Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-10-25 / 37. szám
2 UJBUDAPEST 1922 október» 25 ban lettek elhelyezve. Ezen üzleti politika tette lehetővé, hogy évtizedeken át i*endkivül olcsó, valóságos néptarifák voltak alkalmazhatók. Az osztalékhoz szükséges összegek bő pótlást nyertek ezen tartalékok jövedelméből. Másik célja ennek az volt, hogy a vállalat megszűnése esetére a részvényfel- pénz, mely különben az egyes részvényes veszteségét képezte volna, ezen tartalék vagyonban ellensúlyozást leljen, aminek gyakorlati jelentősége napjainkban, a szabad vagyonnak egy uj társaságba történt tömörítése által, nyert kézzel fogható beigazo- lást. A Városi Villamos Vasút alapitása, pénzügyi és üzleti szervezete bankszerü colt. Iparkodott osztalékát az üzemből kihozni, nem fektetett nagy súlyt a tartalék képzésére, -/nem törődött az osztatok stabilitásával. Egy másik lényeges eltérés mutatkozik a befektetési tőkék fedezésénél. A „Közúti“ 1911-ig vasúti befektetését vagy részvények, vagy kölcsönkötvények által fedezte. Csak kivételesen rövid időre és ideiglenesen vett igénybe készpénzeket, de ezeket kizárólag saját készleteiből s rövid idő múltán szabályszerűen fedezte ezeket is. A területhasználati szerződés, mely a megváltás módjait meghatározza, gondoskodik arról, mikép kell a részvényeknél az ellenértéket megállapítani és arról, hogy a kölcsönök (elsőbbségi kötvények) folytatólagos törlesztése bizonyos feltevések mellett a. főváros által eszközöltessék. Ez az intézkedés megfelel a szerződés azon álláspontjának, amely a 28. §-ban van kifejezve, hogy az építési tőke háromötöd részben, részvényekben kétötöd részben elsőbbségi kötvények által fedezhetők. A szerződés 27. §-ának d) pontja végül megállapítja, hogy a vaspálya, illetve az üzlet terhére a társaság legfeljebb az alaptőke 10 százaléka erejéig vehet hitelt igénybe. Én azt hiszem, hogy ezzel üzleti forgótőkéről kivánt gondoskodni a szerződés. Ezen szerződési állásponttal szemben azt látjuk, hogy a társaság mérlegében nagyobb összegű tehertétel foglaltatik, mely „követelők“ címen van kimutatva. Hog ye tartozásnak mi a tulajdonképeni jellege, az csak közvetve állapítható meg. A zárszámlában ugyanis egy a tartozásnak megfelelő kamatösszeg, mint folyószámla kamat van feltüntetve. Ezen tartozásra nézve a „Magyar Értékpapír Compass“ c. pénzügyi kézikönyvben (1921). A villamos Városi Vasút fejezetben a következőt találjuk: „A vállalat tartozása a Kereskedelmi Bankkal szemben 20,808.157 K-ra emelkedett.“ A beváltás pénzügyi elszámolásánál ezen folyószámla tartozás is bizonyára szóba fog jönni. Vasutak természete megkívánja, hogy az építési tőke végleges jellegű címletekkel fedezendő. A területi szerződés is ez állásponton van. Folyószámla hitelek vasúti befektetések fedezetére alkalmatlanok. Az európai vasutak történetében erre alig találunk példát. A köteles kereskedői óvatosság is ellene szól ennek. Nem szabad milliókat ily alapon kihitelezni. A folyószámla hitelből a vasút céljaira igénybe vett összegek a befektetés pillanatában a háramlási vagyon részévé válnak. Sem az ados vasúti társaság, sem a hitelező bank e pillanattól, ezen összegek felett nem rendelkezhetik. Az ily folyószámla hitelnek tehát tulajdonképpen nincsen megfelelő fedezete. Hitelpolitikai szempontból sem helyeselhető, hogy a forgalomból nagy pénzmennyiségek ily módon, tartósan leköttessenek. A vasút beváltása esetében a hitelező banknak csak a részvénytársaság ellen van jogigénye. A főváros a hitelezővel szemÍ ben nem adós. A főváros a vasúti részvénytársaságnak nem jogutódja, mert csak a vasutat veszi át tehermentesen és kötelezettségek nélkül. Ezen felfogás nyilvánul a 4. §. c. pontjában, amely igy szól: „Megállapittatik, hogy a fő- és székváros a kifejezetten elvállalt terhek fizetésén kiviil semminemű szenvedő követelések vagy telekvétel árak nem terhelendők.“ Kivánatos-e, hogy a főváros mereven a szerződés ösmertetett álláspöntjára helyezkedjék? Ezt a közérdekek szempontjából kell megítélni. A főváros a beváltásnál tiszta erkölcsi alapon áll. A főváros felsőbb szempontból ítéli meg a helyzetet. Még akkor sem kíván anyagi előnyhöz jutni, ha a másik fél mulasztást követett is el a szerződés alaki határozmányai ellen; ha a fedezetnél téves utakon haladt. Méltányolható az a körülmény is, hogy a V. V. V. vezetése 1912. óta a főváros képviselőinek befolyása alatt is állott. Figyelmet érdemel végül a közhitei érdeke. Ez a ténylegesen és vasúti célokra adott összegeknek visszatérítését igényli. A bankszerü főrészvényes Shylok-i alapon áll. A főváros ellenkezőleg erkölcsi felsőbbségének szilárd alapján fog eljárni. A méltányossági álláspontra helyezkedve a főváros közvetlenül a bankkal tárgyalhat e kérdésről. Mivel a szerződés értelmében a beváltás alkalmából a főváros tőkefizetéseket nem teljesít, a jelen esetben a folyószámlának jellegét utólag kölcsönre átalakítani kellene. Ez 50 évi egyenlő részletekben nyerne törlesztést; de ugyanazon elv alapján, mely a részvényeknél mérvadó, t. i. hogy az engedély kezdete óta lejárt időre eső tőkehányadok az összegből levonatnak. Behatóan foglalkoztam a folyószámla kérdésével, mert jellemző adalékot képez a szabadelvűnek nevezett gazdálkodási irány és a vezető személyek üzleti felfogásához. Úgy a Kereskedelmi Bank néhai elnöke, valamint a vasút élén álló vezér a szabadelvű párt oszlopos tagjai voltak. Politika és üzlet egymáshoz fűzték. Ha folyószámla hitelt vettek igénybe, ez jószán- déku támogatás kivánt lenni fegyvertársak irányában. A jelzett vitás kérdésben a Kereskedelmi Bank jelenlegi elnökével, aki mint egy nagyszabású vasúti koncernnek elnöke, a vasút engedélyezési ügyeket alaposan ismeri a gyakorlatból, de tantijeiét adta annak, hogy megértéssel van a főváros érdekei iránt: ment lesz nehéz megfelelő megállapodásra jutni. A régi Pest Budapest kövei Irta: SALLAY ÁRPÁD dr. f 7 Külön említjük meg a pesti részen a Rákospatak medrének végleges szabályozását, az eredetileg meg- állápitott 24 öl széles vonal 3 X 8 öles tagolása mellett, ahol is a patak a középső 8 öles mederbe fog helyeztetni, a budai részen pedig a télikikötő tervezésének tüzetesebb alapra fektetését a földmivelésügyi miniszter kezdeményezése alapján, amely tervben a fővárosi közmunkák tanácsának egyelőre sikerült a kormányt rábírni, hogy az összekötő vasuti-hid felett tervezett kikötői részt hagyja el, utalva a szembenfekvő pesti dunapartnak a várostól történt elzárásában rejlő nagy hibára és kárra. Ebbe az időbe esik a Kerepesi-temető diszteme- tővé átalakításának terve és elhatározása, valamint az uj balparti temetőnek telepítése a kőbányai keleti határban. A belsőségekben a pesti oldalon jelentékenyebb az Egyetem-térről nyíló Kaplony-utca létesülése, a Koronaherceg-utca 8 ölesre kiszélesítése, a központi városház és környékére hosszas tárgyalás után elfogadott szabályozása, mely a városház telkét egészében együttartja s a körülfekvő utcákat megfelelő- lcg szélesíti; említendő továbbá szintén igen régóta huzó'dó tárgyalások eredményeként a Király-utca és I)ob-utca között tervezett uj nagy útvonaltól függetlenül a Dob-utcának 8 ölesre kiszélesítése a keresztező utcák szélesbitésével és vonalozásának helyesbítésével, melyek közül a legjelentékenyebb a Klauzál-utca kiszélesítése, továbbá az V. kor. Fürdő-utca kiszélesítése 20 méteresre a déli oldalon az Andrássy-ut befejezésének megkísérlésével. A budai oldalon a legjelentősebb ezidőszakbeli műveletek a Belsőkörut Maros- és Mikó-utca között levő szakaszának a szabályozási tei-vbe beiktatása és létesítése, miáltal a Margit-hidtól a délivasutig tervezve volt útvonal a Ferenc József-hidhoz nyert megfelelő összeköttetést; nevezetes továbbá a Mar- githidnak a Margitszigetre vezető ága megépítése az 1899:VII. t.-c. alapján, ami ezen kies hely fejlődésére nagy jelentőségű; fontos a Víziváros felső részének uj szabályozási terve, mely a város alsóbb részeiből a Széna-tér felé irányuló forgalmat a Csalogány-utcának 13 öles útvonallá való kiképzése utján vezeti le s célszerű módosításokat állapit meg a régi utcahálózatban; jelentős továbbá az I. kér. Tabánban az Árok-utca1 vonalán uj nagy útnak létesítésére vonatkozólag az első tervezés, amely a városrész alább ismertetendő gyökeres újjáépítésében oly fontos szerepet játszik és nevezetes, mint azóta már megvalósult mii, ä Margithiddal szemben a Rózsadombra vivő szerpentin kocsiút létesítése, amely meghozta a hegyoldalnak könnyebb megközelítésére a lehetőséget addig is, amíg a Margit- körut távolabbi részénék közelében, a statisztikai hivatal előtt levő parknál kiinduló és külsőbb részeiben kétségkívül nagy nevezetességre jutandó magaslati útnak, a Mész-utcánuk megépítésével a Rózsadomb másik közlekedési főere nem létesül. Az előadottakkal már városunk történetének utolsó- előtti évtizedébe jutottunk, melyben néhány kiváló nagy jelentőségű esemépy történik a városépítés terén is. Ezek között is kiváló a főváros fejlesztéséről szóló 1898:XLVTII: t.-c. létrejötte. A főváros fejlesztését érdeklő egy törvényünk sem, intézkedik oly sokoldalulag, mint ez. Elsősorban 2 millió korona kamatmentes előleget ad a fővárosi pénzalapnak az I. kér. Attila-körut és környékének szabályozási költségeire, ami által a budai belső körútnak ez a hátramaradott része rendezhet övé válik, vagy legalább is komolyan hozzá lehetett látni a. munkálathoz; ezt a fővárosi közmunkák tanácsa a kisajátításnak az egész vonalon folyamatbatételével meg is tette. Másodsorban visszatéríteni rendeli a törvény az állam által a Ferenc József-hid építése alkalmával kisajátított Sáros-fürdőnek az azt utóbb átvevő főváros részéről fizetett 1,050.795 K 23 f vételárat, mindazonáltal az esetre, ha a főváros kötelezettséget vállal a Sáros-fürdőnek 1912-ig, a Rudas-fürdőnek pedig 19Í5 végéig a korszerű egészségügyi és szépészeti követelményeknek megfelelőleg fel-, illeMódositják a csatorna-szabályrendeletet Az ut- és csatornaépítő ügyosztály programja 1923-ra — Nyolcvanmillió korona értékű kőanyaga van a fővárosnak elraktározva — Óbuda külső részeit a főváros mentesiti az árvíztől Az a súlyos közgazdasági helyzet, mely már nyolc esztendeje gátolja a fővárost, hogy utcáit, utait és tereit békenivón tartsa, nem javul. A főváros közlekedési viszonyai már teljesen a régiek, a nagy anyaghiány', az árak es a folyton emelkedő munkabérek azonban megakadályozzák az érdemes Fock tanácsnokot, hogy az útépítéseket és j-avitásokat megfelelő mértékben hajtsa végre. Erről a fontos problémáról kérdést intéztünk Fock Ede tanácsnokhoz, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának; — Hogy elrettentő számot mondjak, elöljáróban közlöm, hogy a keramitburkolatok előállítási költsége az 1914. évi árakhoz viszonyítva, több mint 6000 százalékkal emelkedett. Egy négyzetméter alapzatos kockakőburkolat 1914- ben 23 korona 76 fillérbe került, most ugyanennek a burkolatnak a költsége 1424 korona. Ilyképen csak pótlásokkal lehet dolgozni és utépitő tevékenységünk jobbadán abban merül ki, hogy a nagyforgalmu, keramittal burkolt utakat fokozatosan kőburkolattal cseréljük ki és az ebből a munkálatból kikerült használható keramittéglákkal a még meglevő keramitburkolatokat gazdaságosan kijavítjuk. A fakockaburkolatoknál a fával való javatás a horribilis árak miatt kiskőburkolatra kellett felcserélnünk, mig az aszfaltburkolatok javítását a főváros kátrányozó- és bittumenező- telepének szakszerű működése folytán sikerül végrehajtani. — A burkoláshoz szükséges kőanyagok beszerzése nagy nehézséggel jár. A cseh korona magas árfolyama miatt a fülekvidéki bazaltkőbányákból, ahonnan a múltban szükségletünk legnagyobb részét fedeztük, egyáltalában nem szerezhetünk be anyagot. Csonka-Magyaror- szág bazaltkőbányái készletekkel nem rendelkeznek, terhelőképességük pedig nem elegendő- arra, hogy az ország egész bazaltkősziikségle- tét kielégíthessék. Nagyobb készletek biztosi7 tására tehát nem lehet gondolni és csupán a halaszthatatlan munkák szükségletét igyekszünk lehetőleg jutányosán beszerezni. A burkolómunkához szükséges Duna-kavics nagyrészét már a múlt évben sikerült beszerezni, nemrégiben pedig készleteinket annyira kiegészítettük, hogy a jövő évi Duna-kavics- sziikségletünk is legnagyobb részben biztosítottnak tekinthető. Hogy ez mit jelent, elég* legyen megemlítenünk, hogy a nemrégiben beszerzett Duna-kavics egységára köbméterentőleg újjáépítésére. Ez indította meg a Sárosfürdőnek újjáépítése ügyét, mely mii elkésetten fog ugyan elkészülni, de a Rudas-fürdő újjáépítésének elmaradásával együtt, tekintettel a beállott viszonyokra, alig lesz akadálya a törvényben Ígért összeg visszafizetésének; maga a Sáros-fifcrdő épülete, mely a Gellérti-tér szabályozásának és városképének -befejező objektuma, minden tekintetben elsőrangú mii nek ígérkezik. Felhatalmazza továbbá a törvény a kormányt az. V. kér. Hungária-ut irányában a III. kér. Óbudára vezető uj Dunaliid megépítésére és az ehhez tartozó szabályozásoknak a fővárosi közmunkák tanácsa után leendő végrehajtására. Ebből a városfejlesztés szempontjából korszakalkotó miiből eddig megállapítást nyert a hídtengely, mely a Margitsziget északi csúcsát érinti s melyhez most hozzáalakitják a két part szabályozási tervét; ez a balpartra köny- nyebb, a jobbpartra azonban a rendelkezésre álló tér szükséges, meg a felépítményi kisajátítások miatt felette nehéz feladat. Magának a hídnak felépítésére a Lánchíd építési munkáinak hefejezte után kerül csak sor. A hídnak megépítése ezidősze- rint kiszámíthatatlan nagy hatással lesz városépítési szempontból. A laktanyák beváltási műveletéből maradt haszon szintén a hídépítésre és az azzal kapcsolatos munkálatokra fordithatól a törvény szerint. A törvény továbbá felhatalmazza a minisztériumot, hogy a József főherceg tulajdonában levő Margitszigetet összes tartozékaival és felszereléseivel, tehát az ott levő fürdővel, vizgyógyintézettel, szállókkal és vendéglőkkel együtt 11 millió koronáért a fővárosi pénzalap részére megvehesse, mely vételárból 6 millió korona a fővárosi pénzalap tulajdonában levő s az V. kér. Országház közelében, valamint a Margithid pesti hídfőjétől északra és délre fekvő, nagyrészt dunaszabályozási telkek átengedése utján, 5 millió K pedig készpénzben fizetendő. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtásaként a Margitszigetet a fővárosi közmunkák tanácsa átvette, a sziget területének nagyobbitása érdekében nagyarányú vizszabályozási és feltöltési munkákat
