Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-02-16 / 6. szám

J. évfolyam Budapest, 1921 febeuáv 16. 6. szám H Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára; Egész évre 260 K ♦ Félévre 130 K ♦ Negyedévre 65 K ♦ Egyes szám ára 5 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VKálmán-utca 20. ♦ Telefonszám: 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Doby Undor Entente-milliárdók ajánlkoznak a fővárosnak Angolok és franciák akarják kibérelni a főváros fürdőit, a Vigadót és a világítási müveket — A villamos vasúiért versengenek a külföldi tőkék — Sipöcz polgármester nyilatkozata a főváros pénzügyi helyzetéről és terveiről A fehér rabszolgakereskedelem ütötte fel biizhödt fejét ebben a városban, mely sohasem volt arról nevezetes, hogy a józan rend és tiszta erkölcs otthona lett volna, — lezárt redőnyök mellett a mulatók és bárok szép áréi ban hajnalig tartanak a dáridók, bor, kártya és asszony mellett. A külvárosokban a nyomor didereg", éhezik a munkás és a tisztviselő, de a lokálok selyem pá.rnás parnlagain tobzódik az erkölcstelen­ség, vakit a villanylámpa és meleget ont a megrakott kályha. A külföldi, aki ebbe a Potemkin-városba vetődik, elámulva látja azt a fényt és ra­gyogást, amelyben Cső n ka- Magyarország koldus fővárosa dőzsöl és orgiákat ül. A Tabarin, amely ,, 1 ábszép ségv ersen y e ke(t‘ ‘ rendez, a Chat Noir, ahol a szőke és barna ,.macskákról“ kornyikálnak triviális kupin­kat, a Pokol, ahol egy Belzebubnak öltözött zsidógyerek azzal csalogatja a publikumot, hogy itt jobban fogja érezni magát, mint a mennyországban, a Bonbonniér, a Femina, az Excelsior és a többi, kalandosabbnál ka­landosabb nevekkel é.-> még kalandosabb tulajdonosokkal, a botránykövei ennek a városnak, melynek első polgára a keresztény erkölcsöt és a nemzeti kultúrát jelölte ki az uj korszak útmutató fáklyájaként. Nem a prüdéria és a kákán csomót kerer sés beszél belőlünk, amikor kijelentjük, hogy ezeket az állapotokat nem vagyunk hajlandók tovább tűrni. A keresztény Buda­pest nem lehet a dőzsölések és lumpolások fővárosa, ahol drága pénzért pezsgőt és emberhúst mérnek azoknak, akik azt meg tudják fizetni. Ha a középitési bizottság az anyaghiányra való tekintettel útját állta annak, hogy egy szórakozóhellyel több épüljön, amikor lakásokra van szükség, akkor kell olyan fővárosi bizottságnak is lennie, mely meg tudja akadályozni azt a hallatlan anyag- és energiapocsékolást, amelyet a fővárosi mulatóhelyek jelentenek. Jól tudjuk, hogy ez egyike a legnehezebb dolgoknak és törhetetlen akaratra és nem tántorodó hűségre van szüksége a főváros­nak, ha végre akarja hajtani azt a nagy fel­adatot, amely az első lépes Budapest tisz­tává és erkölcsössé tételéhez. A könnyen szerzett pénzt még könnyebben adják ki azok, akik piszkos exisztandiájukat féltik: mennyi megkísérlés, mennyi protekció fog a bárok és mulatók érdekében megmozdulni, ha a hatóság hozzáfog a megrendszabályo- zásukhoz! Pedig erre a megrendszabályozásra ma nagyobb szükség van, mint valaha volt. Az iskolák zárva a tüzelőanyaghiány miatt és a, közigazgatási bizottság azon határozatá­nak, hogy a mulatók szenét kell az iskolák számára rekvirálni, nem tudott a főváros érvényt szerezni. A szerdai közgyűlésen két derék iparos indítványával kapcsolat­ban a közgyűlés egyeteme foglalhat állást amellett, hogy az iskolák mégis csak előbbre valók a szórakozóhelyeknél. Bizton tudjuk, hogy a közgyűlés abban az elhatá­rozásában, hogy lányaink és fiaink szá­mára megszabadítja a várost ettől a métely­től, álhatatos lesz és azt minden protekció, minden megkisértés ellenére végre is tudja és végre is fogja hajtani. A főváros pénzügyi életrevalóságát és szilárd anyagi helyzetét nagyszerűen jellemzi, hogy a forradalom és a. proletárdiktatúra pénzügyi válságait a főváros heverte ki legelőbb. Azokat a függő kölcsönöket, melyeket a proletárdikta­túrát követő hónapok gazdasági zavaraiban Bódy polgármester volt kénytelen fölvenni, teljesen fedezte az ugyancsak általa fölvett 200 millió koronás kölcsön, amelyből a fiiggő- kölcsönök visszafizetésén kivid még folyó ki­adásokra, sőt kisebb beruházásokra is tellett. Azóta nem volt újabb kölcsönre szüksége a fő­városnak, bevételei teljesen fedezik a folyó ki­adásokat, noha a keresztény Budapest ellen­ségei váltik hirdették, hogy Bődy és Déri tagadhatatlan finánci zsenijének a városházá­ról való eltávozása, után csődbe kerül a főváros. A pénzügyi konszolidációt fényesen igazolja, hogy külföldi tőkecsoportok egyre számosab­ban és melegebben érdeklődnek a fővárosi üze­mek és intézmények iránt. Ezekről az érdeklő­désekről, valamint a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetéről Sipöcz Jenő dr. polgármester a kö­vetkező nagyérdekü felvilágosításokat adta az Uj Budapest munkatársának: A főváros pénzügyi helyzetének jóságát bizonyítja, hogy a folyó bevételek teljesen fedezik a folyó kiadásokat. Csak a legutóbbi időben kezdtünk tárgyalásokat egy 30 millió koronás beruházási függökölcsön felvételéről, amelyet a postatakarékpénztár fog a főváros számára folyósítani. Ennek a fiiggőkölcsön- nek azonban csak átmeneti jelentősége van és azt rövid idő múlva vissza fogjuk fizetni. Annak, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága az egyetlen helyes álláspontot fog­lalta el, amikor felmondta a villamosvasúti szerződéseket, szenzációs tanujele, hogy noha a felmondás időpontjától alig hat hét telt el, máris több külföldi tőkecsoport, jelentkezett nálam, amelyek felajánlották majd egy mil­liárdnyi segítségüket a villamosvasutak fő­városi kezelésbe való vételére és rekonstruk­ciójára vonatkozólag. Egy angol és egy fran­cia pénzcsoport ajánlatát tartom igen komoly­nak, ezeket felszólítottuk konkrét ajánlat megtételére is, amelyre már a legközelebbi jövőben, mihelyt a nálam megjelent kánvise­lők megbízóikkal a szükséges tárgyalásokat le tudták folytatni, sor fog kerülni. Meervan* minden remény arra, hogy valamely külföldi tőkecsoport bekapcsolásával a villamosvas- utak effektiv megváltására vonatkozólag megtehetjük a legkomolyabb lénéseket, és a megváltás után abban a helyzetben leszünk, hogy a vasutak üzemkép?sséfét és az iizem- .képesség fokozásával iáró fruktifikálást a fő­város javára biztosíthatjuk. Több külföldi tőkecsoport — a tőkecsopor­tok megnevezésére a tárgyalások konkrétizá- lása előtt természetszerűleg nem érezhetőm magamat feljogosítottnak — a fővárosi für­dők bérbevételére tett ajánlatot. Van olyan ajánlat is, én ezt tartom a legfigyelemremél­tóbbnak, mely a Széchenyi- és Gell ért-für dók bérletével kapcsolatosáéi a Via adó bérletét is, melynek tudvalevőleg ez év októberében jár le a szerződése, meg akarja ka mii. A főváros tulajdonát képező fürdők elide a enit ésér öl természetesen szó sem lehet, ha azonban meg­felelő ajánlatot kapunk, már csak az idegen­forgalmú szempontjából sem zárkózunk el olvan bérbevételi terv elől, mely a maga nagy tőkéjének felhasználásával idpgenforgalmunk emelésére reményt tud nyújtani. A külföldi ajánlatok közül az a legérdeke­sebb, — egyben a legteljesithetetlenebb, — mely világif-ási müveinket akarja bérbevenni. Ezt az ajánlatot azonban eleve visszautasí­tottam, mert nem tartom megengedhetőnek, hogy a gáz- és elektromos müvek kikerülje­nek a főváros kezeléséből. A külföldi tőke érdeklődéseinek a közgyűlés keresztény többsége szempontjából az anyagia­kon kivíil még egy óriási erkölcsi jelentősége is van, amit külön hangsúlyozni tartunk szük­ségesnek: a bérleti és kölcsönajánlatok, ame­lyek az ántánt fővárosaiból egyre sűrűbben keresik fel a polgármesteri hivatalt, tanú­bizonyságai annak, hogy az a. liberális ijeszt­getés, mely a keresztény Budapest megvalósu­lását a csőd és a hitelmegvonás rémeivel fenye­gette, üres handabandázás volt, mely nélkülö­zött minden komolyabb alapot. A külföld, ami­kor fonttal, frankkal és dollárral akar üzletet kötni, már elismerte azt, amit a liberális Buda­pest még mindig nem akar elismerni: A magyar főváros konszolidáltsága biztosíték arra, hogy a külföldi tőkék a biztosított töke és a biztosi­tolt haszon tudatában kereshetnek itt elhelye- zödést. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<>»♦«»« ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A bookmaker-engedélyek és a főváros Uj tárgyalások a lóversenytér ügyében — Mit kíván a kereszténypárt a Lovaregylettcíl ? A Lovaregylet félhivatalos szócsöve ugv állítja be a budapesti versenytér kérdését, mintha ai tár­gyalások már megszakadtak volna a főváros és a Lovaregylet közölt és a Lovaregylet berendezke­dik arra, hogv ui versenypályáját alagi birtokán épilse meg. A kérdésnek ilyen rideg beállítása nem fedi a valóságot. A tárgyalások az uj versenytérről nem szakadtak meg (az elmúlt pén.eken is voll tárgya­lás) s az az in,szituáció, mintha a Keresztény Köz­ségi Párt ebben ci kérdésben egyetértene a demok­raták felfogásával, nemcsak rosszindulatú ferdítése a tényeknek, de egyenesen sértő is azokra a ténye­zőkre, amelyek ma irányítják a fővárost. Nem ta­gadjuk, hogy a Keresztény Községi Párt egyes ele­mei még tájékozatlanok e kérdés horderejéről s nincsenek tisztában azzal, hogy a főváros idegen, forgalmának és gazdasági életének éppen annyira szüksége van a budapesti versenytérre, mini a Magyar Lovaregyletnek, de ez az utóbbi is sokkal merevebben elsáncolja magát évtizedes nemtörő­dömségének bástyái mögé, minisem hogy a két ellentétes álláspont józan egyeztetése máról hol­napra biztosíthatná a megegyezés arany középutját. A keresztény Városháza jól tudja, hogy egy nagy­arányú versenytér éppen olyan kelléke a világvá­rosnak. min. az elsőrangú szállodák, vagy az autolaxi-közlekedés. A teíivértenyésztés nemzet­gazdasági értékével és jelentőségével is tisztában van mindenki s azt is koncedáljuk, hogy a Lovar- egylet a versenyügyet, mint a tenyésztés legfonto­sabb ütőerét, valóban a legaltruisztikusabb keretek között szolgálja s a versenyzés angol dogmáinak éber őre. De ezenkívül egyrészt semmi tekintettel nincs a főváros súlyos anyagi helyzetére, amikor horribilis' áldozatokat követel, másrészt nem haj­landó megadni azokat az erkölcsi garanciákat. amelyek biztosítanák, hogy a Lovaregylet is telje­sen ráhelyezkedett minden lénykedésében a keresz­tény morálra s üzeméből kész szukcesszive kikü­szöbölni azokat az elemekei, amelyek ennek a mo­rálnak szempontjából nemcsak aggályosak, de ve­szedelmesek is. Világosan és nyíltan: A bookmaker-üzemről van itt szó; arról, hogy söpörje ki a Lovaregylet a Bauer Aladárokat, az Abelesz Ödönöket, az Adler

Next

/
Thumbnails
Contents