Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-12-24 / 41. szám

//. évfolyam Budapest, 1922 december* 24 41. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI 71 Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden héten ♦ Előfizetési ára: Egész évre 960 K ♦ Félévre 4SO K ♦ Negyedévre 240 K ♦ Egyes szám ára 20 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VKálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Tlndor bál, s az osztrák császári önkén)/ gyűlöletétől túlfűtött magyar írói világból öt kiemelni nem lehet, nem szabad. Akik ezt teszik: azok bűnt követnek el a nagy költő ellen, mert tudato­san hamisítják meg lelkületének alapjellemvo­nását: a tiszta nemzeti érzületet! Mindazok a költeményei és dalai, melyek az elnyomatást, az egyenlőtlenséget ostorozzák, vagy mély költői képekben gúnyolják, a leg­tisztább demokrácia forrásvizéből vannak me­rítve. Az . Apostol zord fenséggel megrajzolt alakja a maga örök emberi mélységével, az emberietlen sors megrázó rajzával, annyira örök, annyira egyetemes, hogy bármely költői irodalom magáénak vallhatná. Sohasem irta le gyöngybetüivel e szót: Szociálizmus. Mindig a nemzetek szabadságát, a demokratikus egyen­lőséget vallotta hitéül és gyűlölte az osztály- uralmat. Ez egyik kulcsa költői jellemének. A. történelmi igazságok, a koreszmék, válto­zásnak vannak alávetve. Az igazságok szókön­tösei, a kifejezéseik, jelentéseikben változnak. Petőfinek demokráciája, világszabadságról al­kotott fogalma, a maga korabeli társadalom tükrében egészen mást mutat, mint ma, a XX-ik században. íme, másik kulcsa, költői jellemé­nek. Hasztalan rendeznek tehát céltudatosan külön irodalmi ünnepeket, melyek az internationaliz- mus költőjét iparkodnak kidomborítani: min­den ilyen törekvés hiú emberi erőlködéssé tör- pül — a segesvári csatatér árnyékában . . . Petőfi lobogó hazaszeretetének egyik leggyö­nyörűbb emléke a „Tied vágyóik, tied hazám” kezdetű dal. S azon az oltáron, melyet a ver­sében említ, feláldozta valóban keble belsejét, a szentegyházat. A.z isteni templom, a, költő szive, Segesvár földjén ledőlt. Vájjon a hal­dokló kinek az oltárára lehelte ki lelkét, kinek a földjéért ontotta, vérét, kinek a szabadságáért adta oda mindenét, amit szeret? S evvel a költő, a vátesz, magyarrá, emberré magasztositotta, magát s halálával pecsételte meg nemzeti érzésének igazságát. Bár több ilyen „világpolgára” lenne a magyar nemzet­nek ! A francia kölcsön Megjegyzések a tárgyalásokhoz Irta: JELŰNEK HENRIK Petőfi és a főváros Irta; LOBMAYER GÉZA dr. székesfővárosi tanácsnok Az 1923. év küszöbe fölé hatalmas diadalivet kell emelnünk. Századik évfordulója ez egy olyan tüneményes pályafutás kezdetének, mely a maga egyedüliségével a világirodalomban ritkítja párját és szellemének közvetlen vará­zsával áthevitette mindazoknak a kulturnemze- téknek a lelkét, melyek abban az örömben ré­szesülhettek, hogy nyelvükön szólaltatták meg ezt az óriást. A trianoni határvonalak mint a fata morgana imbolygó alakjai ködfátyollá halványulnak, s ősi koronázó városunk Pozsony, a, negyvennyolcas emlékektől meg­szentelt Komárom, a nagyságos Fejedelem kedves városa Kassa, meg Hungária letépett gyöngysora: az erdélyi városok, — velünk együtt ünnepelnek és hódolnak a nagy költő o ] nlék é 11 ok. Pária legelőkelőbb írói, költői, finnek, észtek, bolgárok, törökök, németek és olaszok ugyan­csak felgyújtják az emlékezés lobogó fáklyá­ját s irodalmi ünnepeket rendeznek a rab magyarok nagy fiának, a szabadság dalnoká­nak tiszteletére. Budapest székesfőváros közönsége, megértve az idők szavát, sietett, a maga külön hódolatát leróni. Kiadta és olcsó áron forgalomba hozta a nagy költő összes költeményeit, amely tetté­vel maradandó emlékkövet állított az 1922-ik év mesgyéjén. A Városi Színházban, ünnepsé­gek sorozatát tervezi, s azokat a budapesti házakat, melyekben a nagy költő lakott és ott lakásával megszentelt, művészi kivitelű emlék­táblával jelöli meg. Mert hiszen Petőfi a, mi külön büszkeségünk is. Kiskőrös szülöttének vallja, Félegyházán az isteni gyermek első lépései hangzottak el, Aszódon iskolás-fiú volt, — ám a mi városunk falai közt élte le élete legnagyobb szakát s a szent szabadság nagy mozgalmait innen indította el, rajongó ifjú társaival. Rövid élete pályájához képest a 21 éves ifjú Petőfiről szinte azt mondhatnám, hogy itt élte termékeny férfikorát. Ttt vált a költő apostollá és az apostol katonává, mikor a „Talpra magyar” soraival kifejezésre juttatta a magyar nemzíslt vágyát és akaratát, A Bol­dogság tűnő kék madarát is a mi városunk falai közt találta meg ... A Dohány-utcai kis köl­tői tanyát szerelmes Júliája, tette napsuga­rassá. A fejledező pesti irodalmi élet váltotta ki érzékeny leikéből költeményeinek a legtöbb­jét. Itt födözték föl; s mikor egyik szerelnie, Csapó Etelka, először találkozik a szófukar ifjúval, majd észreveszi annak lelke lobogását: végtelen, öröm ragadja meg az ifjú leánykát, hogy „a hires” Petőfi lelke feléje hajolt. Sokszor láthatták az egykorú, boldog kortár­sak az ifjú költő sudár alakját a Török Csá­szárban, a, Pilvaxban, a Kis Pipában, a Zenélő Órában, de suhantak az évek s beköszöntött a forró 1848 vérpiros tavasza. A hogy az ese­mények torlódtak, a holnap halomra döntve a tegnap alkotásait, s Kossuth lánglelkü szava az első honvédezredeket teremtette életre: ugyancsak a. pesti irodalmi berkekben hang­zott föl előbb a, burkolt, majd nyíltabb gya­núsítás. hogy a harcok hirdetője miért van még itthon. Mikor a gúnyhangok a költő füléhez értek, többé nem volt maradása. Kardot kötött, hogy tettekkel tegyen hitet költeményeiben hangoztatott elvei mellett, s amikor elhagyta a kedves otthont, a pesti megszokott baráti kört, evvel el is szakadt tőlünk — örökre. Csak most tér vissza szelleme^ hallhatatlanság ko­szorújától övezettem Könyvtárat írtak össze immár e világzseui- ről. Tudós irodalombuvárok szinte élete min­den napját számba vették; kijelölték helyét a világköltők Walhallájában; fölértékelték köl­tői fejlődésének egész gazdag útvonalát. Majd őt is elérte a minden nagyok végzete, hogy egyes pártok, egyes világnézi et-hirdetők a magukénak akarták egészen. Nálunk évtize­dekre terjedő tervszerűséggel iparkodtak az internacionalizmus, a világszabadság kizáró­lagos dalosává tenni Mindhiába. Az ő demokráciája a legtisztább nemzeti' alapon épült fel, s izzó magyar lelke, dalainak százaiból csattan ki. A maga politikai viláigá­A főváros 1911-i francia kölesemének ügyéhez óhajtok néhány megjegyzést tenni. A Párisban fel­vett kölcsön névérték szerint 105,000.000 aranyfrankra szól. Mily érték .irtott a 90% ' kibocsújtási ár alap­ján ténylegesen a főváros pénztárába? Egyetlen egy aranyfrank sem. Eienben átszámítás folytán össze­sen 90 millió papiroskorona. Hogy a jelzett idő­pontban csak aranyalapon, lehetett volna kölcsönhöz jutni, azt állítani, de bizonyítani alig lehet. Hisz a kölcsön megadásában 48% erejéig három fővárosi pénzintézet vett részt. Hogy nem törvényes pénzünk az akkori magyar korona fogadtatott el, annak igazi oka az a pesszimisztikns felfogás volt, melyet a ve­zető pénzügyi konzorcium már ezen időben a mon­archia hitele felől táplált. A bankárok minden es­hetőség ellen nem a magasabb kamatlábban, hanem a valutaalapban kerestek biztosítékot, A francia kölcsön rendezése nagy pénzügyi nehéz­séggel van egybekötve. A külföldi aranyölcsönök kiegyenlítése tárgyában folyamatba tett tárgyalások a francia érdekeltek képviselőivel Budapesten, világosan mutatták azt, hogy a valutáris különbözetek folytán a főváros nincs azon helyzetben a milliárdokat kitévő hátralé­kokat kiegyenlíteni, de még arra sem képes, hogy a rendes törlesztési részleteknek aranyban megállapí­tott részeit, a jelenlegi árfolyamot alapul véve, ko­ronákban leróhassa. Kendes viszonyok között, de még az 1870—71-i nagy német-francia háború után mérvadó nemzet­közi jogi felfogás szerint, a magánhitelező és Buda­pest főváros között ez a’apón felmerült vitás kérdés a. magyar bíróságok illetékessége alá tartozott volna. Mert a kölcsön-szerződés Budapesten kelt és itt íra­tott alá. A szerződés 7-ik cikke szerint a szerződő bankok a székesfővárossal szemben csak részesedé­sük arányában, de egyetemleges kötelezettség nélkül vettek részt­Eme részesedésnek aránya a következő: Magyar Általános Hitelbank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület együttesen 48%. A francia bankok részesedése egyen­ként van fölsorolva és összesen 52%-ra terjed. Ez nyolc francia bank közt oszlik meg. Hogy a budapesti bankok által átvett 48%-nyi ré­szesedés alapján kiadott obligációkra a trianoni békeszerződés kiilönbirósága és jogsegélye kiterjed-e; ezt a kérdést nem foglalhatjuk be e megjegyzések keretébe. Az id. szerződésben nem fogla'tatik a kikötmény, bogy külföldi bíróság illetékes. Világos, hogy a trianoni szerződés határozmányai nélkül a fel­merülő vitás kérdések a magyar jog alapján, a hazai bíróságok á’tal lettek volna eldöntendők. Köztudomású, hogy a főváros mindent elkövetett, hogy kötelezettségeinek megfelelhessen, s hogy a késedelmes fizetés oka csakis a felmerült valtuáris különbözetekben rejlik. Világos, hogy a páraPan hazai hiróság, bármennyire szigorúan fogná fel az adós kötelezettségét és a hitelezőket megillető jogos védelmet: mégis az adott helyzetben, az önhibán kí­vül beállott lehetetlen teljesítés esetét állapítaná meg. Ámde a trianoni szerződés, ezen alapjában véve egyszerit és világos magánjogi kérdést politikai szempontok alá fogta. Megállapította a fizetési kö telezettséget, tekintet nélkül a gazdasági lehetőségre és meghatározott külföldi, külön, döntő bíróságot, mely függetlenül és nem feszélyezve a hazai és a nemzetközi jogszabályok által, a kérdésben dönteni lett hivatva. Hogy miképen fogják fel francia részről a nekik biztosított különleges helyzetet, azt egy november 16-i értekezleten a francia kormány képviselője részéről elhangzott nyilatkozat mutatja. Eszerint a tartozás mérsékléséről szó sem lehet és világosan mondja: ezenkívül biztosítékokat fognak kérni, még pedig egy egyetem eges zálogjogot a város összes javaira, bevételeire és tulajdonában lévő magán­javaira. Annál inkább kell figyelnünk a francia kijelenté­sekre, mert ezek egyúttal választ képeznek egy államlférfiui felfogásra valló nyilatkozatra, mely Wolff Károly bizottsági tag részéről ugyanott el­hangzott. Ebben kijelentette, hogy a főváros telje­síteni kívánja kötelezettségét, ,,ha a jelen pillanat­ban — mondja — ajánlatunkkal a jövedelemre fek­tetjük a súlyt s nem az ingatlanokra, ezt tesszük épp azért, mert teljesíteni akarunk, mert a főváros ingatlanai nem mindenben azonosak a magánjogi természetű ingatlanokkal, s ezek realizálására vonat­kozó művelet a célvagyoni rendeltetés folytán nem olyan egyszerűen effektuálható, miként azt a hite­lezők gondolják. A végrehajtás ugyanis nem jelen­tene mást és pedig a minél gyorsabb ütemű végre­hajtás, mint a mai aktívák értékének teljes lerom­lását, ami viszont nem lehet a hitelezőknek érdeke“­Vizsgálva azt, hogy az ellentét, mely a fenti két felfogás közt mutatkozik, áthidalható-e vagy sem, úgy megállapítható, hogy éppen Wolff Károly nyi­latkozatában nyilvánuló felfogás nyújtja az alapot megfelelő kompromisszum létrehozására. Ha helyesen fogtuk fel a Wolff bizottsági tag nyi­latkozatában rejlő megoldási gondoaltot, először is készséget találunk arra, hogy a jövedelem egy része az adósságok törlesztésére fodittassék. Másrészt ke­rülni kívánja azt a veszedelmes káoszt, mely a fő­város összes javai és bevételei lefoglalásából kelet­keznek. Kerülni akarja azt, hogy az ingatlanokkal együtt a célvagyoni javak feletti rendelkezés a. fő­város kezéből kiessék, amely eshetőség következmé­nyeit itt ecsetelni nem kell. Ebből önként folyik, hogy a főváros azon építésre alkalmas telkei, melyek célvagyont nem képeznek, a fennálló kölcsöntőke apasztására fordíthatók. O’y megoldási módot kell tehát keresni, mely a mindkét, nézetben nyilvánuló alapgondolatot fel­használja, de. a francia felfogásban kifejezett túlzott biztosítékot és lefoglalást kikerüli, Budapest fő­városával szemben bizonyára sem az összes jövedel­mek lefog'alása, sem a zálogjognak minden a fő­város rendelkezése alatt álló és tulajdonát képező intézményekre kiterjeszteni nem kell és nem szabad. Mert. a francia felfogás szerint a. zálogjog kiterjedne pé'dául a főváros tulajdonát képező közvágóhidra és vásárcsarnokra, kiterjedne a vízvezeték intéznie-

Next

/
Thumbnails
Contents