Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-04-12 / 15. szám

1922 április 12 UJ BUDAPEST 3 A mezőgazdasági bizottságokról Irta : PUREBL GYŐZŐ A földmivelésügyi miniszternek a belügymi­niszterrel egyetértőén kiadott rendelete a köz­ségi (városi) járási és vármegyei mezőgazda­sági bizottságokról azt célozza, hogy a mező­gazdasági érdekképviseletek tömörülhessenek egy Önálló autonómiával felruházott szerve­zetbe, — miként az az ipar és kereskedelemnek már eddig is megadatott, — s hogy ezen szer­vezetben önálló hatósági funkciókat is .végez­hessenek. Tette pedig a kormány ezt a mező- gazdasági érdekképviseletről szóló törvény alapjain Ezen mezőgazdasági érdekképviseletek az egyes közigazgatási területeken működő szervek s a területileg illetékes mezőgazdaság és a mezőgazdasági lakosság érdekeit képvise­lik a közigazgatási hatóságok, más közhivata­lok és intézmények előtt és ezen érdekeket köz­hasznú kezdeményezéseikkel, reájuk bizott köz­érdekű feladatok teljesítésével mozditják elő. Jogositva vannak tárgyalás alá venni mind­azokat a kérdéseket, amelyek területükön a mezőgazdasági termelést, gazdasági rendes, a mezőgazdasággal kapcsolatos beszerzést, érté­kesítést, hitelügyet, közlekedést, továbbá a gazdák, mezőgazdasági munkások és cselédek helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, vala­mint gazdatársadalmi és népjóléti viszonyokat érintik. Jogositva vannak a közigazgatási ható­ságok előtt az említett érdekeiket feltárni, ja­vasolni és szorgalmazni a szükségesnek látszó hatósági intézkedéseket, rendszabályokat, vagy szabályrendeleteket, másrészt pedig saját ha­táskörükben kezdeményezni a célszerűnek lát­szó intézményeket. Minden mezőgazdasági bizottság e gazdasági kérdések közül maga állapítja meg időről- időre, hogy mivel foglalkozzon, maga állapítja meg működése területén a mezőgazdaságot és a működési területén illetékes közigazgatási hatóságok, közhivatalok, gazdatársadalmi szer­vezetek ezen ügyben e bizottságtól véleményt is kérhetnek, A mezőgazdasági bizottságok teriiletenkint mezőgazdasági kamarákhoz tartoznak, amely kamarákba a bizottságok a földmivelési mi­nisztérium által megállapított létszámmal képviselve vannak. A mezőgazdasági kamarák viszont az orszá­gos kamarába . küldik ki tagjaikat és az orszá­gos érdekű kérdések ehelyütt lesznek tételesen elintézve. Budapest székesfőváros közgazdasági ügy­osztálya érezte azt, hogy Budapest székesfővá­ros területén egy ilyen mezőgazdasági bizott­ságnak felállítására szükség* van s bár eleinte e felfogás tekintetében bizonyos nehézségekkel kellett megküzdenie, mindazonáltal agilitása célhoz vezetett, amennyiben a főváros tanácsa az érdekeltek bevonásával és meghallgatásával ennek szükségességét kimondta és annak meg­alapításához hozzájárult. Nagy nehézségekkel kellett megküzdenie a közgazdasági ügyosztálynak a megalakítás körül, mert ez választással járt, a választás pedig megelőzőleg a Budapesten működő és dolgozó gazdák összeírásának jegyzékét tette szükségessé. Többszörös, még hirdetmények ut­ján is, valamint Budapesten a mezőgazdaság keretében alakult érdekképviseletek felszólítá­sával sem tudtuk a személyes jelentkezéseket összehozni könnyen azért, mert mindezek ré­széről az érdeklődés hiánya mutatkozott annak dacára, hogy a részletes felvilágosításokat erre vonatkozólag megadtuk. Ekkor az illetékes ügy­osztály hivatalos utón, jóformán az _ illetékes területeken (I., II., III., VII., X. kerületek) az összeírást hivatalosan végeztette. Összeírtuk a törvény szerint 1. a mezőgazdasági munkáso­kat, cselédeket és gazdasági alkalmazottakat; 2. azokat, akiknek birtoka 10 katasztrális hold­nál nem nagyobb, az ilyen birtokok haszonél­vezőit és haszonbérlőit is: 3. azokat, akiknek birtoka 10 katasztrális holdnál nagyobb, de 30 kataszteri holdat nem halad meg, továbbá az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit; 4. azokat, akiknek birtoka 30 katasztrális hold­nál nagyobb, de 100 kataszteri holdat nem ha­lad meg, az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit; 5. azokat, akiknek birtoka 100 katasztrális holdnál nagyobb s ezen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit; természetesen a fent elsoroltak közül csak azokat, akiknek Budapest határában mezőgazdasági mivelés alatt álló földbirtoka van. vagy egy ilyen föld­birtoknak a haszonélvezője, vagy egy évnél hosszabb időre haszonbérlője; s minden 24 évet betöltött férfit, ha magyar állampolgár és a mezőgazdaságba állandóan alkalmazva van, vagy akár mint gazdasági cseléd, akár mint. gazdasági munkás állandóan a mezőgazdaság­ban dolgozik, feltéve hogy legalább 3 éve lakik a község területén. Ezen összeirási jegyzéket mint említettem 60 nappal a választás előtt megállapítottuk és 15 napra közszemlére kifüggesztettük. Már itt az­tán több érdeklődés mutatkozott s többen je­lentkeztek olyanok, akik utólag jegyzékbe való felvételüket kérték. Ez alapon történt meg a választás olymódon, hogy a fentjelzett öt csoportba három-három tagot választottak a főváros által megállapí­tott választási helyen. Tehát a főváros mező­őr., fővárosi tanácsnok gazdasági bizottsága 15 tagból áll, amely lét­számot a földmivelésügyi minisztérium állapí­tott meg s miután a választás ellen felebbezés nem adatott be, ez a bizottság f. évi március hó 24-én törvényesen megalakult és tisztikarát ek­kor meg is választotta. Ezen bizottságba a főváros mint területileg legnagyobb mezőgazda választás utján a köz- gazdasági ügyosztály vezetőjével képviselteti magát és a törvény szerint hivatalból tagja lett Bérezel Jenő fővárosi tanácsnok ur. Titkos vá­lasztás .utján a mezőgazdasági bizottság elnöke a közgazdasági ügyosztály vezetője lett, alel- nöke März Károly budai gazdálkodó, jegyzője pedig Jauernik Viktor gazdálkodó. A jelölések és a választások alkalmával kü­lönös figyelemmel voltunk arra, hogy azon ke­rületek, (I., II., III., VII., X.) amelyeknek te­rületén intenzív mezőgazdasági munka folyik, kellőképen képviselve legyenek. Miután a fő­város mezőgazdasági bizottsága területileg a kecskeméti gazdasági kamarához tartozik, a mezőgazdasági bizottságunk titkos választás utján a minisztérium által megállapított lét­számnak megfelelőleg 5 tagot delegált ebbe a kamarába. Tekintettel arra, hogy a főváros említett te­rületein intenzív gazdálkodás és állattenyész­tés folyik, igazán nagy érdeke volt a főváros­nak, hogy ezen mezőgazdasági bizottságot meg­alakítsa. Végre van egy szerve ezen gazdálko­dóknak, ahol érdekeik képviselve lesznek, ahol kívánságaikat, óhajaikat s mindazokat az in­tézkedéseket, melyek e téren szükségessé vál­nak, e szervezetbe előterjeszthesse s mint auto­nom hatóság azokat az illetékes közigazgatási hatóságokkal megértesse s a végrehajtásokat eszközöltethesse. Aki ismeri azt a komoly s a főváros fo­gyasztó lakosságára nézve nem közömbös, em­lített kerületeinkben meglévő s a fővárosi gaz­dák által nehézséggel megművelt gazdasági te­rületeket és ezen a helyen folytatott tejgazda­ságot és állattenyésztést, csak örömmel üdvö­zölheti a fővárosi mezőgazdasági bizottság meg alakítását. Nézetünk szerint nem kell hogy messze el­menjünk, hogy a főváros fogyasztóközönségé­nek részbeni és mezőgazdasági ellátására pá­lyázatokat iijunk ki, hanem hatályosan és ko­molyan kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy miképen lendíthetjük: fel a főváros hegy­vidékén, Óbudán, Zuglóban és Kőbányán eddig mindenféle nehézséggel küzdő, de már meglévő gazdaságokat, miként kellene a főváros terü­letén még parlagon heverő és beépítésre nem kerülő területeket intenzivebben megművelni, annak művelőit segélyezni és támogatni, ható­sági pártfogásban részesíteni. Azt hiszem, mi­ként az már egyéb országok nagy városaiban s annak körzetén kiviil már megvan, nálunk is jobban kellene kultiválni a mezőgazdaságot, úgy érzem, hogy a főváros zöldség, burgonya, tejellátása, valamint az állattenyésztéshez szük­séges takarmányellátás ezekről a mezőgazda- sági területekről, ha csak részben is, igen szé­pen kikerülne s nem kellene a vidéki termelők nehézkes felfogásával s a vasúti szállításokkal megküzdeni, mert hiszen sok mindent közvet­lenül a város területéről tudnánk beszerezni. Természetesen itt különösen a fővárosnak is segítségére kellene lennie a már meglevő és jövőben jelentkező gazdálkodóknak bérleti te­rületek, kaszálók, legelésre alkalmas rétek, a vágóhidaknál és a. főváros egyéb üzemeinél felhalmozódott s eddig árlejtések utján eladott és a földek művelésére alkalmas trágyák, köz­vetlen. nagyobb nehézségek nélkül való átenge­désével. Hozzá kellene járulnia a fővárosnak azzal is, hogy az egyes említett kerületekben a tanyai területeken, amelyek a villaterületeken jóval kiviil esnek, — bár a közegészségi sza­bályzatok e tekintetben szigorú megállapítást tartalmaznak — a tehéntartásnak és a sertés- tenyésztésnek, valamint aprómarha nevelésé­nek nagyobb kontingenst biztosítson. Módot és alkalmat kell adni a gazdáknak arra, hogy ehelyütt állattenyésztést is folytathassanak, ezzel biztosítván a fővárosnak egy bizonyos részben a tejellátást, valamint egy kisebb rész­ben a sertés- és aprómarhaellátást is. Az állategészségügyi törvények szerint a köz­ségek tartoznak tenyészállatokról is gondol­kodni. A fővárosnak az említett gazdaságok révén most már aktuálissá vált eme kötele­zettségét a „Budai Gazdálkodók Szövetsége” pótolta s ezek tenyészállatokat szereztek be s a fővárostól egy csekély^ anyagi támogatást, egy bizonyos rész kaszálónak átengedését ké­rik s remélem, hogy a. főváros e tekintetben a gazdálkodóknak segítségére lesz. Az elsoroltakból látható, hogy mennyire szüksége volt a fővárosnak egy ilyen mező- gazdasági bizottság létesítésére és milyen nagy szerep és hivatás vár erre a bizottságra. A fő­város közgazdasági ügyosztálya, amelyik ke­retébe ezen autonóm bizottságot felvette, maga is mindenáron arra fog törekedni, hogy ezen bizottság érdekeit előmozdítsa, s ezzel közvetve a főváros közellátásának és közélelmezésének érdekeit is a gazdálkodók érdekeinek bekap­csolásával előmozdítsa. Remélem, hogy e bi­zottság révén sok igen szép kérdést megoldunk és a főváros körzeteiben az intenzív mezőgaz­daságot és állattenyésztést megteremtjük, s remélem azt is, hogy a. főváros törvényhatósági bizottsága., valamint a főváros tanácsa is, mindezekben hathatós pártfogónk és támoga­tónk lesz. <^7*s^*mfá***t<*~?*»**£' ^ m. ím * HÍREK • • • A józsefvárosi egyházközség tiltakozik a gázgyári cirkusz ellen. Az Angol Park tulaj­donosai, a Meinhardt-testvérek, tudvalevőleg tizenöt esztendőre kibérelték a fővárostól a köztemető-úti gáztartót, hogy ott téli cirkuszt létesítsenek. A szerződést az elmúlt hónapban Bohn József bizottsági tag tette interpelláció formájában szóvá a közgyűlésen, élesen állást foglalva az ellen, hogy a versenytárgyalás nél­kül adja ki a főváros a gáztartót. Most leg­utóbb pedig a józsefvárosi egyházközség ta­nácsülése szállt szembe azokkal a törekvések­kel, hogy a Tisza Kálmán-tér cirkusszal gaz­dagodjék. A VIII. kerületi egyházközség ta­nácsa ez évi március 31-én tartott tanácsülésé­ben, értesülésünk szerint, a Köztemető-utón lévő egyik gázgyári tartálynak cirkusz cél­jaira tervezett átengedése ügyével foglalkoz­ván, kijelentette, hogy tiltakozik az ellen, hogy a keresztény temetőtől huszonöt lépésnyire olyan mulatóhely létesüljön, ahol a bohócok kurjongatása, állatok bőgése, tapsrivalgás, vá­sári lárma üsse fel tanyáját és botránkoztassa meg vallásos érzületében a keresztény hívőket. A tanácsülés elhatározta, hogy a bíboros her­cegprímáshoz, mint a magyarországi római katolikus hívek főpásztorához, az érseki hely- nökséghez, a Közmunka Tanács elnökségéhez és a főváros polgármesteréhez ir át a józsef­városi polgárság nevében kérvén ezen keresz­tényellenes terv megakadályozását. Az erre vo­natkozó tiltakozó feliratokat Blieszner Ágoston plébános, egyházi elnök, Vasek Ernő dr. v. fő­ispán, kormánybiztos, világi elnök és Glatz Géza templomgondnok írták alá. A pesti görögök. Lapunk múlt heti számának tárcarovatában Dömötör István avatott tollából a pesti görögökről közöltünk érdekes adatokat. Cik­künk kapcsán Haris Sándor fővárosi segédhivatali igazgatótól a közleményünkben emlitett Haris-család történetéről a következő nagyórdekü felvilágosítást kaptuk: Budapest székesfőváros egyik legrégibb patrícius családjai közé sorozható a XVIII-ik szá­zad elején Görögországból hazánkba vándorolt és részben Baranyában (Pécsvárad), részben Szentesen letelepedett „Haris“-ok. Az úgynevezett baranyai ág már a negyvenes évek elején jött fel Pestre és egyik tagja, György, megalapítója volt a Korona­herceg-utcában egészen 1892-ig fennállott „Papagály“- hoz cimzett jónevii posztó- és selyemkereskedésnek, egy másik, Szilárd, pedig a Váci-utcában még ma is létező „Haris-Zeilinger és Tsa“ hirneves vászon­üzletnek. A „Papagály“-hoz cimzett kereskedő egyik fia, Pál, szintén kereskedő és az üzletnek további főnöke maradt, mig a másik fiú, Döme, a székes- fővárosnál 42 évig szolgálatban álló, tavaly elhunyt műszaki főtanácsos volt, egy unokája pedig Hans Sándor shy. igazgató. A szentesi ág, melynek csupán a legöregebb tagja, János, maradt otthonában, szin­tén már az ötvenes évek elején feljött Pestre, ahol Pál, a későbbi görög királyi konzul papirkereskedő, mig fivérei : Sándor hires ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, György pedig kúriai biró volt. Pártinozgalom a Terézvárosban. A XII. választó­kerületi keresztény pártkör e hó 8-án a VI., Mohác$- utva 6. szám alatti kaszinó helyiségében az újonnan megválasztott vezetőség tiszteletére az angyalföldi keresztény társadalom szine-javának részvételével társasvacsorát rendezett. A vacsorán Csilléry András dr., a Keresztény Községi Párt alelnöke, valamint az V. és VI. kerületi kereszténypárti bizottsági ta­gok is resztvettek. A felszólalások közül különösen Csilléry András dr.-nak, és a pártkör elnökének nagyhatású beszédeit fogadták a megjelentek nagy lelkesedéssel. A felszólalók kivétel nélkül hangoz­tatták, hogy a közelgő választások alkalmával a ke­resztény egység táborához való csatlakozás a kerü­let minden igaz keresztény polgárának és munkásá­nak kötelessége. A Vígszínház e heti műsorán az Aranyborjú, Her- czeg Ferenc szenzáciote szinjátéka mellett az Osztri- gás Miéi és a Teknősbéke váltakozik. Csütörtök éjjel a Teknősbékát, szombat éjjel az Osztrigás Micit ad­ják. Husvét vasárnapján délután az ördög, hétfőn délután a Csodagyermek kerül színre.

Next

/
Thumbnails
Contents