Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-10-19 / 41. szám
1921 október* 19 UJ BUDAPEST 3 um 22 helyiségbe a faelosztó hivatali fogja elhelyezni. A népjóléti miniszter a megegyezés értelmében :iz épületét e hó 14-én már ót is vette. Azt az előzékenységet pedig, melyet a főváros részéről a tárgyalások folyamán tapasztalt, úgy viszonozta, hogy a kórházi ápolási dijak címén követelt 232 millió koronából 50 milliót a főváros részére nyomban megadott. * A szállodai adó életbelépését természetszerűleg a szobabérek árainak emelésére használták fel a derék hoteltulajdonosok. Noha a szállodai adó a legdrágább szobáknál sem -haladja túl a harminc százalékot, a szállodások, tekintet nélkül d szolh'drak kiilömbözőségére, egyöntetűen hatvan százalékkal emeltek. Budapest szállodáinak tulajdonosai ugyanis nemcsak a szállodai adót akarták már előre áthárítani a közönségre, halion mindjárt a fájdalomdijat is beszedik, amivel a szállodai adó keservét akarják némiképen ellensúlyozni. Jól tudjuk, hogy minden szállodatulajdonosnak zsebében van a hitelesnek épen nem mondható számadás, hogy a Royaltót kezdve a legutolsó kis garni szállodáig milliókat fizetnek rá a szállodai üzemre és még inkább meg vagyunk győződve arról, hogy az a bizottság, mely a szállodák szobaárait megállapítja, készpénznek veszi a hotelier urak sopánko- dásait. A közönség, mint jó bolondhoz illik, fizeti a napról-napra emelkedő szállodai béreket, a fűtés, a világítás külön dijait, a szállodások pedig boldogan nevetnek a markukba, cseppet sem törődve azzal, hogy amit csinálnak, tulajdonképen a legszemérmetlenebb árdrágítás ... A szociálpolitikai bizottságot támadta egy felszólalás a legutóbbi pártértekezleten, Azt mondta a felszólaló bizottsági tag, hogy a szociálpolitikai. bizottság nem dolgozik és alakulása óta mindössze egyetlen ülést tartott. A támadást igaztalannak érezzük, mert igazán nem a szociálpolitikai bizottságon, még kevésbbé az ügyosztályon múlik, hogy nem nyílik alkalom a szorgosabb munkálkodásra. Szociálpolitikát pénz nélkül csinálni nem lehet, már pedig a nincsetlenségben vergődő fővárosnak nemcsak hogy szociálpolitikai célok megvalósítására, hanem efémer szükségleteinek kielégítésére sincs pénze. Miből állítsanak fel hatósági cse- lédközvetitőt, kerületi napközi otthonokat és más szociálpolitikai célzatú intézményeket, ha elseje körül fizetésekre alig van pénz a város kasszájában, és a pénztelenség miatt, kisvállalkozók sokszor hónapokig nem. kapják a megszolgált pénzüket. Ide tartozik az is, hogy számos szociálpolitikai feladat, mint például a lakásügy, külön bizottság elé tartozik, mely elég gyakran ülésezik, nem beszélve a szintén a szociálpolitikai ügyosztály keretébe tartozó népszínházi bizottságról, melynek működése ellen az ülések száma szempontjából kifogást emelni nem lehet. Ha majd megjavul a város anyagi helyzete és a minden napi élet anyagi gondjai nem fogják szinte naponkint megrázkódtatni a város 'búdgetjét, újra szó lehet a szociálpolitikai feladatok meg valósításáról. amiből úgy a bizottság, mint az ügyosztály meggyőződésünk szerint ki is fogja venni a maga részét . . . A Hugonották előadása elevenedett meg a közegészségügyi bizottság hétfő esti ülésén, mely bővelkedett a harcias és izgalmas jelenetekben. A keresztények ülik egymást a színpadon, a nézőközönség pedig, mely nem a keresztények soraiból kerül ki. nagyokat nevet a pokoli élvezeten. Holott a háborúságra igazán nincsen szükség, nem érdemlik meg a szidást azok sem, akik a munkásság érdekeit tartva szem előtt, kelnek a bizottsági üléseken és a közgyűléseken védelemre, sem azok, akik a főváros jól felfogott érdekében az üres pénztárakat védik a túlságos megrohanástól, Végeredményben, keresztények vagyunk valameny- nyien, és valamennyien a keresztény Budapest megvalósítását akarjuk. Ne bántsuk tehát egymást sem közbeszólások, sem csipkelődések alakjában, mert ha egymást bántjuk, önmagunkat bántjuk, azt a keresztény és nemzeti eszmét, amelynek védelmére ■mindannyian zászlód ragadtunk. És főleg ne adjunk izgatást anyagot a túlsó tábornak, ne akadhassanak olyanok, akik mondhassák: íme, a város urai semmibe sem vesznek benneteket, jöjjetek a mi zászlónk alá, mert csak mi képviseljük igazán a te érdekeiteket. Holott ők vannak a legmesszebb attól, hogy a munkásság érdekeiért csakugyan síkra is száll javak ... Október elsejével uj előfizetést nyitottunk az Uj Budapest re. Az a háromnegyed esztendő, melynek során lapunk a meghatározott időkben hűségesen be-bekopogtatott, hogy informálja az olvasót a városházán történtekről, a küzdelem ideje volt. Az uj Budapest megvalósítása volt a célja és eszménye az Uj Budapest nek a múltban, ez lesz a célja és eszménye a jövőben is. Noha a nyomdaárak és munkabérek állandó emelkedése, nem beszélve a forgalmi adóról, folyton fokozódó megterheléseket ró reánk: előfizetési dijaink maradnak a régiek. Azt akarjuk, hogy pártunk valamennyi tagja, a város valamennyi tisztviselője a lehető legolcsóbban jusson hozzá az Uj Budapesthez. Egyben felszólítjuk hátralékosainkat az előfizetési dijak sürgős beküldésére. Az Uj Budapest nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek is ingyen küldje a lapot. Az Uj Budapest előfizetési árai: Egész évre .............. 260 korona Fé lévre ................... 130 Neg yedévre .............. 65 „ Az U J BUDAPEST KIADÓHIVATALA. MI-TJJAÍG-A- Q VÁROSHÁZÁM f • • • A fővárosi alkalmazottak fizetésrendezése. A hY>városi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének nagyobb küldöttsége kereste fel az elmúlt héten Wurmb Elemér dr. árvaszéki ülnök vezetésével Sipöcz Jenő dr. polgármestert, hogy tőle a fővárosi tisztviselők sürgős fizetésrende- zését kérje. Elpanaszolta a küldöttség, hogy a középosztály irtózatos nyomorában külön szomorú helyet foglal el a fővárosi tisztviselők nagy serege, akik a fővárosban, ahol mindent csak a közvetitö kereskedelem drága árain tudnak beszerezni, kénytelenek szolgálatot teljesíteni, szemben az állami tisztviselőkkel, akiknek nagyobb része a fővárosnál olcsóbb kisvárosokban él. Rámutatott a küldöttség arra, hogy a nyomort nem bírja tovább és sürgős segítséget kér. A polgármester válaszában megígérte, hogy mindent el fog követni a tisztviselők sorsának javítására és már a legközelebbi jövőben erre vonatkozólag konkrét javaslatot is fog a tanács és a közgyűlés elé terjeszteni. Idáig rendben lenne a dolog, a baj a kormány- hatósági jóváhagyásnál kezdődik, mely valószínűleg1 ismét nem fog megnyugodni a főváros tanácsának és törvényhatósági bizottságának a tisztviselők helyzetén javítani akaró határozatában. Nem pedig azért, mert mint azt Hegedűs pénzügyminiszter a tavasz folyamán az akkor tervezett fizetésemelés kapcsán a főváros képviselőinek kijelentette, az állam a paritás alapján áll, vagyis nem engedi, hogy egyes köztiszlviselő-kategóriáknak :\ többinél magasabb és igy természetesen iirigységet és ineg- basonlást keltő fizetésük legyen. Holott a helyzet az, hogy a főváros tisztviselői kara egészen különleges helyzetben van és valóban megérdemli, hogy sorsa, megjavuljon, különösen akkor, ha ez a íizetésrendezés nem az állam, hanem a főváros háztartását terheli. Fontos lenne tehát, ha a főváros vezetősége már most eredménnyel járna el a kormánynál abban a tekintetheti, hogy a pénzügyminisztérium a paritás vészedét me nélkül engedélyezzen a fővárosi tisztviselők és a tanítóság számára sürgős fizetésrendezési. Karácsony ciötí lesznek a tanácsjegyző választások. Megírtuk, hogy Rózsavölgyi Antal, a VIII. kerület érdemes elöljárója nyugalomba vonul. A nyugdíjazást az október 26-iki első rendes közgyűlés fogja elintézni, köszönetét mondva a főváros légi, érdemes tisztviselőjének évtizedekig tartó önzetlen, becsületes munkásságáért. Értesülésünk szerint az ilyképen előálló állásra már másnap, október 27-én kiírja a pályázatot a polgármester, bogy ilyképen az állás még november folyamán be legyen a közgyűlés által tölthető. A kereszténypártban Ínég nem alakult ki a vélemény, hogy ki legyen a Józsefváros vezetője, bír szerint Halász, Rákosi és Raj háti) főjegyzők azok, akik elsősorban jönnek számításba. Még karácsony előtt lie szándékozik tölteni Sza- szovszky tanácsnok-főjegyző az clőljáróválasztás áltat megüresedő tanácsjegyzői állást is. Még egy tanács- jegyzői állás van üresedésben, Bunyitay Sándor halálával megüresedett tanácsjegyzői állás, úgyhogy tulajdonképen két állás betöltéséről lesz szó. A két állásra rangsor szerint Rimanóezy, Remete, Bódy és Eperjessy fogalmazóknak van a legtöbb sanszuk. A nagy szervezőnél Éjfél felé, mikor a pincérek már le akarták ereszteni a kávéház vasfüggönyeit, egy keféletlcn férfin állt. elém, régi keménykalapban és csavaros lábszárvédőkkel. — Kérem, —• mondta bizonytalanul —- ön megbízható. embernek látszik; régóta figyelem. Ma tehát el fogom önt vezetni a mi Nagy Szervezőnkhöz. Fizettem. A keféletlen feketekávéját is, rummal. Azzal elindultunk a Ferencváros legkülsőbb részeibe. Egy pár elhagy at ottabb utcán körülbolyongtunk s a vezetőm végre megállt egy szuterén ajtó előtt, mely előtt különben előbb már háromszor is elmentünk volt. Vezetőm kopogott: négyszer rövid aprót, aztán két hosszút, ezt a sajátságos jelt. jó néhányszor ismételte. Mivel pedig nem lett foganatja, minden titokzatosság mellőzésével belerúgott az ajtóba, negyven- Őtvenszer. Nyitottak s mi beléptünk. — Megengedi, kérem, hogy bekössem a szemét? — szolt a vezetőm ünnepélyes komolysággal s egy sárga törülközőkendőt csavart a fejemre. Aztán köröskörül és lefelé vezetgetett, igen hosz- szan, azt hiszem: a szomszéd szobába.- Itt vagyunk — szólt végre, levéve kötelékemet. Homályos, szutykos szoba volt, a szoba közepén ágy, abban főleg egy nagy tarka párna, benne egy töleséralaku roppant mélyedés, a tölcsér aljából egy borzas emberi hortyogás szállt föl. — A kiváló férfiú még nem kelt föl, — szólt a keféletlen. — Addig ön lefizetheti >a tag-dijat és a. járulékokat. Fizettem. Járultam. Még fizettem. — Mit kapok én ezért? — kérdeztem. — Hja, ha ön ezt kérdi. .. akkor inkább visszaad om a. pénzét, — szólt fölényes elintézéssel a keféletlen, miközben elzárta a pénzt egy régi katona- ládába. —• Az eszme itt a fő. Ön kapni fogja a kiváló férfiúnak megjelenendő titkos röpiratait és jelen lehet előadásainkon, esetleg- majd szervezetűn Ívben is. A kiváló férfin felhorkant, feje kiemelkedett a párnatölcsérből és hosszat húzott egy sötét üvegből. A korty nagyságáról ítélve: vizet. Kezet nyújtott. Kevés hálóing volt rajta. Még egy gyertyát gyújtottak. Akkor láttam, hogy a. kályha mellett még két férfi gunnyaszt: — Szintén híveink, — szólt a keféletlen, tisztelettel halkitva a szavát. — Kérem megkezdeni a szervezést — szólt az egyik a kályha mellől. A kiváló férfiú körül járatta véreres szemét és méltóságos torokhangon megszólalt: — Fő az ideológia! — Hallja kérem?! — suttogta szigorú Fsztelettel a szomszédom. — A tőkebér úgy viszonylik a munkaarányhoz, hogy ki kell követelni céljaink érdekében. Nem tűrhetjük, hogy szervezkedésünk akadályait a kormányzat. rövidlátó politikája minduntalan félreháritea! Meg kell mutatnunk rettentő erőnket, mely képes szétroppantam minden bürokrata álhumanizmust, mely forrongó konkolyhintésével meg akarja bénítani fegyelmünk anyagi erőit. Ezért gyűjteni kell, mert már Michel Angelo megmondotta, hogy a bábomhoz pénz kell. A mi egyesületünk főcélja és egyetlen hivatása: a szervezkedés. Ne engedjétek, hogy jelentéktelen, ismeretlen célzatú vezetők félrevezessenek. Szurszum ezorda! Azzal visszahanyatlott párnájába. De leemelte magához .az üveget s újra szívott belőle. Most már bizonyos, bogy nem viz volt. Vezetőm intett, hog-y távozhatunk. De előbb kifizettette a tagsági dijat 1932-ig. Kimenőben megkérdeztem, hogy nem köti-e bé a szememet? — Minek az? — felelte — hiszen odakünn már egészen világos van. Önben különben is teljesen megbízunk. Fájdalom, megállapítom magamról, hogy minden ilyen egyesület megfog tagjának és megbízik bennem. Ez volt a hetvenkilencedik. brr.
