Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-02-09 / 5. szám
2 UJ BUDAPEST 1921 feT»r>uáw* 9 iiveit és — szidták a magyarokat. Ezeknek a zsidó könyveseknek sokszor hány tolhatott osztrák honosságában néni az a döntő, hogy ina is osztrák lionosok-e, hanem az, hogy arra az időre, amifj Bécsben az osztrák honossá ff volt a book- maker-engedély létalapja, gondolkodás nélkül •megtagadták magyarságukat. Fiz iaktum. Ebben a megvilágításban azután máskép test vakmerő hazafiatlanságuk. Velük szemben nem kötheti a Lovaregyletet a „szerzett jogok tisztelete”, mert ennek el kell törpüluie abban a pillanatban, amint előtérbe lép a másik szempont: a nemzeti és fajvédelmi. Seukise kivanhatja józan ésszel, hogy a Lovarégylet dobja oda politikai szempontoknak közprédául autonómiáját, meri ez egyet jelentene a versenyüzem csődjével, de mindenki joggal elvárhatja a Lovaregylettől, hogy amikor a keresztény városházától telket és nagyarányú befektetést kér, legalább a nemzeti szempontot vegye figyelembe, s olyan könyvesgárdát teremtsen,.amely ebből a szempontból abszolúte kifogástalan. Értesülésünk szerint már a hármas albizottságnak a Lovaregylettel a legközelebbi jövőben felveendő tárgyalásain szőnyegre viszik ezt a kérdést és biztosra vesszük, hogy a Lovaregylet sürgősen revízió alá veszi eddigi merev álláspontját s belátván, hogy nem autonómiájának csorbításáról, hanem tájvédelmi szempontokról lévén szó, a megbízhatatlan elemektől megtisztít ja a könyves-ipart. Nem helyeselhetjük eléggé, hogy a pénzügyi bizottság, levévén a Lovaregylettel kötendő szerződés tervezetét a napirendről, alkalmat adott a városgazdasági ügyosztálynak, hogy az újból megindítandó tárgyalások során megkísérelhesse menteni azt, ami még menthető. A Lovaregylet, mely arisztokratikus gőgjében az alagi pályára való visszahúzódást emlegeti, ne feledje, hogy a kereszténypárt türelmének is vége szakadhat, arról nem is beszélve, hogy nagyon könnyen akadhat olyan társaság vagy tőkecsoport, mely felismervén az Uj Lóverseny- tér jövedelmezőségét, a Lovaregylet ajánlatánál sokkal, de sokkal kedvezőbb feltételeket kínálhat a fővárosnak, amikor azután a Lovaregylet urainak csak annak a bizonyos veszett fejszének a nyele marad meg ... MAGYAR STUDIO Budapest, V., IDoroftya-utca 8. Telefon: 150—45, 78—74. I. Művészeti aukció a Nemzeti Szalon termeiben (Erzsébet-tér)1921 február ©—13. Régi külföldi, valamint kiváló magyar mesterek festményei, továbbá miniatűrök, szobrok, porcellánok, szőnyegek, gobelinek és más iparművészeti tárgyak. Kiállítás: február 6-án délelőtt i(i-tűl délután Ü-ig- 7.. 8., 9-én délelőtt lö-töl délután 1-ig és délután 3-tól 6-ig. Árverés: Február 10.. II., 12-én délután VA-töl. 13-án délelőtt II órától kezdve. Bármily mennyiséiben szállít azonnal intézetek, iskolák, hatóságok részére PlHílf GERŐ ADOLF FIA cipőáruháza fijlgv^Jfi Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4. Félmillióba kerül egy háromszobás lakás építése Az anyagárak drágulása 1914 óta — Rendszeresíteni kell a „lakásfoglalót“ — Csak külföldi tőkének fizetődik ki a lakásépítés Az utóbbi napokban ismételve jelentek meg hírek arról, hogy az építkezések megindítását a türbe- .ellen lakásínség enyhítése érdekében most már nemcsak, az elsősorban érdekelt lakók, hanem a szakkörök is minden módon sürgetik. Kétségtelen, hogy a lakáshiányt semmiféle törvénnyel és rendelettel megszüntetni nem lehet, hanem egyedül aj lakások létesítésével. Az is bizonyos, hogy az építkezések megindítása a termelőmunka megkezdéséhez. vezető legbiztosabb és talán egyetlen ut, mert Budapest sajátos ipari viszonyai között eddig is minden alkalommal a vezetőipar. az építőipar lalpraállása hozta meg a föllendülést a többi iparágakban is. Az építkezések lehetőségének azonban igen nagy akadálya az anyagárak és munkabérek hihetetlen felszökése. Ha vizsgáljuk a közvetlen háború előtti és a mostani egységárakat., ugv a következő eredményekre jutunk. (Az alanti adatokat egyik legkiválóbb épilész-professzorimk bocsátotta rendelkezésünkre.): Ifil4-ben : 39.21-ben : 1000 darab falazó tégla ...................42.— K 2400 K 1 m3 oltott mész..................................25.— „ 1700 „ 1 q portland cement........................, 3.80 „ 200 ,, 1 q hengerelt vasgerenda .... 24.50 „ 1700 ,, 1 m2 kettős cserépfedés.................... 2.70 „ 1G0 ,, 1 m2 12-es horganybádog fedés . . 8.— „ 320 „ 1 m2 cementlap burkolat 8 cm. . . 5.— „ 300 „ 1 darab normál ablak 110/220 . . . 75.— „ 1800 „ 1 darab normál keresztaj tő 80/220 . 32.— „ 1800 ,, 1 darab 6 szárnyú ablakvasulás . . 30.— „ 600 „ 1 darab keresztajtó vasalás . . . 12.— „ 500 ,, 1 drb kélsütős asztaltakaréktiizhely 180.— ,. 5000 „ J m2 alapozás és kétszer olajmázolás 1.40 „ 80 „ 1 m2 raktár. üvegezés........................ 2.20 „ 480 „ 1 m2 hajópadló.................................... 3'.— „ 280 „ Ké tablakos szobaszinezés........................28.— „ 600 „ Kétablakos szoba tapétázása . . . 90.— ,, 2000 ,, 1 drb 100 ju3 fütőképess. cserépkálylm 120. ,, 7000 ,, 1 darab fürdőkád . *........................ 160.— ., 6800 „ 1 darab fürdőkályha ..............................100.— „ 7200 „ Ez ek a hihetetlen áremelkedések okozzák azt, hogy ma egy három-szobás rendes lakás megépítése a háború előtti 20—30 ezer koronáról legalább is félmillió koronára emelkedett. Ez természetesen azt jelenti, hogyha egy most épülő bérháznál a háború előtti jövedelmezést, vagyis a befektetett tőke után bruttóban 6%-ol akarunk elérni, avval arányban, hogy a befektetés' most 20—30-szoro.sra- emelkedett, legalább is 40—50 ezer korona évi béri kellene kérni. Ez természetesen’ képtelenség volna és igv módját kell keresni annak, hogy hogyan találja meg a tőke jövedelmező elhelyezkedését’ az építkezésben, meri hiszen enélkül sohasem fog az építkezés megindulni. Mindenekelőtt tisztában kell lenni azzal, hogy az ingatlanba fektetőt, tőkének jövedelme többé bruttóban 6%, azaz tisztán 4% nem lehet, de egészen bizonyos az is, hogy a felszaporodott mozgótőkék 2%-os tiszta jövedelemmel, tehát 3%ros bruttó jövedelemmel szívesen helyezkednek el inga liánokban. Ezzel teliéit a bérházak jövedclmcz- letése %-ban számítva máris a háború előttinek felére csökkent volna. A második segítség lehe'ne a lakáskeresőknél ma már szinte elmaradhatatlan lelépési váltéig felhasználása. Ha ezt & lelépési vállságot törvényes intézkedésekkel rendeznék és újonnan’ épült lakásoknál az építési költséggel arányosítanák, az ilyen lakásfoglaló évekre biztosítaná a háziúrnak a normális jövedelmet. A fővárosban tízezrekre megy azoknak a megnövekedett jövedelmű és vagyonú i álláskeresőknek ■ a száma, akik ezt az áldozatot kényelmesen megbirnák. Elfoglalnák a drága uj lakásokat és ai régi olcsó lakások fölszabadulnának a kötött jövedelmű lakást keresők számára. A harmadik segédeszköz a valuUidijjerencia kihasználása. Az amerikai dollár öt koronáról 500 koronára ment föl és igv százszorosai a régi értékének. Ha Budapesten amerikai pénzen építünk, a mai tárak mellett 30—40-szeresbe fog kerülni’ ugyan egy ház a régi értékhez képest, ele mivel a dollár 100-szoros, még mindig kétszer-háromszor amnyit fog jövedelmezni, rant a régi valuta viszonyok mellett, vagyis bruttóban 12—18%-ot. Hogyha pedig föltesszük azt, hogy pénzünk vásárló ereje lö-szeresre fog emelkedni a maihoz képest, akkor is a dolláron épült ház meghoz majdnem 2%-ot. Ez bizonyára évekig fog tartaná és addig a 18%-ol jövedelmező esztendőkben a befektetett tőke bőven kárpótolni fogja magát. Az építkezések megkezdése technikailag nem lehetetlen. Mulatják ezt a nénié* példák, ahol éppen elvan nagy lakásínség keletkezett a háború alatt, mint nálunk és ahol csak a mull esztendőben akárhány nagyobb városban 500—000 lakást is épileltek. Ott az u. n. takarékos építési mód és a pótanyagok 'alkalmazása már teljesen meghonosodott. Amit ők megtudtak csinálni, arra a mi technikusaink is képesek, építőiparunk pedig éle Ire valóságával bele fog illeszkedni a változol;.' viszonyokba. Csak az előfeltételek legyenek meg. A bankok szabják az építési hitelt a megcsökkent épület jövedelemhez, a hatóságok -szabadítsák fel az újonnan épülő lakásokat a bérbeadás korlátái alól és rendezzék a lakásfoglaló kérdését. A társadalom pedig próbálja meg a hazaszivárgó magyarságot a bir* tokvásárlás’ mellett bérház építésre is rávezetni. F ÓVÁROSI CIRKUSZ Igazgatók : KÖNYÖT SÁNDOR és GRÜNFELD S. ZOLTÁN HEGH91TÓ DÍSZELŐADÁS március 26-án, Husvét szombatján. FŐVÁROSI ORFEUM ÄSkSÄZ SlvA Nocturno “ArA Skultéty bácsi jubilál.. . Jubileumot ül a városháza: február 1-én múlt 30 esztendeje, hogy Skultéty Ernő, a városháza népszerű Skultéty bácsija a főváros szolgálatába lépett. 1891- ben, amikor az ifjú Skultéty, aki a 68. gyalogezrednek volt daliás őrmestere, elhatározta, hogy fővárosi zolgn lesz, még boldog, derűs, békeidők voltak, most 30 esztendő múlva, amikor az öreg Skultéty bácsi, már nyugalomba készül vonulni, szomorú, istenverte napok szakadtak szegény Budapestre és Csonka- Magyarországra. Skultéty bácsinak megfakult az atillája, amelyben a városi ünnepségeken kivont karddal járt a polgármester előtt, de megfakult ő maga is, a, bajusza, mely valamikor a legkackiáwabb bajusz volt a városházán, kezd lefelé konyulni, a feje kopaszodik, Skultéty bácsi öregszik, nagyon öregszik . . . Ki. ne ismerné Skultétyt, aki a polgármester és a tanácsterem előszobájában vigyáz a rendre és a fegyelemre? ü a leghűségesebb vigyázó ja, bogy a polgármester, meg a tanácsnok urak csendben és.nyugalomban intézhessék a párnásajtaju tanácsteremben a főváros ügyeit, A kabátok éber gondozója Skultéty bácsi, í'orsriftosan, rang szerint akasztja egymás mellé félidején a. kabátokat, gondosan megügyelve, bogy a polgármester ur Öméltósága kabátja legyen a sorban a legelső és még arra is vigyáz, hogy a tanácsnokok kabátjai rangsorban függjenek az előszoba fogasán . . . . . . 1891 február 1-én mondott búcsút Skultéty ezredének, mely akkor Budapesten állomásozott. Skultéty őrmester 82-től 85-ig végigkiizdte az okkupációt, rósztvett a mostari lázadás leverésében, aminek ékes tanujeleképen fényes érdemrendek és őfelsége dicsérő levelei csüngenek egy Thököly-uti szobakonyhás lakás falán, ahol Skultéty életepárjával fészket rakott. Skultéty» aki, ha figyelembe vesszük még ma is tekintélyes bajuszát, akkoriban igen szemrevaló legény lehetett. Bcith Károly főpolgármester leib- huszárjaként kezdte fővárosi pályafutását, Hath kíséretében 1896 áprilisában még Triesztbe is leutazott, ahol Budapest fő- és székváros küldöttségének jelenlétében fényes ünnepségek között bocsájtották vizre Őfelsége „Budapest“ nevű hajóját, az első osztrák-magyar hadihajót, mely magyar nevet kapott a pezsgés keresztségbeu. Skultéty bácsi nagy rombolásokat vihetett végbe a trieszti donnák szivében, mert ha az anyjukom nincs ott, még ma is fölcsillanó szemmel beszél a trieszti szép napokról és csak akkor borul az arca, ha arra. gondol, hogy hova lett a „Budapest“, amelynek keresztelőjére kivont karddal vonult fényes atillájában olyan kack-iásan, hogy még az öreg Ferenc Jóska, szeme is rajta felejtkezett . . . Ráth Károly halála után Matusléa alpolgármesterhez került huszárnak, akinek szolgálatában kilenc esztendőt töltött el. 1906-ban Bárczy lett a polgármester, akinek kedves embere volt Skultéty. ö is nagyon ragaszkodott a. podesztához, aki szerette a csillogást, a pompát, amihez természetezerül ég hozzátartozott Skultéty öles alakja. Skul,tétynek még ekkor szép, hullámos., fekete baja volt, és úgy látszott, hogy békében és csendben fog megöregedni. Közbe jött azonban a háború jöttek a forradalmak és Skultéty arra ébredt, hogy idegen urak — vagy nem is urak — járnak a tanácsülésekre. A szolgálatkész, mindig előzékeny Skultétyből egyszerre házsártos, ideges, semmivel sem törődő vén szolgát, formált a forradalom, már ki se pederte a bajszát, a baja is hullani kezdett: immel-ámmal segítette föl a „néptanácsi tagok“ kabátjait, és csak akkor derült fel az area, ha meglátta egy-egy régi újságíró barátját, akitől aggódva kérdezte: — Ugyan, szerkesztő ur, mikor lesz mar véget Hát a Károlyi-forradalomnak nemsokára, vége lett, de csak azért, hogy a kommunizmus következzen utána. A „kumunyistákkal“ igazán hadilábon állott az öreg, oda. se pökött, ha az elvtársak nagy dérrel- durral jöttek el a. munkástanácsi ülésekre, mert tudvalevőleg a. magát „központi forradalmi és munkás tanácsnak“ címező társaság a, központi városháza tanácstermében tartotta üléseit. Elvtársi vörösgomb soh.se piroslotl Skultéty kabátján, járt szomorúan, lehorgaszt ott fejjel Kun Béla, László Jenő meg a többi nagyság között, Beszélni se igen mert, de néha, amikor oda, kellett adni egyik vagy másik hóhér- olvtársnak a kalapját, meg-megvándult a hatalmas ökU\ mintha, egy ütéssel le akarta volna sújtani a népbiztos elvtársat . . . •— Tudja, nagyságos uram, — meséli könnybelábadt szemmel az öreg — hiszen csak egyet kellett volna ütnöm, aztán sobse kérdezte volna többet, hogy merre van Lenin . . . de aztán a feleségem, meg a két szép lányom jött az eszembe, és — megint csak 1 ecsüggedt a. karom . . . Skultéty bácsit, mégis egy munkás tanácsi ülésen látta a legvigabltnak a. városháza szerény krónikása.
