Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-11-30 / 47. szám

2

1921 november 30

arra vonatkozólag- is értesítést nyert, hogy a forgalmi adónak első mgf/ részleteit ugyanebben az időben, vagyis január elseje és 15-e között fogja megkapni.

kittől függetlenül különben az első forgalmi adórészesedlést a jövő héten fonja megkapni a pénzügyi osztály. A főváros, hogy jövedelmeit a forgalmi adó révén is fokozza és azokat a kiadásokat, amelyeket Hegedűs pénzügyminiszter ígérete alapján a forgalmi adó egyliarmadából akart fedezni, fedezhesse, kérelemmel fordult a pénzügyminisztériumhoz, hogy abból a forgalmi adóból a fővárost illető részesedést, melyet a vámhivatalban a Magyarországba' érkező vámköteles áru után szednek* szeptember elsejétől kezdve már most utalja át a pénzügyminisztérium. Erre vonatkozólag konkrét Ígéretet is kapott Csupor József dr. tanácsnok és igy a vámköteles áruk forgalmi adója után járó részesedés, melynek összegéről különben a fővárosnak e pillanatban még sejtelme sincs, a közel jövőben be fog folyni a főváros kasszájába.

Jelenítette az Uj Budapest, hogy Sipőcz Jenő dr. polgármester a forgalmi adó ellenőrzésére délutáni mellékfoglalkozásra hivta fel a főváros alkalmazottait. A délutáni munkáért, mely a forgalmi adó fizetésére kötelezett iizle- lek könyveinek és áruforgalmának állandó vizsgálatát és ellenőrzését jelenti, havi 1500 korona fizetés jár és

erre az ellenőrzési munkára eddig több mint ezer fővárosi alkalmazott jelentkezett.

A pénzügyi osztály különben a jövő héten a negyedik kerületben próbaellenőrzést is rendez és a próbaellenőrzésnél szerzett tapasztalatok alapján, fogja azután Honffy főszámtanácsos a főváros egész területére a forgalmi adó ellenőrzését megszervezni.

E pillanatban még nagyon is kétséges, hogy •a főváros jövő évi költségvetésébe hány millióval kerül be a forgalmi adó előirányzata. Azt sem tudják még a leghozzáértőbbek sem, hogy a nyár folyamán felemelt fogyasztási, adó többlete mennyit fog bevételben, jelenteni, főleg azért nem, mert a fogyasztási adónál az elszámolás meglehetősen késedelmes. A szálloda adói 30 millió koronával, a vigalmi adót 50 millió koronával fogják felvenné a költségelőirányzat bevételei tételei közé, melyek között a jövő esztendőben is előkelő szerepet fog játszani a községi pótadó, melynek egy-egy százaléka. most két millió koronát jelent. Tekintettel arra, hogy most hatvan százalék a pótadó, ebben az évben, községi pótadó óimén 120 millió koronát vesz be a székesfőváros. Annak megállapítása, hogy a pótadót hány százalékban kell kivetni a jövő esztendőre, a legkésőbbi munkálatok közé tartozik, mert a pótadó van hivatva arra, hogy a költségelőirányzat egyensúlyát biztosítsa. A pótadó emelése azonban az egyéb adónemek nagy bevételi lehetőségei mellett olyan kis összeget jelent, hogy arra valószínűleg sor egyáltalában nem is boa kerülni.

A költségvetés összeállításának munkája lázasan folyik ám,

a pénzügyi osztály még messze van annak végleges elkészítésétől.

Még el sem kezdődött a nyomdai munka, mely legalább három hetet vesz igénybe, hiszen hétszáz oldalnak, nagyobb részt sok munkával járó tabellának kiszedéséről' és kinyomásáról van szó. Egy bizonyos, hogy a pénzügyi osztály derék tisztviselő karát csakúgy, mint a főváros vezetőségét, nem lehet felelőssé tenni a költségvetés néhány heti esetleges késedelméért, amely késedelmet egyedül és kizárólag a rendkívüli viszonyokra és a korona értékének labilitására lehet visszavezetni.

UJ BUDAPEST

sággal küzdő Ausztria büszke lehet óriási sikerére. Ahogy a vonaton Lipcse felől Bécs felé tartottunk, az utazóközönség 'már ott kapott különböző nyelven megirt propaganda iratokat, amelylyel az utazók figyelmét a bécsi vásárra felhívták. A bécsi vásár rendezői ilyen óriási sikerre alig, ’számíthattak, mert hiszen tervük az volt, hogy mintegy 1800 kiállítóra fogják berendezni a vásárt, erre a célra, a Hof- stallung helyiségeit kapták meg. Azonban az előzetesen kifejtett propagandájuk oly jól sikerült, hogy 7000 kiállító jelentkezett az 1800 helyett és mintán az említett épületen kívül a bécsi kiállítás területén a Rotunclét, a Stifs- kaserne suterain helyiségeit, a régi kereskedelmi akadémiának egész épülethelyiségét is megkapták, amelyhez még a Rotunde környékén és a Hofstallung udvarán a rendezőség által felállított pavillonok is hozzájárultak, valamint a Künstlerhaus és Musikverein épületei, végül mindezek kiegészitéseképen a Ilof- burgban néhai Ferenc Ferdinánd főherceg részére külön felépített épületrészt is a kiállítás céljaira megkapták, 4700 kiállítónak tudtak csak helyet szorítani, a többi jelentkező lemaradt. A kiállítást rendező bizottság ügyvezető igazgatójának — aki egyébként a, bécsi idegen- forgalmi hivatal vezetője — kijelentése szerint, amidőn a kiállításra való felszólítások külföldre kimentek, ezeket tudatosan oly későn küldték el, hogy mikorára a külföldieknek a jelentkezésre a levelük beérkezett, a jelentkezések határidejének rövid lejárata miatt ezek lemaradtak és a kiállítók nagy része az osztrák, iparból és kereskedelemből kerüli ki. A rendezőség a. bécsi vásárt illetőleg részvénytársasági alapra helyezkedett és részvényeiket 200 koronára, jegyeztették. Eleinte a vásár iránt csak a kisiparosság lelkesedett s mintegy 30 millió koronát jegyzett össze a A-ásárt rendező részvénytársaság céljaira. Ez volt az első garancia-összeg, amelynek bemutatása ellenében az állam, illetve a ATáros kiállítási helyiségek átadása iránt tárgyalásba boesájtkozott. A gyárosok és a nagyiparosok csak ezután, miután látták, hogy a vásár rendezése komoly jelleget öltött, kezdték a. részvényeket jegyezni és igy a részvénytársaság a nagyipar, az állam s a város részvényjegyzései után 00 millió korona, befizetett alaptőkével alakult meg és 90 millió koronát fektetett be az installációs költségekbe. A szervezési és reklámkiadások kb. 40 millió koronát emésztettek fel. A vásár rendezősége az összes előbb említett épületeket érd 1000 korona urijog elismerése címén kapta meg 10 éAU’e e célra.

Személyes tapasztalatunk szerint a vásár, illetőleg a kiállítás oly kitünően sikerült, hogy bőséges tartalék visszatartásával 6% osztalékot juttattak részvényeseiknek és ma a részvények, hallomásunk szerint, a kibocsájtási 200 korona helyett 1000 osztrák koronán állanak. A részvény értékének emelkedéséhez hozzájárul az a körülmény, illetve tudat, hogy a ren dezőség a Hofstallunghan lévő óriási termet most különböző időszaki kiállításokra, hangversenyekre és egyéb alkalmatosságokra bérbeadja, amelyből szintén nagy jÖAmdelme lesz. Teljesen felkészülődtek arra, hogy tavasszal ezt a vásárt megismétlik és berendezkednek folytatólag évi 2 vásárra, a tavaszira és az őszire. Időközben még több szakipari kiállítást fognak rendezni és karácsonykor megcsinálják a karácsonyi vásárt.

Ami a részAmnytársaság szerAmzetét illeti, ebbe az állam, Bécs városa az úgynevezett Verwaltungba 9—9 tagot küldött ki, az iparkamara négyet, továbbá vegyesen még 9 tag szerepel. Az említett Verwaltung felett még a Praesidium áll, három tagból az állam, a város, az iparkamara tagjából, ezenfelül pedig az egész A-ásárt iniciálé Hochmuth nagy iparos. Az egész vásár helyi tervezetét megbízott mérnökök állították össze és a kiállítók ügyesen, szakcsoportok szerint voltak elhelyezve az egyes épületekben. Itt már ritkábban találunk fülke rendszereket, hanem a rendezőség több ezer állványos, alul zárható szekrényt készit- tetett, amelyek egymás mellé ügyesen csoportosítva az egyes épületekben bizonyos rajouo- kat képeztek, ahol a közönségnek, miként az az előző vásárokban látható is volt, bizonyos kényszerülje volt az épületben és ez alkalommal valamennyi kiállítónak helye előtt el kellett mennie. Dicsérettel meg kell emlékeznünk a, rendezőség által felállított ideiglenes épületek ügyes s úgy berendezésre, mint egészségre és felvilágosításra vonatkozó épitkezésökről. Itt ugyanis újfajta, belül üres rabictéglákból építették fel ezeket a csarnokokat, tetejét kátrány papirossal fedték be. Amíg Prágában a fabódék az erős napsütés kÖAmtkeztében szinte tűrhetetlen helyzetbe juttatták úgy a kiállítókat, mint a látogatókat, addig Bécsben ezt nem tapasztaltuk. Mint érdekes jelenségről meg kell, hogy emlékezzünk, hogy itt a bankok és az újságok is mint kiállítók szerepeltek, ugyancsak az állam is, amennyiben ez utóbbi a trafik gyártmányait mutatta be, ahol egyúttal a közönség vásárolhatott is. Igen szép volt a papír és ezzel kapcsolatos egyéb munkák kiállítása, valamint a bőr és bőrdíszmű áruk, a ruhakonfekció és a. gépkiállitás is. Bár a rendezőség úgy nyilatkozott, hogy csak srváros és nagykereskedő szerepelhet mint kiállító — u.<tat tapasztaltuk, hogy igen sok bécsi kereskedő is kiállított, sőt nagyrészt ezek szerepeltek. Itt

A mintavásárok

Irta : PURÉBL GYŐZŐ dr.,

székesfővárosi tanácsnok

IV.

Tanulmányú tunk második állomás helye a kiállítás határidejének folytatólagosságában a, csehek által rendezett prágai internacionális vásár volt, amelynek rendezésére vonatkozólag már eleve is teljes elismeréssel k-ell nyilatkoznunk annak dacára, hogy ők még egyelőre csak a harmadik vásárnál tartanak.

Szervezetére vonatkozólag a lipcsei vásárnak kisméretűén való másolata. Egységes helyen, á város külső részén, Buvencsen, a Amit cseh országos kiállítás területén a. régi kiállítási épületekben rendezték, még egynéhány ideiglenes kiállítási épület emelésével, melyet a. rendezőség a saját költségén építtetett fel azzal a kötelezettséggel, hogy a kiállítás határidejének letelte után azt el kell távolítani onnan. Az állandó épületeket az állam bocsátotta. a kiállítás rendezőségének a rendelkezésére, szintén csak a kiállítás idejére. A vásár internacionális volt, ahol 2700 kiállító vett részt, ebből idegen kiállító 500 volt, még pedig osztrák, francia és német. A árumintavásárt magánkereskedelmi alapon szervezték olymódon, hogy hat kereskedő az ipar és kereskedelem bevonásával a kiállítás rendezéséhez felhasznált 3 és fél K előteremtette, felhasználva ehhez az előző kiállításokból megmaradt be a-ételi többletet is. Prága városától mindbe a szükséges összegek előteremtéséhez két millióról szóló garancialevelet kaptak, ame- lyet azonban nem vettek igénybe. Ezen a kiállításon a kiállítók négyszögméterenként 300 cseh koronát fizettek. A kiállítók itt is szakmák szerint voltak ügyesen csoportosítva, a adogatok szama óriási volt, úgy hogy nézetünk szerint ez nem annyira vásár, mint kiállítás volt. Bár a. rendezők azt állították, hogy kiállítókul csak gyárosok jelentkezhettek és hoe-y a. látogatók túlnyomó része csak kereskedő és rendelő lehetett, véleményünk szerint, miután itt napijegyeket is osztogattak, több volt a nézőközönség, mint a rendelő kereskedő.

Az előbb említett kiállítási. rendezőség szer- vezete, mint emlitvm, teljesen a Messamt min- tajara volt berendezve.

A latogato ott is, mikent Lipcsében, az úgynevezett Messabzeichent kapta. Ezen a vásá- í on a. csehek bemutatták igen szép eredményt tel mutató iparukat és kereskedelmüket és ' a vásár internacionális jellegével elérni vélték azt, bog a' a, külföldiek figyelmét erre felhiv- .iak, maguk számára, forgalmat biztosítsanak cs eletkypessógüket nemz.myitsák. A. vásár minden körülmények között erős konkurren.se Budapestnek és gazdasági vonatkozásban erős

hátrányára van Magyarország iparának és kereskedelmének, ameunyibeu mi most kellő időben nem cselekszünk és a küzdőmet fel nem vesszük. Ugyanis amint, a városban sétáltunk, ahol az idegenforgalom nagy méretű volt s ahol jóformán minden szálló és lakás az idegenek részére le Amit foglalva, hallottunk sok magyar szót s amidőn érdeklődtünk, hogy az illetők honnan A7alók, sajnálattal kellett tapasztalnunk azt, hogy ezek Magyarország fel- vidékéről voltak, amelyről vérző szíata7o1 konstatálhattuk, hogy tőlünk elszakítva ma cseh- szlovák területet alkot. Sajnálattal láttuk azt is, hogy a kellő propaganda folytán az érdeklődés innen Csehország felé gravitál, sőt amint hallottuk, felvidékünk ezen a, vásáron már beszerzéseket is eszközölt. Jártak itt külföldiek is, akik erősen figyelemre méltatták a cseh ipar és kereskedelemnek produktumait. Ha mindezekhez még figyelembe vesszük azt a. körülményt is, hogy a csehek Pozsonyban is rendeztek mintavásárt, amely ugyan teljesen nem sikerült, úgy láthatjuk ezen ténykedésükből is. hogy erősen törtetnek oly irányban, hogy Budapestet mint a. kelet és nyugat gócpontját e helyzetéből minden áron kiemeljék és e cél elérésében erős támogatójuk Bécs is. amely tanulmányutunknak harmadik stációja volt.

Ahogy Bécsbe megérkeztünk, első impressziónk, hogy az erősen internacionális város lett, ahol a forgalom óriási és ahol az idegenek ma találkoznak. Ezt fokozta még a. bécsi kereskedelem részéről rendezett Wiener Inter- nacionale Messe, amely szeptember hó 11-től 17-ig tartott. A hivatalos katalógus két vastag kötetben beszámol arról, hogy mennyi kiálli- tója volt ennek a vásárnak. Ennek a. vásárnak a gondolata a bécsiekben akkor fogamzott már meg, amikor 1918. évben Budapesten rendezett Keleti Vásárunk oly szépen sikerült s amelyet annak idején már nagy féltékenykedéssel nézlek. Már 1919-ben elhatározták, hogy 1920. vagy 1921-ben ilyen internacionális Messét fognak rendezni, hogy ellensúlyozzák már akkor azon törekvésünket, hogy Budapest, .gócpont legyen. Megérkezésünk alkalmával azt is konstatáltuk, hogy igen sok gyári képviselet, amely azelőtt Budapesten volt, Bécsbe tette át székhelyet és^ igy ha. kereskedőink külföldi gyárosokkal érintkezésbe óhajtanak lépni, ez túlnyomórészt már csak a. bécsi képviseletek nipt]1 történik. Igen szomorú jelenség ez, amely minden körülmények között ipari és kereskedelmi fejlődésünkre erős kihatással vau. Nagyban elősegítette a bécsi vásárnak sikerét a, vásárt megelőző reklám, amely valósággal amerikai stílusban mozgott. A napilapok már no előre dolgoztak a vásár érdekében úgy otthon, mint külföldön is, ugv hogy a nagyközönség érdeklődését felkeltették. Maga a szaksajtó is az inaros és kereskedővilág hatalmas tömegeit hozta el a vásárra és a súlyos vál-