Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-02-08 / 6. szám
ZU BUDAPEST 1922 február* S 5. Vég'íil az intézmény, hogyan illesztendő be a közigazgatási szervezetbe. A kér. elül járók legutóbb tartott értekezlete. az intézmény megszervezését, a vagyontalan és szegénysorsu lakosság szociális jóléte és^ az általános jogrend uralmának fejlesztése érdekében: a kér. elüljáróság'ok közvetítő tevékenysége mellett, a kér. választmány és a kér. köz- gyámok ügykörébe beillesztve javasolja mielőbb megvalósitani. A főváros tiltakozik a forgalmi adó emelése ellen Az emelésből semmit sem kap a főváros A bankok és a nagyvállalatok harmincnapos haladékot kaptak az elszámolásra A. nemzetgyűlés egyik multheti ülésén terjesztette be Kállay Tibor pénzügyminiszter a forgalmi adó száz százalékos emelésére vonatkozó törvénytervezetet. Az emelés az élet általános drágulását fogja maga után vonni, főleg az élelmiszereknél, ahol a sok közvetítő kéz és a mindannyiszor újra lerótt forgalmi adó átlag 7-8%-kal drágította meg eddig a mindennapi élelmüket. A legjelentősebb áremelkedést a forgalmi adó a búsnál okozza, ahol,mint azt a főváros az elnmlt év júliusában a kormányhoz intézett feliratában kimutatta, átlag tiz százalékkal emeli a hús árát. így tehát az adó három százalékos típusa azt fogja maga után vonni, hogy csak forgalmi adóban 18—20 százalékot fog a fogyasztó minden kilogramm hús után az államnak fizetni. Értesülésünk szerint a főváros erélyes tiltakozásra készül a forgalmi adó váratlan emelése ellen, és a kormányhoz intézendő feliratában ki fogja mutatni az adóemelés súlyos és igazságtalan voltát. De tiltakozni fog a főváros az ellen is, hogy az adóemelésből neki semmi haszna nincs, mert az ellenőrzés és behajtás óriási munkájáért a pénzügyminisztérium ezentúl is csak a másfélszázalékos adó egyharmadát, vagyis a három százalékra emelendő adó egyhatodái kívánja a fővárosnak juttatni. Ez a legnagyobb mértékben igazságtalan, hiszen az emelés természetszerűleg az ellenőrzés még szigorúbbá tételét kell, hogy maga után vonja, vagyis ha március elsején életbelép a felemelt forgalmi adó, a fővárosnak uj és költséges szerveket kell a fokozott ellenőrzésre beállítania. A forgalmi adó eddigi eredményéről és az ellen őrzés fáradságos munkájáról illetékes fővárosi helyen a következő felvilágosítást kapta az Uj Budapest munkatársa: — Hogy mennyit vett be eddig forgalmi adó cimén az állam, arról pontos kimutatást adni nem tudunk, annál kevésbbé, mert az adók lerovásának különféle módjai miatt a befizetés nem egységesen történik. A bankok, cégek és nagyvállalatok a forgalmi adóról szóló törvény végrehajtási utasítása, szerint január elseje és 15-e között lettek volna kötelesek a múlt év szeptember—december szakaszáról elszámolni. Az előirt 15 nap alatt azonban nem tudták számadásaikat elkészíteni és halasztást kértek. Ezt meg is kapták és igy a legnagyobb adózó tételeit csak a halasztásra adott egy hónapletelte után, február 15-én fogjuk megmondhatni. — A bélyegekben történt lerovás sem teljes eddig, hiszen Óbudán és Kőbányán még el sem kezdték az adó ellenőrzését. E két kerület számára most készül a kimutatás és itt csak a jövő héten kezdődik meg a forgalmi adó bélyegekben való lerovása. Adó kivetéséről legfeljebb a szabad szellemi foglalkozást űzőknél lehet csak szó, igy ügyvédeknél, orvosoknál, akiknél az átlagos havi kereset fog'ja a pausál-rendszer szerint képezni az adó alapját. — Ami a forgalmi adó ellenőrzésének szervezését illeti, a kerületi elöljáróságoknál felállított forgalmi adó-osztályok végzik a kezelést. Itt történik az adónak készpénzben való lefizetése és ide terjesztik be az adóellenőrök napi jelentéseiket is. Ez idő szerint hétszáz adóellenőr van alkalmazásban, ezt a létszámot további százzal nyolcszázra fog'ják kiegészíteni. A piaci adózók ellenőrzése még nincs megszervezve, itt egész kü'ön ellenőrzési módot szervezünk. Erős költségvetési vitára készül az ellenzék Három nyilatkozat a költségvetés realitásáról — A külföldi hitelezőknek osztozniok kell a valuta-csökkenés káraiban Pénteken, e hó 10-én kezdi el a pénzügyi bizottság a költségvetés tárgyalását, mely azután február 22-én kerül a törvényhatósági bizottság elé. Az ellenzék, értesülésünk szerint, erős költségvetési vitára készül, és ezért már most fontosnak tartjuk a figyelmeztetést, hogy a keresz- bénypárti bizottsági tagok teljes számmal vegyenek részt a pénzügyi bizottság ülésein és a közgyűlésen. Alább közöljük pártunk vezérének, Wolff. Károly dr.-nak, továbbá Ernszt Sándornak és Hann Arnold h. államtitkár nyilatkozatát a főváros ezévi költségvetéséről, Hann nyilatkozatát az teszi különösen érdekessé, hogy őt mint a Széchényi-párt egyik oszlopát emlegetik — és mégis meg van elégedve a költségvetéssel. Íme a nyilatkozatok: Ernszt Sándor nemzetközi képviselő: — Még részleteiben nem ismerem. Amit tüdők róla, igen megnyugtató. Kétséges szerintem a forgalmi adó nagy hozadéka, melyben túlságos optimizmussal bízni nem lehet s ettől pedig sok függ. Természetesen Damokles kardjaként lebeg felette a külföldi adósságok, mely minden percben agyonütheti, mint a szikla a cserebogarat. Ismétlem — deficitmentessége szép eredmény. Hann Arnold h. államtitkár, közp. adófeliigyelő. — Örvendetes jelenség, bogy a rekonstrukció felé közeledünk a költség-vetés terén is. Aggodalmaim vannak a külföldi tartozások tárgyában, habár azon a véleményen vagyok, hogy ne forszírozzuk a külföldi tartozások sürgős rendezését , — nem érdekünk — bevárhatjuk hitelezőinkkel szemben a jobb időket, amikor is olcsóbban fogunk szabadulni. Wolff Károly dr. — Azt hiszem, nincs még egy más városi párt, amely felelősségének tudatában hivatva van az ügyeket intézni, amely oly nyugodt öntudattal mutathatna rá a költségvetésre, mint reális politikájának szószólójára, miként a Keresztény Községi Párt. Az egész kontinensen nincs metropolis, amely deficitmentes költség- vetést mutathatna fel, miként Budapest székes- főváros. Jól tudom, hogy az ellenvetés mindjárt az lesz, hogy a költségvetés a pénzügyi helyzet igazi fokmérője. De a cinikusoknak előre jelezhetem, hogy a zárószámadás mindenben igazolni fogja a költségvetés reális voltát. A másik ellenvetés, a külföldi kölcsönök ügye. Minden objektiv kritikus el fogja mondani, hogy a vezetőség elsősorban a jelenért felelős, a múlt bűneinek felelősségében pedig az akkori tényezőknek kell osztozkodni. A jelen költség- vetés a főváros teherbíró képességének kifejezője. Nem a mi hibánk, ha a múlt túlértékelte a teherbíró képességet. A múlt uralom a fenntartási költségeket s egyéb szükséges beruházásokat mind kiküszöbölte a költségvetés keretéből, hogy politikai céljainak megfelelőleg pótiadók emelése nélkül deficitmentes költségvetést mutathasson be. A beruházás és fenntartásra 1897 óta felvett kölcsönökre hasítottunk immár 100 milliós beruházási eszközt a költségvetés keretében és ha a természetellenes valutáris különbség nem lenne, akadálytalanul fedezni tudnánk a kölcsönök törlesztéses részleteit is. A valutakülönbségre nincs fedezetünk, de ezért nem mi, hanem a múlt tartozik felelni. A magunk részéről ebben az irányban mindent el fogunk követni, hogy a költség-vetés rendezése a főváros vagyonának megmentése mellett történhessék. Kétségtelen, hogy a valutáris különbség- elve nem hathat eseménytelenül .s a teherben a hitelezőknek is osztozkodniok kell. TÁBORIN _________Rákóczi-út 63._________ MA LI-MALI HARMATH IMRE énekes, táncos tréfája :: és szenzációs táncprodukciók. :: FŐVÁROSI ORFEUM laazaató Igazgatók: Keleti és Ribner A POMPÁS UJ FEBRUÁRI MŰSOR -w Kezdete este negyed V..8 órakor. A régi Pest Kultúra akták közt Aloys Schmidt aus Tyrol, engedélyért folyamodik Pest város uraihoz, liog-y a kardnyelők és hintások területén, a városligetben házikót építhessen. Mint ő mondja szép lassan, tollheggyel irt papiroson eine Quitte, ahol a nagyérdemű közönségnek, e in cm í)OCl)geeí)t= ten ißuiiUfuiit, mindenféle természeti ritkaságokat fog bemutatni Slíjnbctf)« ©cljmibt. Többek közt itt látható a nagy egyiptusi krokodilt, ,,oöer bér fogenaunle ükéit jdjeitfrejjer", melynek elfogása a Nilus árjában történt aztán „Sag ütcnmbilto, bér fycinb be§ Stofoötlté" a nagy delfin, „bctg tjt bér größte íhniibfijd)", különböző külföldi madarak és háziállat-ritkaságok, „2)ie große •kegerjdflcmgc, bie non bajcí)teheneit g-etrben tjt, öie ifjreu ?lnfentt)aít in Üínterif'a íjat, uub bon ben Negern bergöitet tturö", valamint Aloys Schmidt összes varázslataival, a korzikai csodalóval, lame'y számolni tud s lábával topogja ki, hány óra van s hány éves valaki. A művészt, Tyrolból, szinte látjuk, amint vörös bengáli tüzet gyújt s nyúlánk kigyóember-testéhez tapadó zöld trikóban meghajtja magát, az első helyen harminc krajcárért, vidám pestieknek nyári vasárnap délután. A trükk, amellyel bal lábát könnyen és kacéran fejéig emeli, poharat tart homlokán s fekete függöny előtt — changez .passez — fehér csontvázakat zörget, ma bizonyára bármely kis vidéki mezőváros piacán se volna módfelett imponáló. De akkor 1815 van, s ezernyolcszáztizenötben a bécsi, színésznőket budai mágnások foglalták le maguknak, a vidám pestiek pedig nagyrészt megelégszenek szellős sátrak sok pirositót használó hőseivel. A polgári műveltség tőlünk százévre eső kulisszái közt ez is egy adat: Aloys Schmidt a művész, bűvész, aki hogy csodálatos dolgait egy alkalmas cirkuszi helyiségben végezhesse, erre kér szives engedelmet, kellő tisztelettel, mit §od)act)tinig£>boíí irt folyamodásban, mellékelve a mutatványos ház naiv, játékos rajzát. S itt van a dolog bennünket érdeklő része, hogy ezt az éppen nem klasszikus izii bódét is azoktól kéri, — helyesebben hogy nem is kérhette másoktól — akik a századeleji Pest építészeti sorsát intézték, házak, kis parkok, utcák tervei fölött döntöttek, nem a hivatali aktagyártó lélekkel, hanem művészek szemével. Élükön a herceg József nádor s a polgár Lechner József. ,,®ie 33erjd)öuenmg=$omntt)jiott''. A szépítés! bi- zoLtmány. A fővárosi mérnökség leveles-tárában a beamter- por s feledés polcain sok behajtott s számozott papiros, akta van abból az időből, amikor Pesten még petróleum égett, a köveken komor bakterek kopogtak, köpenyük alatt a bárdot, sarkuk mögött árnyékukat, mint valami félelmes szárnyat cipelve magukkal vigyáztak az erkölcsre s a holdas, kékfényü csöndben hosszan, ma már csak operában hallható hangon, kiáltották az éjfélt. Az aktákban (a nyelvük német alattuk nem műépítész van, hanem Ingenieur vagy Baumeister) tervek: alaprajzok, metszetek, homlokzatok. Részben fölépült (s azóta lebontott), részben csak papíron maradt százéves ideák, amelyeken már némi patinát kapott az ablakokat és árnyékot jező indiai tuss, a párkányok vékony metsző vonala a tetőt és falakat fedő rózsaszín festék. Házak, egy- és kétemeletesek. Kis házak, nagy házak, amelyek úgy amint vannak, önmagukban, mint rajzok is szépek. Pontosak, gondosak, szigornak. Odaadással, azzal a türelemmel készültek, amellyel ebben a Korban tudós vargák is kész kai gratia gyanánt Írták le nevüket. Kedvesek, tiszták és ünnepélyesek, mint egy fodrok rengetegébe öltözött fehér nemzetes-asszony a régi pesti korzón a barátok temploma előtt. Az ember nézi őket, s leolvassa róluk a rajzoló komoly arcát, ráncolt homlokát, amellyel a pemzlit százszor megtörölte s a körzőt roppant vigyázva tartotta kezében. Az ember nézi őket s ifjúkorára gondol. A rajzokra, melyeket ifjúkorában csinált, s aztán félve s mégis boldogan tett ki a vizsgán, a közpénzből vásárolt osztályfőnöki csokor mellé. Az akták bizonyára nem alkalmas témák költői beszélgetésre, sőt akta és költő annyi mint sorsharag. Ez akták s a beléjük helyezett tervek számára több szimpátiát kérünk a rendesnél. Mert csak tőlünk függ, hogy e beverő iratcsomók ne legyenek rideg hivatali cédulák, hogy siirü soraik mögül kivessen valamit abból a lángból, ami á század elején egynémely, a város határán túljárt emberekben égett, akikre csakugyan ráillett az a szó, hogy pesti álmodozók. Csak tőlünk függ, polgártárs, hogy ezek a ma talán fölöslegesnek tekinthető dolgok fontosak legyenek, mihelyt a fejlődésnek már elhullott, de annakidején szervesen az eleven é'etbe fogódzó darabjait látjuk bennük. Hogy eltegyük őket, nem azzal a bajiammal, amely régi dolgokat azért konzervál, hogy velük újakat megállítson, hanem azzal a köszöntéssel, amely kijár minden törekvésnek, amely a maga jelenét szolgálva, voltakép mindig jövőt épít. Főleg pedig akkor tegyük el, amikor semmink sincs, iáiig van valamink. AmikorPest csak papíron nem az ős- nélküliség városa. Az akták közt van egy vastag csomó, egész kötet: a dátuma 1806, az aláírója, proponálója Joannes Boráros judex, s egy planum Hildianum-ról van benne szó. Hild-íéje tervről, amely szinliáz és vigadó akart lenni a Duna partján. Arányaiban, jelentkezésében a korbeli igényeket fölötte kielégítő, amelyből nem lett ugyan semmi, jó időbe telt, amig később Pollák Mihály fogalmazása szerint megvalósult, de benne már Széchényi György és István, József nádor s a Rottenb: Perek városa törekszik, hogy el-
