Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-05-18 / 19. szám
UJ BUDAPEST 3 1921 május 18 célban összeforrallak. A termelő számítását labilissá teszik, a fogyasztóközönség érdekeivel játszanak és mellet döngetve hivatkoznak a merkanlilizmus javukra billenő kulturfölényére. A főváros vásártereinek ezek a kullancsai a legsötétebb maffia, amely valaha fényes napvilágnál garázdálkodol!. És mindaddig, mig maguk a kereskedők észbe nem kapnak, hogy ez az állapot tarthatatlan anomália ; mindaddig, amig ők maguk nyújtanak módot arra, hogy a liberális szabadkereskedelem a közvélemény előtt gyűlöletes fogalom legyen; mindaddig, amiy spontán lendülettel ki néni irtják mayuk köziül az őket diszkrediiálö söpredéket: mindaddig ne számítsanak arra, hogy az abszolút szabadkereskedelem mozgalmát bárki jó- hiszemü ember pártfogásába veszi. Mert ami a kötött forgalom mellet! most még egyelőre a ^szabad“ vásártérre zsugorodik, az a szabadforgalom fölvirradásán a mindennapi kenyérre is ráveti magát, azt pedig nem engedhetjük, hogy jóhiszeműségünkből éhcnhaljurik mi és kövérre hízzon a kullancsok bandája. A -vásárterek visszás állapotát egyébként melegen ajánljuk az iparengedély iránt érdeklődő razziák figyelmébe! Akták, ha éjjel találkoznak ... A belügyminisztériumban elkallódott, de újra megkerült a Városi Színház felebbezése — A Zipper-akták viszontagságai a rendőrségen Budapest hivatalai sohse voltak valami híresek arról, hogy Wertheim-zár alait őrzik az aktákat. A legkevesbbé sem! Ménnél nagyobb a bürokrácia valamely hivatalban, annál hamarább kallódnak el, — hivatalos nyelven: „elfekszenek" — az akták. Ezen örökérvényű igazság illusztrálására elmondunk két esetet, mind a Keltő közelről és érzékenyen érinti a fővárost. .... Az állam tudvalevőleg megfellebbezte a népszínházi bizottság azon határozatát, amely öl esztendőre Ábrányi Emilnek juttatja a Városi Színház bérletét. A fellebbezés az állam szempontjából igen fontos, mert ez az utolsó remédium, amely- ivei megszerezheti a Tisza Kálmán-téri műintézetei. Az állam a fellebbezésben azt vitatja, hogy a közgyűlés 1916-ban a népszínházi bizottság hatás- kökébe utalta a Városi Színházat, az akkori Népoperát, a népszínházi bizottság statútumainak kormányhatósági jóváhagyásában pedig ki volt kötve a íeilebbezhetőség s igy végső fokon a belügyminisztérium dönt. A fellebbezéshez, mielőtt azt a főváros a belügyminisztériumba felküldte volna, a a tiszti ügyészség véleményt csatolt, kijelentvén, hogy a bizottság határozata mindenesetre jogérvényes, hiszen az a közgyűlési határozat, mely öt éven aluli bérletbe adásnál a népszínházi bizottság hatáskörében hagyja meg a döntést, későbbről kell, mint a fellebbezhetőséget kikötő közgyűlési határozat és igy a bizottság döntését nem lehet megmásítani. A fellebbezést, melytől a Városi Színház sorsa és egy egész sereg ember exisztenciája függ, a főváros a szokásos hivatalos úton május 5-én felküldte a belügyminisztériumba. A belügyben annak rendje és módja szerint bevételezték, iktatták, kiadmá- nyozták, beadmányozták a nagyfontosságu akta- csomót. Ábrányiék közben életre-halálra sürgették a fellebbezés elintézését és a főváros nyugodt lélekkel jelenthette ki, hogy ő megtette a kötelességét és igy a belügyminiszter döntéséig a. fellebbezéshez semmi köze nincs. Ábrányiék a belügyminisztériumba szaladtak, a miniszter magához is kérette az aktákat, amikor azután kiderült, hogy a Városi Színház fellebbezési aktái szőrén-szál\ín elvesztek. Fölforgatták az összes iktatókat és irattárakat, a legelrejtettebb iróasztalfiókokat is felforgatták, az aktacsomó azonban mind a mai napig nem került elő. A nagy kutatásnak azonban egyéb haszna lelt: egész sereg olyan aktát talállak meg. amelyet 10 év óla hiába keresnek és számos egérfészket is sikerült szélugratniok. A belügyminisztériumban most azon tűnődnek, hogy nem a Hadigondozó hivatalba került-e el a nevezetes ügydarab és már előre vakarják a fejüket, mert ha a szálak odavezetnek, a Hadigondozóban mind a százezer elintézetlen aktacsomót át kell nézni . . . Közben megkerült a nagyfontosságu akta. Az országos levéltárban akadtak rá, meglátogatta az aranybullát, hogy tanácsot kérjen tőle. Annyira megkerült, hogy már el is intéződött... ...Nem kevesbbé cifra a másik aktaeltiinési ügy sem, melynek nevető hőse Zipper Ábrahám Leó, a ravasz galíciai, akinek botrányos iparengedélyügyére emlékeznek még az Uj Budapest olvasói. A nevezetes közgyűlési interpelláció után, melynek során Csilléry András tette szóvá azt a panamával' szegélyezeti ösvénvecskét, mely a nemes férfiúnak iparengedélyt szerzett, Sipőcz polgármester elrendelte a legszigorúbb vizsgálatot, egyben azt, hogy mivel a tanács Zippernek nem adta meg a letelepülési engedélyt, az illetőségi ügyosztály sürgősen intézkedjék Zipper kitoloncolása iránt. Az illetőségi ügyosztály meg is tette erre a lépéseket: hivatkozva a polgármesteri utasításra, kérte a rendőrséget, hogy mivel Zippernek semmi keresni valója Budapesten nincsen, őt azonnal utasítsák ki. Teltek a napok, múltak a hetek, a rendőrség azonban füle- botját se mozdította, Leó pedig úgyis mint Ábrahám továbbra is vidáman sétált a Váci-utca déli verőfényén. Sántha tanácsnok végre is megsokalta a dolgot, és Szokolay segédhivatali igazgatót küldte át a rendőrségre, hogy személyesen sürgesse meg a Zipper-ügy elintézését. Szokolay végigjárta a rendőrség közigazgatási osztályának összes helyiségeit, a Zipper-féle akta azonban nem volt sehol. Biztosan randevúja volt a belügyminisztériumban a Városi Színház felebbezési aktájával. Végre bárom nap és három éjszaka tartó kutatás után megkerült az akta, egy rendőrtanáesos Íróasztali fiókjában piheni olyan kényelmesen, mint Zipper ur Váci-utcai boltjában, és délutáni álmát aludla. Nagyon haragudott az akta is, meg a rendőrtanácsos ur is, amiért megzavarták és a rendőrtanáesos kijelentette, hogy a főváros átirata kapcsán ő nem lát elegendő okot arra, hogy Zippe el kitiltsák Budapest területéről... ♦ Az illetőségi ügyosztályban szó nélkül vették tudomásul a Zipper-akta viszontagságait és egyáltalában nem teljesítették a rendőrtanácsos ur azon kívánságát, hogy a főváros egy újabb átiratban részletesen megindokolva kérje Zipper eltávolítását. Ellenben csakugyan készítettek egy uj átiratot, ezt azonban már egyenesen Nádossy főkapitányhoz, akinek feltárták az aktakeresés rejtelmeit is. A. főkapitányon a sor, hogy érvényt szerezzen a főváros határozatának, és Zipper ur visz- szakerüljön Lembergbe, ahonnan minden valószínűség szerint gyalog jött, de elsőosztályu expressz- vo na ton fog visszamenni... • • • A falu jön el Budapestre, a drága, színes, széni magyar falu, melynek hajúit és keserveit akarják orvosolni az ország bölcsei. Adja-Isten, hogy ez a kisgazdajárás a városnak és a falunak azt az egyetértéséi, együttérzését hozza meg, amelyet esztendők óta hiába vár ez a szegény város, és ne annak legyen tanúbizonysága, hogy agrár-országgá csonkulván, a falu eljött, hogy birtokába vegye fővárosát. Adja Isten, hogy a falu komoly és higgadt magyarja ne a bankettekben és operai díszelőadásokban keresse örömét, hanem Budapest népében testvéreit igyekezzen megtalálni! Polgármester ur, ne a Gellért- szálló márványos halijában fogadja a magyar falul, hanem az angyalföldi nyomor tanyákon!. . . Körül kell járni a városházát, megnézni, hogy a keresztény reneszánsz virágzása idején kiknek van botijuk a városháziéi épületében. Igaz, hogy a városházán se dühöng valami túlságosan a keresztény érzület, de az bizonyos, hogy a budapesti városháza boltbérlői a jeruzsálemi városházén protekció nélkül kapnának üzlethelyiségeket. Viszont igaz, hogy a városházán protekcióval kaplak, régi jó demokrata protekcióval, és az idők furcsa változását jelenti, hogy a kereskedő urak épp olyan jól és biztosan érzik magukat a boltokban, mint a Nagy Polgármester idejében. A protekció anncüc idején a boltbérek megállapításába is belejátszott és a városháza dehogy is akarta lenyúzni boltbérlőinek finom és rücsök- mentes bőrét. Most, hogy az) uj lakásrendelet a boltbérek felemelését megengedte, a városgazdasági ügyosztály hozzálátott az emelés áldatlan munkájához. Meg vagyunk győződve arról, hogy az urak — — Bonni sóit, qui mai y'pense! — a város érdekeinek teljes és őszinte szem előtt tartásával intézik el a boltbéremelések kényes és nehéz problémáját. Ám ezekre az emelésekre mi is kiváncsiak vagyunk, a közgyűlést is érdekelné a mérték és azt sem tartanák lehetetlennek, ha a főváros boltbérlői nem a mai, hanem a jó háborús konjunktúra szerint kapnák kézfhez az emelési jelentő cédulákat. Arról nem is beszélve, hogy a főváros anyagi helyzete szempontjából helyes és célirányos lenne egyes bolthelyiségekre nyilvános versenytárgyalás kiírása, hogy az a bizonyos száz százalék a keresztények javára némi változást szenvedhessen. A nyilvános versenytárgyalást, urak, nemcsalv- a Gellértfiirdő vendéglőjénél kell hangoztatni... HÍREK Ki lesz az újlaki plébános? Á hercegprímás megengedte Pongrácz József újlaki adminisztrátornak, hogy a magyar karmelita rendbe lépjen, ezzel egyidejűleg fíednár Róbert kir. udvari káplánt, krisztinavárosi segédlelkészt, aki a főváros törvényhatósági bizottságának is tagja. Újlakra helyettes plébánosnak rendelte ki. Bednár helyébe viszont Mote- siczlcy Károly újlaki káplán kerül. Az uj adminisztrátor, aki egyike a legjobb egyházi szónokoknak, pünkösd vasárnapján kezdte (‘1 hivatalos működését. A kék mazur előadásai iránt oly rendkívüli az érdeklődés, hogy a Király Színház jegypénztára, valamint a többi elárusitó-helyek kénytelenek voltak csütörtöktől kezdve már a .jövő hét végéig, vagyis !'• hó 22-éig bezárólag érvényes jegyeket árusítani. Vasárnap délután Ofíenbachot adják 2y2 órakor. Simonyi Mária, Boross, Petheő, Kabos és Bérczy játsszák „Az apám feleségének* a főszerepeit és tökéletes együttesük estéről-estére megkacagtatja és elragadja a zsúfolt házak közönségét. Ez uj Verneuil- darab a maga pompás helyzeteivel, sziporkázó szellemességével a legjava francia darabok közül való és a tavalyi párisi szezon kiemelkedő sikere volt. A hét műsorát „Az apám felesége“ dominálja, mellette Strindberg „Mámor“-a és a „Buta ember“ szerepel a műsoron. A Scala-szinház megnyitása. Szombaton nyilt meg a Scala-szinház, Plánquette világhírű operettjének, a Rip van Winklenek az előadásával, Környey Bélával a címszerepben, JUsbeth hármas szerepében pedig Lábass Jucival, Az érdeklődés ez iránt a nagy apparátussal előkészített előadás iránt rendkívüli. Jegyek a Scala-szinház összes előadásaira a Scala- szinház pénztárán kívül a Király-szinház pénztáránál, a Magyar Színház pénztáránál, a Bárd-féle jegyirodákban (Kossuth Lajos-utca és Andrássy-ul és a szinlapon jelzett többi elárusitóhelyen kaphatók. Vasárnap délután fél 3 órakor a Luxemburg grófja kerül színre mérsékelt helyárakkal. Lakatos László, Karinthy Frigyes. Zágon István, Nagy Andor és Mihály István Írták az Andr.ássy- uti színház színházi eseménynek ígérkező uj műsorának a darabjait és magánszámait, melyeknek szerepeiben Báthory Gizella, Tarnay Ernő mint vendégek, továbbá Kökény Ilona, Boross Géza, Bársony, Magyari, Abonyi és Kertész Endre játszanak. A nagyságos asszony táncosa és a Búzavirág felváltva szerepel a Magyar Színház játékrendjén. Vasárnap délután a Sasüókot adják. Az őrgróf. A llenaissanee-szinház második újdonsága is magyar darab: pénteken délelőtt fél tizenegykor lesz nyilvános főpróbája és este kilenckor a bemutatója Harsányt Zsolt „Az őrgróf“ cimii érdekes és pezsgő vidámsága háromfelvonásos vígjátékénak, amely Góth Sándor rendezésében és Ferenczi Sándor díszleteivel kerül. a közönség elé. A darab két női főalakját P. Gazsi Mariska és Csatai Janka, két férfi főalakját Virányi Sándor és Góth Sándor játsszák, rajtuk kívül még Radó Teri, Baranics Anna, Szenes Ernő, Bende László, Dezséri Gyula, Unghváry Kálmán, dr. Torday Ottó, Erdős Alice fő- erősségei a jókedvű előadásnak. A premierig minden este Liptai Imre kitűnő és mulatságos „Pesti asszony“-a van műsoron. „Big-Bill-Barry“ a Royal-Apollóban és az Omniá- ban. Az utóévad eddigi legnagyobb filmeseménye, a „Big-Bill-Barry“ kerül ezen a héten színre a Royal- Apolloban és az Omniában. Három héten át az izgalmas és hajmeresztő artistabravurok, lovaskalandok és ismeretlen trükkök kifogyhatatlan sorozata lesz a film cselekménye és a főszerepekben két utólérhe- tetlenül ügyes artista, Edith Johnson és William Duncan (utóbbit már jól ismeri a közönség) excellál Az első résznek „Az arany menyasszony“ a cime. Megelőzi a darabot egy pompás amerikai burleszk. Az előadások egyformán, úgy a Royal-Apoll óban, mint az Omniában 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Jegyek Bárdnál is. Polgármesterválságról suttognak a jól értesüllek, (ázik minden belügyminiszterválságot felhasználnak arra, hogy Sipőcz polgármesteri főpolgármesterré buktassák. Nem beszélünk most arról, hogy a Keresztény Községi Párt jobban ragaszkodik Sipőczhöz, mint valaha — csak arra a torz jelenségre mutatunk rá, hogy a folyosói bölcseknek már arra a jegyzői állásra is megvan a jelöltjük, amely a hőn óhajtóit ■ polgármesterváltozás esetén a fokozatos előléptetés során meg fog üresedni. Ezzel már nyitjára is jöttünk a dolgoknak: azok akarják a polgármestert főpolgármesterré kinevezni, akik tanácsnokok, vagy legalább is tanácsjegyzők akarnak lenni. Vanitatum vani- tas... □□□□□□□□□□□□□□□□□ , ,,A fehér páva“ ;Uz Omniában és a Tivoliban. Németország idei filmtermelésének egyik legnagyobb sikert elért darabja, „A fehér pápa“, amelyet E. A. Dupont rendezett és amelynek főszerepeit a kitűnő Hans Mierendorf és a népszerű Brit H eg es a a berlini Hofoper prima-balerinája játszák. Az Omniában a „Big-Bill-Barry“ előtt kerül színre a film, a Tivoliban pedig elsőrangú burleszkek egészítik ki a kitűnő német drámát. Az lőadások a Tivoliban köznapokon 5, %7 és 149 órakor, vasárnapon és ünnepnapokon 4, y46, 148 és 9 órakor kezdődnek. A főváros látványosságát képezik a Magyar ház kerti éttermei (Teréz-kfirut 15.) Megnyitás szombaton, május 14-én. TOLL KAROLY zenekara hangversenyez. Mérsékelt árak. Luxusadó csak 100/0. Bármily mennyiséiben szállít azonnal intézetek, iskolák, hatóságok részére rgnHf GERŐ ADOLF FIA cipőáruháza LM JvU A Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4.
