Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-04-12 / 15. szám
1922 április 12 UJ BUDAPEST 3 A mezőgazdasági bizottságokról Irta : PUREBL GYŐZŐ A földmivelésügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértőén kiadott rendelete a községi (városi) járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokról azt célozza, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek tömörülhessenek egy Önálló autonómiával felruházott szervezetbe, — miként az az ipar és kereskedelemnek már eddig is megadatott, — s hogy ezen szervezetben önálló hatósági funkciókat is .végezhessenek. Tette pedig a kormány ezt a mező- gazdasági érdekképviseletről szóló törvény alapjain Ezen mezőgazdasági érdekképviseletek az egyes közigazgatási területeken működő szervek s a területileg illetékes mezőgazdaság és a mezőgazdasági lakosság érdekeit képviselik a közigazgatási hatóságok, más közhivatalok és intézmények előtt és ezen érdekeket közhasznú kezdeményezéseikkel, reájuk bizott közérdekű feladatok teljesítésével mozditják elő. Jogositva vannak tárgyalás alá venni mindazokat a kérdéseket, amelyek területükön a mezőgazdasági termelést, gazdasági rendes, a mezőgazdasággal kapcsolatos beszerzést, értékesítést, hitelügyet, közlekedést, továbbá a gazdák, mezőgazdasági munkások és cselédek helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, valamint gazdatársadalmi és népjóléti viszonyokat érintik. Jogositva vannak a közigazgatási hatóságok előtt az említett érdekeiket feltárni, javasolni és szorgalmazni a szükségesnek látszó hatósági intézkedéseket, rendszabályokat, vagy szabályrendeleteket, másrészt pedig saját hatáskörükben kezdeményezni a célszerűnek látszó intézményeket. Minden mezőgazdasági bizottság e gazdasági kérdések közül maga állapítja meg időről- időre, hogy mivel foglalkozzon, maga állapítja meg működése területén a mezőgazdaságot és a működési területén illetékes közigazgatási hatóságok, közhivatalok, gazdatársadalmi szervezetek ezen ügyben e bizottságtól véleményt is kérhetnek, A mezőgazdasági bizottságok teriiletenkint mezőgazdasági kamarákhoz tartoznak, amely kamarákba a bizottságok a földmivelési minisztérium által megállapított létszámmal képviselve vannak. A mezőgazdasági kamarák viszont az országos kamarába . küldik ki tagjaikat és az országos érdekű kérdések ehelyütt lesznek tételesen elintézve. Budapest székesfőváros közgazdasági ügyosztálya érezte azt, hogy Budapest székesfőváros területén egy ilyen mezőgazdasági bizottságnak felállítására szükség* van s bár eleinte e felfogás tekintetében bizonyos nehézségekkel kellett megküzdenie, mindazonáltal agilitása célhoz vezetett, amennyiben a főváros tanácsa az érdekeltek bevonásával és meghallgatásával ennek szükségességét kimondta és annak megalapításához hozzájárult. Nagy nehézségekkel kellett megküzdenie a közgazdasági ügyosztálynak a megalakítás körül, mert ez választással járt, a választás pedig megelőzőleg a Budapesten működő és dolgozó gazdák összeírásának jegyzékét tette szükségessé. Többszörös, még hirdetmények utján is, valamint Budapesten a mezőgazdaság keretében alakult érdekképviseletek felszólításával sem tudtuk a személyes jelentkezéseket összehozni könnyen azért, mert mindezek részéről az érdeklődés hiánya mutatkozott annak dacára, hogy a részletes felvilágosításokat erre vonatkozólag megadtuk. Ekkor az illetékes ügyosztály hivatalos utón, jóformán az _ illetékes területeken (I., II., III., VII., X. kerületek) az összeírást hivatalosan végeztette. Összeírtuk a törvény szerint 1. a mezőgazdasági munkásokat, cselédeket és gazdasági alkalmazottakat; 2. azokat, akiknek birtoka 10 katasztrális holdnál nem nagyobb, az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit is: 3. azokat, akiknek birtoka 10 katasztrális holdnál nagyobb, de 30 kataszteri holdat nem halad meg, továbbá az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit; 4. azokat, akiknek birtoka 30 katasztrális holdnál nagyobb, de 100 kataszteri holdat nem halad meg, az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit; 5. azokat, akiknek birtoka 100 katasztrális holdnál nagyobb s ezen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit; természetesen a fent elsoroltak közül csak azokat, akiknek Budapest határában mezőgazdasági mivelés alatt álló földbirtoka van. vagy egy ilyen földbirtoknak a haszonélvezője, vagy egy évnél hosszabb időre haszonbérlője; s minden 24 évet betöltött férfit, ha magyar állampolgár és a mezőgazdaságba állandóan alkalmazva van, vagy akár mint gazdasági cseléd, akár mint. gazdasági munkás állandóan a mezőgazdaságban dolgozik, feltéve hogy legalább 3 éve lakik a község területén. Ezen összeirási jegyzéket mint említettem 60 nappal a választás előtt megállapítottuk és 15 napra közszemlére kifüggesztettük. Már itt aztán több érdeklődés mutatkozott s többen jelentkeztek olyanok, akik utólag jegyzékbe való felvételüket kérték. Ez alapon történt meg a választás olymódon, hogy a fentjelzett öt csoportba három-három tagot választottak a főváros által megállapított választási helyen. Tehát a főváros mezőőr., fővárosi tanácsnok gazdasági bizottsága 15 tagból áll, amely létszámot a földmivelésügyi minisztérium állapított meg s miután a választás ellen felebbezés nem adatott be, ez a bizottság f. évi március hó 24-én törvényesen megalakult és tisztikarát ekkor meg is választotta. Ezen bizottságba a főváros mint területileg legnagyobb mezőgazda választás utján a köz- gazdasági ügyosztály vezetőjével képviselteti magát és a törvény szerint hivatalból tagja lett Bérezel Jenő fővárosi tanácsnok ur. Titkos választás .utján a mezőgazdasági bizottság elnöke a közgazdasági ügyosztály vezetője lett, alel- nöke März Károly budai gazdálkodó, jegyzője pedig Jauernik Viktor gazdálkodó. A jelölések és a választások alkalmával különös figyelemmel voltunk arra, hogy azon kerületek, (I., II., III., VII., X.) amelyeknek területén intenzív mezőgazdasági munka folyik, kellőképen képviselve legyenek. Miután a főváros mezőgazdasági bizottsága területileg a kecskeméti gazdasági kamarához tartozik, a mezőgazdasági bizottságunk titkos választás utján a minisztérium által megállapított létszámnak megfelelőleg 5 tagot delegált ebbe a kamarába. Tekintettel arra, hogy a főváros említett területein intenzív gazdálkodás és állattenyésztés folyik, igazán nagy érdeke volt a fővárosnak, hogy ezen mezőgazdasági bizottságot megalakítsa. Végre van egy szerve ezen gazdálkodóknak, ahol érdekeik képviselve lesznek, ahol kívánságaikat, óhajaikat s mindazokat az intézkedéseket, melyek e téren szükségessé válnak, e szervezetbe előterjeszthesse s mint autonom hatóság azokat az illetékes közigazgatási hatóságokkal megértesse s a végrehajtásokat eszközöltethesse. Aki ismeri azt a komoly s a főváros fogyasztó lakosságára nézve nem közömbös, említett kerületeinkben meglévő s a fővárosi gazdák által nehézséggel megművelt gazdasági területeket és ezen a helyen folytatott tejgazdaságot és állattenyésztést, csak örömmel üdvözölheti a fővárosi mezőgazdasági bizottság meg alakítását. Nézetünk szerint nem kell hogy messze elmenjünk, hogy a főváros fogyasztóközönségének részbeni és mezőgazdasági ellátására pályázatokat iijunk ki, hanem hatályosan és komolyan kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy miképen lendíthetjük: fel a főváros hegyvidékén, Óbudán, Zuglóban és Kőbányán eddig mindenféle nehézséggel küzdő, de már meglévő gazdaságokat, miként kellene a főváros területén még parlagon heverő és beépítésre nem kerülő területeket intenzivebben megművelni, annak művelőit segélyezni és támogatni, hatósági pártfogásban részesíteni. Azt hiszem, miként az már egyéb országok nagy városaiban s annak körzetén kiviil már megvan, nálunk is jobban kellene kultiválni a mezőgazdaságot, úgy érzem, hogy a főváros zöldség, burgonya, tejellátása, valamint az állattenyésztéshez szükséges takarmányellátás ezekről a mezőgazda- sági területekről, ha csak részben is, igen szépen kikerülne s nem kellene a vidéki termelők nehézkes felfogásával s a vasúti szállításokkal megküzdeni, mert hiszen sok mindent közvetlenül a város területéről tudnánk beszerezni. Természetesen itt különösen a fővárosnak is segítségére kellene lennie a már meglevő és jövőben jelentkező gazdálkodóknak bérleti területek, kaszálók, legelésre alkalmas rétek, a vágóhidaknál és a. főváros egyéb üzemeinél felhalmozódott s eddig árlejtések utján eladott és a földek művelésére alkalmas trágyák, közvetlen. nagyobb nehézségek nélkül való átengedésével. Hozzá kellene járulnia a fővárosnak azzal is, hogy az egyes említett kerületekben a tanyai területeken, amelyek a villaterületeken jóval kiviil esnek, — bár a közegészségi szabályzatok e tekintetben szigorú megállapítást tartalmaznak — a tehéntartásnak és a sertés- tenyésztésnek, valamint aprómarha nevelésének nagyobb kontingenst biztosítson. Módot és alkalmat kell adni a gazdáknak arra, hogy ehelyütt állattenyésztést is folytathassanak, ezzel biztosítván a fővárosnak egy bizonyos részben a tejellátást, valamint egy kisebb részben a sertés- és aprómarhaellátást is. Az állategészségügyi törvények szerint a községek tartoznak tenyészállatokról is gondolkodni. A fővárosnak az említett gazdaságok révén most már aktuálissá vált eme kötelezettségét a „Budai Gazdálkodók Szövetsége” pótolta s ezek tenyészállatokat szereztek be s a fővárostól egy csekély^ anyagi támogatást, egy bizonyos rész kaszálónak átengedését kérik s remélem, hogy a. főváros e tekintetben a gazdálkodóknak segítségére lesz. Az elsoroltakból látható, hogy mennyire szüksége volt a fővárosnak egy ilyen mező- gazdasági bizottság létesítésére és milyen nagy szerep és hivatás vár erre a bizottságra. A főváros közgazdasági ügyosztálya, amelyik keretébe ezen autonóm bizottságot felvette, maga is mindenáron arra fog törekedni, hogy ezen bizottság érdekeit előmozdítsa, s ezzel közvetve a főváros közellátásának és közélelmezésének érdekeit is a gazdálkodók érdekeinek bekapcsolásával előmozdítsa. Remélem, hogy e bizottság révén sok igen szép kérdést megoldunk és a főváros körzeteiben az intenzív mezőgazdaságot és állattenyésztést megteremtjük, s remélem azt is, hogy a. főváros törvényhatósági bizottsága., valamint a főváros tanácsa is, mindezekben hathatós pártfogónk és támogatónk lesz. <^7*s^*mfá***t<*~?*»**£' ^ m. ím * HÍREK • • • A józsefvárosi egyházközség tiltakozik a gázgyári cirkusz ellen. Az Angol Park tulajdonosai, a Meinhardt-testvérek, tudvalevőleg tizenöt esztendőre kibérelték a fővárostól a köztemető-úti gáztartót, hogy ott téli cirkuszt létesítsenek. A szerződést az elmúlt hónapban Bohn József bizottsági tag tette interpelláció formájában szóvá a közgyűlésen, élesen állást foglalva az ellen, hogy a versenytárgyalás nélkül adja ki a főváros a gáztartót. Most legutóbb pedig a józsefvárosi egyházközség tanácsülése szállt szembe azokkal a törekvésekkel, hogy a Tisza Kálmán-tér cirkusszal gazdagodjék. A VIII. kerületi egyházközség tanácsa ez évi március 31-én tartott tanácsülésében, értesülésünk szerint, a Köztemető-utón lévő egyik gázgyári tartálynak cirkusz céljaira tervezett átengedése ügyével foglalkozván, kijelentette, hogy tiltakozik az ellen, hogy a keresztény temetőtől huszonöt lépésnyire olyan mulatóhely létesüljön, ahol a bohócok kurjongatása, állatok bőgése, tapsrivalgás, vásári lárma üsse fel tanyáját és botránkoztassa meg vallásos érzületében a keresztény hívőket. A tanácsülés elhatározta, hogy a bíboros hercegprímáshoz, mint a magyarországi római katolikus hívek főpásztorához, az érseki hely- nökséghez, a Közmunka Tanács elnökségéhez és a főváros polgármesteréhez ir át a józsefvárosi polgárság nevében kérvén ezen keresztényellenes terv megakadályozását. Az erre vonatkozó tiltakozó feliratokat Blieszner Ágoston plébános, egyházi elnök, Vasek Ernő dr. v. főispán, kormánybiztos, világi elnök és Glatz Géza templomgondnok írták alá. A pesti görögök. Lapunk múlt heti számának tárcarovatában Dömötör István avatott tollából a pesti görögökről közöltünk érdekes adatokat. Cikkünk kapcsán Haris Sándor fővárosi segédhivatali igazgatótól a közleményünkben emlitett Haris-család történetéről a következő nagyórdekü felvilágosítást kaptuk: Budapest székesfőváros egyik legrégibb patrícius családjai közé sorozható a XVIII-ik század elején Görögországból hazánkba vándorolt és részben Baranyában (Pécsvárad), részben Szentesen letelepedett „Haris“-ok. Az úgynevezett baranyai ág már a negyvenes évek elején jött fel Pestre és egyik tagja, György, megalapítója volt a Koronaherceg-utcában egészen 1892-ig fennállott „Papagály“- hoz cimzett jónevii posztó- és selyemkereskedésnek, egy másik, Szilárd, pedig a Váci-utcában még ma is létező „Haris-Zeilinger és Tsa“ hirneves vászonüzletnek. A „Papagály“-hoz cimzett kereskedő egyik fia, Pál, szintén kereskedő és az üzletnek további főnöke maradt, mig a másik fiú, Döme, a székes- fővárosnál 42 évig szolgálatban álló, tavaly elhunyt műszaki főtanácsos volt, egy unokája pedig Hans Sándor shy. igazgató. A szentesi ág, melynek csupán a legöregebb tagja, János, maradt otthonában, szintén már az ötvenes évek elején feljött Pestre, ahol Pál, a későbbi görög királyi konzul papirkereskedő, mig fivérei : Sándor hires ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, György pedig kúriai biró volt. Pártinozgalom a Terézvárosban. A XII. választókerületi keresztény pártkör e hó 8-án a VI., Mohác$- utva 6. szám alatti kaszinó helyiségében az újonnan megválasztott vezetőség tiszteletére az angyalföldi keresztény társadalom szine-javának részvételével társasvacsorát rendezett. A vacsorán Csilléry András dr., a Keresztény Községi Párt alelnöke, valamint az V. és VI. kerületi kereszténypárti bizottsági tagok is resztvettek. A felszólalások közül különösen Csilléry András dr.-nak, és a pártkör elnökének nagyhatású beszédeit fogadták a megjelentek nagy lelkesedéssel. A felszólalók kivétel nélkül hangoztatták, hogy a közelgő választások alkalmával a keresztény egység táborához való csatlakozás a kerület minden igaz keresztény polgárának és munkásának kötelessége. A Vígszínház e heti műsorán az Aranyborjú, Her- czeg Ferenc szenzáciote szinjátéka mellett az Osztri- gás Miéi és a Teknősbéke váltakozik. Csütörtök éjjel a Teknősbékát, szombat éjjel az Osztrigás Micit adják. Husvét vasárnapján délután az ördög, hétfőn délután a Csodagyermek kerül színre.
