Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-12-24 / 41. szám
//. évfolyam Budapest, 1922 december* 24 41. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI 71 Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden héten ♦ Előfizetési ára: Egész évre 960 K ♦ Félévre 4SO K ♦ Negyedévre 240 K ♦ Egyes szám ára 20 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VKálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Tlndor bál, s az osztrák császári önkén)/ gyűlöletétől túlfűtött magyar írói világból öt kiemelni nem lehet, nem szabad. Akik ezt teszik: azok bűnt követnek el a nagy költő ellen, mert tudatosan hamisítják meg lelkületének alapjellemvonását: a tiszta nemzeti érzületet! Mindazok a költeményei és dalai, melyek az elnyomatást, az egyenlőtlenséget ostorozzák, vagy mély költői képekben gúnyolják, a legtisztább demokrácia forrásvizéből vannak merítve. Az . Apostol zord fenséggel megrajzolt alakja a maga örök emberi mélységével, az emberietlen sors megrázó rajzával, annyira örök, annyira egyetemes, hogy bármely költői irodalom magáénak vallhatná. Sohasem irta le gyöngybetüivel e szót: Szociálizmus. Mindig a nemzetek szabadságát, a demokratikus egyenlőséget vallotta hitéül és gyűlölte az osztály- uralmat. Ez egyik kulcsa költői jellemének. A. történelmi igazságok, a koreszmék, változásnak vannak alávetve. Az igazságok szóköntösei, a kifejezéseik, jelentéseikben változnak. Petőfinek demokráciája, világszabadságról alkotott fogalma, a maga korabeli társadalom tükrében egészen mást mutat, mint ma, a XX-ik században. íme, másik kulcsa, költői jellemének. Hasztalan rendeznek tehát céltudatosan külön irodalmi ünnepeket, melyek az internationaliz- mus költőjét iparkodnak kidomborítani: minden ilyen törekvés hiú emberi erőlködéssé tör- pül — a segesvári csatatér árnyékában . . . Petőfi lobogó hazaszeretetének egyik leggyönyörűbb emléke a „Tied vágyóik, tied hazám” kezdetű dal. S azon az oltáron, melyet a versében említ, feláldozta valóban keble belsejét, a szentegyházat. A.z isteni templom, a, költő szive, Segesvár földjén ledőlt. Vájjon a haldokló kinek az oltárára lehelte ki lelkét, kinek a földjéért ontotta, vérét, kinek a szabadságáért adta oda mindenét, amit szeret? S evvel a költő, a vátesz, magyarrá, emberré magasztositotta, magát s halálával pecsételte meg nemzeti érzésének igazságát. Bár több ilyen „világpolgára” lenne a magyar nemzetnek ! A francia kölcsön Megjegyzések a tárgyalásokhoz Irta: JELŰNEK HENRIK Petőfi és a főváros Irta; LOBMAYER GÉZA dr. székesfővárosi tanácsnok Az 1923. év küszöbe fölé hatalmas diadalivet kell emelnünk. Századik évfordulója ez egy olyan tüneményes pályafutás kezdetének, mely a maga egyedüliségével a világirodalomban ritkítja párját és szellemének közvetlen varázsával áthevitette mindazoknak a kulturnemze- téknek a lelkét, melyek abban az örömben részesülhettek, hogy nyelvükön szólaltatták meg ezt az óriást. A trianoni határvonalak mint a fata morgana imbolygó alakjai ködfátyollá halványulnak, s ősi koronázó városunk Pozsony, a, negyvennyolcas emlékektől megszentelt Komárom, a nagyságos Fejedelem kedves városa Kassa, meg Hungária letépett gyöngysora: az erdélyi városok, — velünk együtt ünnepelnek és hódolnak a nagy költő o ] nlék é 11 ok. Pária legelőkelőbb írói, költői, finnek, észtek, bolgárok, törökök, németek és olaszok ugyancsak felgyújtják az emlékezés lobogó fáklyáját s irodalmi ünnepeket rendeznek a rab magyarok nagy fiának, a szabadság dalnokának tiszteletére. Budapest székesfőváros közönsége, megértve az idők szavát, sietett, a maga külön hódolatát leróni. Kiadta és olcsó áron forgalomba hozta a nagy költő összes költeményeit, amely tettével maradandó emlékkövet állított az 1922-ik év mesgyéjén. A Városi Színházban, ünnepségek sorozatát tervezi, s azokat a budapesti házakat, melyekben a nagy költő lakott és ott lakásával megszentelt, művészi kivitelű emléktáblával jelöli meg. Mert hiszen Petőfi a, mi külön büszkeségünk is. Kiskőrös szülöttének vallja, Félegyházán az isteni gyermek első lépései hangzottak el, Aszódon iskolás-fiú volt, — ám a mi városunk falai közt élte le élete legnagyobb szakát s a szent szabadság nagy mozgalmait innen indította el, rajongó ifjú társaival. Rövid élete pályájához képest a 21 éves ifjú Petőfiről szinte azt mondhatnám, hogy itt élte termékeny férfikorát. Ttt vált a költő apostollá és az apostol katonává, mikor a „Talpra magyar” soraival kifejezésre juttatta a magyar nemzíslt vágyát és akaratát, A Boldogság tűnő kék madarát is a mi városunk falai közt találta meg ... A Dohány-utcai kis költői tanyát szerelmes Júliája, tette napsugarassá. A fejledező pesti irodalmi élet váltotta ki érzékeny leikéből költeményeinek a legtöbbjét. Itt födözték föl; s mikor egyik szerelnie, Csapó Etelka, először találkozik a szófukar ifjúval, majd észreveszi annak lelke lobogását: végtelen, öröm ragadja meg az ifjú leánykát, hogy „a hires” Petőfi lelke feléje hajolt. Sokszor láthatták az egykorú, boldog kortársak az ifjú költő sudár alakját a Török Császárban, a, Pilvaxban, a Kis Pipában, a Zenélő Órában, de suhantak az évek s beköszöntött a forró 1848 vérpiros tavasza. A hogy az események torlódtak, a holnap halomra döntve a tegnap alkotásait, s Kossuth lánglelkü szava az első honvédezredeket teremtette életre: ugyancsak a. pesti irodalmi berkekben hangzott föl előbb a, burkolt, majd nyíltabb gyanúsítás. hogy a harcok hirdetője miért van még itthon. Mikor a gúnyhangok a költő füléhez értek, többé nem volt maradása. Kardot kötött, hogy tettekkel tegyen hitet költeményeiben hangoztatott elvei mellett, s amikor elhagyta a kedves otthont, a pesti megszokott baráti kört, evvel el is szakadt tőlünk — örökre. Csak most tér vissza szelleme^ hallhatatlanság koszorújától övezettem Könyvtárat írtak össze immár e világzseui- ről. Tudós irodalombuvárok szinte élete minden napját számba vették; kijelölték helyét a világköltők Walhallájában; fölértékelték költői fejlődésének egész gazdag útvonalát. Majd őt is elérte a minden nagyok végzete, hogy egyes pártok, egyes világnézi et-hirdetők a magukénak akarták egészen. Nálunk évtizedekre terjedő tervszerűséggel iparkodtak az internacionalizmus, a világszabadság kizárólagos dalosává tenni Mindhiába. Az ő demokráciája a legtisztább nemzeti' alapon épült fel, s izzó magyar lelke, dalainak százaiból csattan ki. A maga politikai viláigáA főváros 1911-i francia kölesemének ügyéhez óhajtok néhány megjegyzést tenni. A Párisban felvett kölcsön névérték szerint 105,000.000 aranyfrankra szól. Mily érték .irtott a 90% ' kibocsújtási ár alapján ténylegesen a főváros pénztárába? Egyetlen egy aranyfrank sem. Eienben átszámítás folytán összesen 90 millió papiroskorona. Hogy a jelzett időpontban csak aranyalapon, lehetett volna kölcsönhöz jutni, azt állítani, de bizonyítani alig lehet. Hisz a kölcsön megadásában 48% erejéig három fővárosi pénzintézet vett részt. Hogy nem törvényes pénzünk az akkori magyar korona fogadtatott el, annak igazi oka az a pesszimisztikns felfogás volt, melyet a vezető pénzügyi konzorcium már ezen időben a monarchia hitele felől táplált. A bankárok minden eshetőség ellen nem a magasabb kamatlábban, hanem a valutaalapban kerestek biztosítékot, A francia kölcsön rendezése nagy pénzügyi nehézséggel van egybekötve. A külföldi aranyölcsönök kiegyenlítése tárgyában folyamatba tett tárgyalások a francia érdekeltek képviselőivel Budapesten, világosan mutatták azt, hogy a valutáris különbözetek folytán a főváros nincs azon helyzetben a milliárdokat kitévő hátralékokat kiegyenlíteni, de még arra sem képes, hogy a rendes törlesztési részleteknek aranyban megállapított részeit, a jelenlegi árfolyamot alapul véve, koronákban leróhassa. Kendes viszonyok között, de még az 1870—71-i nagy német-francia háború után mérvadó nemzetközi jogi felfogás szerint, a magánhitelező és Budapest főváros között ez a’apón felmerült vitás kérdés a. magyar bíróságok illetékessége alá tartozott volna. Mert a kölcsön-szerződés Budapesten kelt és itt íratott alá. A szerződés 7-ik cikke szerint a szerződő bankok a székesfővárossal szemben csak részesedésük arányában, de egyetemleges kötelezettség nélkül vettek résztEme részesedésnek aránya a következő: Magyar Általános Hitelbank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület együttesen 48%. A francia bankok részesedése egyenként van fölsorolva és összesen 52%-ra terjed. Ez nyolc francia bank közt oszlik meg. Hogy a budapesti bankok által átvett 48%-nyi részesedés alapján kiadott obligációkra a trianoni békeszerződés kiilönbirósága és jogsegélye kiterjed-e; ezt a kérdést nem foglalhatjuk be e megjegyzések keretébe. Az id. szerződésben nem fogla'tatik a kikötmény, bogy külföldi bíróság illetékes. Világos, hogy a trianoni szerződés határozmányai nélkül a felmerülő vitás kérdések a magyar jog alapján, a hazai bíróságok á’tal lettek volna eldöntendők. Köztudomású, hogy a főváros mindent elkövetett, hogy kötelezettségeinek megfelelhessen, s hogy a késedelmes fizetés oka csakis a felmerült valtuáris különbözetekben rejlik. Világos, hogy a páraPan hazai hiróság, bármennyire szigorúan fogná fel az adós kötelezettségét és a hitelezőket megillető jogos védelmet: mégis az adott helyzetben, az önhibán kívül beállott lehetetlen teljesítés esetét állapítaná meg. Ámde a trianoni szerződés, ezen alapjában véve egyszerit és világos magánjogi kérdést politikai szempontok alá fogta. Megállapította a fizetési kö telezettséget, tekintet nélkül a gazdasági lehetőségre és meghatározott külföldi, külön, döntő bíróságot, mely függetlenül és nem feszélyezve a hazai és a nemzetközi jogszabályok által, a kérdésben dönteni lett hivatva. Hogy miképen fogják fel francia részről a nekik biztosított különleges helyzetet, azt egy november 16-i értekezleten a francia kormány képviselője részéről elhangzott nyilatkozat mutatja. Eszerint a tartozás mérsékléséről szó sem lehet és világosan mondja: ezenkívül biztosítékokat fognak kérni, még pedig egy egyetem eges zálogjogot a város összes javaira, bevételeire és tulajdonában lévő magánjavaira. Annál inkább kell figyelnünk a francia kijelentésekre, mert ezek egyúttal választ képeznek egy államlférfiui felfogásra valló nyilatkozatra, mely Wolff Károly bizottsági tag részéről ugyanott elhangzott. Ebben kijelentette, hogy a főváros teljesíteni kívánja kötelezettségét, ,,ha a jelen pillanatban — mondja — ajánlatunkkal a jövedelemre fektetjük a súlyt s nem az ingatlanokra, ezt tesszük épp azért, mert teljesíteni akarunk, mert a főváros ingatlanai nem mindenben azonosak a magánjogi természetű ingatlanokkal, s ezek realizálására vonatkozó művelet a célvagyoni rendeltetés folytán nem olyan egyszerűen effektuálható, miként azt a hitelezők gondolják. A végrehajtás ugyanis nem jelentene mást és pedig a minél gyorsabb ütemű végrehajtás, mint a mai aktívák értékének teljes leromlását, ami viszont nem lehet a hitelezőknek érdeke“Vizsgálva azt, hogy az ellentét, mely a fenti két felfogás közt mutatkozik, áthidalható-e vagy sem, úgy megállapítható, hogy éppen Wolff Károly nyilatkozatában nyilvánuló felfogás nyújtja az alapot megfelelő kompromisszum létrehozására. Ha helyesen fogtuk fel a Wolff bizottsági tag nyilatkozatában rejlő megoldási gondoaltot, először is készséget találunk arra, hogy a jövedelem egy része az adósságok törlesztésére fodittassék. Másrészt kerülni kívánja azt a veszedelmes káoszt, mely a főváros összes javai és bevételei lefoglalásából keletkeznek. Kerülni akarja azt, hogy az ingatlanokkal együtt a célvagyoni javak feletti rendelkezés a. főváros kezéből kiessék, amely eshetőség következményeit itt ecsetelni nem kell. Ebből önként folyik, hogy a főváros azon építésre alkalmas telkei, melyek célvagyont nem képeznek, a fennálló kölcsöntőke apasztására fordíthatók. O’y megoldási módot kell tehát keresni, mely a mindkét, nézetben nyilvánuló alapgondolatot felhasználja, de. a francia felfogásban kifejezett túlzott biztosítékot és lefoglalást kikerüli, Budapest fővárosával szemben bizonyára sem az összes jövedelmek lefog'alása, sem a zálogjognak minden a főváros rendelkezése alatt álló és tulajdonát képező intézményekre kiterjeszteni nem kell és nem szabad. Mert. a francia felfogás szerint a. zálogjog kiterjedne pé'dául a főváros tulajdonát képező közvágóhidra és vásárcsarnokra, kiterjedne a vízvezeték intéznie-
