Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-11-15 / 39. szám
2 ZLF BUDAPEST 1922 november* is lekötve. Ezért olyan olcsók most a berlini házak, hogy háromszázezer magyar koronáért négyemeletes sarokpalotát lehet vásárolni Berlin akármelyik főutcáján, — de ennek a négy- emeletes palotának egyetlen pfennig jövedelme nincsen, mert ami lenne, azt a franciáknak fizeti a leigázott Germánia. A válaszút, amely előtt a főváros áll, nagyon, de nagyon szomorú. Vagy leül a belgákkal tárgyalni és akkor kiteszi magát annak, hogy a most megváltott vilit. A főváros vasúti politikájának tiszta képe tárul elénk azon előterjesztésben, mely a Budapesti Közúti és Villamos Városi Vasút megváltása tárgyában közzétételeit s mely a törvényhatósági bizottság közgyűlését legközelebb foglalkoztatni fogja. Mindenekelőtt megjegyezzük, bogy az előterjesztés a kérdésnek minden részével foglalkozik. Teljes és tiszta képet nyújt a helyzetről, a tárgyalások eredményéről, valamint a kilátásba vett megoldási módozatokról is. Nemcsak a főváros közlekedési kérdésének rendezése forog itt szóban, egy nagy pénzügyi probléma is volt megoldandó és biztosítandó volt a jövőre nézve irányadó befolyás a lakás és telek- politikára nézve. Ezúttal a megoldásnak csakis azon részére nézve kívánunk néhány megjegyzést tenni, mely a megváltott vasutak jövő kezelésének formáját illeti. A javaslatnak álláspontja az, bogy a kezelés feladatával egy külön e célra megalakítandó részvénytársaság bizassék meg. Nagy gazdasági feladatok megoldására, melyek közérdekű szolgáltatásokra vonatkoznak, általában a részvénytársasági forma alkalmas. A részvénytársasági alak a nyilvános számadás kötelezettsége folytán teljes betekintést biztosít mindazon tényezőknek, amelyek e teljesítményekben érdekelve vannak. Ezek a jelen esetben az ország kormánya, a főváros törvényhatósági bizottsága és végül a nagyközönség. És meggyőződésem az, hogy mind e bárom tényező megelégedéssel fogja látni az utat, amelyre az eddigi tárgyalások és előkészületek a főváros vasúti problémáját a züllés lejtőjéről az egészséges fejlődés egyenes útjára terelték. Amidőn a főváros a szerződéseken alapuló megváltási eszmének megvalósításával az eddig önálló gazdasági életet élt vasutakat egyesíti: ez a művelet messze túlmegy e vonalak és hálózatok egyszerűen mechanikus egymáshoz csatolásán. Vagyis alapját teremti meg annak, hogy egy igazi vasúti politikát folytathasson, melyről a régi állapot mellett szó nem lehetett, hiszen a létezett vállalatok, mint önálló és független részvénytársaságok működtek, amelyeknek egységes fejlődési vonalat előirni nem lehetett A nagy feladatot csak úgy lehet sikeresen megoldani, ha a megfelelő eszközökről gondoskodunk. Ezek elsősorban a megfelelő szervezet, másodsorban a szükséges anyagi eszközök. A szervezetnek legalkalmasabb alapját a részvénytársaság nyújtja. A társasági forma lehetővé teszi azt, hogy annak keretei a mindenkori tényleges szükséghez képest megállapíthatók és módosíthatok, lantos vasutaknál nemcsak, hogy nem tudja a megváltás céljául szolgáló olcsó tarifapolitikát és fejlesztést végrehajtani, hanem még elviselhetetlen terheket ró a közönség nyakába, vagy pedig marad a házikezeléses részvénytársaság mellett és kiteszi a főváros közönségét annak, hogy egyéb borzalmas adónemekben fizesse meg a jóvátételt a magyar korona leromlásáért. A főváros, megkísérli a belgákkal való megegyezést. Adja Isten, hogy ez újabb kétségbeejtő terhek nélkül sikerüljön neki. ideális alapot nyújt a legkülönbözőbb szolgálati ágaknak megfelelő szervezete, egymás mellé való rendelése, és a harmonikus összműködésnek biztosítására is. A részvénytársaság a jelen esetben az egyedüli fonna, hogy a közjogi alapnak sérelme nélkül az uj vasúti részvénytársaságnak a szükséges függetlenség, elhatározási képesség és tervszerű intézkedési lehetőség biztosítva legyen. Ez képezi az előfeltételt, hogy a fővárosnak uj vasúti politikája nagyobb sikerekhez juthasson el. Vasutak tőkeszükséglete általában más elbírálás alá esik. mint nagy pénzintézetek tőkéje. A banktőke, lia megfelelő bitéi áll rendelkezésre és kedvező tőzsdehangulat uralkodik, egyszerre szerezheti be a legnagyobb tőkeszükségletet. Mert az üzlet természete magával hozza, hogy a vállalkozás maga keresi fel a tőkét. Ellenben ha a fővárosi vasutak a vasutpoütikai feladatuknak meg akarnak felelni, igen gyakran kedvezőtlen viszonyok közölt kénytelenek építési tőkékről gondoskodni, mert fontos fővárosi vonalaknak és összekötéseknek létesítését nem lehet konjunktúráktól függővé tenni. Vasúti tőkék beszerzésére tehát a legalkalmasabb a részvénytársasági alak, mert ez kellő szervezetet feltéve, mindig rendelkezik olymérvü hitellel, hogy tőkeszükségletét az időnként fellépő építési tőke szerint képes fedezni. Különösen a fővárosnak jelen adóssági viszonyai mellett, melyek a lefolyt szabadelvű gazdasági irány súlyos örökét képezik, nagyszabású vasúti politikát csak úgy lehet kifejteni, ha a szükséges építési tőkék teljesen függetlenül a főváros kölcsönpolitikájától effektuálhatók és minden kétségen felül álló, önálló alapra helyezhetők. ^ II. A megváltott vasutak kezelési formájának megjelölésénél a javaslat az alakítandó részvénytársaság alapítási tervezetét és a kilátásba vett társasági alapszabályoknak szövegét is bemutatja. Ez alapon nemcsak a szervezés alapelveit, hanem azt a „zellemet is meg- ösmerhetjük, melyben az uj vállalat vezettetni szándé- koltatik. E két fontos okmányhoz néhány igénytelen megjegyzést kívánok fűzni, melyeket főleg saját tapasztalataimból meritek, hisz életemnek javarészét magam is részvénytársaságok légkörében töltöttem. Egészen megvallom, hogy ilyen egyenes és kristálytiszta felfogással a részvénytársaságok alapítása terén csak nagyon ritkán találkoztunk. Az alapítási okmány és alapszabály a főváros pénzügyi érdekei és a magánérdeknek összhangba hozatalát keresik. Valóban felemelő hatást gyakorol a mai alapítások és tőkeemelések közepette oly alapítást látni, mely nem irányul a nagyobb felpénz termelésre, s amely nem rezervál a vezérek és barátaik részére époiv titkos, mint zsíros szindikátust. Sőt én az alapítási tervezetet kiegészítve, felhasználnám a K. T. lat). 6. pontját, mely megengedi, hogy az alapítóknak, jelen esetben Budapest székesfővárosnak bizonyos előnyök biztosíttassanak. Nem közvetlen pénzelőnyöket értek, de a jövőnek fejlődési lehetőségeivel számítva, gondoskodni lehetne arról, hogy azon esetre, ha a részvénytőkének egyrésze, bár egyelőre annak kisebbsége idegen kezekbe jut, a főváros befolyása mint részvényes csorbát ne szenvedjen. Ehhez két eszköz vehető igénybe. Az egyik az, hogy a jövendőbeli kibocsátásokra való előjog a főváros részére bizlositfassék. A másik pedig, hogy a főváros állandó tulajdonában maradó részvények részére, a mai nap oly gyakran alkalmazott, többszörös szavazati jog biz- tosittassék. Az alapítási tervezetben olvasom, hogy a főváros mint nem készpénzbeli betétet az alapítandó részvénytársaságot, a vasutakat stb., valamint az engedélyokirat és kötendő szerződés alapján gyakorlandó üzemviteli jogát is beviszi. Az előterjeszteti határozati javaslat II. pontja szerint a közgyűlés felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a beváltott vasutak építésére és üzletben -tartására kiadott engedélyeket s azok függelékeit 1923 január 1 -töl kezdve Budapest székesfővárosra ruházza át. Én kívánatosnak tartom, hogy nem egyszerű átruházás, hanem egy egységes engedélyokmány kiadáser kéressék. Az engedélyokmányok különböző időkben keletkezvén, nem nyugosznak egységes alapon. Eltérnek egymástól, még a két vállalatnak engedélyokmányai egymás-közt Nem igényel bizonyítást, hogy egy egységes hálózatot csak egységes üzemi feltételek alapján lehet forgalomban tartani és fejleszteni. De az sem igényel bővebb fejtegetést, hogy akkor, amidőn maga a székesfőváros az engedélyes, mindazok a feltételek, melyek nem alapulnak egyenesen törvényeken, vagy a vasúti üzlet rendtartáson, a főváros érdekei szerint módosíthatók. Figyelembe veendő, hogy az engedély átruházásánál rendezést igényel az engedélyidőnek kérdése is, mely a V. V. V.-nél 1940-ig, a Budapesti Közútinál 1948-ig terjed. Felettébb szükséges a főváros érdekében és ez semmiféle akadályba nem ütközik, mert hisz előreláthatólag egy uj egységes területhasználati szerződés is fog köttetni, hogyha ez a jogosítvány, illetve az engedé’yidő 1923 január 1-től számított 90 évben fog megállapittatni. Az engedélyidőnek ilyetén meghatározása lényeges befolyással bir az uj részvénytársaság hitelének megítélésénél; megengedi úgy a tökének, mint a felveendő kö’csönöknek előnyös törlesztési hányadainak megállapítását. Az alapszabályokra nézve az alanti megjegyzésekre szoritkozhatom. A 4. szakaszban az mondatik. hogy a társaság határozatlan időre alakul. Úgy az alapítási tervezet (K. T. 150. §.), valamint az alapszabályokban (157. A) megkivántatik a társaság tartamának megnevezése. A tartamot csak határozott évszámekban lehet kifejezni. Vasutaknál az alapA Székesfőváros Közlekedési Vállalatának Részvénytársasága Irta : JELŰNEK HENRIK A régi Pest Budapest kövei lria; SALLAY ÁRPÁD dr. f 10 Mint előző fejtegetéseinkben jeleztük, régtől fogva szükségesnek mutatkozott, hogy a VII. kerületi belsőség Király-utca—Dob-utca között fekvő részébe, mely egyúttal a balparti városrész legsűrűbben lakott része is, levegő és világosság vitessék, valamint hogy az itt levő tulmély telkek helyes alakot, nyerve, jól beépíthetők legyenek. A Dob-utca kiszélesítése nem mutatkozott az elérni kívánt eélra megfelelőnek, miért is annak önmagában való sza bályozásá történt meg s az uj nagy útvonal iránya mindinkább a Király-utca felé tolódott. A Károly- kaszárnyának központi városházzá átalakulása folytán mindinkább az a nézet erősödött meg, hogy az uj útvonalnak a központi városház kellő középér mint a leendő uj városháza telkének közepére kell torkolnia s igy már csak az útvonal irányára nézve maradt igen nehézen megoldható kérdés. Ha ugyanis az útvonal egyenes irányban vitetnék a Nagykörút felé, úgy ezzel egyúttal végződnék is, mert az irány neki vinne az ott épült Royal-nagyszállónak, amelynek kisajátítása és eltávolítása semmilyen okból sem, kívánatos. Ámde kívánatos az, hogy az Erzsébet-ut a kerület egész sűrűn lakott részének hosszirányú főútvonala legyen s igy lett mindinkább magától értetődővé, hogy az Erzsébet-ut a Károly-köruttól csak a Klauzál-térig legyen teljesen uj útvonal, innen kezdve a Dob-utca vonalának felhasználásával, annak szélesítésével haladjon s vigyen megfelelő tér- megoldás utján a Damjanich-utcába; igy aztán a Városligettől a Belvárosig összefüggő nagy útvonalat nyer a városrész. Ámde az uj városháza elhelyezésének kérdésében figyelembeveendő volt az is, hogy egyrészt a városháza a jelenlegi helyén nem lenne megépíthető, ha a mostani épületek és benne a hivatalok megmaradnak, tehát nagy költségű ideiglenes elhelyezésről kellene gondoskodni; másrészt igen kecsegtető volt, hogy a központi városháza telke a belvárosi rendkívüli adómentesség hatása alatt értékesíttetnék s a nyert összeg az amúgy is tetemes építési költségekre fordittatnék. Ez a gondolat vitt azután azon tervezésekre, melyek szerint vagy az Erzsébet-tér helyére kerülne az uj városháza s a tér a Váci-ut házsorának kisajátításával és lebontásával a körut-felé kinyittatnék, mely megoldás egyúttal lehetővé tenné az Andrássy- ut városfelőli részének helyes befejeződését s a IV. és V. kerület között megszakadt üzleti útvonal megteremtését; vagy pedig, minthogy a virulól Erzsébetté ri parknak eltörlésébe a közönség nehezen törődnék bele, az uj városházának a nyitandó Erzsébet-ut Károly-köruti végződése két oldalán való elhelyezésére; ez utóbbi terven a városházi telek lehető kímélése érdekében az Erzsébet-ut vonala délfelé eltolatott, úgy, hogy az ut forgalma a Gerlóczy-utca kiszélesítése mellett a városházi telek déli oldalán vonul el s a Városház-utca és Kigyó-tér között átlós irányban nyitandó uj utón az Erzsébethid-felé vezetődik le; ebbe az uj útba visz a jelenlegi városházi telek célszerű szabályozása folytán a Váci-körutból í\ Kigyó-tér felé irányított útvonal is. A tervek közül az utóbbit, mely szerint az Erzsébet-tér megmaradna, a törvényhatósági közgyűlés elfogadta azzal, hogy az Erzsébet-ut csak akkor építhető meg, ha a rendezésbe bevont telkekre 30 éves adómentesség és a betterment intézménye törvény- hozásilag biztosíttatott. A fővárosi közmunkák tanácsánál azonban a terv alig fog elfogadtatni, mert e hatóság a városházának jelenlegi helyén meghagyása mellett van s felette költségesnek tartja a Városház-utca és Kigyó-tér között tervezett utca- áttörést; ezek szerint előreláthatólag újabb tervele előkészítésére kerül a sor. A város részéről kidolgozott terv továbbá az /. kér. Kelenföld, Gellérthegy, vasúti vonal, déli határ és Duna közé eső részének teljesen uj alapokra fektetett szabályozási terve. Ebben a belsőséghez részben közel eső, részben a központtól messze fekvő vidéket felölelő szabályozási tervben igyekszik a a város először megvalósítani a nagyobb területek egységes szabályozására nézve helyes elveket, amennyiben szakítva az eddig legnagyobbrészt követett eljárással, nemcsak a meglevő viszonyokkal számol s nemcsak a meglevő úthálózat korrekciójára szorítkozik, hanem a jövő fejlődést is kívánja szolgálni, sőt irányítani és ennek érdekében állapítja meg a szerves összefüggéseket feltüntető úthálózatot, a telkek értékének helyes arányát biztosító beépítési módot, gondoskodik a nagy és különböző városi vasúti vonalak számára megfelelő területről, a közegészség követelményeit igyekszik magában a szabályozási tervben kielégíteni és emellett a lehetőségig megvalósítja az adott helyzethez mérten a különleges feladatokat és a városesztetikát. Ezek a szempontok a Kelenföld uj szabályozási tervében akként jutnak kifejezésre, hogy az úthálózat, mely eddig az. egész városrészről a Ferenc Jó- zsef-hidra volt irányítva, a budai külső körút, tehát Villányi- és Verpeléti-ut irányában előbb-utóbb mégis csak a megépítendő uj Dunahid felé van központosítva. a szabályozott terület különböző irányaiból és jelentősebb pontjairól ide vezetett, részben, régi, részben uj útvonalak szerves rendszerével. (Folytatjuk.)
