Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-10-25 / 37. szám
//. évfolyam Budapest, 1922 október* 25 37. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI ÉS ^KÖZGAZDASÁGI V TILAP TI Keresztény Községi Párt hivatalos iapja ♦ Megjelenik minden héten ♦ Előfizetési ára: Egész évre 960 K ♦ Félévre 4SO K ♦ Negyedévre 240 K ♦ Egyes szám ára 20 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Undor A V. V. V. beváltása Irta : JELLINEK HENRIK Reálpolitikát-követel a most összeülő törvényhatósági bizottságtól a főváros népe. Elég volt a személyeskedésből, az ok" nélkül kitörő indulatból, egymás becsmérléséből, murika kell, józan., alkotó, komoly munka, minden oldalon! A kér e szí én y párt kormán y zó sónak harmad óv e s; fordulóján ezzel a szivünkből jövő kívánsággal üdvözöljük a város parlamentjét, Isten .segítségét és áldását kérvén szerencsétlen fővárosunk képviselőinek gyülekezetére. Menten az országos politikától, a város ügyeinek okos és célszerű intézése a törvényhatósági bizottság feladata. Ne legyen ez a törvényhatósági bizottság az, ami a múltban volt, stréberek és akarnokok társasága, akik ugródeszkának tekintik a közgyűlési termet ■egyéni érdemeiknek és képességeiknek az országos politikában való érvényesítésére. Ne legyenek a városatyák szivében egyéni ambíciók, a város szeretete hassa, át a sziveket, a segiteni-akarás a lerongyolódott, lázban fet- rengő Budapesten. Ne hangozzanak disszonáns hangok, a krisztusi szeretet és az evangéliumi erkölcs éljen mindenkinek szivében; szálljon ránk Isten békéje és mint a Szentlélek-meg- szállta apostolok, legyünk hirdetői a magyar glóbuson, mely békétlenségbe, ciivódásba és a gyűlölet fertőjébe süllyedt, azoknak a. nemesebb és tisztultabb érzéseknek, melyek a füstölgő romokon magukbaszállásra kell hogy kényszerítsék a leghihetetlenebbeket és a legmegátalkodottabb szivüeket is. Abban a zűrös khaoszban, mely feketére testi az eljövendő szomorú esztendők horizontját is, a kereszt jele ragyog mindennél fényesebben a biztató ígérettel, amely e jelben való győzelmet ígéri számunkra. A keresztény megújhodás három esztendeje bebizonyította, hogy a, háborús fergetegek és pusztító forradalmak után ország és fővárosa számára a keresztény reálpolitika az egyetlen kivezető ut, hogy a csonkára szabdalt országunkban a magunk és nemzedékeink számára elviselhetővé legyen az élet. Ez az ut az igazság és az élet útja, önmagával és polgártársaival szemben vétkezik az. aki akár apró személyes érdekek, akár más világfelfogás miatt erről az útról akarja letériteni Maradék- Magyarország és Budapest népét. A nyáron át felszaporodott problémák egész serege vár megoldásra a most összeülő közgyűlésen, a krízissé sulyosodott feladatok még akkor is próbára teszik a város vezetőségének és törvényhatósági bizottságának képességeit, ha a becsületes és hasznos munkára való törekvésben nem lendítik személyes kérdések és problematikus értékű politikai állásfoglalások mellékvágányára a városatyáikat. A drágaság ellen teendő intézkedések, az ácsor- gás megszüntetése, a főváros háztartásának egyensúlyban való megtartása, a villamosvas- utak megváltása, az uj költségvetés letár gyalusa és a fővárosi törvény revíziója azok a feladatok, amelyeknek megoldását a közgyűlés komoly és értékes munkálkodásától, korántsem .jizonban nivótlan távszónokaitól és ostoba csetepatéitól várjuk. Ezek még csak a legsürgősebb és leghalaszthatatlanabb ügyek, hol vannak még az útközben felmerülő problémák, mint a tanácsnoki választás, amelynél legmagasabbra csapnak az indulatok hullámai! Máris hallunk azonban obstrukciós tervekről, amelyek hiúsági okokból akarják megakasztani a törvényhatósági bizottság munkáját. Hisszük, hogy a Keresztény Községi Párt egysége és nemlankadó buzgalma hamarosan sírásója lesz az efajta idétlen törekvéseknek, amelyek bármennyire nem vehetők is komolyan, időt rabolnak és felesleges energiát fogyasztanak. Arról is meg vagyunk győződve. hogy a. közgyűlés elnöksége a rendelkezésére álló legszigorúbb eszközöket veszi igénybe, hogy biztosítsa. a törvényhatósági bizottság munkarendjét és a tárgyalás méltóságát. Pártkülönbség nélkül az a feladata most a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjának, hogy a leafontosabb kérdések elintézé- savel meddő időtöltéstől megkímélje a közgyűlést. A fővárosi villamos vasutaknak beváltása, mely a jogérvényes határozatok értelmében 1923 január' l-én fog végbemenni, felkeltette a közérdeklődést. Mégis a nyilatkozatok és cikkek, amelyeket erről olvastunk, ezen nagyszabású akciónak csak egyik részével, a Budapesti Közúti Vasúttal foglalkoztak. A V. V. Vasútról, mely a beváltásnak lényeges részét képezi, alig tétetett említés. Annak pénzügyi alapja s várható eredménye megvitatva és megvilágítva nem lettek. A Városi Villamos Vasút beváltása három fontos kérdést rejt magában. Ezek: 1. Mily kárpótlásra vau ■jogigénye a társaságnak! 2. Mily jővái ételi kölele- zetlség áll fenn a vasút állapotát illetőleg"! 3. Mily elbírálás alá esik, a tőke keretén kívül álló, függő tartozása. a társaságnak? I. A megváltási ár, mely a társaságnak jár, a területi szerződés 5. §-ában van megállapítva. A batározmá- nyok főbb elveiben megegyeznek a Budapesti Közúti Vasút szerződésével. De néhány lényeges eltérést is mutatnak, melyekre alantabb utalunk. A megváltási ár a Városi Villamosnál a következő: A)' A főváros á törlesztési terv szerint még ki nem sorsolt részvényeket darabonként 201) K névértékben beváltja. B) A részvények után az engedély hátralévő tartamára azon osztalékot fizeti, mely a váll a'at utolsó öt évi átlagosztalékának megfelel. C) Uj beruházásokra felvett kölcsönök (elsőbbségi kötvények) a törlesztési terv szerint még fennálló részének folytatólagos törlesztése. A. megváltási el’enérték nem tőkében, hanem járadékban lesz megállapítva. A járadék alapja sem a tényleges épitési tőke. sem a vasút forgalmi értékéből nem számittatik ki, hanem megállapittatik az utolsó öt évi jövedelmezőség átlagából. A „Közúti“ és a V. V. ezirányu határozmánya közt a következő kiilöubség áll fenn: 1. Hogy a Közútinál igényelhető osztalék maximálva van és 11%-ou túl nem terjedhet. A \ . \ ,-nál ellenben' a járadék korlátozva nem lett. Még sem keletkezik ebből hátrány a fővárosra, meri az utolsó öt évi tényleges osztalék az 5%-ot túl nem haladta. 2. A további különbség az. hogy a Közútinál kizáró'ag a vasúiból keletkező jövedelem számittatik. Ellenben a Városi Villamos Vasútnál a részvények után az engedély hátralévő tartamára az az osztalék fizettetik, melyet a vállalat a felmondási időt megelőző 7 esztendőben a két legrosszabb év levonása mellett a többi öt évben átlag űzetett. Ehhez képest a Közúti Vasút területi szerződésében a szabad vagyon fogalma szabatos megállapitást lelt, hasonló megállapítás ellenben a V. V. szerződésében nem foglaltatik. Mily terhet jelent a V. V.-nak nyújtandó járadék a fővárosrd? A 27,250.0(10 korona részvénytőkéből kl>. 7.250.000 korona névérték ki van sorsolva, Marad a rente alapjául 20,000.000 korona tőke, ami egy 5%-os járadék esetén évi 1,000.000 koronát tenne ki. Az ösz- szeg a törlesztések haladásához képest évenként csekélyebb lesz. Mivel a főváros a beváltásnál az egész vállalatot és jövedelmét veszi birtokába, a főváros által előbb megszerzett részvények osztalék járadéka nem képez tehertételt a fővárosi háztartásban. Azért az ennek megfelelő összeg kb. 600.000 korona, a fenti egymillióból leütendő. Marad tehát mint tényleges teher összesen 400.000 korona osztalékjáradék, még pedig degressziv alapon a vasút jövedelmének terhére. Látjuk ebből, hogy lényegtelen uj teherrel véget vet a főváros a jelenlegi ..vegyes“ társasági formának; letörli azt a szomorú gazdasági epizódot, mely többségszerzés cime atett eltérítette a főváros vasúti politikáját a helyes útról. A társaság járadékkövetelésével szemben állanak a főváros követelései, elsősorban a vasúti állapotot ii’etőleg. II. Vasúti beváltás és .részvénytöbbség megszerzése közt lényeges különbség áll fenn, úgy a célokat, valamint az eszközöket illetőleg. Részvényvásárlás pénzügyi tranzakció.. Célja befolyást nyerni a társaságra, főleg a vezetés személyi oldalát uralni. Sem az enegdély, sem a területi szerződés 'ily utón nem módosriható. A jelen esetben-világosan kiderül, hogy a főváros vasutpolitikai téren semmiféle eredményt el nem ért, még azt sem érte el, hogy a közúti vasútra befolyást nyerjen, vagy azt terveiben megakasztotta volna. A vasul beváltása ellenben feltétlen fővárosi uralmat jelent, tőkét nem igényel, mert a járadékot, amely fizettetik, maga a vasúti üzem fedezi. Részvényvásárlás esetében a vasút állapotára nézve semmiféle kikötményt nem tehetett s azt a főváros a vétel akkori állapotában volt kénytelen átvenni. Ez pedig köztudomás szerint elég siralmas volt. Mily ábrázatot mutat ezzel szemben a szerződésszerű beváltás? Mig a részvényszerzés spekulativ vonást ki nem kerülhet, addig a beváltás a vasúti politika közjogi alapjából indul ki. Végrehajtását és lebonyolítását azon vasúti szerződésben leli, mely a. vasúti engedélyező és engedélyes közt a kérdések magánjogi részét szabályozzák. Beváltás esetében nem részvények szereztetnek, hanem maga az egész vasút. Ezért a beváltásnál primér-feltótelt képez, hogy a vasút berendezése tökéletesen jó és üzemképes állapotban legyen. A forgalom egy pillanatig sem szünetelhet. Azért kell ezen feltételre súlyt helyezni. Ez a gondolat hatja át a területhasználati szerződéseket. Az a feltétel, hogy beváltás esetén a társaság tartozik összes vasutait ingó és ingatlan tartozékaikkal, szóval mindazzal, ami az üzem akadálytalan folytatásához szükséges tehermentesen és teljesen üzemképes, használható állapotban átadni, hozza pregnánsan kifejezésre a jelzett gondolatot. A szerződésből és a józan vasúti politikából egyaránt folyik, hogy a fővárosnak követelnie kell a jó állapotban váló átadást. Hogy ez a követelmény nem ötletszerű kiderül abból, hogy a társaság kötelezettséget vállalt a vasutat az engedély egész ideje alatt jó állapotban fenntartani. Dacára annak, hogy az utolsó két évben az egyesi- .tett vasutak ideiglenes vezetése számos javítási munkákat hajtatott végre, a vasút berendezése még sincsen teljesen jó és kifogástalan állapotban. Hogy mily összegekről leszen szó, annak részleteibe e cikk keretében nem bocsájtkozom. A jelentőség jellemzésére utalok egy kiváló szakértő nyilatkozatára. — Tolnay Kornél, a m. kir. Államvasutak volt elnöke tanulmányában, melyet ,,Mi történjék Közúti vasutainkkal?“ eim alatt 1920-ban tett közzé a városi területen lévő közúti vasutak kopás és elhasználásból eredő helyrehozást 750 millió koronára becsüli. Szerinte ebből 571 millió szükséglet a felépítményre esik. A Városi Villamos Vasút hálózatára az ő számítása szeriut 350 millió koronát kell fordítani! Az a körülmény, hogy a hatóságok szeme előtt működő vasút ily méretű hiányokat mutathat fel, következtetni enged arra, hogy a törvényes felügyelt hosszú évek során át nem történt azzal a szigorral, melynek alkalmazása vasutaknál már a biztonság szempontjából is elsőrendű kelléket képez. De megengedi annak a következtetésnek is levonását, hogy a berendezés minemüsége nem állott a kívánatos magas fokon, de arányban sem a forgalmi sűrűség és az igénybevétel mérvével. így például maga a leltározásra kiküldött bizottság szükségesnek je'zi, hogy a felsővezetékes vonalakon az áramvisszavezetési berendezések esetleges tökéletlen voltából keletkező károk vizsgáltassanak és állapíttassanak meg. (Sztrókay István jelentése 1920 május havában.) E feltevést támogatja még az 1913-ik üzletévre kiadott évi jelentés végén olvasható következő megjegyzés: ,.A már évek óta üzemen kívül helyezett régi kis kocsik miniszteri rendelet és tanácsi határozat alapján ócska anyag gyanánt eladattak.“ Utalunk továbbá azon ingadozásra, majdnem azt lehetne mondani: kapkodásra, mely az áramfejlesztő telepek javitása körül ugyancsak 1913. és 1914. évi igazgatósági jelentésekből kiderül. Erős a meggyőződésem, hogy a főváros vezetésének mai iránya garanciát nyújt arra nézve, hogy hasonló jelenségek a jövőben nem fognak ismétlődni. III. A V. V. V. pénzügyi és üzleti szervezete lényegesen eltért attól, melyet a Budapesti Közúti Vaspálya régebben alkalmazott. A „Közúti“ üzleti politikája két jellemző vonási mutat. Az egyik nagy tartalékok alkotása. Ezek, mint a társaság szabad vagyona, ingatlanokban és a liáramlási vasúthoz nem tartozó vasúti vonalak-
