Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-01-12 / 1. szám
1921 január* 12 UJM sr 3 Százszorosra emelik a honosítási dijakat Negyvenezer koronába kerül a községi kötelékbe való felvétel — Kétmilliós uj jövedelem a felemelt illetőségi dijakból Árdrágítók vágya, lánckereskedők reménye, siberek álma a budapesti illetőség, hatósági nyelven a Budapest székesfőváros községi kö- telékébe való felvétel, amikor nincs szaladgá lás a rendőrségre, nincs toloncház, nincs Galícia, nyugodtan és boldogan lehet árdrágitani, láncolni és sibolni a kéz alatt százezrekért vásárolt négy és több szobás lakásban, anélkül, hogy fenyegetni1 a rém: a régi hazába való visszazsuppolás. A legújabb időkig meglehetősen liberálisan kezelték a „külföldi honosoknak“ a községi kötelékbe való felvételét, illetőleg Budapesten való megtörését a hatóságok. Akiket kidobott a főváros, azokat visszafogadta a rendőrség és ez a legrosszabb eset volt - hä egyik helyen sem sikerült az ittmaradást kieszközölni, végső fokon a belügyminiszter egészen bizonyosan kegyelmet adott. így történt, hogy Budapest már a háború -első éveiben Mekkája lett azoknak, akik egész vagyonukat a kaftánjuk bélésébe bevarrva hordják, és akik négy-öt évet a magyar fővárosban gseftelve, különös tekintettel az egyre sűrűbbé váló „zaklató akciókra“, elérkezettnek látják az időt arra, hogy a budapesti illetőség barátságos révébe evezzenek, és a budapesti illetőség elérésére minden követ — sok esetben igen nehéz és tekintélyes köveket, sőt követeket — megmozgatnak. Az illetőségi ügyosztályban — ahol Czebe tanácsjegyző intézi nagy körültekintéssé! ezeket az ügyeket — régtől fogva aggodalommal nézik főleg a kaftános „külföldi honosok“ Budapestre való özönlését és itt tartózkodását. A magyar állampolgároknak Budapest székes- főváros községi kötelékbe való felvételéről, külföldi honosoknak pedig a községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezéséről és a tize- tendő dijakról még egy 1901-ben készült szabályrendelet intézkedik, ez a szabályrendelet azonban ma már elavult. Az illetőségi ügyosztály ezért most uj, a réginél sokkal szigorúbb szabályrendelet-tervezetet készített, melyet a tanács legutóbbi ülésén elfogadott és azt legközelebb a jogügyi bizottság fogja tárgyalni. A szabályrendeletről, mely teljesen uj alapokra helyezi a községi kötelékbe való felvételt és ezen a cimen több milliós uj jövedelmet biztosit a fővárosnak, Sántha Dénes tanácsnok a következő felvilágosításokat adta az Uj Buda- pesl-nek: A külföldi honosok felvételi kérelménél elsősorban azt vesszük figyelembe, hogy a felvétel Mit akarnak a demokraták és a liberálisok? Pártvezérek nyilatkozatai a kisebbség sérelmeiről A főváros közgyűlésétől még mindig távoltartják magukat a. kisebbségi pártok, amelyek, úgy látszik, nem akarnak részt- venni a közgyűlés érdemleges munkájában. Hogy a Keresztény Községi Párt és a keresztény fővárosi politika iránt érdeklődő nagyközönség tisztában legyen a kisebbségi pártok legújabb terveivel és céljaival, megszólaltattuk a kisebbség néhány vezető emberét. Alább közöljük a> beérkezett nyilatkozatokat, melyeknek érdemi taglalásába — a vendégjog alapján — ez alkalommal nem bocsájtkozunk, fentartjuk magunknak azonban azt á jogot, hogy az egyes nyilatkozatokra megtegyük megjegyzéseinket. Bársony Elemér dr.: A Nemzeti Demokratapárt újabb időben nem foglalkozott uja.bb állásfoglalás kérdésével, mert köti régi álláspontja, mely szerint mindaddig, amig nem kapja meg azt az elégtételt, amit nem is annyira önmagának, mint inkább az elvnek követel, — hogy t. i. az arányos választási rendszer alapján összeült közgyűlés bizottságaiban ennek az elvnek megfelelően a kisebbség is képviselve legyen. A kisebbség ugyanis csak a bizottságok működésével kapcsolatban látja annak lehetőségét, hogy eredményes^ munkásságot fejthessen ki. Ha ennek a lehetőségétől elzárják, nem hajlandó vállalni annak a munkának a felelősségét, amit a közgyűlés kifejt. Éber Antal: En magam nem tartozom egy párthoz sem s igy semmi jogosultságom valamelyik párt vagy csoport nevében beszélni. Semmi okom viszont elhallgatni, hogy a .magam részéről helyteleni tettem és helytelenítem azt az absztinenciái, melyet a törvényhatósági bizottság kisebbségi pártjai tanúsítanak. Nem tagadom, súlyos sérelem érte a kisebbséget a többség részéről, nem kilátásba helyezését oly külföldi kéri-e, akinek itteni foglalkozása az ország és főváros érdekében előnyös. Ha a felvétel kilátásba helye zéset kérő külföldi — mert magához a felvételhez előbb a magyar állampolgárság megszerzése szükséges — az erkölcsi szempontoknak megfelel, a felvételt kilátásba helyező okmányéit a mai 4ÜÜ korona helyett 25.000 korona dijat tartozik fizetni. Ha a külföldi honos magyar állampolgár által történt örökbefoga dás utján óhajtja magát honosíttatni és e célból kéri a községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezését, 30.000 korona dijat köteles fizetni. Végül, ha a községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezését olyan külföldi honos kéri, aki közvetítő kereskedelemmel vagy hosszabb előképzést nem igénylő ipar- szerű vállalkozással foglalkozik, vagy ilyen vállalat alkalmazottja, a mai 400 korona helyett 40.000 korona dijat (ízet le a főváros pénztárába. A 40.000 korona csak magyar pénzben lábszik soknak, mert, ha például a svájci frank' békebeli paritását vesszük alapul, a felvételi dij a régi 400 koronával szemben még mindig csak 54() svájci frank, azaz majdnem ugyanannyi békebeli korona. A magyar állampolgárok községi kötelékbe való felvételének dóját 100 koronáról 1000-re, a repatriálás céljából való felvétel kilátásba helyezésének diját 400-ról 2Q00-re emeli az uj szabályrendelet, illetőségi bizonyítvány kiállításáért 50 koronát, útlevél elnyeréséhez szükséges igazolványok kiállításáért pedig a mai 1 korona helyett 20 koronát fogunk szedni. A díjemelések révén — fejezte be érdekes nyilatkozatát a tanácsnok ur -— a mai 80.000 korona bevételt már az előző évben kerek kétm illió koronával szárnyaljuk túl. Magától értetődik, hogy a dijak esetleges elengedésére is megadjuk a lehetőséget: ha a külföldinek honosításából, illetve a magyar állampolgárnak a főváros kötelékébe való fölvételéből az országnak, illetve a fővárosnak eszményi tekintetekből figyelembe veendő, vagy gazdasági előnye van, az uj szabályrendelet 11. szakasza szerint a közgyűlésnek joga vau a dijakat mérsékelni, sőt el is engedni. Az ellenőrzés szempontjából nagyon fontos, hogy a tanács úgy a főváros kötelékébe felvett magyar állampolgárokról, mint a községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezésében részesített külföldi honosokról nyilvántartást vezetni köteles és azt negyedévenként a közgyűlésnek be kell mutatnia. is egy ízben, oly sérelmek, melyek a legnagyobb mértékben elítélendők és lielyteleniten- űők, de —- az én véleményem szerint, melyet a kisebbség emberei előtt sem hallgattam el — még e sérelmek ellenére is helyt kell állni azon a helyen, amelyre a polgárság bizalma folytán kerültünk, helytállni mindaddig, mig azt a helyet megtartjuk. Ezzel tartozik mindenki megbízóinak, akik nem igen tudják majd megérteni, hogy a kötelességteljesitésnek micsoda módja ez: távolmaradni mindlentől. Én a magam részéről ki is vontam magamat ebből az absztinenciából, a közúti vasutak megváltásának fontos kérdésénél fel is szólaltam s a jövőre is esetről-esetre mérlegelni fogom, résztvegyek-e a vitában, vagy sem. Ismétlem, kívánatosnak tartanám, hogy a kisebbségi pártok is kivennék a maguk részét a törvényhatósági bizottság munkájából. Gaár Vilmos dr.: A kisebbségnek általában feladata az ellenőrzés és a többségi álláspont érveivel szemben a tárgyilagosan ható érvek erejével a meggyőzés. A székesfőváros bizottságának kisebbsége is ezt a célt tűzte maga elé s igy akart részt venni sokat szenvedett fővárosunk helyreállítási munkájában. Ez a cél vezérelte akkor is, amikor azt a jogos kívánságát nyilvánította, hogy a fővárosi törvényhatóság albizottságaiban is helyet foglalhasson. A kisebbség ma is azon az állásponton van, hogy tagjainak szellemi és erkölcsi erejét kész a főváros szolgálatába állítani; de viszont nem hajlandó oly munkában resztvenni, ahol nem a megértés és meggyőzés fegyvereivel folyik a küzdelem. Amely percben lehetővé válik az ily alapon kifejthető munka, a városi polgári párt nem fog vonakodni ebbcjl a munkából legteljesebb erővel a maga készét kivenni. Gál Jenő dr.: Mit akar a kisebbség? Dolgozni akar. A munka lehetőségét a többség magatartásának megváltoztatásától várjuk. A bizottságokban való részvétel nélkül komoly munka nem képzelhető, enélkíil csak szereplés lehet minden felszólalás, de nenp komoly munka. Erre nem vállalkozhatunk. Félek, hogy a többség későn fog rájönni, hogy a megértés elől való kitéréssel mennyit ártott a fővárosnak. Az a meggyőződésem, hogy a főváros lakosságának többsége mélyen elitéli ezt a sic volo, sic jubeo elvét alkalmazó többséget, és ami ma a közgyűlésen többség, a főváros lakosságában már kisebbség. (? !) A legelső feladatnak azt tartom, hogy a közgyűlés hangja változzék meg és oda a felekezeti és osztálykülönbségek éretlen megjegyzései helyébe kizárólag a nemzeti alapon nyugvó egyetértés vonuljon be minden más megkülönböztetés kizárásával (!) Hajdú Marcell dr.: A kisebbségnek nincs és nem is lehet egyéb célja, mint a főváros minél előbb való konszolidációján közremunkálni. A bizottságokból mi kisebbség ki vagyunk tudvalevőleg rekesztve. nem áll tehát módunkban hathatósan közreműködni és előkészíteni mindazokat a terveket és megvalósítani azokat a célokat, melyek hivatva volnának a főváros érdekeit szolgálni. Kétségtelen, hogy az országos politika nagy befolyással kell hogy legyen a főváros politi Icájának irányítására is. Amely irányban az ország konszolidációja halad, annak az iránynak elsősorban keli érvényesülnie a főváros ügyeinek irányításában és vezetésében is. Mi egyebet nem kívánunk, mint tehetségünkhöz mérten hozzájárulni a főváros sajnos, zilált anyagi viszonyainak rendezéséhez. A többségi pártnak van egy bizonyos csoportja, — mi legalább úgy vagyunk értesülve — amely kívánatosnak, talán egyenesen szükségesnek tartaná, ha a kisebbség újból belekapcsolódnék az általa megkezdett munkába. Ezek részéről, mint tapasztaltuk is, a legutóbbi választásokon, a mérsékelt irányzat érvényesült. Ha ez a törekvés tovább is hathatósan megnyilvánul, akkor létre jöhet bizonyos áthidalási lehetőség. mert hiszen kétségtelen, hogy a kisebbségben található régebbi bizottsági tagokra, akik a múltban megszerezhették azokat a tapasztalatokat, azt a tudást, melyet most a főváros javára értékesíthetnének, nagy szükség van. Bonyodalom a Renaissance-szinház körül Csak magyarnevü színházra ad engedélyt a főváros A Nagymező-utcai Télikert helyiségeiben néhány héttel ezelőtt megnyílt a Renaissence- mozi, mely többek között arról nevezetes, hogy a legdrágább mozija Budapestnek: a szinlap tanúsága szerint van olyan páholy benne, amelyet csekély 350 koronáért árulnak a nagy- pénzű embereknek. A mozi megnyitását hosszú és áldatlan küzdelmek előzték meg a bérlő Radius-részvénytársaság és a háztulajdonos Wabits Lujza között: a belügyminiszter, aki végső fokon dönt ebben az ügyben, máig sem hagyta jóvá Eádiusék építési engedélyét és ha a belügyminiszter a háztulajdonos javára dönt, megeshetik, hogy a Renaissance-mozi úgy becsuk, mintha meg se nyílt volna ... A Radius-részvénytársaság, mely mögött a bécsi Sascha-f ihn gyár keresztény és nemzeti szempontból éppen nem kívánatos érdekeltsége rejtőzik, ugylátszik, nagyon bízik a maga igazában, mert sokmilliós költséggel átalakította a helyiségeket, megnyitotta a mozit, sőt legutóbb szinháznyitási kérelemmel fordult a fővárosihoz. Az erre vonatkozó kérvény, mely Renaissance-szinház néven kéri a szinháznyitási engedély megadását, Barna Károlyt nevezi meg a megnyitandó színház felelős művészi vezetőjéül, aki lehet, hogy a filmgyártás terén nagyszerű nevet szerzett magának, de szin- Lázigazgatással legjobb tudomásunk szerint eddig nem foglalkozott... A kérelmet legközelebbi ülésén tárgyalná a Népszínházi Bizottmány, ha addig megérkezne a belügyminiszter végzése, elutasítván Wabits Lujza felebbezését. A döntés azonban késik és igy a szinháznyitás ügye a levegőben lóg. Annyi bizonyos, hogy a főváros, mely ölhetett kézzel volt kénytelen tűrni, hogy a Vígszínház a Blumenthal-érdekeltség zsebébe vándoroljon át, a Renaissance-nél fontos és nagyjelentőségű kikötéseket fog eszközölni és az eddig megadott szinháznyitási engedélyektől il- térőleg, fenn fogja magának tartani bizonyos fokig az ellenőrzés és felügyelet jogát. A Renaissance-szinház ügyének másik érdekessége, hogy— nem fogják Renaissance-nak hívni. A fővárosnak ugyanis az az eléggé nem helyeselhető álláspontja, hogy idegen nevű színházai ezentúl nem engedélyez és utasítani fogja Radi usókat, hogy megfelelőbb, magyaros hangzású* nevet válasszanak színházuk számára. A főváros ezeri álláspontját különben már a Revü-színháznál is érvényesítették, ahol a színház uj tulajdonosa, Beöthy László, már a szinháznyitási kérvényben loyálisan bejelentette. hogy a jövő színházi évadtól kezdve a Revü helyett magyaros hangzású névre kereszteli a Szerecsen-utcai miiintézetet. Háztulajdonosok Forgalmi, Ipari és Kereskedelmi R. T. Budapest, IV., Deák Ferenc-u. 15. v Telefon 51 26. Vesz és elad ingatlanokat, vállal építési munkálatokat’ házak karbantartását. Saját állvány- és létrakölcsönző- osztály. Építési anyagok raktára ; IX., Márton-u. 3/b.
