Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-03-30 / 12. szám
#. évfolyam Budapest, 1921 március 30. 12. szám VÁROSPOLITIKAI M Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 260 K ♦ Félévre 130 K ♦ Negyedévre 65 K ♦ Egyes szám ára 5 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VKálmán-utcu 20. ♦ Telefonszám: 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Doby Undor Szabaddá tegyük-e a gabona forgalmát? Irta: VÁJNÁ EDE tanácsnok, ív főváros közélelmezési ügyosztályának vezetője. A gabona- és lisztforgalom szabaddá tétele a fennálló viszonyok között és azon szomorú tapasztalatok után, amelyeket a múlt nyáron engedélyezett szabad gabona- forgalom alkalmával mindnyájan, de elsősorban az* állam szerzett, veszedelmes kaland jellegével bírna, amelynek súlyos következményei könnyen előre láthatók. Kétségtelen, hogy a múlt évi termésből eltűnt gabonakészletek, ha takarmányként nem etették fel az állatokkal, csakis a mainál jóval magasabb árak mellett fognak a szabad forgalom esetében újból előkerülni. Nem kétséges tehát, hogy ha ily módon a liszt és a kenyér jelentékenyen megdrágulnának, ez elsősorban nemcsak megdrágítaná az élelmicikkekben újabban megindult olcsóbbodás folyamatát, sőt azt bizonyára megváltoztatná. Mert természetellenes is volna, hogy amikor a legáltalánosabb és iegnélkiilözhetetlenebb táplálék: a liszt és kenyér nagy mértékben megdrágulnak, ugyanakkor a hús, a bab, a tojás és a többi élelmicikkek viszont olcsóbbodjanak. Másrészt a liszt és a kenyér megdrágulása a gazdasági élet egész terén az ipar és kereskedelem minden vonatkozásában árdrágulást idézne elő, mert a drágább liszt és kenyérárakra való hivatkozással joggal igényelhet nagyobb bért és fizetésemelést a munkás, a tisztviselő és minden egyéb ipari és kereskedelmi alkalmazott. Sőt maga az iparos és kereskedő is magasabb rezsiköltségeket számíthat fel, mert hiszen neki és családjának is megdrágulna az életfenntartása. A liszten és kenyéren át tehát megindulna olyan gazdasági dráguló folyamat, amely még a mezőgazdasági életet sem hagyná ki a maga hullámgyűrűjéből, úgy hogy végeredmény képen a magas-nbb gabonaár nagyon problematikus értékűvé válnék a gazdákra nézve. Állampénzügyi szempontból pedig felette aggályos a szabad gabonaforgalom és az annak nyomában hekövetkező általános árdrágulás azért is, mert a megdrágult gazdasági forgalom újabb milliárd okra rugó bankóforgalom - többletet okozna, ami a. jelenlegi államfinanciális tervekkel és célokkal a leghatározottabban ellenkeznék. Ilyen körülmények között a gabona kötött, avagy szabad forgalmának kérdése nemcsak a fővárosi és. általában a városi lakosság egzisztenciális kenyérkérdése, de még ennél is nagyobb horderejű állampolitikai probléma, amelyet veszedelmes kimenetelű kísérletezésnek kitenni nem szabad, de legkevésbbé szabad azt téves beáll itásu jelszavak agitacionális propagan dáj án ak áldozatul átengedn i. Ellenkezőleg, nyiltan, a népszerűség rovására is, fel kell világosítani a gazdatársadalmat, hogy itt nem a falu és a város egymással ellentétes ügyéről van szó, nem, vagy legalább ;is nemcsak a városi lakosság kenyérkérdése ez, hanem az ország összes érdekeltségeinek magasabb gazdasági és rendészeti ügye, a köznyugalom és állambiztonság ugye, amelyet felette kétséges kimenetelű próbálgatásokkal veszéAz Ujj Budapest nemrégiben egy tárca keretében mutatott rá azokra a lehetetlen állapotokra, amelyek a Gellért-fürdőben uralkodnak. A Gellért-fürdőben, noha ki van akasztva a tábla, hogy „Borravalók elfogadása szigorúan tilos” — a legkorruptabb borravalórendszer uralkodik, a. masszőr-lordok és tyúkszem-hercegek csak azokat a vendégeket szolgálják ki, akik figyelembe sem véve a tanács szigorú rendeletét, 10 és 20 koronás borravalókkal igyekeznek — nem sikertelenül — a kiszolgáló-személyzet jóindulatát megnyerni. Tévedés azonban azt hinni, hogy az a nem éppen kiyánatos rendszer, mely a városháza régi idejéből ideszakadt őskori szigetté teszi a Gellért-teret, csupán a fürdőben otthonos. Otthonos -az a szállodában is, fokozott mértékben, megcsúfolásául minden keresztény-kurzusnak. A keresztény reneszánsz úgy ahogy, csak a városházát hatotta át, amint kitesszük a lábunkat a városháza ódon épületéből, a régi rendszert látjuk viszont mindenütt a maga korruptságá- ban, poshadtságában, a régi emberekkel, a régi kinövésekkel. A Gellért-szálló múltja a fővárosi, botrányok krónikájában részletesen fel van jegTezve. Tizenöt millióba került a gyönyörű épület, 15 békebeli millióba, noha az építésre alig másfél milliót irányoztak elő. Az épités vezetője egy fővárosi műszaki főtanácsos volt, természetesen szabadságon, tervezője pedig egy műépítész, egyben véletlenül bizottsági tag, aki az építésnél egyáltalán nem fukarkodott a milliókkal. A Gellért-szálló külföldi kölcsönből épült, az a demokrata jelszó, mely a Bárczy-éra egyik büszkeségéül jegyzi fel a szállodát és fürdőt, kissé másképen fest, ha meggondoljuk azokat a valuta-differenciákat, amelyek a háború óta a külföldi pénz és lerongyolódott koronánk között fennállónak... Bánlaky igazgató ur. Nem célunk azonban a Gellért-szálló múltját hánytorgatni, elég kivetni való van a Gellért- szálló jelenében is. A szálloda főigazgatója, diktátor! hatáskörrel, bizonyos Bánlaky ur, aki akkora ur, hogy igazgató létére nem is lakik a szállodában. Az igazgató ur külön villában lakik, nem a saját, hanem a főváros villájában, minden kényelemmel és komforttal berendezett villáját pedig külön erre a célra készült telefonhuzal köti össze a szállóval, ahol minden tekintély és hatalom Bánlaky igazgató személyében van összpontositva. Néha ugyan némi rivalitás vehető észre az igazgató és a főorvos, Benezur Gyula dr. egyetemi magántanár között,, ez a rivalitás azonban, mint a rossz nyelvek mesélik, csak a szobák számára vonatkozik, ugyanis Bánlakynak nagyobb villája van, szemben Benczúr tanár ur kisebb lakásával, viszont igaz, hogy a tanár ur lakása magában a szállóban van, szintén minden kényelemmel, világítással, fűtéssel stb. berendezve. Megható az a szeretet, amellyel Bánlaky igazgató ur személyzete lakásáról gondoskodik. Személyzeti lakáscélokra a szálló 13 szobája van jelenleg lefoglalva, a gazdasági igazgatón kivid a szobafönöknő, a szobafőnök, a szobafőpincér, a fehérnemükezelőnő, az irodavezető, az ápolónők és az orvosok lakásai kivétel nélkül a szállóban vannak. Ezek az urak és hölgyek, mint a szálló igazgatóságának titkos rendeletéből értesülünk, kényelmes uraknak; és kegyelmes asszonyoknak cimzendők, de legalább is akkora borravaló adandó nekik, mennél gyakrabban, amennyi lyeztetni es esetleg megingatni nem lehet érdeke az államalkotó, többséget, képező gazdatársadalomnak sem. Annál kevésbbé, mert a haza földje közös anyja és eltartója kell hogy' legyen falunak és városnak egyaránt. egy-egy valóságos kegyelmes ur havi jövedelmének felel meg... Schwartz, Rosenbaum, Goldberger . . . Kézenfekvő a kérdés ezekután, hogy kik laknak a Gebiért-szállóban'? Rövid a felelet: idegenek és zsidók, de mindenesetre azok, akik meg tudták találni a protekciót arra, hogy a Gellérl- szállóban lakást kapjanak. Lakást és nem szobát mondottunk, mert a Gellért-szállóban csak lakók vannak, éves lakók, milliomos hajléktalanok, akik azt az elvet vallják, hogy ha volt protekciónk arra, hogy bekerüljünk a szállóba, akkor van arra is, hogy ne kelljen kimenni belőle... A 103. számú szobában Hirtenstein ur lakik, foglalkozására: földbirtokos, vallására: izraelita. A 106. számú szobát viszont Schivartz vezérigazgató ur foglalja le, a 110 est Hentz bank- igazgató ur tartja megszállva, a Í20-asban Böhm ur lakik, a vendégkönyv tanúsága szerint nem tévesztendő össze a Bécsbeu lakó Böhm Vilmossal, ennek a Böhmnek a foglalkozása: bérlő, és a bécsi Böhmmel nevén kivid csak a vallása, egyezik meg. A 125-ös számú odúban Rosen baum szappangyáros ur húzódik meg, mellette a 126-osban a Goldberger név egyik képviselője, aki szerényen magánzónak nevezi magái, éli világát. A 203-as szánni szoba Zimmermann kórházi főorvos birtokában van, a 205., 206., 207. és 208-as szobákból álló appartementben lovag Wahl Oszkár, a csepeli Weisz Manfréd-gyárak igazgatója, tengeti életét. A 216-os számú szobában Geiger filmgyári igazgató, a 221-esben Lenz kereskedő, a 302-esben Engelné magánzónő, a 224-esben Frankné zongoraművésznő, a 307-esben Weisz malomigazgató laknak. A 320-asban Friedné, a 314-esben Groszné, a 328- asban Kuffler, a 338-asban Neu kereskedő, a 348-asban Breyer háztulajdonos, a 449-ben Lányi Pál filmgyáros nyertek elhelyezést, a 456-osban Both Irén zongoraművésznő lakik, a 461., 462. és 463-asban három hölgy: Fischerné, Rónainé és Ledererné laknak, mindhárman izraeliták és magánzónők. Ezt a listát, melyet okulásra és épülésre van szerencsénk bemutatni a közgyűlés keresztény többségének, a közgyűlés egyik albizottsága, a városgazdasági albizottság csak háromhónapos küzdelem után kapta meg <5s azon az ülésen, melyen ezt a listát bemutatták, érthető konster- náció és felháborodás vett erőt a bizottság tagjain. Kérdezzük Bérezel tanácsnok urat, akihez tudomásunk szerint a Gellért-fürdő tartozik, van-e tudomása ezekről a dolgokról és ha van, hajlandó-e ebben az ügyben a közgyűlés keresztény többségének intenciói értelmében a legsürgősebben intézkedni? Ilyen körülmények között semmi csudálni való nincs azon, hogy például két héttel ezelőtt — vájjon kinek az engedélyével? — „démonok bálja'’'’ volt a Gellértben, melyen busz orfeumhölgy és kétszáz frakkos ur vettek részt, nem nagy dicsőségére az erkölcsnek és a szeméremnek... A frakkosok azután unták a nagy magányt és a szálloda egy másik termébe vonultak át, hol a budai polgári leányiskola rendezte zártkörű táncestélyét... Kik haragusznak Frenreisz vendéglősre? A Gellért-szálló legrendesebb része a vendéglő, mely egy derék józsefvárosi vendéglősnek, Frenreisz Istvánnak van bérbeadva. Frenreisz tisztességes kereszténv ember, aki valósággal otthont nyújtott az I. kér. keresztényeinek s az ö működésének nagy része van abban, A Gellért-szálló rejtelmei Masszőr-lordok és tyúkszem-hercegek — Kik laknak a Gellért-szállóban ? Démonok bálja — Liberálisok hadjárata a Gellért-szálló vendéglőse ellen
