Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-06-08 / 22. szám

1921 funiits 8

UJ BUDAPEST

3

r:,i ti a——r———ob* mo——i

>4 főváros

az uj gabonarendelet ellen

Felirattal fordult a kormányhoz Napi 30 deka fejadag megállapítását kéri — Vájná tanácsnok a rendelet igazságtalanságairól

A városi lakosság; részéről közönyös nemtörődömség' fogadta Mayer közélelmezési ^ miniszter gabonarendeletét, mely pedig a polgárság legszélesebb köreinek érdeklődését van hivatva felkelteni. Az . aszfalton nem terem búza. A városi lakosságnak vásárolnia kel 1 ^ a mindennapi kenyeret, — már pedig ma még nincs meg az a bőséyes kínálat és főképen nincs meg az a viUígpiaci paritás, amely biztosítaná _ a városok lakosságát, hogy a termelő nem fog visszaélni kivételes helyzetével és nem árulja uzsoraáron a városi lakos szamara az életet jelentő kenyérmagvat.

A főváros a gabona szabadforgalma ellen az első pillanattól kezdve a legélesebb harcot. indította meg, természetes tehát, hogy az uj ga- bonarendeíet sem hagyta szótlanul és ellene tiltakozó felirattal fordult a kormányhoz. A csütörtöki tanácsülés Vájná tanácsnok előterjesztése alapján felirattervezetet fogadott el, amely figyelmezteti a kormányt azokra a nehézségekre, amelyeket a gabona szabadforgalma hoz magával és aggályait fejezi ki azokkal az intenciókkal szemben, amelyek alapján a kormány az ellátatlanok kataszterét megállapította.

A felirat ügyében kérdést intéztünk Vájná Ede tanácsnokhoz, aki a következő információt adta:

— A feliratban a főváros kifejezte aggályait az ellátatlanok kataszterére vonatkozólag. A közélelmezési miniszter ur rendelete sok mindenkit hagy hatósági ellátás nélkül, aki ezt megérdemelné és rá is lenne szorulva.

— Nem adjuk fel a reményt, hogy a kormány a főváros által lefektetett princípiumokhoz képest revideálni fogja rendeletét és kiszélesíti a hatósági ellátásban részesülés kereteit. A legnagyobb mértékben igazságtalan, hogy amint az ipari alkalmazottak ellátását magában foglalja a rendelet, ugyanakkor egyáltalában nem törődik a kereskedelmi alkalmazottakkal. Ha. tehát például valaki egy ipari üzemnél kocsis, kapja a hatósági ellátást, de megszűnik a lisztjegye, ha egy kereskedő szolgálatába lép. Ugyanez áll a magántisztviselőkre vonatkozólag, akik a rendelet szerint lia például egy suszter vagy általában egy ipari üzem könyvelői, hatósági ellátásban részesülnek, viszont a szabadkereskedelem utján kénytelenek beszerezni a lisztet, ha egy nagykereskedő szolgálatában állanak.

— Nagyon tágítható a rendeletnek az a része, mely a fejadag megállapításáról beszél. Úgy elintézni a dolgot, hogy a „fejadag az ellátatlanok számától függ“, nem lehet, mert a tisztviselő és munkáskategóriák nem félsegitségre, hanem teljes ellátásra vannak rászorulva. A főváros felirata napi 30 deka lisztet követel, szemben a mai napi 20 dekával, amit kevésnek tartunk.

— A Liszthivatalra szinte leküzdhetetlen nehézségeket ró a rendelet technikai keresztülvitele. Hisz itten tulajdonképen külön bíróságok lesznek szükségesek annak eldöntésére, hogy ki az ipari, és ki a kereskedelmi alkalmazott. Arról nem is beszélek, hogy a rendelet, ha mai formájában megmarad, kellemetlen külömb ség eket fog' tenni az ipari és kereskedelmi alkalmazottak között, vagyis ha újra a fentemlitett kocsis példáját vesszük, nem mindegy, ha annak a kocsisnak egy asztalosnál vagy egy bútorkereskedőnél van heti 500 korona fizetése, mert ha például nagyobb családja van, akkor esetleg a keresete felét is ráfizetheti arra a pechre, hogy a gazdája nem gyártja, hanem csak árulja a bútort.

— A főváros meg van győződve azonban arról, hogy a minisztert a rendelete kibocsátásával a legtisztább jóindulat vezette és kész a bajokon segiteni. Erre különben Mayer miniszternek a fővárossal szemben tanúsított jóindulata a legnagyobb garancia. "Reméljük, hogy nemsokára a rendelet megváltoztatásáról adhatok hirt annak a sok százezer embernek, aki most a mindennapi kenyeréért aggódik, valljuk be, nem is alaptalanul ...

CASINO DE PARIS «.

Mulattató, aktuális operett és külföldi

attrakciók. Előadás után Parkettánc. Kezdete este fél kilenc órakor.

« • •

A Hitelbank

a markába nevethet: válasz nélkül hangzott el Becsei] Antal okos interpellációja a legutóbbi közgyűlésen a Schncider-Creuzot cégnek adott opció tárgyában és még kevesebb vizel zavart fel az a nemzetgyűlési interpelláció, mely szintén a francia érdekeltségnek a dunai kikötő építésébe való bekapcsolódását kárhoztatta. A kocsi kész, a kocsi mellel: a bakon két kocsis is ül, a francia és az angol Rothschildok, akik kellő gyorsasággal fogják tudni exportálni a megmaradt gazdasági javainkat, a fekete kocsi drága terhét. A Dunát nem adjuk! Inkább gyújtsuk fel hajóinkat! kiáltotta bele a Károlyi forradalom piszkos férget égé be egy nekikeseredett plakát, (talán a Területvédő Liga adta ki), nem is gondolván arra, hogy jöhet még kor, nem is olyan sokára, mely nemcsak hajóinkat adja oda, hanem a hajóinkat ringató hatalmas folyamot is. A közvélemény, mely elfásult a rengeteg keserű küzdelemben, tespedt kényszerűséggel tűri az idegen tőke újabb invázióját, talán észre sem névén a kapcsolatot, mely a Magyar Folyam részvénytöbbségének angol, a dunai kereskedelmi kikötő építésének francia kézre való jutása közöli van, arra pedig igazán senki sem gondolt, hogy tulajdonképen a Hitelbank szőrös keze fogja a gyeplői. A kocsi kész, a kocsi mehet, a hámba mi vagyunk befogva, a kocsi utasai közé pedig domonyi Domony Móric ur után egészen nyugodtan felszállhal Rubinek Gyula őkegyelmessége is, aki annak idején a franciára mázolt Hitelbanknak a végzetes opciói megadta.

Grosz Kálmán

című vezérigazgató kötött másfél esztendővel ezelőtt a hadirokkantak nevében kokszkitermelési szerződést a fővárossal. A vezérigazgató nem hadirokkant, a hadirokkantokhoz legfeljebb annyi köze Iheet, hogy az Üllői-úti vagy törökbálinti fronton, mint szanitéc küzdhelelt azok helyett is, akiket valóban hadirokkantokká tett Gorlice vagy Doberdó a héda mögött meghúzódó tőkeérdekeltség pedig hadinak mondható, de rokkantnak nem. Grosz ur a Hadirokkantokat Ellátó Részvénytársaság ügyeit igazgatja és ezen a címen a kokszkitermelés jövedelmének öt százalékával látja! el a hadirokkantokat, akiknek úgy látszik nemcsak a lábuk vagy kezük, de a kereskedelmi érzékük is alaposan megrokkant, hogy ilyen olcsón adták oda a nevüket a vezérigazgató ur rokkant cimtáblájára. Mondanunk sem kell, hogy hála annak a .konjunktúrának, mely a hadirokkant hősi nevét jóhangzásuvá teszi valamennyi közhatóság előtt, Grosz urnák a legjobb feltételeket sikerüli kicsikarnia a várostól, szemben a többi vállalkozóval, akik ha nem is álhadirokkan- tak, de legalább keresztények. Az ellen semmi kifogásunk sem lenne, ha az igazi hadirokkanlak kapnák olcsó vagy akár teljesen ingyen a kokszkitermelési jogot, de azt igazián nem lehet tűrni, hogy pont Grosz Kábnán fölözze le azt a liszteletet és szereletet, mely a főváros részéről a háború rokkantjait megilleti .. . .

A mészárosok és a vendéglősök

versenyezve nyúzzák a közönséget, a főváros és az Árvizsgáló Bizottság pedig szinte versenyeznek a semmittevésben. Az olcsósági hullámot a mészáros és vendéglős urak csak úgy értelmezik, hogy olcsóbban szerzik be a husi, mint ennek előtte, tessék-lássék néhány koronával olcsóbban is adják, de az üzleti haszonhoz semmi köze az olcsósági hullámnak, annak változatlannak kell maradnia: Még pedig nem százalék szerint, hanem összeg szerint: a mészárosok egy hónap előtt a kilónként 80 koronáért vásárolt húson 50 koronái nyerlek, most, amikor a hús kilója csak AO-be kerül, a. kilónként 50 korona nyereségei fenntartják. Ez nincsen rendjén, mert addig olcsóságról beszélni nem lehel, amíg a kereskedők és iparosok is nem redukálják haszonigényeiket. Az ojcsósági hullámot elviheti az ördög, ha azt a kereskedők a konjunktúra uj formájának és nem megszűnésének tekintik. Ha valamikor, úgy most kell a fővárosnak sarkára állania, próbavágásokat rendeznie és kontingentálni, maximálni ó nem a húsárakat, hanem a mészáros és vendéglős hasznát. A Húskereskedelmire vonatkozólag pedig az a megjegyzésünk, hogy a mostani krajcáros vircsaft mit sem ér: vagy van lehetőség arra, hogy a Húskereskedelmi árszabályozó hatással legyen a piacra, vagy nincsen. Ebben az esetben pedig sürgősen tűnjön el a balfenéken ...

HÍREK

• ••

Változás a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökségében. A magyar mérnöki karnak régi követelése nyert kielégítést, amidőn a kormány Zielinski Szilárd dia személyében mérnökembert nevezett ki a. Közmunkák Tanácsának elnökévé. E kinevezést azonban a kormány azon feltételhez kötötte, hogy az alelnöki állásba jogi képzettségű egyénnek kell kerülnie, hogy ily módon a Közmunkák Tanácsának, mint közigazgatási hatóságnak vezetőségében a műszaki és jogi tudás paritásos módon legyen képviselve. Az eddigi alelnök, Szentgáli Antal, aki szintén mérnök, mégpedig a legkiválóbbak közül való, ennélfogva állásáról lemondott és lemondását a miniszterelnök köszöneté és elismerése kifejezése mellett el is fogadta. Szentgáli Antal ezentúl magántéren folytatja tevékenységét, mint a Különleges Építési és Faipari r.-t. igazgatója.

A Kulturház ügye. A főváros középitési bizottsága még a múlt év novemberében elutasította a Magyar Knlturház R.-T. azon kérvényét, hogy a református egyház Kálvin-téri telkén mozit építhessen. A Kulturház építése most újra felszínre vetődött, a részvénytársaság, melynek részvénytömege azóta, hír szerint, Braun Károly úrénál szimpátiku- sabb kezekbe vándorolt, újra benyújtotta az építési terveket, amelyek inkább szem előtt tartják a művészi szempontokat, mint azok, amelyeket már egyszer elutasított a középitési bizottság. A tervezet benyújtását hosszabb tárgyalások előzték meg, a református egyház és a részvénytársaság között. A megegyezés a legmesszebbmenő módon biztosítja az egyház jövedelmét: a szerződés szerint a tervezett ideiglenes épület helyett kőből és téglából készül az uj épület, az egyház részére külön tiz szobát tartanak fel benne, melyben lelkészi és gazdasági irodák nyernek elhelyezést. A régi 80.000 korona helyett az évi haszonbér 120.000 korona lesz, továbbá a tiszta jövedelem öt százaléka. A templom renoválására pedig külön 100.000 koronát ad a részvénytársaság. A Kultúrpalotában az egyház könyvkiadó és könyvkereskedői vállalata is helységet kap, a nagy előadási terem pedig havonkint kétszer ingyenesen áll az egyház rendelkezésére. A református egyház számára a részvénytársaság igazgatóságában két helyet tartanak fenn. Az épület 15 év múlva teljesen jókarban az egyház tulajdonává válik és azt tetszése szerint felhasználhatja. Az egyházi helyiségek céljára szolgáló külön épület pedig a felépités után azonnal az egyház tulajdonába megy át. Az épitési tervezettel még ebben a hónapban foglalkozik a középitési bizottság.

Palatinusék a szigeten. (Levél a szerkesztőhöz.) Az elmúlt héten a Margitszigeten az alkonyi csendben vidáman élveztem a nagyszerű levegőt. Örömmel láttam, hogy egész sereg munkás dolgozik a gyep rendezésén. Megkérdeztem az egyik munkást: „Ki fizeti magukat, bácsi?“ — „Hát a Palatínus felelte az öreg. — Az első pillanatban megille- tődve vettem tudomásul, hogy a hírhedt részvény- társaság, mely bérkaszárnyáiban eddig csupán lakóinak kiszipolyozásával foglalkozott, nagylelkü- ségi rohamában a sziget renoválására adta árva fejét. De azután az is" eszembe jutott, hogy a Palatínus tulajdonképen Schiff érékét jelenti, a milliomos épitési vállalkozót, aki a közmunkatanács jóvoltából riiost a sziget bérlője. Arról is olvastam valamit,, hogy a főváros a sziget megvételéről tárgyal Schiff érékkel és egyszeriben világos lett előttem, hogy miért éppen a Palatínus részvénytársaság emberei dolgoznak a szigeten. Schifferék nem ingyen akarják a szig'et bérletét a városra átruházni, természetes tehát, hogy mindent elkövetnek, hogy a befektetett költségek minél tetemesebbek legyenek. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy* Schiffer Miksa, mint a Margitsziget bérlője, Schiffer Miksával mint a Palatínus igazgatójával végezteti a renoválási munkálatokat és Schiffer Miksa, mint a Palatínus részvénytársaság igazgatója állít ki a vég'zetfr munkálatokról számlát Schiffer Miksának, a Margitsziget bérlőjének. Én nem tudom, szerkesztő uram, milliomos-e Schiffer, azt sem tudom, hogy ha az, hogyan lett azzá, de arról meg vagyok győződve, hogy ezeket a renoválási számlákat a fővárossal folytatandó tárgyalások során nem fogja Schiffer ur a lajbizsebébeui felejteni. Tisztelettel Egy jámbor fürdővendég.

Küzdelem a kánikula ellen. A .júniusi kánikula nagy feladat elé állította a fővárost, mert a háború alatt lerongyolódott köztisztasági szervezettel és eszközökkel kell megküzdeni a por és a megszaporodott nyári piszok ellen, ami annál nehezebb, mert ha a köztisztaság állapota még mindig háborús, a közönség tisztaság iránti igénye már teljesen békebeli. Mint munkatársunknak Balló Alfréd, a köztisztasági hivatal igazgatója kijelentette, még mindig 300 utcaseprői állás van betöltetlenül a fővárosnál, helyesebben a tisztításra szoruló kövezeten. A helyzet mégis lényegesen jobb, mint tavaly nyáron volt: 90 lovas-locsolókocsi, két lóüzemü és egy autóniobil-üzemü aszfalt- mosógép és egy egészen modern tisztogatóautomobil, — melyből még három készül el rövid időn belül — dolgozik reggeltől estig a pesti utca tisztántartásán. Egy ilyen tisztogató-automobil hat kocsit pótol és a fővárosnak az a terve, hogy a lehetőség szerint lassan motoriizemüre alakítsa át a köztisztasági eszközöket.

A főváros utcáinak egy napi öntözéséhez 3000 köbméter vízre van szükség. Amig tömlő-