Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-01-26 / 4. szám
1922 farín tin 26 UJ BUDAPEST 3 építkezés ma milliókba kerülne. A. Vásárt ezért ebben az esztendőben még' a városligeti Tpar- esarnokban fogjuk rendezni. — Mivel azonban csak a legutóbbi vásár alkalmával is a jelentkezők egész tömege szorult ki az Iparcsarnokból azért, mert nem volt elég helyünk, a főváros és a Vásár vezetősége között tárgyalások indultak meg abból a cél - 1)61, hogy az Iparcsarnokon kívül megfelelő helyet biztosítsunk a jelentkezőknek. Az erre vonatkozó tárgyalások már befejezést nyertek és azok eredményeképen jelenthetem, hogy az Iparcsarnok háta. mögött, a csarnok és a Her- mina-ut közötti szabad, részen nagyobb területet enged át a főváros a Vásár céljaira. Ezen a területen ideiglenes épületek fognak emelNéliány hónappal ezelőtt Sipöcz Jenő ár. polgármester cikke jelent meg az Uj Budapestben, mely bejelenti a. fővárosi törvény revízióját, leszögezvén egyben azokat az alapelveket, amelyeket a főváros vezetősége a fővárosi törvény revíziójánál megvalósitandóknak tart. Az ügy azóta a megvalósulás stádiumába lépett, amennyiben a főváros törvényhatósági bizottsága húsz tagú albizottságot küldött ki a törvény revíziójának előkészítésére, amely már össze is ült és megfelelő tervezet előterjesztésére utasította a közjogi ügyosztályt. Ez az előterjesztés, sajnos, még nem készült el, holott igen fontos, hogy minél előbb meglegyen a revízió és az uj törvényhatósági bizottság választása, már az uj fővárosi törvény szerint történjen. Elhatároztuk, hogy állandóan felszínen tartjuk ezt a kérdést, melynek megoldása a főváros vezetőségének és a Keresztény Községi Pártnak egyik legfontosabb feladata, mely alapjaiban érinti a városháza keresztény renaissancát és a jövők Igen érdekes Szabó Imre dr. tiszti főügyész alább közölt nyilatkozata, mely a fővárosnak az uj törvényre vonatkozó kívánságait körvonalozza az autonómia teljes védelmével. A városi közigazgatás csak az önkormányzat elvi alapján épülhet fel, de nagyobb önállósággal, mint amit a főváros részére a mai törvény biztosit — mondotta munkatársunknak a főügyész ur. —• A mai önkormányzat csak abban áll, bogy a kormányhatalom intézkedéseket nem kényszerithet rá a fővárosra, de a túlzott ícleb- bezési és jóváhagyási jog révén mindent megakaszthat s az önkormányzat akaratának érvényesülését lehetetlenné teheti. Láttuk ezt például a Városi Színház bérleténél, ahol a kormány még azt is meggátolta, hogy a főváros egyenlő feltételek mellett a saját színházát annak adja bérletbe, akinek akarta. Ez a hatalmi gyámkodás megakasztja a városi ügyek helyes és gyors elintézését s az elvileg biztosított önállóságot és önrendelkezési jogot a gyakorlatban a semmire redukálja. A jóváhagyási jogot korlátozni kell a költségvetésre és zárszámadásra, a szabályrendeletekre és a kölcsönökre. Ezeken kivül a felügyeleti jogkör csak abban állhat, hogy a kormány az önkormányzati ügyekben a hatáskör túllépésével, vagy törvényellenesen hozott I határozatok végrehajtását felfüggeszthesse, amikor is a törvényesség kérdésében végrehajtását felfüggeszthesse, amikor is a törvényesség kérdésében a közigazgatási bÍróság dönt, hogy az ügyvitelt és a pénzkezelést megvizsgálhassa s végső esetben a fővárost törvény szerint terhelő kötelezettségeket a főváros költségére elvégeztethesse. Önkormányzati ügyekben a felebbezési jog eltör- lendő, csupán közérdekből lehet felebbezési jogot adni a polgármesternek s a tiszti főügyésznek. •Azokban az ügyekben, amelyek az állami közigazgatás közvetítésére vonatkoznak, a felebbezési jog meghagyandó, de mindenki csak a saját ügyében élhessen felebbezéssel. A közgyűlés hatáskörébe csak önkormányzati ügyek s azok közül a fontosak tartozhatnak, Ilyenek: költségvetés, zárszámadás, szabályrendeletek alkotása, kölcsönök, nagyobb vagyon szerzése vagy elidegenítése, főtisztviselők választása, általános felügyelet és ellenőrzés s a politikai jogok és az inditvány'ozási jog gyakorlása. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyek véleményezésére bizottságokat küldhet ki. Az önkormányzat minden más ügye égy újonnan létesítendő szervre bízandó, mely egyharmad részben a polgármesterből, alpolgármesterekből, t. főügyészből, t. főorvosból, főszámvevőből s a tanács kiküldött tagjaiból, kétharmad részben a közgyűlés által saját kebeléből a kisebbségi elv alkalmazásával választott tagokból állana. A tanács hatásköre: közigazgatási hatóság első vágj'' másodfokon az állami közigazgatás közvetítése körébe tartozó feladatok tekintetében, az önkormányzati ügyek előkészítése és javaslattétel, a főváros vagyonának, jövedelmeinek kezelése, a köz- igazgatás vitelének, a főváros pénztárainak és hivatalainak felügyelete és ellenőrzése, megválasztása azoknak a tisztviselőknek és alkalmazottaknak, akiknek választása a közgyűlés, kinevezése a polgármester hatáskörébe nem tartozik. A tánpes tagjai: a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, a t. főügyész, á t. főorvos és a főszámvevő. Á. törvények, kormányrendeletek és szabályrende- { létek, a közgyűlés, az újonnan létesítendő szerv s a kedni, amelyekben azután elhelyezést találnak a kiállítók. Hangsúlyozom, hogy ideiglenes és bármikór eltávolítható épületekről lesz szó, amelyek, ha a lágymányosi telken lesz a Vásár megrendezve, azonnal lebonthatók, úgyhogy a Városligetet nem csúfítjuk el. A. Vásár rendezésére bécsi mintára valószínűleg részvénytársaságot fogunk alakítani, amelyben az ingyen átengedendő területeken kivül egymillió koronával vesz részt a főváros. Én a magam részéről ezt a részvénytársasági formát tartom a legmegfelelőbbnek, hogy a Vásár vezetésében megfelelő rész biztositassék a fővárosnak, hogy ilyképen Budapestet igazán a Kelet felé irányuló kereskedelem és ipar gócpontjává lehessük. tanács határozatainak végrehajtása, a polgármester felügyelete és ellenőrzése mellett az illető tanácsnok feladata. A tanács és az újonnan létesítendő szerv s a köz- gyülés határozatai ellen közérdekből a t. főügyészt felebbezési jog illeti meg. A polgármester: elnöke a tanácsnak, az njonnan létesítendő szervnek s a közgyűlésnek; rendelkezik a főváros tisztviselőivel és alkalmazottaival, kinevezi. az ideiglenes alkalmazottakat, altiszteket, szolgákat, gyakorolja az utalványozás jogát, rendelkezik a karhatalommal, felügyeli és ellenőrzi a köz- igazgatás menetét és vitelét s a hivatalokat. A polgármester és az alpolgármesterek hat évre, a több főtiszt viselő és tisztviselő élethosszigtánra választandó. A fegyelmi jogot a tisztviselők fölött a tanács két tagjából s a közgyűlés három tagjából három évre választott fegyelmi bíróság, az ideiglenes alkalmazottak, altisztek és szolgák felett a tanács kiküldött három tagja gyakorolja a szóbeliség és közvetlenség, a vád és védelem elveinek alkalmazása mellett. A vádat a t. főügyész képviseli. A fegyelmi eljárást a t. főügyész indítványához képest a polgármester és a közgyűlés, a polgármester ellen a közgyűlés1 és a belügyminiszter rendeli el. A fegyelmi bíróság- határozata ellen a közigazgatási bírósághoz, a tanácsi bizottság határozata ellen a. fegyelmi bírósághoz egyfokú panasznak Atan helye. Az összeférbetelenség- kérdésében ugyanazon eljárással és jogorvoslattal, mint a 'fegyelmi ügyekben, a fegyelmi biróság határoz. Az elöljáróságok meghagyandók,. hatáskörük- tágítandó. A közmunkák tanácsa eltörtemló. Az uj fővárosi törvény alapelveire vonatkozólag munkatársunk megkérdezte Petrovácz Gyula bizottsági tagot, aki elsősorban á kerületek számának szaporítását tartja az uj törvény alapvető szükségességének. A Keresztény Községi Párt programmpontjai- nak egyik leglényegesebbike: az nj fővárosi törvény megalkotására vonatkozó ígéret — mondotta Petrovácz. — Eddigi másfél éves működésünk alatt komolyabb lépés ezen Ígéret beváltására nem történt, a közgyűlés által kiküldött 20-as bizottság eddig érdemleges munkát nem végezett. Itt a legfőbb ideje, hogy a komoly munkához hozzálássunk, nehogy a nemzetgyűlés példájára adósak maradjunk oly alapvető kérdések megoldásával, melyekkel hosszú időre rányomhatjuk a székesfővárosra az első keresztény többségű közgyűlés keresztény gondolkodásának bélyegét. A sok probléma között, amely az uj fővárosi törvény megoldásával megoldásra vár, jövőnk szempontjából egyik legégetőbben megoldandó kérdés a közigazgatási kerületek uj beosztása, illetve ezek száméinak szaporítása. Az 1872. évben megállapított 10 közigazgatási kerület ma —• 50 évvel később — anakronizmus! Lehet, hogy 50 évvel ezelőtt területileg is, a lakosság számaránya szerint is, ez a beosztás megfelelő volt, de azóta a város akkorát fejlődött, a népesség oly jelentékenyen szaporodott, hogy a város az ötven év előtti ruháját kinőtte, fejlődése és szabad mozgása megkívánja, hogy uj ruhát adjunk neki. Ha ránézünk a székesfőváros térképére fel fog tűnni, hogy mily óriás területet foglalnak el az 1., VI., VII., IX., és X. közigazgatási kerületek szemben a többivel! és hogy ezeknek nem centrálisán elhelyezett hatóságait és hivatalait mily óriási távolságokból. 5—G kilométerről kell megközelítenie annak a szegény ügyes-bajos embernek, aki a város külső részein él. Mekkora időveszteséget, mekkora költséget jelent ez. a nagy, távolság ezeknek a szegény embereknek és ne felejtsük el: ezek a mi véreink, ezek keresztények és magyarok, tehát méltán elvárhatják, hogy tegyünk értük valamit. Hogy ezzel szemben a város belsejében lakó jövevények előnyben részesülnek az tagadhatatlan, mert hisz közel vannak mindenhez. A közigazgatásra magára is teher ez a nagy területi kiterjedés, sokkal nagyobb személyzetet kell az i’y kerületekben fenntartani, és mégis rossz az adminisztráció. De még rosszabb képet kapunk, ha a főváros lakosainak elosztását az egyes közigazgatási kerületek között vizsgáljuk. Kiderül, hogy a város lakosainak nagyobbik fe’e él a VI., VII. és VIII. kerületekben, míg a többi 7 kerületben a kisebbik fele oszlik el. Ebből mlegint az következik, hogy ennek a 3 kerületnek több adminisztrációs munkája van. mint a többi 7-nek együttvéve, hogy ezekben a nagyszámmal beosztott tisztviselők is lélek nélküli gépekké változnak a sok munka alatt és alapos, körültekintő munkára idejük nem is lehet. Ennek ismét csőik a kerületek külső felén lakó keresztény lakosság látja kárát: melynek bajait a közigazgatási tisztviselők nem is ismerhetik. Ezért mellőzhetetlen a kerületek számúnak szaporítása. A pesti oldalon jelenleg a történelmi jellegű és lezárt területit Belváros körül legyezőszerüen , nyúlnak ki a kerületek a főváros határáig. A jövőben szükséges volna, hogy ezek a mag körül tie egy. hanem két gyűrűben helyezkedjenek el. A belső gyűrűnek határait a Haller-utca, Orczy-ut, Köztemetőül t, Rottenbiller-utca, Sziv-utca, Ferdinánd-hid é« Wahrmann-utea képezhetné, azaz egy 2—2% kilométer szélességű gyűrű tartalmazná a IX., XVII1.. VII., VI. és V. kerületeket. Az ezen kivül eső terület, tekintet nélkül jelenlegi közigazgatási beosztására, felosztható volna 5 kerületre, úgymint: a) A Dunától ai Józsefvárosi teherpálya-udvar vá- gányzatáig terjedő uj X. kerületre, melyben a Gubacsi-dűlő, Közvágóhid-dülő, Tisztviselőtelep és Népliget foglaltatik^ b) a tulajdonképeni Kőbányát ugyancsak a vasútvonalig — magában foglaló XI. kerületre; c) a kőbányai vasúti vonaltól a Thököly-utig terjedő XII. kerületre, mely ístvánmezőt, Zuglót és Törökőrt foglalja magában; • cl) a Thököly-uttól a nyugati pályaudvar vágány- zatáig terjedő XIII. kerületre a. Herminamezöre és e) ia nyugati pályaudvartól a Dunáig terjedő XIV. kerületre, mely a Lőportár-dűlőt és Angyalföldet foglalná magában. Ezek területileg is, a lakosság számaránya szerint is közelítőleg egyenlő nagyságú és kivétel nélkül keresztény többségű és jellegű uj kerületek volnának. A budai oldalon; én meghagynám a Belváros mintájára I. kerületnek a Várat az ő legszűkebb környezetével, mint történelmi jellegű és lezárt területű kerületet. Meghagynám változatlanul a II. és III. kerületeket. Ellenben feltétlenül létesítendőnek tartanék a jelenlegi I. kerület többi részének megosztásával egy Iágymányos—kelenföldi és egy tabán—• krisztinavárosi kerületet, mint XV. és XVI. közigazgatási kerületet. így a jövőben a főváros 16 közigazgatási kerületre oszolnék és ennek közigazgatási előnyein kivül volnának politikai előnyei is.Feltétlenül helyes és fenntartandó az az elv, hogy a közig-azgatási kerületeknek — különösen ha azok területileg is, a lakosság száma szerint is arányosan vannak megállapítva —• a városházán egyenlő súlyúk legyen. Eddig a 10 közigazgatási kerületből 3 volt olyan, amelyben a keresztény gondo’at nehézségekkel találkozott, azaz 30%. Az uj 10 kerü'etből is csak, 3 maradna a kereszténységtől idegen jellegű, azaz 19%. mig 13 kerület, azaz 81% keresztény többsége vitán Í felül állana.-----------------------------------------------------------• es Gtücksthal Samu dr. aki sokat szereplő tagja volt a régi közgyűlésnek, de az újat még nem érdemesítette arra, hogy ott köz- kincesé tegye nagybecsű véleményét, most végre szavát hallatta egy elöljárósági jótékonysági értekezleten. A. Lipótváros derék atyja azt a szerény indítványt kockáztatta meg, hogy a. polgármesteri nyomorékakciót más valakiről nevezzék el, mert Sipöcz Jenő dr. neve rontja az akció sikerét. Hogy mennyiben és miért bontja, azt nem árulta el Glücksthal Samu clr., aki arról is elfelejtett nyilatkozni, hogy Sipöcz Jenő clr. helyett az ő saját legbecsesebb vagy kinek a nevéről nevezzék el a jótékonysági. akciót. A nyomornak nincs felekezete, de nincs politikája sem, és Glücksthal ur a legutolsó, akinek joga van efajla zavartól,ózó indítványokat vetni a köztudatba. Glücksthal ur még egyetlen fillért sem juttatott a nyomorakciónak, annak ülésein részt nem vett, ugyanakkor, amikor ellenzéki érzületben igen, de a fogadatlan prokátorságban épen nem társa, Baracs Marcell dr. helyesnek és szükségesnek tartotta, hogy a polgármesteri nyomorakció céljaira nagyobb adományt juttasson. A Glücksthal- féle gyűlölködést még kirívóbbá és még vigasztalanabbá teszi Baracs Marcell adománya, aki pedig van olyan jó zsidó, mint az OMKE ügyésze. A jótékonyságot nem szavakkal kell megakadályozni, hanem tettekkel kell gyakorolni. A jótékonyság nem attól függ, hogy ki csinálja, hanem attól függ, hogy menynyivel csinálja, minthogy az is egészen természetes, hogy a, főváros jótékony akciójának élén a főváros első polgára áll. Glücksthal indítványa > elfogultság- ról, gyűlöletről, meg nemértésről tanúskodik, de reméljük, hogy ez a disszonáns hang még a Lipótvárosban sem éri el célját és a polgármesteri nyomorakciónak, amelyet annyi becsületes hittel, őszinte jóakarattal és meleg szeretettel kezdett el Sipöcz Jenő dr., továbbra is meg lesz nem a polgármester, hanem a nyomorgók érdekében a maga nagy sikere. Glücksthal-féle adományok és Samu-féle indilvá- nyok nélkül ... <• A •> Útban az uj Budapest felé Készül a fővárosi törvény revíziója — Szélesebb alapokra kell fektetni a főváros autonómiáját — A tiszti főügyész revíziós tervezete A kereszténypárt a kerületek szaporításáért
