Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-03-16 / 10. szám
2 ZU BUDAPEST 1921 március 16 Az építkezések élőmunkái Irta: ORCZY GYULA tanácsnok, a középitési ügyosztály vezetője. Az egész ország területére úgy a városok, minit nagy- és kisközségekre kötelező, egysége sen kidolgozott építésügyi szabályzatot kérünk. Ki ne tudná közülünk, hogy városaink mily különféle, de legtöbbször minden építési szabályzat és a higiénikus követelmények legelemibb feltételeinek meg nem felelő módon és modorban építenek. Nem tekintenek ott legtöbbször nemcsak a helyes fejlődés, a statikai szabályok legminimálisabb követelményeire sem, aminek következményei a gyakori szerencsétlenségeken kivid a nagy tűz és vizáradás okozta veszteségek', a járványos betegségek és ezek között a tüdővész pusztításai. Olyan helyeken, ahol egy kis épitőművészi érzékkel festői város vagy városrész létesülhetne;, hol az építésügyi szabályok gyakorlati helyes alkalmazásával a modern követelményeknek minden tekintetben kielégítő megoldás volna elérhető, zeg-zugos utcák mentén a legképtelenebb épiiletcsoportositásu megoldásokkal, egészségtelen lakásokkal találkozunk, melyeknek elrendezése, kivitele lehetetlenné tesz minden jóvátételt, minden későbbi helyes fejlődést, A legtöbbször ötletszerű megoldásokat látunk, mert városaink, ha bírnak is építésügyi szabályzatokkal, ezek egymástól a legtöbbször igen eltérőek. A megyeszékhelyen túl már nem is igen törődik senki a szabályok betartásával azon egyszerű oknál fogva, mert arra megfelelő, hivatott műszaki szerv kellő számban nem áll rendelkezésre és igy ennek hiányában távolabb eső helyeken az ellenőrzés lehetősége is megszűnik. Hogy mindeme bajokon segíthessünk, arra most az építkezés megkezdése, újra felvétele küszöbén gondolnunk kell. Első kötelességünk égy országos építésügyi * zab ál y rendel el megalkotása. Főszempontok legyenek itt az egyszerű szerkezetek előírása és a rendelkezésre álló építési anyagok igénybevételének megengedése. Különös súly helyezendő a lakás- egészségügyre és a helyi viszonyok adta előnyösebb kiviteli módozatokra. ■ Második épp oly fontos, az előbbivel kapcsolatos feladatunk az alkotandó szabályzatok betartásának kellő ellenőrzéséről megfelelő műszaki ellenőrző szervezet megalkotásával gondoskodni. Ezen feladatnak megoldása kézenEgy délelőtt a Gellértben — Gőzfürdői idill — Irta : Bili. SZEMÉLYEK: ■ : A rendég (magyarul: pasas). ■ A jegyszedö. : Á kabinos. . , A masszőr. . . A tyúkszem vágó. A borbély. , Egy ur. A j c g y s z o d ő (kiált): 11 uszonháruias! Egy u r: (Boldogan megy a megürült kabinba.) ; A pasas: Hát éli már mikor jövök? ; I ég y s z o (1 ő: Hányas a száma? Mutassa! P a s'a s: (Mutatja.) . J ég y s z c d ő: Höhö! Höhöhö! Pasas: Mit röhög? Mit höhö? •Jegy szedő: Höhö! Ny olcvaiiuégyes! Höhö! Szét:, szám! Finom szám! Höhö! Még ma akar fürödni? ■' Pasas: Persze, hogy ma. Hát mikor? •I e g y s z e d ő: Rá tetszi k érn i? Pasas: Na!... Ha nein sokáig tart. Jegy szedő: Nem! Nem! Pár óra csak! De legkésőbb estig sorra kerül. Tetszik 1aIán addig egy lexikon? • Pasas: Lexikon? •fogy szedő: Vagy ha valami dolga van addig a környéken, elintézhetné. Gödöllőn. Vagy Kzenl- föndrén. Kabinos: (A pasas mellé furakodik s mutatja a kél Ujjúval titkosan, hogy borravalóval lehel mindjárt.) Pasas: //«/-, hogy rendben van s a kabinos alán topózkódikf) . K a Ikí.U'O S. (A fegelsq • megürülő kabin1 neki adja.) fekvő, ha meggondoljuk, hogy pieuuyi műszáki képzettségű és a jelen viszonyok között munkaalkalmat nem találó technikus emberünk van. Ezeknek elhelyezését a körorvosi intézményhez hasonlatosan olyan módon gondolom, hogy a megyéket megfelelő körzetekre kellene*1* felosztani. A megye székhelyén egy központi osztály vezetése alatt több, az egyes járási körzetekben egy megfelelő képzettségű műszaki tudással biró közeget kellene a körzet nagysága, lakosságának számához képest alkalmazni. Keresetnél küi álló építészeinket, kisigényű építőmestereinket stb. igen könnyen tudnánk ily módon nemcsak a köz javára, de saját megélhetésük biztosítására foglalkoztatni. Ezen a módon biztosítani lehetne azt, hogy vidéken is jó és szép tervek szerint egészséges, szilárd, szerkezetű, helyes beosztású és emellett gazdaságos, olcsó épületek keletkeznének és hogy megszűnjék az anyagokkal való mai értelmetlen pocsékolás. Ez az építkezések megindításának legfontosabb előfeltétele a mai anyagszegény és drága időben. A takarékos tervek után a takarékos építkezés következik. De erről más alkalommal. Pusztulnak a pesti szobrok ... Háromszázezer koronát irányozott elő a tanács a szobrok restaurálására — Zrínyi Miklós és a proletárdiktatúra — Róna szobrász- művész nyilatkozik a restaurálási munkálatokról A háborús években Budapest szobrai és nyilvános helyeken felállított egyéb műemlékei "ijesztő módon pusztulásnak indultak. Sok nagyértékü közkinosünk annyira válságos állapotba jutott, hogy sürgős reparáeió nélkül teljes megsemmisülésnek nézett elébe. A főváros tanácsa a háború utolsó évében elhatározta, hogy a külföldi metropolisok mintájára megbízza, valamelyik hírneves szobrászművészünket a főváros szobrainak restaurálásával és jókarbantartásával. A választás Róna József szobrászművészre esett, aki sok hozzáértéssel és lelkes ambícióval látott hozzá a szobrok és műemlékek restaurálásához. Felkerestük a főváros szobrainak hivatalos karbantartóját, hogy tőle az eddig végzett javításokról és a folyamatban lévő munkálatokról felvilágosítást kérjünk. Róna mester érdekes nyilatkozatát a következőkben adjuk: — A háború négy esztendejében, amikor mindenkinek egyéb gondja volt, niint a tereken és utbákón iévő szobrok gondozása, a főváros legtöbb műkincse siralmas állapotba került. A főváros tanácsa bárom > Pasas: (Lev étkezik s öt korona borravalói ad -neki.) \CsKabinos (Unsz koronához vem szokva. Nagyot nyel): Tetszik massziroztatni? Tynkszemetvágatni? Borotválkozni? Pasas: Persze, hogy tetszik. Kabinos: Akkor tessék azt mondani a masszőrnek is, a többinek is, hogy: Csacsacsa. Pasas (nevet): Csacsacsa! Nagyszerű! Kitűnő. Kabinos: Tetszik tudni, erről értik, hogy príma vendégről van szó. Pasas: Csacsacsa! Csacsacsa! (Lemegy a fürdőbe, kifürdi, kigőzöUji magát, azután a legmarkő- sabb -masszőr elé áll.) M a s s z ő r: Tetszik dö.vzsöltetni? P a s a, s (jelentősen): Igen. Csacsacsa! Csacsacsa! Masszőr /Vérbe fordul a szeme, mikor a csá- csaesál hallja, de a leg nagyobb udvariasságot tetteti): Alt, agy, Csacsacsa! Értem! Tessék parancsolni. Öten vannak ugyan előtte, de nem tesz semmit. Csacsacsa! Tessék csak, tessék! Pasas: (Lefekszik a púdra.) Masszőr: (Egy durva szőrkeztyü vei rettenetesen súrolni kezdi.) Pasas: Mit esi mii?! Leszedi rólam a bőrt. Masszőr (még jobban súrolja): Dehogy, kérem! Ilyen erős. Vastag bőrt! Élvezel súrolni. Ez allja! Ver nélkül! Csacsacsa!! Pasas: I)’eresre dörzsölöd!k. mini a föli rák.) M a ss zűr: így, tetszik látni! Most meg ezt a kis reumái logoin kimasszirozui. Hogy soha többet ne is tudja, mi a reuma. Csacsacsa! (Teljes erővel masszírozza.) Pasas: Na, mit csinál?! Masszőr: Semmi, kérem! Csak most kezdem. (A hüvelykujja bütykével összevissza korcsolyázik a pasas hálán.) Pasas (égnek mereszti a lábát): Hallja, kicsit sze l i del iben! évvel ezelőtt, bizott meg a szobrok és műemlékek helyrehozásával s további jókarbantartásával és ekkor jegyzéket készítettem a reparációra szoruló szobrokról. Akkori megállapításom szerint mintegy harminc szobor és egyéb műemlék szorult rögtönös javításra és ezek közül a legsürgősebbeket már be is fejeztem. A leglényegesebb javításokat Széchenyi, Eötvös és Vörösmarty szobrain eszközöltem. Igen sok fáradságot' és költséget igényelt annak, az empire korbeli gyönyörű kútnak rendbehozatala, amely valamikor a Eerenciek-terén állott és amelyet azóta Kőbányára vittek és az ottani sétatéren állítottak fel. A Nemzeti Színház frontját: ékesítő kis szobor- ala,h:ok szintén sok munkát adtak. Ezek közül már többnek karja, lába letörj és FriedI bécsi szobrász valóban értékes alkotásai teljes enyészetnek indultak. Több hónapi fáradozás után sikerült úgy. ahogy helyreállítani őket. A budai Irma-téren lévő Mária szobor, mely szintén értékes alkotás, ugyancsak lényegesebb javításra szorult. Ezt a barokkstilü gyönyörű szobrot valósággal rekonstruálni kellett, de a költségek és a fárad, is ág árán újabb félszázadra biz- tösitott.uk sértetlenségét, Dnnaiszky mesteri műve, a halászkut és a Népligetben lévő empire-kut erősen rászorultak a renoválásra és ezek lesznek legközelebbi munkálataim. Ezidőszerint. az egykori Kristóf- téri Nagy Kristóf szobor restaurálásán fáradozom. A szoborkolosszus a Városháza udvarában kapott menedéket. A laikusok talán sohasem tudták kellőképen értékelni ezt az alkotást, de véleményem szerin; egyik legértékesebb dekorativ szobrunkat távolították el benne a közönség szemei elől. Nagy' Kristóf szobrát Bauer bécsi szobrászművész készítette» aki hosszú ideig élt nálunk ,s itt. is halt meg Budapesten. — Külön fejezetbe tartoznak azok a szobrok, amelyeket a' vörös rémuralom idején rongáltak meg. így többek között Bocskay, Zrínyi, Andrássy szobrait vörös olaj fest ékkel mázolták be s annyira bepiszkították őket, hogy' vegyi utón keile.t róluk eltávolítani a kommunisták emlékét. A budai Honvéd szobrot meg is csonkították s itt a (tisztogatáson kívül nagyobb arányú javításokat is eszközöltem. — Ezideig mintegy'- 100.000 koronát emésztettek föl a javítási munkálatok, de erre az esztendőre ennek az ös ztgnek háromszorosát irányozta elő a főváros tanácsa szoborja,vitás! célokra. Erősen megnehezíti a restaurálások gyorsabb menetben való vezetését a rendkívüli drágaság, de ha valutánk tovább is megmarad javulási tendenciája mellett, akkor már a közel jövőben általános renoválást rendezünk. A fővárosban háromszáznál több művészi objektum van amelyek ha szigorúan vesszük, javításra várnak. Nem felejtettem ki ezek közül egyes régi'templomok Jolán lévő értékes reliefeket sem, amelyeknek elpusztulása súlyos művészi kárt jelentene Budapest. számára. Masszőr: Igenis, kérem ássan! Csacsacsa!! (Tövig nyomkodja a pasasba q hüvelykujját.) Pasas: U! Á! He! Hé! Hallja, már elég! Ho! Buli! (Mind a Hz lábujja meredezik s a háta úgy görbül, mint a macskáé a háztetőn.) Masszőr: Nagyszerű, mi? Hát még a különböző griffek! Csacsacsa!! A Napoleon-griff! Látja ez ngy megy: a bütykömet ; a lapockájába nyomom s hirtelen a hátgerincére csuklóm az öklömmel: egy, keltő, há-rorn! Pasas: Búb! Uhu! Csuh! (Félig tótágas! áll kínjában.) M a s sző r: Hallja az ur, ne mozogjon!- Csacsa- csaü Most jön a. Welliugton-fogás. Két oldalról belemavkolok a derekába s hirtelen az oldalába döfök. így: egy, kettő, há-rom! Pasas: Cs! Csiesi! Dr! Dir! Buli! Masszőr (jobbról-balról pofon üli): Csak szép nyugodtan! Mig mérges nem leszek! így elrontani a legszebb fogásokat. Pedig éppen most jön a nagy csacsacsa-fogás. Látja, most megfogom egyik kezemmel a bokáját, másikkal a nyakát s most a földre csapom, most a padni, megint a földre, újra. a padra, föld-pad, fold-pad. csacsacsa! Csacsacsa!! Pasas: He! Hu! Ho! Bi! Bulin! Csrr! Hnhulmhu! (Áléitan marad a pádon.) Masszőr: Egy kicsit szokatlan még uraságod- nak! Nem tesz semmit! Égy kis hideg viz s felfrissül. Nyakon önti néhány dézsa jéghideg vízzel.) Pasas: Brr! Biibübrrrü Brrrr! M a sV. z ő r: Még csak a csacsacsa-táneot mutatom meg. (Ráugrik a pasasra s veszettül táncol rajta.) Pasas: (Kimered.) Masszőr (életre öntözi a jéghideg vízzel): így, kémássan! Rendbe vagyunk, kémássan! Ötös a szá- mom, kémássan. Csacsacsa! Csa! Csal! Csal!! Pasas1: ötös. Rendben van, nem felejtem, cl. (Nagg borravalói sejtéivé elmegy, megtörülteti magái. köpenyegei vesz s a tyukszem vágó elé ül.)
