Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-12-14 / 49. szám
2 UJ BUDAPEST 1921 december* 14 Februártól emelik a közüzemi pótlékot Tárgyalások a vizdij emeléséről - A kéményseprők nyolcról tizennyolc koronára akarják emelni a seprési dijat - Uj kéményseprő kerületeket szervez a fovaros Több, iránt egy félesatendeje a házbérötvenkét százaléka a közüzemi pótlék, melyből a háztulajdonosok az egyre emelkedő közszolgáltatások dijait fizetik. Hozzászámítva a kulom- böző lakásrendeletekkel felemelt lakbéreket, megállapithatjuk, hogy a békebeli hazberhez képest a budapesti lakások ára általában kétszáz százalékkal drágult meg. A közüzemi pótlék esetleges újabb emeléséről^ adunk e sorokban hirt olvasóinknak, annak kijelentésével, hogy a közüzemi pótlék esetleges emelése csak az általános drágulásnak az eredménye és azért a, főváros vezetőségét természetszerűleg felelőssé termi nem lehet. A közüzemi pótlék emelése, mely valószínűleg február elsején lep életbe, előreláthatólag további négy-öt százalék lesz, és abból részben a vizái jak újabb emeléséből előálló költségtöbbletet, részint pedig a kéményseprődíjak felemelését fogják a háziurak fizetni. A vizdijakat azért kell emelni, mert a mai vizdijak mellett a vízművek jövő évi költség- vetése a mai helyzet szerint erős deficittel zárul. A vizművek deficitjének a szén árának a most folyó esztendőben történt nagymérvű emelkedése és a munkabérek emelkedése az oka. A vizművek jövő évi költségvetése ügyében, melyet a napokban tárgyal az^ illetékes albizottság, most folynak Sallay tanácsnok és fíorvendégh főjegyző vezetésével a tárgyalások a deficit eltüntetésére. Lehetséges, és természetesen ezt senki sem óhajtja melegebben, mint maga a főváros — hogy a tárgyalások folyamán sikerülni fog a deficitet más utón kiküszöbölni, és ebben az esetben a vizdijak, illetőleg a vizdijak emelése révén a közüzemi pótléknak ezen a címen való felemelésére nem fog sor kerülni. hanem azok területét is arányosítani kel 1. Az a tervünk, hogy 51-el szaporítjuk a kéményseprő kerületek szárnak az uj kerületeket pedig öreg segédeknek adjuk. Szerencsére a kormány is belátta már ezen álláspontunk helyességét és már nem változtatják meg jelöleseinket, hanem azok az öreg segédek kapják a megüresedő kerületeket is, akiket mi kijelölünk. — A kéményseprői dijak emelése a közüzemi pótlék emelését fogja szükségessé tenni. A pótlék emelésének százaléka azonban természetesen nem tőlünk függ, mert végeredményben a kéményseprői dijak emelése alig jöhet számba, hanem a vizdijak esetleges emelése. Végezetül kérdést intéztünk a tanácsnok úrhoz, hogy mi az oka a rengeteg kéménytüznek, hiszen az elmúlt héten volt olyan nap is, amikor a tűzoltóságnál egy napon 21 kéménytiizet jelentettek be. — A feltűnően nagyszámú kéménytüznek — mondotta Purébl tanácsnok — a rossz magyar szén az oka. A kályhák huzatképessége ugyanis porosz kőszénre van berendezve, természetes tehát, hogy a rossz magyar szén, melynek rengeteg salakja, korma és piszka van, most a fűtési szezonban sok kéménytüzet idéz elő, amit még a kéményseprők megfeszített munkája sem tud elhárítani. MI-ITJSÁO-A■városházáit f • • • Másképen áll a helyzet a kéményseprők ügyében. A kéményseprőmesterek és alkalmazottak közös szervezetbe tömörültek és egységes támadást intéztek a kéményseprési dijak emelése érdekében. Most kéményenkint 8 korona egy évre a seprési dij, ezt kéményenkint 18 koronára kérik felemelni a korom és szurok lovagjai. A kéményseprők és a főváros illetékes ügyosztálya között, ebben az ügyben már hetek óta folynak a tárgyalások, amelyekről Purébl Győző dr. tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály vezetője a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A kéményseprők díjemelési kérelme már legközelebb a bizottságok és a közgyűlés elé fog kerülni. A mesterek és az alkalmazottak közös kérvényben fordultak az emelés megengedése céljából a fővároshoz, a mesterek azt ígérik, hogy az emelés megengedése esetén a duplájára emelik a segédek fizetését. A helyzet ugyanis az, hogy egy kéményseprőnek ma heti kétszáz korona a fizetése, amiből megélni igazán nem lehet, mert az a mellékkereset, amely a derék kéményseprőknek itt-ott csurran-csep- pen, nem nagyon emeli a jövedelmüket — Különben tárgyalások folynak a kéményseprő kerületek számárnak szaporítására is. célból a kormány felhívására összeírtuk a kéményeket, mert az az álláspontunk, hogy a kerületeknek nemcsak a számát kell emelni, Karácsony és újév között lesznek a tanügyi választások. A tanügyi állásokra beérkezett rengeteg pályázat feldolgozása a közoktatás- ügyi ügyosztály teljes munkaerejét igénybe veszi, ahol az osztályvezetők a szó szoros értelmében éjt napot eggyé téve igyekeznek azon, hogy a jelölések és választások mielőbb meg- ejthetők legyenek. Értesülésünk szerint a középiskolai állásokra beérkezett pályázati anyag feldolgozása, már végétért, ugyannyira, hogy a jelöléseket már a jövő hét elején megejtheti a közoktatásügyi bizottság illetékes albizottsága. A polgári iskolai tanári, elemi iskolai tanítói és az óvónői állásokra kiirt pályázat anyagának feldolgozása még nem fejeződött, úgy hogy ezekre az állásokra a jelöléseket a legjobb esetben csak a jövő hét közepén ejthetik meg. Az albizottság! jelölések után a közoktatásügyi bizottság plenáris ülésén fog megtörTAB ARIN VIII.,RákÓCZÍ-Ut 63. 5 SEVILLIA A Shimmy-herceg Főszereplők: Mezei Ilonka. Erdélyi Géza dr. és fiadé Sándor. ténni a hivatalos jelölés. Zilahi-Kiss Jenő dr. tanácsnoknak az a terve, hogy karácsony és újév között okvetlenül tanácsülésbe viszi a választásokat, illetőleg meg fogják ejteni a választó rendkívüli tanácsülést, hogy újévi ajándékul az újonnan megválasztottak január elsején már magasabb illetményeiket kapják. • • • A protekció tuLiengését állapította meg a tanügyi választások kapcsán Rényi Dezső alpolgármesteri■. A törtetők és könyökharcosok minden lehetséges és nem lehetséges fegyvert igénybevesznek, hogy bejutásukat biztosítsák, nincsen olyan „összeköttetés“, amelyet meg ne mozgatnának az elkeseredett pályázók, akik, ha lehetne, a Gellért-hegyet is megmozgatnák ügyük érdekében. Annál helyesebb, hogy hivatalos helyről történt a protekció túlteng és ének, egyben hiábavalóságának megállapítása. A keresztény renaissance tisztult erkölcsi felfogása magával kellett, hogy hozza a hivatali rangsor és az érdemek el-, a pro- tezsádó nagybácsik és sógorok el nem ismerését. Jól tudjuk, hogy még is rengetegen lesznek elégedetlenek a választások eredményével, aminthogy a világ teremtése óta nem volt választás, amellyel mindenki meg lett volna elégedve. Ám annak az elvnek a kimondása és a tanács részéről való szigorú szem előtt tartása, hogy a ranglista és az érdem az egyetlen kvalifikáció az elöbbre- jutásra: gyógyító ír kell, hogy legyen azok szivére is, akik vagy azért, mert ez alkalommal nem találtattak érdemesnek, vagy azért, mert hátul voltak a sorban, ez alkalommal nem kerültek be. Mert ez az elv biztosíthatja őket, hogy a legközelebbi választások alkalmával nem fognak figyelmen kívül hagyatni, feltéve persze, hogy közben a szükséges várakozási időt is túlhaladták és hivatali magaviseletük ellen sincs számbavehető kifogás. . . . Szalámigyárosnak lenni jó, — nemcsak azért, amiért a gyermekek gondolják, hogy tudniillik a szalámigyáros bácsik akkor és annyi szalámit ehetnek, amikor eszükbe jut, és amennyi az éppen nem kicsiny bendöjükbe fér, hanem azért is, mert az eladott és főleg a külföldre eladott szalámiból birtokok, bérpaloták, brilliáns-collierek és egyébb csekélységek vásárolhatók. Napnál világosabban igazolja ezt a Magyar Szalámigyár R. T. most megjelent mérlege, mely a háttérben settenkedő Pcrlesz nagyvágó ur éppen szimpáti- kus zsebe számára többmilliós nyereséget könyvel el. Nagyon is igaza van Ereky Károly azon megállapításának, hogy amíg Mátyás király korában birtokokat kaptak a nemesek, ma kiviteli engedélyt kapnak a modern lovagok, a Péri-Perleszek, akik a hitbizománytól legalább is olyan távol esnek, mint Makó Jeruzsálemtől. A fentnevezett részvénytársaság mérlegét is a kiviteli engedélyek billentették a milliós nyereségek felé, nemkülönben a földmivelésügiji minisztérium azon meg- bocsájthatatlan könnyelműsége, hogy nevetségesen csekély összegben szabta meg a szalámi után fizetendő kiviteli illetéket. Az export tehát vígan folyik, a Péri-Perleszek degeszre hízzák magukat, és mindez végeredményben a főváros bőrére történik, hiszen a zsír, a hús árában tulajdonképpen a fogyasztóközönség fizeti meg a szalámibáróknak nemcsak a kiviteli illetékét, hanem a milliós nyereségeit is. . . Abu Raheeb szamara ludom, senkit se fog érdekelni, tehát elmesélem. Abu Raheeb ma 3U éves fiatalember. Édesatyja: afrikai fejedelem volt, hires, kegyetlen ur. És Abu Rakeeb úgy kerül ma toliam alá, hogy levelet hozott idle a m. kir. posta.. E levél régi, kedves emlékeket elevenít meg előttem s mivel tudom, hogy ez sem log senkit érdekelni, tehát azt is elmondom. Hogy miért? Azt talán szabadjon soraim legvégén megindokolni. # 1907. évet írtak akkor. Fagyos november volt s nekem mégis a legszebbek egyike életemben. Ö felsége legkegyelmesebben kegyeskedett részemre az aranycsillagot adományozni a gróf Radetzky huszárezredben. És mit csinálhat efeletti örömében egy 22 éves ur? Express ir Thos. Cook and Son, Lud gate Circus, London cimre s rendel tőle egy társasutazást a. Nílus vidékére. November—decemberben a legszebb Egyiptom: gyerünk, ki tudja meddig élünk, a Nap hazájába, krokodilusok és egyéb veszedelmek vidékére. (Háborúról ki álmodott még akkor!) Nemsokára megjött a jegyem, érvényes 90 napig Bécs—Ka ró és vissza, az J. osztályon és fizettem érte 009 márkát. Megérkezve Kairóba, lefizettem további 120 piasz- tert (2.) márka), .mint az egyiptomi látványosságok látogatási diját, továbbá 861 márkát, mely utóbbiért a második kataraktáig volt jogom kirándulni. Szerdán, december 2-án kora reggel szálltam a „Prince Abbas“ nevű turistahajóra és 8 nappal később értünk Assuan-ha. Aztán mentünk tovább Wady Halfa felé, mely innen még 214 mérföld. A negyedik nap délben érkeztünk Haifa-ba: a második nagy katarakthoz. És a, kirándulótársaságnak ekkor merész terve támadt: kirándulni Rab el Korosko-ba, légvonalban 50 angol mérföld. E merérz terv kezdeményezője Professor Chiapparri volt, a leghíresebb ,.állattudós“, ki közölte a társasággal, hogy Bab el Korosko-ban székel Ghoieab Abu Raheeb, iaki arról nevezetes, hogy udvari állat- kertje ia legnagyobb és legtökéletesebb kerek e világon, melyből a világ egyetlen állatfaja sem hiányzik. Miért szórakoztassam a kedves olvasót az odautazás leírásával, röviden annyit: egy szép napon megérkezett atárraság Krosko-ba. s első dolga volt engedélyt kérni az udvari állatkert megtekintésére. Profi'. Chiapparri boldogan kalauzo’t a csodás kertben. Sorra magyarázta az előttünk ismeretlen állatokat. Maga a fejedelem, Ghowab Abu Raheeb is végtelen kegyességet tanúsított a ritka európai társasággal szemben: a nagy majom-kertnél személyesen kegyeskedett elibénk fáradni. Kíséretében volt egyetlen fia, Abu Raheeb is, fiatal mosolygós arcú gyermek: az. akitől mod levél érkezett hozzám. (Ejnye, ejnye, mily feledékeny is az ember! Még el sem mondtam, mit ir az én Fenséges Barátom. Hát i. i. aziránt érdeklődik, hogy vájjon nincs-e még eredménye annak az expedíciónak, amelyet boldogult éde" atyja másfél évtizeddel ezelőtt Proff. Chiapparri tanácsára indított útnak, s melyről a háború okán eddig semmi értesítést nem kapott.) A fiatal Abu Raheebbel én, mint a társaság legfiatalabb tagja, kötöttem szoros ismeret éget. Igaz, kissé nehezen értettük meg egymást, mert ő egy előttem ismeretlen nyelven szólt hozzám s én viszont magyarul válaszoltam neki. Az öreg fejedelmet pedig Proff. Chiapparri foglalta le. Dicsérte a gyönyörű állatkertet, mely Ghowab fejedelemnek nemcsak büszkesége, de gyöngéje, sőt mondhatnám mániája is volt. A fejedelemnek jól estek a. dicsérő szavak, büszke volt, szinte gőgösen büszke s ezt ki is fejezte: — Ilyen állatkertje nincs a Ti országotokban egyetlen uralkodónak sem. Mert ez nemcsak nagy, de tökéletes is s benne megtalálható a világ összes állatfajainak egy-egy példánya! ... Proff. Chiapparri köhécselni kezdett... — Bocsáss meg, hatalmas fejede’em, — monda némileg zavarodott hangon, — de bátor vagyok magás figyelmedet felhívni arra., hogy állatkerted nem tökéletes .. . A fejedelem arca kipirult, szemei vérben forogtak s ordítva kiáltott a görnyedő tanárra:- Gondold meg te gonosz fehér ember, mit mondasz. Mert ez a legnagyobb sértés, mit velem szemben elkövethetsz. S ha nem tudod igazolni meggon- do'atlan kijelentésed, vendégjog ide-oda, kerékbe töretlek s kutyáim fogják széttépni gonosz testedet! A profiles or erre kiegyenesedett, szemében kigyulladt a biztos tudást jellemző fölényes láng. s a legnagyobb nyugalommal válaszolt: — Uram, tudom -mit mondok. A te állatkerted- ből hiányzik a — vadszamár! —- Hol az állatkert minisztere, — kiáltó, a fejedelem. Nosza rohant az első kamarás az állatkerti igazgatóért, ez a főigazgatóért, ez megint az alminiez- terért s azután együttesen rohantak a miniszterért.
