Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-10-05 / 39. szám

1921 október» 5 UJ BUDAPEST 3 Budapesten minden negyedik gyermek ötéves kora előtt hal meg Háromszoros a törvénytelen gyermekek halandósága Óbuda külső' részében hal meg a legtöbb gyerek Bélhurut és hörghurut a halál leggyakoribb oka A bágyadt őszi napokon egyre-másra- találko­zunk kék gyászkocsikkal, szomorú fiakerekkel, melyeken a bak mögött üveges kalitka van, egy-egy kis gyermekkoporsó számára. Talán a világ egyet­len városában se halnak olyan nagy tömegben a gyerekek, mint Budapesten. Az élcetkor különböző szakaiban az emberi szer­vezet ellenálló ereje más és más. Az élet két vég­pontján (gyermek- és aggkor) legveszedelmesebb a halandóság tekintetében. A legfiatalabb korban ná­lunk megdöbbentő a halálozás. A származás törvényes vagy törvénytelen volta is befolyással van a halandóságra. Két usquo háromszor nagyobb a törvénytelen gyermekek halandósága. Az élve születéseknek a törvénytelen szülöttek csak cca 9%-ál teszik, a 7 éven aluli elhaltak 17%-a törvénytelen. Hetvenötezer újszülött közül első életéve előtt elhal tizenötezer, félesztendős kora elölt 12.000, nem éri el az első hónapot 7000, azaz minél közelebb megyünk a születés pillanatához, annál nagyobb a meghalás valószinüsége. A 0—5 évesek haláleseteit főképen a bélhurut okozta (100 haláleset közül 25), másodsorban a hörghurut és /tüdőlob (100-ból 18), harmadsorban a veleszületett gyengeség, majd sorban a kanyaró, tüdővész, vörheny. deke és new a saját feltűnési viszketege birizgálja. Ezen a téren new okvetlenül szükséges, hogy kövesse a túloldalt a keresztényvárt, még akkor sem. lm egyesekbe new fér el a sok bölcsesség és minden áron könnyíteni akarnak magukon, elfeledvén közben, hogy goromba rikolt ozásaikkal nemcsak a saját ní­vójukat, hanem a várt nívóját is lejebb szállítják. Jól tudjuk, hogy a közgyűlési terem nem az angol variament, ahol szintén elhangzik néha egy-egy oda nem való közbekiáltás, de viszont nem is a berlini vagy bécsi községtanács, ahol már nemcsak a köl­csönös gorombáskodások, hanem a tettlegességek is napirenden vannak. A vártfegyelem a magunk fe­gyelmezettségén kezdődik, még vedig a közgyűlési teremben, olyképpen, hogy nem az szól közbe, aki­nek valami gorombaság jut az eszébe, hanem az, akinek — csakugyan van valami mondani valója ... . lOfltt újszülött közül 149 hal meg az első élet­évben, vagyis körülbelül minden 7-ik, Nem számítva a fővárosból vidékre dajkaságba adott és ott elhalt csecsemőknek bizonyára elég tekintélyes számát. Európa 29 legnagyobb városa közül Budapest 19-ik helyen áll gyermekhalandóság tekintetében. Világosabb képet nyerünk, ha a főváros egyes részeit hasonlítjuk össze egymással csecsemőhalan­dóság tekintetében, feltüntetve a születési szám­adatokat is. 000 lakóra 1000 született Kerület született gyermek közül hány gyer­az első életévben mek meghalt IV. 14.4 84.6 11. 22.0 112.4 V. 23.2 119.8 I. 24.5 125.0 VII. 6.9 107.1 G mii. 27.8 130.8 IX. 27.9 144.7 X. 30.0 170.0 III. 31.7 182.8 Ezek a számok azt mutatják, hogy a születeti gyér­mekeknek na gvobb hányada pusztul el az élet első évében ott, ahol több gyermek születik; hogy tehát a magasabb születési szám magasabb gyermek­halandósággal is jár. Budapest gyermekhalandósága 1000 élveszülöüre 0— 1 évesig 149 1- 5 „ 222, azaz első életéve elérése előtt minden hetedik s ötödik életéve előtt elhal minden negyedik-ötödik gyermek. Ha nézzük az egyéven aluliak halálozását kisebb városrészek szerint részletezve, azaz az egyes kerü­leteket vagyonosabb és szegényebb részekre külö­nítve; igy pl. elválasztva az V. kerületnek a város legvagyonosabb rétegétől lakott körutonbeliili részét a részben munkásoktól lakott körúton kívüli kel­tetektől és ezt ismét a tisztán munkásoktól lakott kültelektől — látjuk csak világosan, hogy a szegé­nyebb lakosságnál, a nyomortanyákon, mily óriási a gyermekhalandóság. Csecsemő­halandóság pro 100,000 Bellelek körúton belül VIII. kerület 92 ,, ,, V. 98 „ ,, VI. 107 IV. 119 XI. 154 ,, ,, VII. 162 Beltelek körúton kívül VII. 214 ,, ,, „ VI. 254 ­,, V V. 269 vili. 374 Kültelek — IX. „ 380 Beltelek körúton kívül IX. „ 448 Kültelek — VII. . „ 450 f — VI. 550 — V. 672 — III. 1.138 Az V. kerület kültelkének csecsemőhalandósága tehát kétszer akkora, mint ugyanazon kerület kör­úton belüli beltelkéé, de valamennyit felülmúlja a III. kerület kültelke, ahol 100.000 lakóra számítva évenként 1138 csecsemő hal meg;, vagyis több mint tizenkétszer annyi, mint a központi vagyonosabb város­részekben. E kiáltó különbségek ,tehát ismét csak mind azt mutatják, hogy a bajok gyógyítása nem charitativ, hanem csakis gazdasági téren létesítendő reformok nyomán várható. Húsz deka liszt még akkor sem elég egy napra, egy embernek, ha közalkalmazott és ezen a címen a bőségesnek épen nem mondható hatósági ellátásra van utalva . A húsz deka lisztet másik húsz dekával kell vőtolni, hogy legalább kenyérrel jól lakjon az állam vagy a főváros nyomorgó cselédje. A húsz deka liszt azon­ban mégis valami, szalmaszál, mely után kapaszko­dik a vizbefuló, egy darab kenyér, amely ha élni kevés is, de meghalni mégis sok. Most ezt a napi húsz deka lisztet is sokalja az a bölcsesség, mely egyrészt minuciózus pontossággal méri ki dekáik szerint a városi lakosság fejadagjait, műrészt pedig millió métermázsa számra viszi ki az országból az éle­tet. hogy a ládafiákba még nagyobb csomókba gyűl­jön a pénz. A földművelésügyi minisztérium most agyafúrt ravaszsággal megváltoztatta a liszt-fejada­got. még pedig olyképen, hogy míg eddig négy és fél kiló kenyérlisztet adtak a havi hat kilogramm fejadagból, ezentúl csak három kiló kenyérlisztet lehet vásárolni, a másik három kilót fehér lisztben válthatja ki a nyomorgó középosztály. A cél nyil­vánvaló: Ne a hat koronás kenyérlisztet fogyassza ,a hatósági ellátásra szondák nagy tömege, hanem inkább a 15 koronás főző- és a 22 koronás nullás- lisztet, amit a gazdák szeretnének legalább is nyolc­van koronáért mérni kilónkint. Ha igy megy tovább, fogják is mérni ... Az Emke-pincéröl hadd essék szó mégegyszer ezen a helyen, ahol a hibákat és rendellenességeket szoktuk nyilvános­ságra hozni. Az Emke-kávéház tulajdonosa — nem tudjuk, hogy hívják, de ez nem, is fontos — az el­múlt év tavaszán kabaré nyitáséira kért engedélyt a főváros tanácsától. A tanács az engedély kiadcisát megtagadta, azon a címen, hogy az építési szabály- rendelet értelmében pincében nem lehet kabarét játszani, különben is a megejtett vizsgálat során a tűzoltóság a, helyiséget tűzveszélyesnek találta és igy a nyitási engedély megadható nem volt. Feleb- bezés folytán a közmunkatanács elé került az ügy, mely helybenhagyta a tanács határozatéit és az igy jogerős lett. Csodálatos, hogy az Emke-pincében mégis „művészelőadások“ folynak, amelyek csupéin abban különböznek a kabarétól, hogy színdarabokat állítólag — vagy egyelőre — nem játszanak, és be­lépődíjat nem szednek. Ugyan a „Belépődíj nincsen“ feliratú tábla ravasz szemfényvesztés, mert a be­lépődíjakat duplán belekalkulál!ja a tulajdonos az ételek és főleg az italok borsos árába. A helyzet tehát az, hogy az Emke vakmerő gazdája a hatósá­gok egész soréinak tiltakozása ellenére mégis kabarét játszik, nemcsak a pincelokéil primitiv színpadán, hanem a különböző ügyosztályokkal, kerületi és közmunkatanácsi mérnökhivatalaival is, valószínű­leg a művészet és kultúra címén, mert az ott fel- és lelépő művészi és művésznői nagyságok nélkül nem volna teljes Budapest színházi élete. Az építési sza­bályzat és a hatósági tekintély nagyobb dicsősé­gére . . . Kocsmai hang nem való a közgyűlési terembe, még akkor sem, ha kereszténypárti bizottsági tag feledkezik meg magá­ról, Ha az ellenzéken hiszi azt vaamelyik jól vagy rosszul nevelt városatya, hogy faragatlan viccek és több mint Ízléstelen közbeszólások előbbre viszik a város ügyét — ám tegye, amennyiben Gáspár Fiilöp közbeszónokol, vagy akármelyik társát a város ér­HÍREK • •• Október elsejével iij előfizetést nyitunk az Uj Budapestre. Az a háromnegyed esztendő, melynek során lapunk a, meghatározott időkben hűségesen be-bekopogtatott, hogy infor­málja az olvasót a városházán történtek­ről, a küzdelem ideje volt. Az uj Budapest megvalósitása volt a célja és eszménye az Uj Budapest nek a múltban, ez lesz a célja és eszménye a jövőben is. Noha a nyomdaárak és munkabérek állandó emelkedése, nem beszélve a for­galmi adóról, folyton fokozódó megterhe­léseket ró reánk: előfizetési dijaink marad­nak a régiek. Azt akarjuk, hogy pártunk valamennyi tagja, a város valamennyi tisztviselője a lehető legolcsóbban jusson hozzá az Uj Budapest-hez. Egyben felszólítjuk hátralékosainkat az előfizetési dijak sürgős beküldésére. Az Uj Budapest nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek is ingyen küldje a lapot. Az Uj Budapest előfizetési árai: Egész évre .............. 260 korona Fé lévre .................... 130 „ Neg yedévre .............. 65 „ Az U J BUDAPEST KIADÓHIVATALA. A vagonlakó házaspár különös alma (A népjóléti miniszter figyelmébe, az uj lakásren­delet kibocsájtása alkalmából.) Pestre került egy menekült házaspár, s mert másutt nem kapott lakást, szépen bekvártélvozta magát a nyu­gati pályaudvar környékén egy bordóvörösre mázolt marhakocsiba. Hónapok teltek-multak és utóbb már egészen beletörődött a házaspár a változhatatlán sorsha, mely a szabad ég alatt elhúzódó nagy vágánymezőhöz láncolta őket szinte örök időkre. A hitvestársak a múlt hét egyik csillagos estéjén szépen megvacsoráztak, aztán bereteszelték a nagy vörös marhavagon kétfelé tolható ajtaját s nyugovóra tértek. Már egészen megszokták, hogy körülöttük és mellettük kései személyvonatok és tolató mozdonyok száguldoz­tak éleseket füttyentve és vidáman dübörögve. Az ő fülüket már nem hasogatta a vágánymezők állandó csatazaja. Amint nyugovóra tértek és szép csendesen elalüdtak. a házaspár mély álomba merülve, álmodni kezdett. Érdekes, hogy mindketten Ugyanazt álmodták. Az egy­mást szerető házastársak életében elő szoktak fordulni rlyen telepátikus álmok. Azt álmodták hajnal felé, hogy valami láthatatlan lény fekete szárnyon közeledik a vágánymező felé, egyenesen az ő vagonuk felé tart. A nagy fekete lény belekapaszkodik a vagonba és lassan megmozdítja a kocsit- A kerekek megindulnak, a kocsi a levegőbe emel­kedik és repülnek és száguldanak hegyeken, erdőkön, völgyeken és őszivirágos réteken át egy bizonytalan, kedves táj felé, ott megáll a vonat és angyalszárnyon

Next

/
Thumbnails
Contents