Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-02-22 / 8. szám
1922 február* 22 TU BUDAPEST 3 és a bérleti összeg megállapításánál az általános gazdasági viszonyokat tekinti iriAny- a dónak. A helyes reorganizáció a kedélyek megnyugtatására lehet alkalmas, mig a legkirívóbb hibák fen tartása és esetleges újabb hibák elkövetése továbbra is forrongásban tartja a lelkeket és kiszámíthatatlan erkölcsi és gazdasági károkkal jár. A huszonötéves vásárcsarnok A főváros jubileumi üunepsége — Elkészültek a tervek a csarnokok kibővítésére Meleg kis ünnepségei rendezeti a napokban a közélelmezési ügyosztály. Jubileumot tartott. Ünnepelte a budapesti vásárcsarnokok fennállásának negyedszázados évfordulóját. Mértí'öldjelző volt ez ünnep a főváros közélelmezésében. Nem kis jelentőségű Budapest közgazdasági helyzetének fellendítésére nézve sem. A világvárosi gócpontok követelte szükséglet méltányos és jogos kielégítése volt a csarnokok létesítése. Gondoskodni kellett a közélelmezés széleskörű kiterjesztéséről s korszerű rendezéséről, mert százezrekkel gyarapodott a lakosság. A piac nem fedezte eléggé a szükségletet. Báckevére kellett bizony nem egyszer kirándulni libát vásárolni. Mert hogy á pesti piacokon 25 évvel ezelőtt sem nagyon gágog- lak. Virágzott ekkor még a kofák portyázása. Nehéz sátoros kocsik csilingeltek bele a pesti éjszakába s hajnalhasadla előtt rakodtak a szekér aljából. Korán nyakába szedte lábát Pest fehérnépe, hogy el ne fogyjon előle a piac, mely a szürkés hajnalban szines perspektívában bontakozott ki. Olyatén formán, mint ma a Garai-tércn. Akkor még nem igen volt nagysága címzés. Csak aífajta ténsasszeny járta. Tessék lénsasszonykám, 8 krajcár a kilója a diónak! De ez igen drága volt. Nem hagyta magát becsapni a ténsasszonyka s elkutyagolt egy más kerületbe. Csak úgy gyalogosan. 1897 február 15-én nyitották meg fényes ünnepség keretében nagy zeneszóval az uj csarnokokat. Kiváló intézményekké váltak. Árnivelláló hatásuk azonnal érezhető lett, a kereskedelmet nagyban fokozták s megnyitották az ország valamennyi falujának kapuját a fővárosi közélelmezés számára s megszüntették a kofa-portyázást, kiépítvén a piaci rendészetet, lázaikét és eggnegyedmilliói emésztett fel megépítésük. Ezek voltak a központi, a Klauzál- téri, a Hunyadi-téri, a Rákóczi-téri, a Hold-utcai, a Batthyány-téri csarnokok s a belvárosi fedett vásár. Megszületésük Matuska alpolgármesternek köszönhető. Ma már kevésnek bizonyulnak. Tervbe is van ezért véve a vásárcsarnokok rendszerének kiépítése. A központi csarnok céljaira a Közraktárak épiileteil is fel fogják használni. Lesz egy élő- baromfi- és tojáscsarnok. Küszöbön egy uj központi élelmiszervásártelep létesítése a legjobb vasúti gócpont mellett. A Dunaparton halcsarnokot nyitnak s egy virágcsarnokot. A kerületekre nézve készek a tervek; a Ferdinand-, a Garai-, a Döbrentei- s a Szent János-tereken építik majd az uj csarnokokat. Ha lesz rá pénze a városnak . . .- Hogy jön ez ide? Halljuk! Az ideges kifakadások közbeszólásai repülnek az öreg Kasics felé... Hadd morfondírozzanak. Nem bánja. Még két interpellációi ád elő a Közüliről. Aztán egy kis türelmeit kér. Azt mondja, bogy már nem sokáig beszél. Még a svábhegyi nyári vízellátás s az Orbánhegy rendezése ügyében mond két interpellációt. Aztán igy fejezi be: Most már nem beszélek, méltóz- tassék díszpolgárt választani. Frenetikus tapsorkán közben ül le. 27 : 738 Rényi Dezső főjegyző felolvassa a Fejérváry díszpolgárrá választására vonatkozó indítványt. Aztán Bcillagi szólal fel. Nem járul hozzá. Kovács Pál dr. hasonlóképpen nem. Politikai múltja ezt nem engedi meg. Egy közbeszólás: Hisz 1892-ben a plakátok hazaárulónak mondták s ő erre nem is reflektált. Óriási zaj tör ki. Az elnök állandóan rázza a csengőt. . . Kovács tovább: én ily esetet nem tűrnék! .. . Felkiáltások. Az egészen más! Dr. Szebeny Anitái is ellene beszél. Aztán ismét Kasics: Konstatálom, hogy Fejérváry megválasztása mellett nem szólal fel senki; nincs, aki az ő érdemeit felsorolhatná... Derültség... Igaz is. Fejérváry az, aki nem ismer magyar királyt és Magyarországot, csak császárt és Gesammt-Monarcbiet... Ha a főváros polgársága döntene, inkább botot s halált szavazna meg számár a. Hisz minden magyar irányzatot üldöz. Egy Landsknecht s ellene nincs hatalom. Nemzetünk meg- gyalázasa lenne megválasztása.- Ezért a kifejezésért megintem — vág bele az < lnök. — Vegyük le a napirendről, indítványozom. Szavazás jő. Igen és nem! — harsog zűrzavarosán. Névsze- rint. . . rendelkezik Márkus. 138-an elfogadják s csak 21-en nem akarják díszpolgárnak. Tehát megválasztották. így történt!... Éjjel fél 2 órakor hirdette ki Márkus József az „eredményt.“ Változnak az idők és változnak az obsti akciók okai... A főváros ásványviz-üzeme A Hungaria-forrás csodatevő vize — Ingyen utalványt kapnak a szegény betegek — Nagy vita a pénzügyi bizottságban az üzemről A háború elölli Magyarország egyike volt Európa ásványvizekben és gyógyforrásokban leggazdagabb országainak. A kegyetlen trianoni béke elszakította tőlünk az ásványforrásokban bővelkedő Felvidéket, Erdélyt, így veszett el Pöstyén, Bártfa, Buziás, Szováta és a többi külföldön is ismert fürdőhelyeink. Szomorú végzetünkben némileg vigasz ránk nézve, hogy megmaradt az ország legjelentőségteljesebb ás gyógyforrásokban leggazdagabb fürdővárosa: Budapest. A háború alatt és az azt követő még rosszabb időkben a fokozódó nélkülözések felkeltették az életösztönt, amely leleményesebbé, látóbbá lesz. Gondoskodni kellett a hiányok, az elvesztettek pótlásáról. így volt ez a balneológia terén is. A modern gyógyászatban oly fontos tényezőt képeznek az ásványos gyógyvizek, hogy szerepük úgyszólván nélkülözhetetlen. A külföldi ásványvizek rossz valutánk miatt megfizethetetlenek, úgyszintén nehezen férhet hozzá a közönség a megszállott és most idegen fonhatóság alatt levő országrészek gyógyforrásainak vizéhez s igy azoknak belföldi ásványvizekkel való pótlásáról kellett gondoskodnunk. Nagy szerepet játszott a közelmúltban balneologiai szempontból a Szalvator viz. A hólvagbántalmaknál vese-bajoknál az orvosok úgyszólván kizárólag ezt a vizei rendelnék. A Szalvátor viz behozatala azonban a forrásvidékének elszakadása óta megnehezült, szinte lehetetlenné vált. Főként ez a körülmény terelte rá a közfigyelmet a szintén lythiumos és calcium-hidrokarbona- tos és emellett radio-aktiv hatású budai „Hungária“ forrás vizére. Az . Erzsébet-hid budai hídfője alatt, a Rudas-fürdő felé nyiló kis barlangban van a Hungária-forrás. A forrás előtt most egyszerű melegedő van, amely az ivókúrát a téli időben használó közönségnek az idő viszontagságai ellen védelmet nyújt, sőt mondhatni lehetővé teszi, hogy a forrásnál télen is lehessen ivókúráit venni. Eddig ily melegedő nem volt felállítva, ami a közönség egy részét bizony elriasztotta az ivókúrának a forrásnál a rosszabb idő beálltával való használatától. A forrás látogatottsága egész napon át, de különösen a reggeli órákban nagyon élénk. Aki vizet akar inni, az a barlangban levő kis házipénztárnál fizeti le a viz árát, amely poharankint 50 fillér, az elszállítandó víznél lite- renkint 1 korona. A poharakat és a palackokat külön erre a célra alkalmazott személyzet mossa és tölti, úgy, hogy a viz kezelése a helyszűke dacára is megfelelőnek mondható. Érdekes, hogy a forrás látogatottsága azóta növekszik, amióta a vizet pénzért árusítják. A tanács ugyanis a múlt év nyarán az ásványviz-üzem működésére felügyelő bizottság javaslatára elhatározta, hogy az árusítást hatósági kezelésbe veszi és múlt év augusztus hó 1-től kezdődőleg vezette be az eladási rendszert. Ezzel egyrészről elejét akarta venni a főváros az eddig divatban volt borravaló rendszernek, mely a közönségnek a mostaninál lényegesen nagyobb megterheléssel járt és csak egy-két kiszolgáló asszonyt juttatott a köz rovására meg nem érdemelt nagy jövedelemhez. Másodsorban az a cél is vezette a tanácsot, hogy a viz kezelése az adott körülmények figyelembe vételével higiénikusabb is legyen. A víznek ingyenes kiszolgáltatását ez a rendelet érintetlenül hagyta azzal az eltéréssel, hogy azoknak a gyógyulást keresőknek, akik a régebben fizetett borravalóknál is olcsóbb eladási egységárat sem tudják megfizetni, ingyenes utalványért a helyszínén levő ásványvíz-üzemhez kell menniök, ahol egv- szerü jelentkezésre és anélkül, hogy jelentkező nevét kérdeznék, vagy szegénységét igazoltatnák, 10—10 ingyenes utalványt szolgáltatnak ki részükre. A Hungária- ferrás vizének a környéken egyébként már évtizedek óta nagy hire volt, a budai polgárok egymásnak ajánlották, hatásáról a legelismerőbben nyilatkoztak és ennek tudható be, hogy a forrás vizének gyógyító hatása mindennemű reklám nélkül is lassacskán közismertté vált. Már magában véve ásványos alkatrészei is gyógyhatásúvá teszik a vizeit, amely gyógyhatást még növel az a körülmény, hogy az ásványos alkatrészek igen hatékony ösz- szelételben vannak a vízben jelén és a viz ezenkívül radio-aktiv, mely hatás különösen a forrásnál végzett ivókúránál érvényesül. A Hungária-forrás vizét természetes állapotban palackozva gyógyvízként is forgalomba hozza a fővárosi ásványviz-üzem, ebben a formában azonban a viz még ke- vésbbé elterjedt, mert a főváros közönsége jórészben a forrásnál végzi ivókúráját, vagy pedig palackokban töltve a forrástól maga viszi haza a vizet. De nemcsak természetes állapotban gyógyvízként, hanem szénsavval leütve üditővizként is forgalomba hozza a fővárosi ásványviz-üzem a Hungária-forrás vizét. Kevesen tudják a fogyasztó közönség köréből és a palack egyszerű címkéje sem árulja el, hogy a fővárosi ásványviz-üzem által forgalomba hozott „Harmatviz“ nem egyébb, mint a Hungária lythiumos gyógyforrásnak szénsavval telitell ásványvize. A Harmatvizet a közönség túlnyomó része mindezideig csak mint kellemes izü üdilővizet fogyasztotta. Ha át fog menni a köztudatba, hogy Harmatviz formájában nem egyszerű kút vagy forrásvizet iszik szénsavval telített, állapotban, hanem a Hungária-forrás értékes gyógyvizét, úgy meggyőződésünk szerint a Harmatviz népszerűsége és közkedveltsége még inkább növekedni fog. Az ásvánvviz-üzemben igy is serény munka folyik. Ez az üzem ugyan magún viseli annak a bé1 vegét, hogy háború alatt keletkezett és a háborút követő nehéz idők közepette még nem volt meg a. ehetőség az üzem teljes modernizálására; az üzemben uralkodó szellemből, a szakértő vezetőség ügy- lnizgalmából és az ügyes, értelmes személyzet szolgalmából megállapítható azonban, hogy az ásványviz-üzem kezdetlegessége dacára is a fővárosnak egyik fejlödéstképös, nagyrahivatott üzeme. A mai üzem tulajdonképen csak magja annak a nagyra tervezett vállalkozásnak, mely a főváros többi gyógyforrásának, nevezetesen a Szent Gellért- fürdő, Széchényi- (artézi) fürdő forrásainak vizét lesz hivatva nemcsak a székesfővárosban és nemcsak a belföldön,- hanem a gazdasági viszonyok kedvező kialakulásával a külföldön is forgalomba hozni. Az ásványviz-üzem költségvetését egyébként a napokban tárgyalta a pénzügyi bizottság, amely alkalommal élénk vita fejlődött ki. Platthy György bizottsági tag a költségvetés realitása érdekében liaszonbér-összeg beállítását kívánta a mérlegbe. Kifogásolta továbbá, hogy a Hungária-forrás vizét a főváros a forrásnál poharanként és palackonként pénzért árusítja, amely körülmény megszűnteti a gyógyforrás ingyenes jellegét, jóllehet ez utóbbi felfogása szerint nagyobb közérdek, mint a pénzért való árusítás révén elérhető jövedelmezőség. Platthy indítványához csatlakozott Joanovich Pál bizottsági tag is, aki egyébként bírálatában tovább menve, annak a véleményének adott kifejezést, hogy az ásványViz-üzemnek a székesfőváros • részéről való fenntartása nem indokolt. A felszólalásokra Berczell Jenő dr. tanácsnok reflektált, aki beszédében rámutatott arra, hogy a Hungária forrás vizének a forrásnál való árusítását higiénikus szempontok és a főváros anyagi érdekeinek védelme tették szükségessé. Az árusításból a közönségre semmi anyagi megterhelés nem háramlik, mert a közönség olcsóbban juthat a vizhez, mint azelőtt, mikor borravalót kellett fizetni, valóságban tehát tulajdonképen csak az az a két-három árusító asszony károsodik, ha ugyan ezt károsodásnak lehet nevezni, akik a köz rovására eddig naponta százakra menő, szerinte meg nem engedhető jövedelemhez jutottak. A szegény néposztály az üzemnél kiszolgáltatott ingyen utalvány révén teljesen díjtalanul juthat a vizhez. Tervbe vette a főváros egy csinos stílusos ivó- csaínoknak a forrásnál való létesítését olyképen, hogy a terveket a főváros készítené el és mintegy előírná a kiviteli módozatokat, a kivitelre azonban nyilvános versenytárgyalást írna ki és a legkedvezőbb ajánlattevő építené fel a kioszk-szerű étkezőhelyiséggel ellátott ivócsarnokot, amelynek használatáért bizonyos számú éven át bért nem fizetne és ez a felépítmény azután az igy megállapított bérletidő lejártával a székesfőváros birtokába menne át. Ehhez a tervhez az ásványviz-üzem felügyelő-bizottsága is hozzájárult, a mai állapot tehát a forrásnál csak átmenetinek tekinthető. Rámutatott Berczell tanácsnok arra is, hogy az ásványviz-üzem nem szódavíz-gyár, mert ebben ásványos gyógyvizet telítenek szénsavvá! és úgy a telités, mint a víznek forgalombahozatala szakértő igazgató vezetésével, a legnagyobb gondossággal történik. Az üzem eddig azért nem volt jövedelmező, mert egyrészről palackhiánnyal küzdött, a palackok beszerzése ugyanis belföldi termelés hiánya miatt külföldről (Csehországból) történik és a politikai, valamint gazdasági nehézségek miatt állandó akadályokba ütközött. Ma az üzemnek nagy palackkészlete van, tehát módjában lesz a nyári főidény beálltával üzemét nagyobb mértékben fejleszteni s igy valószínű, hogy napi 10—15.000 palackos termeléssel lesz elérhető. Az üzem a jelenlegi palack-egységárak és jelenlegi téli, tékát mérsékelt forgalma mellett máris jövedelmező, de reméli, hogy ez a jövedelmezősége a nyári hónapokban még fokozódni fog. Azt hiszi, hogy a tényleges eredmény sokkal kedvezőbb lesz a költség- vetésben előirányzott összegnél, de helyesebbnek tartja a költségvetés reálitása szempontjából, hogy ha nem fűz vérmes reményeket az üzem jövedelmez- hetőségéhez. Reméli a jövedelmezőséget annyival is inkább, mert ebben az évben nem kell az üditőviz vállalatokkal oly öldöklő versenyt folytatni az üzemnek, mint a múlt évben, amikor egyik újonnan feléledő vállalat az eladási árakat az önköltségi ár alá leszorította abban a hiszenxben, bogy a többi vállalat nem fogja ezt a versenyt kibírni, üzemét beszünteti vagy bérbeadja s ő egyedül marad a piacon, amikor azután az általa megszabott monopolisztikus árakon hozhatja vizét forgalomba. Erre a versenyre minden vállalat ráfizetett, de leginkább a versenyt felidéző vállalat, amely kénytelen volt üzemét bérbe adni. Kozma Jenő bizottsági tag kérdésére kijelentette még Bérezel Jenő dr. tanácsnok, hogy a főváros a vizet külföldre is szándékszik kivinni és ebből a szempontból főképen Olaszország és a Skandináv- félsziget vehetők elsősorban ügyfelembe. A mai magas palackárak, továbbá a szállítóeszközök elégtelensége, valamint a korona árfolyamának bizonytalansága miatt azonban ma még igen kockázatos
