Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-09-14 / 35-36. szám

4 ZU BUDAPEST 1921 szeptember* 14 TttSJKÉEC «P<3 Usetty Ferenc neve külön dicséretet , érdemel ebben a rovatbam, mely pedig egyáltalán nem a dicsére re hivatott. Mikor a városok vagyonváltságáról volt szó és a városok kongresszusa, akciót kezdett, hogy a vagyon- váíságoi a váltósoknak ne kelljen fizetniük, Usetty Ferenc szeretet ni és buzgalommal képvisel e Buda­pest érdekeit és tanácskozások és értekezletek hosszú során szállt sikia a főváros melleié A kitifyiő Usetty nevét jó lesz emlékezetben tartani art a az időre, amikor az uj nemzetgyűlési választásokra fog sor kerülni. Majd ékkor mérleget csinálunk, kik vobak a főváros nemzetgyűlési képviselői között azok, akik csakugyan igyekeztek valamit tenni a fővárosnak és kik voltak azok, akiknek nemzetgyűlési képviselősége a fizeések felvételében merült ki. Arról nem is be­szélve, hogy a fővára nak számos nemzetgyűlési kép­viselője van, aki egyben tagja a főváros törvény­hatósági bizottságának is. Érdekes lesz egyszer sta­tisztikái.' c rínál ni, hogy ezek a nemzetgyűlési képvi­selő urak hány közgyűlésre vagy bizottsági ülésre jöttek el és még érdekesebb lesz ahnßk a megállapí­tása, hogy hány Ízben hallatták nagybecsű vélemé­nyüké'. Fővárosiamból külön iskoláit kellene nyitni a főváros nemzetgyűlési képviselői számára és az iskola vezetőjéül felkérni a derék Usetty Ferencet... Bacillusok eldorádója a mi szép Budapestünk, ahol mindenre van pénz, csak a közegészségügy előmozdítására nincsen, Szabó Sándor dr., a főváros érdemes tiszti főorvosa és Csilléry András dr., aki kétségbeesetten nézi, mit mulasztanak utódai a népjóléti miniszteri székben, a közigazgatási bizottság hétfői ülésén festettek szomorú képet a balkanizálódó Budapest legfájóbb sebéről: elhanyagolt közegészségügyünkről. Kór­házi ágyak, melyeken lepedő nélkül hánykolódik a beteg; kórházak, melyek közül az egyik már-már összedül, a másik viszont nem tud nyolcadik éve felépülni; seprjetlen utcák, leromlott vízvezeték az állomásai annak a lejtőnek, amelyik gyorsan és biztosan Ázsiába fogja juttatni a tehetetlen fő­várost. Van egy eszménk, mindazok számára, akik közegészségi intézményektől sajnálják a pénzt: töltsenek el egy délelőttöt valamelyik kórház zsú­folt közös termében, a puszta szalmazsákon: ha ed­dig egészségesek voltak, bizonyára azonnal betegek lesznek. Viszont az is igaz, hogy akkor rögtön vala­mely előkelő, hiányt miben sem szenvedő szanató­riumba szállítják őket... Tabarinnak hívják azt a műintézetet, mely egy dohos pince­helyiségben ott poshad a Rákóczi-ut végén. Az itt fel- és lelépő művészek és művésznők igazán nem pályáznak arra, hogy valamikor a Nemzeti vagy az Opera tagjai legyenek, az ő ambíciójuk sokkal pró­zaibb és közelebbi: csak vacsorát akarnak, és hozzá természetesen pezsgőt, melyet kezeit dörzsölve szol­gál fel a minden hájjal megkent pincérek hada. A Steinhardt-féle pincében előforduló lápvirágok hozzátartoznak ahhoz a különös illatú mocsárhoz, mely nevében franciául miméi, valójában pedig jó, hogy vánnyadt és f estékes arcú lányok mű- márorából milliókat, noha kissé szagos milliókat szerezzen a Táborin élelmes tulajdonosának. Mi csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy miféle hatóság engedélye alapján működik a Rákóczi-uti műintézet, amikor néhány évvel, ezelőtt a hasonlóképen nem szellemi igényeket szolgáló Steinhardt-mulatót azon a címen szüntették meg, hogy a négyemeletes bér­palota szőnyegekkel és pálmákkal díszített pincéje a legnagyobb mértékben tűzveszélyes. Ami négy év (lőtt. tűzveszélyes volt, hogy lett egyszerre tűzbiz­tos, még pedig annyira holtbiztosán, hogy nemcsak hogy a díszletek, hanem még a máskülönben eléggé gyúlékonynak mondható pali-szivek sem gyulnak lángra. Vizsgálatot kérünk ebben az ügyben mert különben azt kell gondolnunk, hogy a játszási en­gedélyt adó hatóság a savanyú és minden tüzet nemcsak hogy nem gyújtó, hanem egyenesen egye­nesen eloltó hölgyikék fáradt bájaira volt tekintet­tel, amikor tűzbiztosnak deklarálta a Tabarint ami négy évvel ezelőtt még tűzveszélyes volt... Keresztény társadalmi alapítás JÉ“ Ruházati hruház Szövette Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 20. Olcsó cipővásár 15 napig. A nyersanyagok és munkabérek rohamos nagy ár­emelkedése dacára az előbb beszerzett cipőinket, m*g a készlet tart, a régi és feltűnő olcsó árak mellett hozzuk forgalomba. Ferb fekete magas box .... 690-790 korona Férfi fekete fél box ..... 590 _69(1 Nő i fekete fél................................. 270-500 ” Gy ermek egész fűzős cipő . . . 270—350--_ ------ w --üdU ,, Mi nden vevő csak korlátolt mennyiségben vásárol­ót. Fenti árak csalié hó 27-Ig maradnak érvényben. HÍREK • 9 9 A járványkórházi ápolónők ügye. A kórházi ápolók közül a Szent László- és Szent Gellert- kórházakban működő 135 ápolónőnek van a legrosszabb sora, akik szemben a közkórházak ápolónőinek aránylag nyugalmasnak mond­ható életével, hermetice el vannak zárva a világtól, de viszont állandóan az életükkel ját­szanak és a betegektől ^egyre-másra kapják meg a tifuszt, a vérhast, a skarlátot és a többi járványos betegséget. Ezzel szemben a fizeté­sük ugyanannyi, mint a közkórházi ápolónőké: a lakáson és ellátáson kivíil havi kétszáz- huszonöt korona. Természetes ily körülmények között, hogy a járványkórházak ápolónői kara sohasem teljes, még kevésbbé megfelelő, mert ha már ápolónő valaki, akkor inkább közkór­házija megy, ahol kevesebb és veszélytelenebb a dolga, mint a szegény emberekkel tele, tehát borravalómentes járványkórházba, ahonnan nem szabad kijönnie és ahol a bacillusok alkot­ják egyetlen társaságát. A főváros már egy évvel ezelőtt igen helyesen belátta, hogy a járvány kórházi ápolónők érdekében tenni kell valamit és ezért elhatározta, hogy fizetésüket 30%-kal felemeli. Ezt a határozatot azonban a kormány nem hagyta jóvá és igy a 30% fizetés­többlet, mely az egyetlen eszköz a járványkór­házi ápolónők megtartására, nem folyósítható. A városházán kínos megütközést keltett a kor­mány visszautasító határozata és most keresik a módokat, hogy hogyan segíthetnének mégis a fertőző kórházak ápolónőin, mert a mai helyzetet tovább fenntartani nem lehet. A fő­város közegészségügye parancsolóan követeli, hogy a járványkórházban, ahol százszor olyan fontos a, gondos és megfelelő ápolás, mint a többi kórházakban, teljes rend legyen és a rosszul fizetett és elégedetlen ápolónők ne gravitáljanak más kórházakba, sőt szanató­riumokba, ahol nem kétszázhuszonöt, hanem havi ezer koronát is megadnak egy képzett ápolónőnek. Megváltják a kórházi gyógyszertárakat. A főváros közegészségügyi bizottsága Édes Endre tanácsnok elnöklésével hétfőn este tartott ülésén Szendy Ká­roly dr. főjegyző előterjesztésére elhatározta, hogy a közkórházi gyógyszertárakat házi kezelésbe veszi és azokat bárom millió koronáért megváltja a gyógyszerész-grémiumtól. Paulheim Ferenc és Bre- zovszky Emil dr. hozzászólásai után a Mentőegye­sület évi segélyét hatvanezer koronáról kétszázezer koronára emelték fel. Lakatos László A fakir cimü drámája, mely a pén­teki bemutatóján oly rendkívüli sikert aratott, e héten ötször szerepel a Magyar Színház műsorán: hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton és jövő va­sárnap este. Kedden és pénteken a „Búzavirág“-ot adják. Vasárnap délután pedig a „Cárevics“-et játsz- szák. A délutáni előaldások 3 órakor kezdődnek és mérsékelt helyáruak. A kék Mazur 75-ik előadása hétfőn volt a Király Színházban, a vezető szerepeket most is Péchy Erzsi, Somogyi Nusi, Nádor és Matány játsszák. A kitűnő darab azontúl is minden, este műsoron van. Vasár­nap délután a „János vitéz“-t adják, a címszerepben Nádorral, Ilusk'a Zöldhelyi Anna, a francia király­leány a színház uj tagja, Karácsonyi Ili lesz. A dél­utáni előadás 3 órakor kezdődik és mérsékelt hely- áru. A Legénykérés nagy sikere dominálja a Belvárosi Színház e heti műsorát. Villányi és Forró nagy­sikerű vigjátéka ötször szerepel a színház játékrend­jén: kétszer — kedden és pénteken — Vernéiül mu­latságos vigjátéka „Az apám felesége“, vasárnap délután pedig a két Lakatos-darab kerül színre. A legnagyobb siker jegyében folyt le az Andrássy- uti Színház bemutatója. Német Juliska aratott igen nagy sikert a Balassa—Molnár zenés dramoletfben, a műsor többi zugó tapsokkal fogadott darabjaiban és magánszámláiban Kökény Ilonát, Ürmössy Anikót, Gál Franciskát, Mihályi Licit, Bánóczynét, továbbá Báróonyt, Békeffit, Abony'V, Gárdonyii, Ihászt, Sá­rost t, Székely' és Lengyelt jutalmazta a közönség elismerése. A vendég Z. Molnár László Tinódi kar- rikaturái viharos derültséget keltettek. A falu rossza a Vígszínházban szombaton a követ­kező szereposztásban kerül bemutatóra: Feledi Gás­pár: Fenyvessy Emil, Lajos: Zátony Kálmán, Bo- riska: Mahay Margit, Bátki Tercsi: Molnár Aranka, Göndör Sándor: Csortos Gyula, Finum Rózsi: Fedák Sári, Csapó: Fenyő Aladár, Csapóné: Bállá. Mariska, Sulyokné: Kürhy Sári, Tarisznyásné: Kész Rózsi, Egy öreg paraszt: Szalag Károly, Megyei csendbiz­tos: Balassa Jenő, Kónyla kántoriamtól; Vendrey Ferenc, Gonosz Pista: Hegedűs Gyula, Gonoszné: Rajna Alisz, Cserebogár Jóska: Bárdy Ödön, Czene cigányprímás; Boross Géza, Ádus, vén cimbalmos: Szerémy Zoltán, A Makkhetes korcsmáros: Győző Lajos, Neje: Czeglédy Róza, Jóska: Szepessy Kál­mán. ^Rendező: Csortos Gyula- A dalok egy része Kacsok Pongrác eredeti dalgyűjteményéből való. A zenei részt Stephanides Károly tanította he. A dísz­leteket; Mátray Béla tervezte. A Fakir első három előadása tomboló sikert ara­tott és teljesen igazolta azt a várakozást, mellyel a színház Lakatos László a legújabb darabja elé nézett. Az utolsó helyig zsúfolt nézőtér az izgalmas jelene­teket feszült érdeklődéssel kísérte és felvonások végén a szerzőt, valamint a kitűnő szereplőket: Törzsöt, Tárnáit, Ujj Kálmánt1, Kertészt, a vendég Titkos Ilonát és Ja'1 kovich Magdát számtalanszor a függöny elé tapsolta. Az érdeklődés a darab további előadásai iránti oly nagy, hogy1 a kitűnő darab előre­láthatólag hosszú ideig uralni fogja a Magyar Szín­ház műsorát. A Renaissance-mozgó már első filmjével, az „Ezerarc uerhber“-rel rendkívüli sikert aratott. A nagyszerű filmjáték és benne különösen Harry Liedtke páratlanul álló alakítása mindenkit elragad. A kopenhágai tőzsde izgalms jelenetei, a dán. millio­mos hatalmas palotájának káprázatos álarcosestélye, az orfeum! jelenet, melynek <szinp|adán szenzációs akrobata szám játszódik le, az óiriási luxushajó indu­lása a kikötőből, az égő hidroplán, de légióként az izgalmas automobil-hajsza mind rendkívüli vonz­erőt adnak ennek a pompás képnek, amelyről ma egész Budapest beszél. A Renaissance igazgatósága nagy sikerre való tekintettel megváltoztatta eredeti műsortervét és csütörtökig meghosszabbította az „Ezerarcú ember“-rel rendkívüli tikért aratott A leg 16 éven aluliak is megnézhetnek. A „Szahara császárja“ csak pénteken kerül bemutatásra. A „Fri­dolin, mini gendeman“ cimü kisérő film rendkívül kacagtató bohózat. Az előadások naponta 5, 7 és 9 órakor kezdődik. KÖZGAZDASÁG • • • A Juta- és Kender ipar R.-T. ez évi augusztus 30-án tartott XVI- rendes közgyűlésén elhatározta, hogy az elrriiult üzletévre részvényenként 70 korona (14 százalékos) osztalékot fizet. Ugyanez a közgyűlés az alaptőkének 15 millió koronára való fölemelését ha- tározta el. — A Magyár Kender- és Lenipar R.-T. (előbb Salzmann és Társa) ugyancsak ez évi augusz­tus 30-án tartott XVI. közgyűlésén az elmúlt üzlet­évre részvényenként 20 korona (10 százalékos) oszta­lék fizetése határoztatott el. Ez a vállalat alaptőké­jét 30,000.000 koronára emeltle föl. Mindkét vállalat néhány hónappal ezelőtt a Magyar-Olasz Bank R.-T.-gal érdekközösséget létesített és a bankérde­keltség képviseletiében a Juta- és Kenderipar R.-T. igazgatóságába Éber Antal dr. mint alelnök és Ré­vész Alfréd, a Magyar Kender- és Lenipar R.-T. igazgatóságába pedig Neumann Gábor és • Halmi Miklós dr. választattak be. A Just tőkeemelése. A Dr. Just-féle Izzólámpa és Villamossági R.-T. szeptember 14-éré rendkívüli köz­gyűlést hívott egybe alaptőkéjének fölemelése ügyé­ben. A tőkeemelés a társaság vagyonváltságával van összefüggésben. Itt említjük meg egyúttal, hogy a társaság gyára erőteljesen dolgozik és teljesen ver­senyképes, igen jóminőségii lámpákat állít elő. A Magyar-Német Bank augusztus 31-én tartotta. Zakóé Ferenc elnöklésével a Nemzet! Hitelintézet tanácstermében rendkívüli közgyűlését, amelyen az igazgatóság kiegészíttetvén, a következőképen íila­ki Hatot. 1 meg: Ament Ferenc, Baudisch Ferenc, a Centralbank der Deutschen Sparkassen igazgatója, Bley er Jakab v. miniszter, Bezasse Ferenc gróf, Bűmmel Nándor, Eybach Kornél dr„ Fronius Ká­roly Vilmos, Gatterer J. Károly, az Österreichische Industrie und Handelsbank igazgatója, Haller Jó­zsef dr., Hammer C. Róbert, a Centralbnk der Deut­schen Sparkassen igazgatója, Klein Antal dr., Lipp- :mann Frigyes1 dr., Mopvay János, Bohan Károly Antal herceg, Rónay Béla, Sehiessel Henrik, Soms- sich Tihamér gróf, Szájáéig Gyula, Székely Lajos, Ulain Ferenc dr., Wegnér János, Za\ár Ferenc, Zeke Gusztáv. Az Industria Bank Részvénytársasággal történő fúzió a folyó év szeptember havában tar­tandó közgyűlésen válik véglegessé. A V as u t felszer el és i Részvénytársaság augusztus 29-én tjartotta alakuló közgyűlését a Pesti Lloyd- Társulat üléstermében. A vállalat, mely 20 millió korona alaptőke mellett a Biedermann és Társa bu­dapesti vasutfelszerelési cég üzletkörének átvételé­vel alakult meg, a hozzá közelálló Otto Wolff német- országi koncernben egyesült művek és pénzcsopor­toknak a magyar iparral és érdekeltségekkel való együttműködése utján óhajtja alapszabályszerü fel­adatát és keleti export-programmját megvalósítani. Az igazgatóság tagjai: G.a'z Gusztáv dr., Kohner Adolf báró, Banhaus Károly báró (Wien), Urbáoi Adolf, Bachr'ach Adolf dr. (Wien), Biedermann Gyula (Wien), Bieder matA. Miklós dr. (Wien), Bie­dermann Jenő, Fleischer Ottó (Wien), Fónagy Ödön dr., Kaszab Aladár, KiVd Róbert dr. (Köln), La­mar,-he Gyula. (Duisburg-Ruhrort), Löw Antal dr., Matlekovih Sándor dr., Radvánszky Antal báró, Somssich Tihamér gróf és Whiternitz József (Wien). A felügyelő bizottság tagjai: Házay Samu báró, Ft. Neme: Antal, Szájáéig Kálmán, Bélái Izor József dr., Csizmadia Endre dr., Neszmély Lajos, Rybarc Amadeus és Vadász Dezső. A közgyűlést követő igjaz- gatósági ülésen az igazgatóság elnökévé Gvatz Gusz­táv dr., alelnökökkó Kohner Adolf báró, Bdv&hans Károly báró és Urbán Adolf választattak meg; a vállalat ügyvezetésével pedig Biedermann Jenő bí­zatott meg. Felelős kiadó és laptulajdonos: DOBY ANDOR Igazgató: Magyar József. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents