Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-12-07 / 48. szám
/ 2 a vasutak egy kézben maradjanak, bogy a fővárosnak, bármilyen megoldás jöjjön is létre, mindenesetre döntő szava lesz a közúti vasutak menetrend és tarifapolitikájának megállapításában', a Helyiérdekiire vonatkozólag- a fővárosnak sem a viteldijakba, sem a menetrendre befolyása nincsen. Régi gravamenje ez a fővárosnak, amely most okvetlenül orvoslásra szorul. A Helyiérdekű engedélyokirata a fővárosnak alig biztosi! jogot a vasutak közlekedésügyi politikájába való beleszólásra, ez a jog is. főleg közlekedésrendészeti és műszaki hozzászólásokra szorítkozik, holott különösen a mai borzalmas lakásviszonyok mellett a főváros terjeszkedési lehetősége szempontjából elsőrangú : szükség, hogy -a fővárost a környező falvakkal összekötő villáiftosvicinálisok, gyorsak, olcsók és kifogástalanok legyenek, arról,nem is beszélve, hogy' a főváros- élelmiszerellátása szempontjából döntő súlya van a helyiérdekű tarifájának, igen fontos lenne és a főváros a parlamenti tárgyalás alá nem kerüli yicinálistörvény javaslati tárgyalásainál ki is fejtette azon álláspontját, hogy a Helylérdekiit ne sorozzák a szorosan vett nagyvasútiak közé, hanem inkább közútinak tekintsék és ezen az alapon a vasutak üzletmenetében biztosítsanak jogot a székesfőváros közönségének. Nagyon kívánatos lenné, hogy a közúti vasutak megváltásával kapcsolatban ezek a kérdések a Helyiérdeküre vonatkozóan törvényhozási utón nyerjenek a főváros közönsége számára kedvező megoldást. — A tizenkettes ad hoc bizottság elé arra vonatkozólag is javaslatot terjesztünk, hogy az egyezségi tárgyalások lefolytatására kiküldendő' albizottság hány tagból és kikből álljon. Ezek a tárgyalások még karácsony elölt meg fognak indulni, noha azok lefolytatására még 1923-ig elegendő idő áll rendelkezésünkre. A tárgyalások sikertelensége esetén a megváltásra fog sor kerülni. — Hogy a főváros mit fog a iílamossal csinálni, azt egyelőre határozottan meg nein mondhatom, annál kevésbbé, 'inert ezek elhatározása a főváros törvényhatósági bizottságának jogkörébe tartozik. A tervünk az, hogy a villamosvasút a fővárossal szoros összeköttetésben álló külön üzem legyen, szélesebb autonómiával, mint a gázgyár, hogy a vállalkozás teljesen ment legyen a bürokratikus nehézségektől, de olyképen, hogy a főváros teljes és tökéletes rendelkezési joga a vasutak felelt megmaradjon. A kérdés ilyeténvaló megoldásának pénzügyi nehézségei nincsenek, hiszen a területhasználati szerződés értelmében a fővárosnak jogában áll a megváltási összeget rentében fizetni, az erre szükséges összeget pedig a vasutak bevételei mindig fokozzák. Ezzel azonban a legkevésbbé sem mondom azt, hogy ez a megoldás, vagy csak annak tervezete is végleges lesz, mert arra is sor kerülhet, hogy a főváros bizonyos tőkeérdekelif- ségeket von be a vasutak működésébe. Idegen tőke- érdekeltségnek a bevonása azonban egyáltalában nem sürgős, még az esetleg sikertelenül végződő egyezségi tárgyalásokra következő megváltás után sem sürgős a megváltási összegnek előbb emiitett fizetési lehetősége miatt, úgy hogy a főváros kényszerhelyzetbe nem kerülhet és kedvező anyagi körülmények közölt várhatja he azt az esetleges időpontot, amikor a vasutakhoz a főváros érdekeinek megfelelő ajánlattal1 jelentkezik valamely tőkecsoport. Sánta Dénes versei Egy szerény és halkszavu poéta termésének javát mutatjuk be olvasóinknak és bocsánatot kérünk azért, hogy a politika zavaros és ködös vizeiről egy negyedórára a költészet tiszta és csendes templomába vezetjük őket. A költő, kinek verseiben alább gyönyörködhetik az olvasó, ill cl közöttünk: a derék Sántha Dénes, a katonai ügyosztály érdemes tanácsnoka. Még legjobb barátai közül is kevesen tudják, hogy Sántha Dénes esztendők óla hűséges barátja a múzsáknak és nagy hivatottsággal és szeretettel pengeti a lantot. Sántha Dénes versei most kötetbe gyűjtve jelentek meg a Singer és Wolfncr kiadásában és ez a kötet még azokat is meglepi, akiknek alkalma volt kéziratban gyönyörködni Sántha Dénes egy-két versében. Egy egész ember, nemes szív és érző lélek tűnik elő ezekből a versekből, aki már túl az első ifjúságon, szivében derűsen és fiatalon énekel hazát és szerelmet. Irodalmunk mai dekadenciájában méltó feltűnést fog kei- lenki az a komoly, férfias Ura, mely Sántha Dénes verseiből kicsendülve, legjobbjaiukra emlékeztet, íme néhány vers a legjobbak közül: FIAMNAK. Fiam! ezentúl ébredéskor, Ha mondod buzgó regg?li imád', Ne foglald be — mint eddig tetted — Öreg apád’, se édes, jó anyád'. Csak arra kérjed a jó Istent: Segítse meg a szenvedő hazát! TUBUDAPEST Iskolaegyesületeket szervez a főváros Rendszeresítik a szülői értekezleteket Ismétlőiskolák szülők számára — A gazdasági iskolák legjobb növendékei kapjak az ingatlanbérieteket A főváros iskoláinak kereten belül megszervezi a nemzetnevelés és speciális szempontból oly nagy- fontossággal biró ' szülői értekezletekéi, iskola- egyesíiieleket és iskolai gazdasági egyesületeket. Kétségtelen, hogy ez a jövőben nagyon áldásos eredményi fog feltüntetni minden tekintetben. Felkerestük ez alkalommal Fes'.élicli Pál gróföl, ki a szervezési munkálatokat irányítja s ki a következőkben szolgált felvilágosításul az „Uj Buda- pcst“-nek.7 — Iskolai egyesiPeÜínk célja kettős: ’egyik, minél közelebb hozni ti szülőket az iskolához, hogy azok ellenőrizni tudják gyermekeiket a tanulásban. Nagy súlyt helyezünk itt különösen a perifériákra, az alacsonyabb műveltségű néposztályra s őket is bevonjuk pedagógiai munkánkba. A másik cél: ismeretterjesztő előadások tartása által a szülők szellemi nívóját is emelni. Ezen szülői értekezletek két tárgyalási pontból állanak. Első: becsület és jellemképzés. Kétségtelen, hogy a forradalmak s agitációk megingatták a szülők jellemét, amelyet ismét harmóniába hozni, elsőrendű fontosság. — Az élőadások mindig úgy vannak összeállítva, hogy összevágjanak. Ez mind belekapcsolódik az iskoláégyésületbe, melynek tagjai az,' iskolanövendékek, szüleik és a végzett növendékek. — Az iskolaegyesület keretén belül állanak a szülői értekezletek. Minden osztályból egv szülőt beválasztunk az intézőbizottságba, mely félévenkint ülést tart. Elnöke az iskola igazgatója s jegyzője egyik tanár. A szülők maguk választják meg kiküldötteiket s azt is, hogy mily előadást akarnak. Úgy, hogy ez a közel jövőben szinte szülői ismétlőiskolává akikul át. Készítünk egy aranykönyvet, melyben nyilvántartjuk a jó tanulókat, ösztöndíjasokat s melyben azokat is megörökítjük, kikből az életben kiváló emberek váltak. Mindezeket azután követendő példaként a szülők és gyermekek elé állítjuk. Tervem az is, hogy az iskolaegyesületi tagoknak adunk egy havi folyóiratot önköltségi áron. — A szülői értekezletek hivatása az egyszerű és tanult emberek közötti elhidegülést is eliminálni s a kölcsönös bizalmat mely ma hiányos — ismét helyreállítani. Már eddig is észleUük ez értekezletek üdvös jelentőségét, amennyiben ily értekezletek megindulása után a bukott tanulók százaléka rögtön csappant. Nagyban fokozzák azután ezek az értekezletek az iskolák és tanári kar közti jóviszonyt s kölcsönös jóindulatot is. A napokban kerül a tervezet az iskolaigazgatókhoz s ez természetesen igénybe vesz egy rövid időt még azután is; hisz csak az elemistákon kívül 30.000 diákunk van. *>V • — Célunk, a gazdasági egyesületek általánosítása is. A-virányos-kútvölgyi gazdasági egyesület a mintánk. Főszempont itt:,ja többtermelés. Úgy Budát, mint, Pestet 3—3 gazdasági körzetbe osztjuk. Mintatelepünkön mindent kipróbálunk. Mily fontos pl. az ültetési időpont helyes eltalálása, mikor kell vetni. Télé részükre gazdasági előadásokat fogunk tarHa pedig napnyugtával, este, Dotgos kezed’ imára kuJcsolod, Ne mondjon ajkad, óh! ne addig, Jóságáért az Urnák hátaszót, Amíg nem adta vissza nekünk Kárpát gerincét és a négy fotyót! bh \ v. MI A KÜLÖNBSÉG? . . . Mi a különbség mi közöttünk? Miért nem lettünk egymáséi9 miért? Holott szerelmedért hevüitem egykor, — S te is epedtéi forró csókomért. A te szerelmed' kerti dísz-virág volt, — Csodálva nézte széles, nagy világ; ígértek rája — - s mert az jobban bírta: övé lett hát a kerti dísz-virág. Az én szerelmem mezei virág volt, — Sarlós leány dalolva tépte le; Hajába tűzte, -— otthon vízbe tette S ez egy virág lett néki mindene. Ez a különbség mi közöttünk, -— Ezért nem lettünk egymásé, ezért! Holott szerelmedért hevüitem egykor, — S te is epedtéi forró csókomért. HA MESSZIRŐL MÉG . . . Ha messziről még mosolyogni látsz tán, Ne hidd, hogy feledéin, mit szenvedék! —- A viz, ha csillog is a tenger hátán: Ott lenn a mélybe' komor és setét. 1921 december* 7 tani, pl. a hasznos madárvédelemről. A háziipar fejlesztését is programmunkba vettük. A már négy polgárit végzettek számára kurzust nyitunk földbérleteken, melyre a felnőtteket is meghívjuk. Akikről meggyőződünk, hogy jól gazdálkodnak, azoknak adjuk bérbe a fővárosi földeket. A termés egy bizonyos részét, felét vagy negyedét ezeknek le kell adni a fővárosi zöldségüzemnek. A vételi és eladási is egységesen irányítjuk. Szervezünk egy hitelosztályt is, hol a szükséges forgótőke megszerezhető. Másik fontos célunk még itt — valószínűleg ez majd csak niég évek múltán lesz eredményes — tenyészállatok tartása. Ennyit az újabb reformokról. Briefe,die Ihn nicht erreichen... A főváros felterjesztéseit évtizedekig válasz nélkül hagyja a kormány Az 'Uj Budapest múlt számában fejezte be Pur ebi Győző dr. tanácsnoknak, a közgazdasági ügyosztály érdemes vezetőjének a mintavásárokról szóló cikksorozatát, mely egy élesszemü szakembernek a lipcsei, prágai és bécsi mintavásárokon tett érdekes megfigyeléseit tartalmazza, levonva belőle azt a konzekvenciát, hogy Csönka-Magyarország nagyságához és .helyreállításához feltétlenül szükséges, hogy Budapest, melyet helyzete Kelet-Európa kereskedelmi gócpontjává kell hogy; emeljen, nem maradhat el a szomszéd államokban egyre-másra rendezett mintavásárok mögött és a fővárosnak is tevékenyen kell kivennie a maga részét a minta- vásárok rendezésében. Abban a nagyjelentőségű munkában, mely a fővárost a közgazdasági élettel összekapcsolja, tevékeny részt vesz Purebl tanácsnok ügyosztálya, aki helyesen ismerte fel a fővárosi adminisztráció és a közgazdasági világ kapcsolatainak fontosságát. A főváros közgazdasági, munkásságát erősen megnehezíti az a nehézkesség, amely- lyel a kormány a fővárosi felierjesztéseket kezeli és évekig, néha évtizedekéig nem intézi el, megakasztván ezzel a közgazdasági élet folyamatát. Csak magában a közgazdasági ügyosztályban 15—20 olyan ügy van, mely esztendők óta stagnál, hiába várván a kormányhatósági jóváhagyást vagy egyéb elintézést. Ezekről a gazdaságpolitikai kérdésekről munkatársunk kérdést intézett Purebl tanácsnokhoz, aki a következő felvilágosításokat adta az Uj Budapest számára: — Ezekben a válságos időkben az ügyosztály feladata csak az lehet, hogy a főváros gazdasági nívóját emelje, az elvesztett területek helyett uj gazdasági béizist teremtsen szerencsétlen hazánk számára. Ebben, a munkásságunkban még természetesen sok nehézséggel találkozunk: remélem azonban, hogy kitartásunk és munkabírásunk mindent le fog győzni és értékessé váló tevékenységünkkel a főváros polgárainak jólétét segíthetjük elő. — Az aktuális problémák közül mindjárt itt van a rakodópartok kérdése. Az 1870. évi X. törvénycikk alapján felvett sorsolási kölcsön terhére az állam által létesített rakodópartoknak és szabályozási műveknek helyreállítása és a székesfőváros kezelésébe való vétele ügyében a közgyűlésnek még 1916-ban hozott határozatát a belügyminiszter helybenhagyta, de a székesfővárosnak pénzügyi érdekeit érintő pénzügyi részére vonatkozólag a pénzügyminisztérium még nem intézkedett. A tanács ezen Lehet, hogy fogok még vígan csevegni Bohókás, kicsi, kedves dolgokat; — A csalogány dalát legszebben zengi, Ha — párját vesztve — szive meghasad. Orcámon bár a bú nem szánt redő két, Szememre nem borul bárgyú zavar, De láttam én már régi temetőket, Hot zord halált zöldellő sík takar. Ha hcdlod rólam, hogy tivornya közben Aj kimről trágár, hangos nóta szól, — Ne hidd, hogy szívem tombol uj örömben. A víg tivornya: bús halotti tor. S mulatság közben, ha talán dühömbe' Poharam koppon a cigány fején, —7 Dehogy haragszom a szegény füstösre: Hantot vetek szivem sírjára én. Avagy, ha lejtek víg farsangi táncot. — Zeném csörgő, ruhám bohóci mez — Nem búcsúzik a vidám Karneval ott: Bomlott agyam kínzó játéka ez. Végül, ha látod, zsuppon hogy cipelnek Egy zordon arca, rongyos alakot, —' S könyűimből, mik akkor is peregnek, ■ Reáismersz, hogy e roncs én vagyok: Megkérdi tőled a mosoly, a nóta, A titkolt könny, mely véres szememben ül, Csörgő zene, sír szélén a tivornya: Miért hagytál el engem hűtlenül?!
