Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-02-16 / 6. szám
1921 február* 16 ZU BUDAPEST 3 Budapest—Páris: hét és fél óra! 1922-ben indul meg a párisi, 1923-ban a konstantinápolyi légi express! — Még ebben az évben elkészül a nemzetközi repülőtér — Petróczy miniszteri tanácsos nyilatkozik Budapest hivatásáról a nemzetközi légi forgalomban Lajta Béla mérnök és háztulajdonos (Ida-utca 3.) 4000 K. Horváth Lajos grafikagyár (Aréna-ut 80.) 12.500 K. Aldor (Abélesz) Siegfried terménykereskedő (Daniján ieh-utca 30.) 11.500 K. Dr. Grünwald Mórné és dr. Grünwald Béla, a Fasor-szanatórium tulajdonosa 8500 K. özv. dr. Kováid Emilné kelmefestő és vegytisztitó- gyár tulajdonosa (Szövetség-utca 39.) 65.000 K. Kertész Antal cipőgyáros (Nefelejts-utea 38. sz.) 12.000 K. Mautner Alfréd, és Pál magnagykereskedŐ-cég (Rottenbiller-utca) 23.000 K. Flaschner Sándor tehén kereskedő (Elemér-utca 17.) 25.000 K. Drucker Antal pékmester (Dembinszky-utca 31.) 25.000 K. Özv. Szabados Rezsőné szállodabérlő (Aréna-ut 74.) ' 16.000 K. A VII. kér. adó felügyelőség hatáskörébe tartozik az összes bookmakerek megadóztatása, ■a lóversenypálya is a VII. kerületben fekszik. Abongi Ödön (Dohány-utca 59.) 24.000 K. Auer Bertalan (Lipót-körut 20.) 12.000 K. ■ Barabás Lajos (Szentkirályi-uica 34.) 2000 K. Bauer Aladár (Andrássy-ut 1.) 18.000 K. ' Deutsch Zsigmond (Szabó József-utca 14.) 18.000 K. Gredschmied Náthán (lakik Pécsben) 0600 K. Gyöngy Lajos (Andrássy-ut 49.) 24.000 K. Jerabek Kálmán (Alsóerdősor 12.) 12.000 K. Krauszmann Sándor (Erzsébet-körut 26.) 4000 K. Lackenbacher Ernő (lak k Bécsben) 7200 K. Lövőit Adolf (lakik Bécsben) 7200 K. Nagy Károly (Sándor-utca 17.) 2000 K. Tatay Vilmos (Akácfa-utca 7.) 12.000 K. Teplánszky Bertalan (Hunyadi-utca 8.) 12.000 K. Terray Gyula (Hüvös-utca 2,) 12.000 K. Weiner József (Ügynök-utca 26.) 5000 K. * Mai sorozatunkkal — miután a Terézváros és Lipótváros legnagyobb adózóinak névsorát már közöltük — lezárjuk azok névsorát, akik a főváros három legnagyobb kerületében a legtöbb III. osztályú kereseti adót fizetik. A névsorok nagyon, de nagyon tanulságosak. Ezek mögött, sajnos, a legtöbbször idegen hangzású nevek mögött rejtőzik a pénz, a minden dolgok mozgatója, a hatalom, melynek titokzatos erői megakadályozzák, hogy a sok esetben tisztességtelen utón összegyűjtött vagyonból a törvények és rendeletek értelmében részesedjen az állam. A Sas-utcában csakúgy, mint a Rom- bach-utcában, az adóztató hatóság elől való elrejtőzés a vágya és célja minden fillérnek... noha minden második fillér illegitim utón gyűlt egybe és a könnyen szerzett százezrekhez vér és könny tapad. Amikor a főváros uj jövedelmeket keres, elsősorban a III. osztályú kereseti adót kell a város számára gyümölcsözővé tennie. Mai adózási rendszerünk rossz, mert nem sújtja becsületes progresszivitással a nem becsületes kereketeket. Askenázi Chaim huszonötezer koronás adója korántsem felel meg annak a közgazda- sági kárnak, melyet a belügyminiszter sokkal erélyesebben a kiutasítással jutalmazott meg. Adózási rendszerünk teljes és fi Höheres re- form ja a legsürgősebb teendői közé tartozik közgyűlés keresztény többségének. Ezért sorakoztattuk fel a legtöbbet adózók számoszlopait — ezek a. számoszlopok hangosabban követelik kötetekre terjedő munkáknál az adóreform halaszthatatlanságát. SOBOBOBOIOIOBOBOBOBOÍOf) — Fóti Vilmos, s ha mondja,, jól teszi, tőle senki e jogát el nem veszi — szavalom én szabadon. — No ugy-e, hogy igazam volt! — örvendezik a szón Szakmándy barátom. — Tudom én, hogy mit beszélek! . . . . . . Hisz ő tudja, csak Fóti barátunk áll szédületes nyilatkozata után kissé megdöbbenve. Én azonban megnyugtatom őt s egyben meg- is magyarázom neki, elmélkedjék rajta, vájjon igazat mondott ó a nagy palóc: ■ . . Antiszemita az, aki a zsidót a kelleténél job. ban gyűlöli ■ . . Végezetül még Elek Mór szólt — no ugyan mit gondolnak, mihez — ahhoz, hogy kik válasszák a plébánosokat. . És még voltak, akik ezt a jogát nem akarták elismerni! Pedig az elégedetlenkedőknek nem volt igazuk. Ha néhai Horánszky Nándor hallotta volna ez -esetet, kóiségtelenül elismerte volna Elek Mór hozzászólási jogát épp úgy. mint egyszer régen, amikor a katolikus autonómia körüli polémiája hevében odavágta Fáik Miksának: — Elismerem, hogy Fáik Miksa inkább hozzászólhat a katolikusok ügyéhez, mint én. hiszen ő jobb katolikus nálam. Mert én csak születtem ka olikus- nak, de ő szent meggyőződésből lett azzá . . . És mennyivel jogosultabb e szerint Elek Mór hozzászólása, aki tovább ment mint néhai Fáik Miksa és meggyőződésből — nem lett azzá . . . . . . Ám ekkor nyolcat ütött a városi óra, ami köztudomás szerint vacsorát jelent, Természetesen a közgyűlést azonnal bezárták és én soraimmal köveiéin e nemes példát. Káró. A trianoni békeszerződés szigorú rendelkezésekkel sújtja a magyar katonai aviatikát. A kereskedelmi repülés fejlődését szerencsére ezek a tilalmak nem érintik, úgy, hogy a nu- gyar kormány az ebben az irányban szükséges intézkedéseket teljes joggal tehette meg saját hatáskörében. A repülés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Budapestről Berlinbe tizenhét és fél óra alatt ér a vonat, öt és fél óra alatt a repülőgép. A Buda vest-Páris útvonalat hét és fél óra alatt képes megtenni a repülőgép, vagyis a re- piilő.-express utasa Budapesten reggelizhet és a francia fővárosban, eheti meg az ebédjét. Megkérdeztük Petróczy István miniszteri tanácsost, a kereskedelmi minisztérium légi forgalmi osztályának vezetőjét, hogy elsősorban Budapest szempontjából milyen jelenleg a magyar kereskedelmi avatika állapota és hogy mik a kilátások a jövőre, Petróczy miniszteri tanácsos kérdéseinkre a következőkben volt szives válaszolni: — A magyar aviatika múltja még nagyon is közelfekvő. löOo-oan kezdődik a magyar repülés U)méné-c, mikor Rákoson az első hazai gép alig néhány méternyi magasságra ugyan, de Memelke- u0u a földről. A háború váratlanul derékon Toppantotta tervezőink és repülőink kísérleted. A hadi aviatikának Magyarország nem sok hasznát lá.va, mert bár ebben az időszakban e téren lényeges haladás történt, abban mi magyarok alig ötödrészben ha vohunk érdekelve. A iiadi aviatika ugyanis a közös hadsereg égisze alatt bontogatta szárnyait és igy érthető, hogy minket háttérbe szorítottak. Jelenleg aívpLkánk egyik legnagyobb luánya az, hogy a háborúban kitünően berendezett repiilő- tereuik valamennyien megszállott területem vannak. így az uj vidéki, lugosi, brassói, aradi repülőterek, melyek pompásan fel voltak szerelve hangá- rcgkal, műhelyekkel és kaszárnyákkal, ma nem a. mi imper.untunk alá tartoznak. A román megszállás valóságos ia.'árd'iilás volt nemcsak a magyar iparra hanem aviatikánkra is. Az oláh hordák teljesen kiosztották a rákösd, albertfalvai és cinkolai repülőgyárakat és ielepeket és ez utóbbi helyen, mm légy száz motort, melyei nem tudlak magukkal vinni, pozdorjává zúzták. Rablásuk és vandalizmusuk állal okozod kárunk az akkori érték szerint száz millióra, a mai érték szerint félmilliárdra lehelő. Az uj magyar kereskedelmi aviatika tulajdon- képen már a Károlyi-kormány idején kezdett a megvalósulás s ad uméba lépni. Sajnos, a közbejön események megakadályozták annak kifejlődését. Most egy éve, 1920. januárjában a minisztertanács elhatározta, hogy a kereskedelmi minisztériumban légi-forgalmi szakosztályt létesít. Ennek az annyira szükséges szervnek az a feladata, hogy a külfölddel a nemzetközi légiforgalom megvalósítására vonatkozó tárgyalásokat lefolytassa: és bogy a magyar közönségben," mely még meglehetősen idegenkedik a repülőgépeknek a gyakorlati életbe való ál- vi elétől, az aviatika iránti érdeklődést fölkeltse. — Mindenki belátja, hogy ez mennyire fontos, aki számot vetett azzal, hogy Magyarország tengeri kikötő hiányában a külfölddel való érintkezésben kizáróan a légi forgalomra van utalva. Mondhatnék, hogy a kereskedelmi aviatika nemzetgazdasági és kui.urális tényezővé fejlődött a,z utóbbi 10 esztendőben, Magyarországnak rendkívüli előnyöket biz ősit e téren földrajzi fekvése. Budapest a nemzetközi légi vonalhálózatnak középpontjába esdi és szinte elkerülhetetlen, hogy úgy a Nyuga ról, mint a Keletről jövő gépmadarak ne érintsék a magyar fővárost. Az aviatika célja, hogy tengert tengerrel, fővárost fővárossal kössön össze. A Keleti- és a Fekete-tenger, az Északi-tenger és az Adria valanrnt az Atlanti óceán és a Fekete- tenaer közölt a legrö.v:debb összekötővo-nal magyar territorum felelt vezet el. A Hollandiából és Angliából Indiába vezető útvonal Budapesten keresztül a 1egrövidebb és ugyanez a helyzet a London—Páris— Konstantinápoly és Berlin—Szaloniki, valamint a Varsó—Zágráb légvonalakra is. Halálos vétek volna, ha illetékes köreink nem ismernék fel ezt a .rendkívül1 kedvező helyzetet és nem aknáznák ki annak pára'lan előnyeit. A légiforgalmi szakosztály napon a kan írásbeli és sürgönvi megkereséseket a külföldről, ahonnan sokmilliós érdekcsoportok keresnek összeköt elést velünk. A napokban kötöd szerződést a magyar kannámi a Franco- Fomán részvénytársasággal, mely a Paris—Konstant’nápohi-i lég: összeköttetést valósítja meg. A magyar kormány belátta annak szükségességét, bog” a Pndanes felett elvezető légVonad megteremtése érdekében a legmesszebbmenő áldozatokat 's meg kell Rom a. A forgalom ezen a vonalon Páris és Rudanes: közöt 7.999 május eisern fog mea’ndulni. nrg a ’elites összekötie és Páris és Kontant rtáoolv közöt 7923 tavaszán valósul meg. Élénken érdeklőik a magyar av'atika iránt a Pet- mv'rs nevű szerb részvénytársaság is mely a Balkán légi háln7a ának k:én esen fáradozik Hogy Magyarország kellőképen bele tudjon kapcsolódni a külfö’d államainak repü'őszervezetébe felié'lenül szükséges, hogy a magyar főnáros köz- vetfen közeliben nnng nemzetközi repülőteret lé- 'esilsémk. Erre a célra egy négyzetkilométernyi s k terület kell A kormány és a főváros vezetősége közöli az erre vonatkozó tárgyalások mái' folyamatban is vannak s azoknak zavartalan melleiéből arra lehet következtetni, hogy rövidesen sikerre is vezetnek. A kereskedelmi miniszter kívánsága szerint a még ebben az évben fclálln'andó repülő.ér természetesen a legmodernebb technikai és kényelmi kellékekkel lesz fölszerelve. így tervbe van véve egy hatalmas szálloda és váróterem építése, valamin, a szükséges hangárok és műhelyek felállítása is. Ilogy a külföldről érkező légi utasok minél gyorsabban bejuthassanak a fővárosba, a telepen nagyobb mennyiségű automobilt tartunk készenlétben, amelyek számára állandó garázsokat építünk. Hogy a külföldi légiforgalom mögött mennyire elmaradt Magyarország, arra nézve elegendő lesz megjegyeznem, hogy Anglia és Franciaország közöd a pos.a- és csomagforgalmat jelenleg csaknem kizáróan repülőgépen bonyolít ják le, Amerikában pedig a légi-személyforgalom •már kezd komoly konkurrensévé válni a földi közlekedési eszközöknek. Hogy nálunk a légiforgalom még nem jövedelmező vállalkozás, annak egyedüli oka az, hogy ezideig csak a háborúból visszamaradt gyors, de kis teherbírású hadi repülőgépekkel kísérletezlek a kereskedelmi légi-forgalomban is. Németországban és az Egyesült-Államokban, ahol speciálisan épített kereskedelmi repülőgépek vannak forgalomban, a légi repülővállalatok ma már 40—50 százalékos haszonra dolgoznak. Az eddigi ,gyakorlat és a külföldön megnyilvánuló szakvélemények is az.l bizonyítják, hogy a mi gyáraink és ipartelepeink is tudnak elsőrendű és minden szempontból használható repülőanyagot gyártani. A. légi utazás veszedclmességétől egyáltalán nem kell félni. Ezt eklatánsán bizonyltja az a statisztika, mely az Anglia és Franciaország között az. elmúlt év légiforgalom balesel-.stalisz.ikáját állította össze. E szerint majdnem egy év alatt százezer légi utasra mindössze egy halálos baleset jut. A magyar légi közlekedés ezidőszerint csak a postaforgalom lebonyolítását végzi. Azokon a napokon, amikor a vasúti közlekedés szünetel, a Budapest—Szeged és Budapest—Szombathely légi vonalak megélénkülnek és alig néhány óra alatt jut el rajtuk az újságok és postai küldemények tömege rendeltetési helyére. Jelenleg a Budapest—miskolci és Bíidapest—kanizsai légivonalák létesítésén fáradozunk és reméljük, hogy addig is, mig nemzetközi relációinkat teljesen ki nem építjük, Csonka- Magyarország légi hálózatát sikerül kifejlesztenünk. m 1111111 m 11 ti i n m 1111! M i m! 11 i 11111111111 i 11M1111111111111M11 ii i m lunir «rYWYT Y YTYYYTYYYYYY7YYYYYYYYYT YYYT7YYYY7YTVYY VYYYYY YTYYYYY YYYYYYYYYrY A főváros az ipartörvény revízióját követeli PenzióscJc és pucerájosok alkonya — A suszterinasnak is hat elemit kell járnia . . . A kereskedelmi minisztériumban még- az elmúlt év májusában több ankét volt, melyeken az előkészületben levő uj ipartörvényt beszélték meg az érdekeltekkel. Nolia ezekre a tárgyalásokra a fővárost, mely pedig az ország legnagyobb iparhatósága, nem h Ívták meg, a közgazdasági ügyosztály mégis részletes és szigorú kritikáját készítette el a revizi ó-tervezetnek. A revizió-tervezetről, melyet Sipöcz polgármester ezen a héten juttatott el Hegyeshalmi) miniszterhez, Purébl tanácsnoktól a következő információt kapta az Uj, Budapest: Felterjesztésünket két szempont irányítja: a kézműves-ipar érdekeinek megvédése, továbbá, hogy az ipari foglalkozásokat a konjunktúra ne sajátíthassa ki. Részletesen kifejtjük a felterjesztésben Rácz Sándor és Szakmándy János azon indítványának helyességét, hogy csak képesített kézműiparosok kaphassanak ipar igazolványt, egyéb szabad iparosok pedig hatósági engedély alapján legyenek űzhetek. így például képesítéshez kötött iparággá keli nyilvánítani a penzió-nyitást, ug-yanesak a mosodát, — magyarul pucerájt —• ahol még külön óvadék letételét is szükségesnek tartjuk. Iparigazolványhoz kell kötni a maszirozást, az arc- és kézápolást, a tyukszemvágást, még pedig az Országos Közegészség! Tanács bevonásává1, mert ma az abortusok nagy részét a masszirozónők idézik elő, akik nagy Szeretettel nyomkodják szét a rákos daganatokat is, hogy a manikűrök és pedikűrök által okozott vér- mérgezésekről és az elektromossággal, Röntgennel űzött visFzaéiésekről ne is beszéljünk. Fontos része felterjeszt ésünknek, mely a mai rendszer megváltoztatáséval 6 osztály sikeres elvégzéséhez almija kötni a tanoncságot, és ezzel a mai botrányos útlapotok helyett kellő alapot tudunk biztosítani az ipa- rostanoncok megfelelő továbbképzésére. Bármily mennyiséiben szállít azonnal intézetek, iskolák, hatóságok részére PlUÜf ADOLF FIA cipőáruháza Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4.
