Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-06-08 / 22. szám
J. évfolyam Budapest, 1921 junius S. 22. szám UJ BUDAPEST TI Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 260 K ♦ Felévre 130 K ♦ Negyedévre 65 K ♦ Egyes szám ára 5 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám: 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Doby Undor A forgalmi adó megszünteti a főváros deficitjét Miért késik a költség-vetés tárgyalása — Fontos tárgyalások Hegedűs és a főváros között Nem lesz lakás-, üzlet- és szállásadó — A polgármester a közgyűlés nyári szünetéről A közmunkák megindítására újabb, reméljük nem hiábavaló lépést tett a kereskedelmi miniszter, körrendeletét bocsájt- ván ki, hogy minden épitéssel foglalkozó tényező köteles haladéktalanul , előterjesztést tenni a hatáskörébe eső közmunkák megkezdésére, hogy ilyképen segítséget nyújtsanak a még mindig súlyos válságban sínylődő iparnak. A miniszter intencióihoz hiveu az állami építési szervek, a MÁV., sőt még a Közmunka- tanács is megtette jelőterjesztéseit és remélhető, hogy már a legközelebbi jövőben megindulnak a közmunkák, hogy helyre hozzák a háború mulasztásait és ikeresethez juttassák az ipart és a munkásságot. ' A háború előtt a főváros volt az egyik legnagyobb közmunkáltató, :itt épült a legtöbb közmű, ut, hid, csatorna, iskola és egyéb középület egyre-másra bujt ki á földből bizonyságául annak, hogy ha nem is mindig a legtisztább ideálok szolgálatában, a régi rezsim mégis alkalmat adott a vállalkozásnak. Más lapra tartozik, hogy maguk a vállalkozók nem tartoztak :a legszimpatikusabb egyének közé\ és vajmi kevesen akadtak, akik legalább is egy demokrata bizottsági tag nagybácsival ne büszkélkedhettek volna. Mindegy: legalább a vállalatok révén a munkásság, az albérletek révén a kisipar jutottak kereseti alkalomhoz és egyre-másra épült az ut, a csatorna, a hid, az iskola. Formálódott és csinosodott a város, a magántőke látván a főváros agilitását, és- ha kissé könnyelműnek is mondható, de mégis ragyogó bőkezűségét, kedvet kapott az építkezéshez, terjedt, szépült, gazdagabb lett a főváros és a közművekkel ellátott perifériákon utcákká verődtek a bérpaloták. Most mindennek semmi nyoma sincsen. A fásultság és a közöny valami különös keveréke lepte meg építési ügyosztályainkat, amelyek uj Ripként át akarják aludni a kiszabott húsz esztendőt, hogy csak azután zsendüljenek uj életre. Az építési ügyosztály munkássága abban merül ki, hogy házi kezelésben javítja az aszfaltot, a házépítési ügyosztály pedig fő foglalkozásképen barakkiskolák udvarát pla- nirozza. Alszik a közmunka-bizottság is, hiszen nincsen közmunka, amit kiosszon, a közmunka- bizottság iparos katasztere pedig, amelyet azzal a szép és nemes célzattal hívtak életre, hogy megbízható és tisztességes vállalkozói kart szervezzenek a főváros számára, valahol az irattárban sárgul, lapjait pedig kirágja az idő. Jól tudjuk, hogy az álmos kényszerűségnek nem maguk a minden becsülésünkre érdemes ügyosztályok az okai és hogy elsősorban financiális okok azok, amelyek meggátolják a fővárosi közmunkák megkezdését. Nem is akarunk rekriminálni, de rá kell mutatnunk arra, hogy ez nincsen rendjén és a főváros önmaga ellen vétkezik, ha a legsürgősebben hozzá nem kezd a közmunkákhoz. Nem a Gellért szálló kibővítésére és hasonló potemkin-vállalkozásokra gondolunk: hanem például a Hungária-uti főgyűjtő csatorna, megépítésére, az óbudai duna- hid megalkotására, vagy ha egyébre nem, hát Legalább arra, hogy az Uj Szentjános kórház tűdőbeteg-pavilIonjai és a két, háború alatt félbemaradt iskola építését fejezzék be. Budapest ma Csonkamagyarország egyheted résbe. A keresztény főváros tehát joggal várja el a keresztény kormányzattól, hogy segítségére siet a közmunkák megindításában, annál is inkább, mert ipari és kereskedelmi jelentőséget véve tekintetbe, a főváros az ország; felével ér fel. Még azt sem kívánjuk, hogy ajándékoz- zom vagy kölcsön adjon az állam: csak azt kérjük, fizesse meg adóssságait és lesz pénz közmunkára bőven. De a kormány részéről bizonyos főváros-ellenes politikára mutat, hogy amikor a saját szerveit közmunkák indítására szólítja fel és természetszerűleg fedezi is az állami szervek utján meginduló közmunkák költségeit, nem törődik a fővárossal, melynek pedig^ első sorban joga és kötelessége a köz- munkák megindítása, kötelessége polgáraival és •íötelessége az állammal szemben is. Különös azonban, hogy amikor az állam más oldalra ajándékozza, vagy legalább is kölcsönadja a pénzt, akkor újabb ajándékozásra és kölcsönadásra szólítja fel a. főváros, melynek pedig eppen ő a legnagyobb hitelezője. Hegedűs pénzügyminiszter legutóbb hírlapi nyilatkozatban közölte, hogy a lorgalmi adót, amelyet eredetileg egy százalékosra kontem- plált, másfél százalékra akarja emelni, az ilyképen előálló jövedelemtöbbletet pedig a városoknak juttatja az adó behajtása és ellenőrzése fejében. A forgalmi adóról szóló törvénytervezet benyújtására még ezen a héten sor kerül és éppen emiatt Sipőcz polgármester kénytelen volt elhalasztani az 1921. évi költségvetésnek a pénzügyi bizottságban és a közgyűlésen való tárgyalását. Amennyiben ugyanis a másfél százalékos forgalmi adót megszavazza a nemzetgyűlés, a főváros abban az örvendetes helyzetben lesz, hogy a további adóemelésről és az uj adók kivetéséről lemondhat, hiszen az a 240—260 millió korona, ami a forgalmi adóból éven- kint a fővárosnak jutna, teljesen rendbe hozná a háztartást, ugyannyira, hogy már ebben az esztendőben — természetesen nem számítva a külföldi kölcsönök kamattörlesztését, amely az idén még nem igen fog megkezdődhetni, — deficitmentes lenne a költségvetés. A forgalmi adótervezetről és a költségvetés tárgyalásáról kérdést intéztünk Sipőcz Jenő dr. polgármesterhez, aki a következő nagy érdekű felvilágosításokkal szolgált az Uj Budapest munkatársának: — Az elmúlt héten a pénzügyminisztériumban Hegedűs Lóránt elnöklete mellett értekezlet volt, melyen a pénzügyminisztérium részéről a szakreferensek, a főváros részéről rajtam kívül Folkusházy alpolgármester és Csupor tanácsnok vettünk részt. Az értekezlet során a pénzügyminiszter úrral részletesen ismertettük adótervezeteinket, felsoroltuk azokat a közgyűlés által már megszavazott uj adókat, amelyek a. belügyminiszter asztalán vannak és nyilatkoztunk azokról a terveinkről, amelyeket a főváros jövedelmeinek szaporítása céljából ezeken felül meg akarunk valósítani. Előadásunkra Hegedűs hosz- szabb beszéddel válaszolt, amelyek során kijelentette, hogy a jövedelem adó pótlékolását, a házbéradónak a főváros részére való átengedését, továbbá: a fényűzést odó jövedelmének részben való átadását az állam mai pénzügyi, helyzete mellett nem tartja kivánatos- nak. Kijelentette a pénzügyminiszter ur, hogy többi adójavaslatainkkal behatóan foglalkozik és ha valaki, ő az, aki szivén viseli, hogy Budapest székesfőváros háztartása deli citmentes legyen. Megvan tehát minden .remény arra, hogy a már a. kormánynál lévő uj adószabályrendeleteinket, a szálloda- és szanatóriumadót, a vigalmi adó felemelé. sét, továbbá az ingatlan átruházási illeték felemelését jóvá fogja hagyni a kormány. — Amennyiben a nemzetgyűlés változatlanul elfogadja a pénzügyminiszternek a másfél százalékos forgalmi adóra vonatkozó tervezetét, a főváros abba a szerencsés helyzetbe kerül, hogy a már meg szavazót tokon kivid újabb adónemekkel nem lesz kénytelen a közönséget meg terhelni. Ebben az esetben tehát teljesen^lekerül a napirendről a lakás- és az üzletadó, továbbá a szállásadó és nem leszünk .kénytelenek a jövedelmünk fokozása céljáuól egyes adónemek kulcsának felemeléséhez fordulni, amely máskülönben elkerülhetetlen lett volna. Hogy mennyi jövedelme lesz o fővárosnak a forgalmi adóból, azt e pillanal- ban még hozzávetőlegesen sem lehet megál- lapitani, annál kevésbbé, mert nem ismerjük még pontosan azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítését kéri a kormány a forgalmi adóban való részesedésért, vagyis nem ismerjük még annak a pénzügyi szervezetnek a méreteit, amelyet a forgalmi adónak a pénzügyminiszter által kontemplált behajtása és ellenőrzése céljából fel kell állítanunk. — A forgalmi adó dolga némi eltolódást okoz a költségvetés letárgyalásában és igy a pénzügyi bizottság és a közgyűlés munkarendjében is. Nyersen már több mint egy hónapja készen van a költségvetés, azonban a. tervezeten a forgalmi átló szempontjából jelentékeny változásokat kell majd eszközölni. Annyit már most mondhatok, hogy az uj költségvetés kerekszámban egy milliárd korona. Ennyire rúgnak a kiadásaink, tehát ennyit kell bevennünk, ha nem akarunk deficitet. Aminthogy természetesen nem akarunk és ha a forgalmi adó beválik, nem is lesz háztartási hiány. — Ilyképen kétséges, hogy nyári szünet előtt egyáltalában le tudjuk-e tárgyalni a. költségvetést. Nagyon sokat dolgoztak a tél folyamán, úgy a bizottságok, mint a közgyűlés, illő és méltányos tehát, hogy megfelelő nyári szünetet is kapjanak. A nyári szünetre most tárgyalok a keresztény-párt vezetőségével. Nekem az a tervem, hogy junius végén tartsuk meg az utolsó közgyűlést és csak szeptemberben üljünk újra össze. Ily módon a költségvetés tárgyalása csak akkor lesz meg még junius folyamán, ha a nemzetgyűlés gyorsan végez az adótervezettel, — ellenkező esetben kénytelenek leszünk őszre halasztani. % mLmmmP**9ß mmi*****vna r*m r ■ ■ Olcsóbb lesz az ipari gáz Az iparosok akciója az ipari gáz árának leszállításáért — Még júniusban meglesz a döntés — Eddig húszezer köztisztviselő jelentkezett az olcsó világításért A. közgyűlés ez év tavaszán, tekintettel a szén árának állandó emelkedésére, jelentékenyen felemelte a gáz- és villany árát.A fővárosi iparosokat különösen súlyosan érintette az ipari gáz árának horribilis emelkedése: köb- méterenkint két koronáról egyszerre 10 koronára emelkedett az ipari gáz ára, a vendéglők és kávéházak gázát pedig köbméterenkint 12 korona 50 fillérre emelte fel a közgyűlés. Azok a beszédek, melyek a közgyűlésen a kisipar részéről hangzottak el, hatástalanok voltak, a közgyűlés tekintettel arra, hogy a gázgyárak deficitjét másképen nem tudta fedezni, kénytelen volt az emelést az egész vonalon végrehajtani. Az ipari gáz árának 500 százalékos emelése azonban alaposan megbosszidta magát. Az iparos testületek és egyesületek részéről egymást érték a tiltakozó felszólalások, amelyek hangoztatták, hogy azokat az iparágakat, amelyek gáz használatára vannak utalva, a szó szoros értelemben tönkre teszi az óriási és az iparfejlesztés szempontjából tűrhetetlen ^ áremelés. Az iparosok legelőbb is korlátozták a gázfogyasztást, ahol lehetett, elektromotorokra tértek át és a gázművek még ma is napról- napra kapja a bejelentéseket, amelyek lemondják a gázfogyasztást. A vendéglők és kávéházak pedig legtöbb esetben úgy segítettek magukon, hogy egyszerűen nem használják a gázt, helyette inkább fával és szénnel főznek. Végre a főváros illetékes körei is belátták, hogy ez igy nem mehet tovább, segíteni kell az iparosságon és le kell szállítani az ipari gáz mai horribilis árát. Úgy tudjuk, hogy a városban meg is van erre a hajlandóság és csak bizonyos feltételek teljesülését várja, hogy azután a gáz árának leszállítására megtegye a szükséges lépést. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk Sallay Árpád dr. tanácsnokhoz, a világítási ügyosztály érdemes vezetőjéhez, aki a következő információt adta az Uj Budapest munkatársának: — Mi is teljesen át vagyunk hatva attól a gondolattól, hogy az ipari gáz árát le kell szállítani, hiszen a világítási ügyosztályban egyre-másra jelentkeznek a különféle ipari köziiletek, hogy elsírják panaszaikat. Mondanom sem kell, hogy nem rajtunk múlik, hogg a leszállításra már eddig is nem tettünk javaslatot, de addig, amig a gázgyár anyagi helyzetét nem látjuk tisztán, nem történhetik konkrét intézkedés.
