehetővé. — De teljesen lehetetlen az is, hogy az útburkolatok kicserélésének költségeit a főváros a háztulajdonosokkal fizettesse meg, akiknek az útburkoláshoz semmi közük. Az utak burkolása kizárólag azok érdekében áll, akik kocsijukkal és aulájukkal az utakon közlekednek. Az igazság egyedül az lehet, hogy az útburkolás és a burkolatok kicserélésének költségeit kizárólag az utak valóságos használói fizessék meg. — Hiába mondják azt, hogy az utak jó állapota az ut mentén fekvő házak értékét növeli és ezért kell a burkolási költségeket a ház- tulajdonosoknak viselniük. Kérdezzenek meg bármely háztulajdonost, hogy kivánja-e háza értékének növelése céljából a háza előtti ut burkolását. Ezt egy háztulajdonos sem fogja kívánni és senkire sem lehet háza értékének növelését ráerőszakolni. — Kérdezzék meg ellenben az autó- és kocsi- tulajdonosokat, hogy belenyugodnának-e abba, hogy az utak rossz burkolata megmaradjon. Nyilvánvaló, hogy ez ellen kézzel-lábbal tiltakoznának és követelnék az útburkolatok siirg-ős kicserélését. — Ha ez igy van, akkor mi jogon engedi a Főváros azt, hogy a háztulajdonos háza a burkolási járulék miatt elússzék, amikor pl. egy magánautó gazdája, aki kényelmi szempontból követeli azt, hogy autója sima utón gördüljön, egyáltalán nem járul hozzá az útburkolás költségeihez? — Vagy mi jogon lehet követelni a ház- tulajdonostól azt, hogy az uj útburkolatot megfizesse, amikor a régi burkolatot főleg a nagy vagyonokat szerzett gyárosok és kereskedők nehéz teherkocsijai és teherautóinak vasabroncsai rongálták meg? — Valóban a Főváros vezetősége súlyos mulasztást követett el, amikor ahelyett, hogy előkészítette volna, az uj burkolási szabályrendeletet, amely az utakat valóban használó kocsi- tulajdonosokra rótta volna a fenntartási költségeket, — hisz a kövezetvám is eredetileg ezt a célt szolgálta — egyszerűen felemelte a burkolási járulékot a háztulajdonosok terhére. — A főváros vezetőségének nem lett volna szabad a kereskedők és iparosok által egyedül viselendő terheket a háztulajdonosok nyakába varrni es igy a minden gazdasági szabadságot elvező kereskedők- és iparosoknak a teljesen megkötött háztulajdonosok rovására ajándékot adni. . Az 1917-es béreknek háromszorosra való emel- kedeset erre jogcímül felhozni teljesen komolytalan. A háztulajdonosok a maguk részéről semmikepen sem fognak belenyugodni abba, , I7.y a kereskedők, gyárosok és iparosok helyett ok fizessenek. Szinház vagy Orfeum? A közmunkatanács dönt a Fővárosi Orfeum ügyében Kevés színházi kérdés okozott nagyobb izgalmat a városházán, mint a Fővárosi Orfeum ügye. A szinház vizsgáló albizottság megadta, a maganépitési ellenben megtagadta a szinház- nyitási engedélyt, a tanács egy alkalommal elvi szempontból nem emelt kifogást az átépítés ellen, másodszor azonban úgy határozott, nogy nem látván az élet- és tűzbiztonsági ko\ eleimenyeket teljesítve, az építési engedélyt meg nem adhatja. Kinek van itt igaza? A szin- h az vizsga ló szakbizottságuak-c, amely vég- eredményben felelős a nyitási engedélyért, a í u zoltótóparaucsnokságnák-e, amelynek szakértői jelentése előtt, hogy ugyanis az orfeum epulete elet- és tűzbiztonsági szempontból a ióváros legideálisabb színháza lesz, _ vagy az ok.na.k-e, /*kik a magyar aríistanüivészet egyik erősségét féltik, és amikor a színházzá való átalakulás ellen emelnek szót, tulajdonkeppen orfeumi célokra akarják megőrizni a Nagymező-utcai épületetÉi Isiik meg jól: A Fővárosi Orfeum épülete huszonöt esztendeig a Szinházüzem Készvény- L'ai s a sage, és azt tóle magánjogunk mai állása szerint külön törvényhozási intézkedés nélkül elvenni nem lehet. Ebben a részvénytársaságban a sokat vitatott Blumenthal benne nincsen es annak művészi céljai irodalmiak és nemzetiek. Ha a szinház ezé a. részvénytársaságé, és a tulajdonjogon változtatni nem lehet, akkor az egész probléma arra az egyszerű kérdésre zsugorodik össze, hogy keresztény és nemzeti szempontból mit kell inkább elősegíteni: Újabb huszonöt esztendeig orfeum legyen-e Budapest legszebb színházi épülete, clownokkal, lábujj- egyensulyozókkal és pezsgős vacsorákkal, vagy legyen belőle szinház, a magyar kultúra újabb vára, mely magyar szónak, magyar muzsikának, magyar színészeknek ad hajlékot a globetrotter artisták, ma itt holnap ott kóklerek helyett? A felelet nem lehet kétséges, annál kevésbbé,. mert magyar artisták tulajdonképpen nincsenek. Van ugyan valami artistaegyesület Budapesten, ez azonban arról nevezetes, hogy helyiségeiben alig hangzik magyar szó, aminthogy a magukat magyaroknak nevező .artisták legnagyobb része is Galicia lapályain látta meg a napvilágot'. Ezeknek az artistáknak az érdekeit a komoly magyar színházi kultúra térhóditási lehetőségével szemben nemcsak hogy megvédeni, de még említeni sem szabad. A Szinházüzem Részvénytársaság megfelle- bezte a tanács döntését, és igy az ügyben már a legközelebbi jföyőben a Közmunkák Tanácsa lesz hivatva, dönteni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közűinnkatauácsi tárgyalás a színházi megoldás győzelmét fogja jelenteni és ősztől kezdve Budapest egy gyönyörű uj színházzal lesz gazdagabb. A főváros illetékes tényezőinek pedig figyelmébe ajánljuk, bogy a szinházhasználhatási koncesszió megadásánál a népszínházi bizottság és a közgyűlés olyan és annyi kikötéseket tehet a. szinház irányítására és műsorára vonatkozólag, amilyen és amennyi jólesik, úgy hogy a keresztény és nemzeti szempont okon csorba semmiképpen nem esik. Megnyíltak a Iá „K‘E w V*E Puházntl Áruház Szövettel (III.. Kulit Lajos-utca 20. Országos Kaszinó palotájában) újonnan épült és megnagyobbított földszinti és félemeleti helyiségei, amelyekben tavaszi és nyári női- és férfi gyapjú- és mosókelme újdonságok, valamint a cipőáruk igen dús választékban a legjobb kivitelben, a napi áraknál mindig olcsóbban kerülnek eladásra A férfi- és női divatáru osztály (aiszinti helyiségei) 14 nap múlva nyílnak meg. Budapest székesfőváros Ásványvíz-üzeme 1., Gellért-rakpart 1. Telefon x József 112—59. A székesfőváros saját kezelésében : „HARMATVIZ“ Törvényesen védve. A litliiumos „Hungária- forrás“ szénsavval telített ásványvize.
