Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-09-14 / 35-36. szám
2 TU BUDAPEST 1921 szeptember* 14 felépítendő lakások jövőjét egyáltalában nem latja biztosítottnak, hiszen a miniszterek • áltozasával párhuzamosan változó miniszteri remieletek holnap azt a jogot vehetik cl, amelyet tegnap biztosítottak az uj építkezők számára. Ezért kell törvényhozási utón biztosítani azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam, illetőleg a főváros az építkezések előmozdításánál életbe akar léptetni. Ezek a kedvezmények elsősorban megfelelő adómentességben és az ingatlantulajdonosnak az uj építkezések feletti teljes rendelkezési jogában kell, hogy megnyilvánuljanak. Ami a lakásrendelet-tervezetet illeti, a főváros kéri a kormánytól, hogy tekintsen el az uj lakásrendelet kibocsájfásától és helyette a vagonlakók elhelyezésére egyéb intézkedéseket tegyen meg. A főváros által kért intézkedések legfontosabbja a vagonlakók megrostálása, a kormánynak a főváros köz- benj ötté vei meg kell állapítania, kik azok a vagonlakók, akiket • élethivatásuk a fővároshoz köt és kik azok, akik vidéken is megtalálják ugyanazokat a létfeltételeket, mint a fővárosban- Azokat a vagonlakókat. akik a rostálás után Budapesten maradnak, a főváros hatóságai minden rendelkezésre álló eszközzel lakáshoz akarják juttatni. Azonban mielőtt a mai lakás- rendelet megváltoztatásáról szó esne, a főváros azt ajánlja a kormánynak, hogy indítsanak közös akciót azon helyiségek és épületek felkutatására, amelyek kevés költséggel lakások céljaira lennének átalakíthatok. Ezen épületek felkutatására a főváros legmesszebbmenő támogatását ajánlja fel és arra is hajlandó, hogy külön kerületközi bizottságokat szervez ezek felkutatására. Ha a vagonlakók ezen az utón nem lennének elhelyezhetők, akkor, de csakis akkor tártja jogosultnak a főváros a lakásrendelet módosítását, hangsúlyozván, hogy ebben az esetben is szükségesnek tartja, hogy a főváros hatósága a legintenzívebb módon kapcsolódjék bele az uj lakásrendelet előkészítésébe és végrehajtásába. EHAISSUMCE ÉTTERMEI VI., Nagymező-utca 22—24 szombaton, f. hó 10-én MEGNYÍLTAK Hogyan lakik az antant Budapesten? A legjobb szállodákban 400 szoba van antantelőkelőségek részére lefoglalva — A Nemzeti Hadsereg tisztjeit magánlakásokban helyezik el — A főváros megszállás alatti kárait most tárgyalja a miniszterközi jóvátételi bizottság Az antant-államokkal helyreállott diplomáciai érintkezés folytán, nap-nap után érkeznek Budapestre követségek, konzulátusok és különféle antant-bizottságok, melyeknek elhelyezését Budapest székesfőváros tanácsa intézi. E nem könnyű munka lebonyolitására. vonatkozóan az Uj Budapest munkatársa kérdést intézett az illetékes IV. ügyosztályhoz, amelynek egyéb nagy munkaköre mellett htáskörébe tartozik az is, hogy a nemzeti hadsereg tagjait, valamint a sokféle antant- szervet- szálláshoz és hivatali helyiségekhez juttassa. Kérdéseinkre az ügyosztályban a következő felvilágosításokat nyertük: — A külföldi államok Budapestre érkező összes megbizottainak és minden irányú szerveinek elhelyezését az ügyosztály katonai beszállásolást alosztálya végzi. E célból — magánlakásokban történt elhelyezéseken kiviil — legjobb szállodáinkat majdnem teljesen lefoglaltuk. A jóvátételi bizottság tagjai, az antant katonai ellenőrző-bizottságának s a nagyszámú diplomáciai testületeknek tagjai, valamint a nem hivatalosan Budapesten időző külföldi előkelőségek mind szállodákban laknak s az általuk elfoglalt legjobb szobák száma közel négyszáz. A Hungáriának összesen 249 szobája van, ebből hivatalosan lefoglaltunk 189-et, tehát a szabad forgalom részére mindössze 60 szoba maradt. Itt vannak a jóvátételi s a katonai ellenőrző-bizottságok hivatali helyiségei, továbbá nagyrészt itt laknak az amerikai, angol- japán, francia, olasz, görög, hollandi és román diplomáciai testületek tagjai is. Itt lakik Excellence 1)’Amelio, a jóvátételi bizottság elnöke, lord Newton, az angol felsőház tagja, — aki nemrégiben igen erélyesen szóvá tette az angol febsőházban a trianoni béke nagy igazságtalanságait — családjával és kíséretével; lady Troubridge, az admirális húga, továbbá. Williams Gosset, angol ezredes, aki irántunk érzett nagy rokon- szenvének, Baranyába történt bevonulásunk alkalmával is igaz bizonyságát adta. Itt laknak még Katsura és Mii sahara japán ezredesek, Cesáiri francia ezredes, C. J. Caradja és Michel Sturdza hercegek, román megbízottak. A Koyalban száztíz szoba van az antant részére -föntartva, a Dunapalota összes száztíz szobájából pedig ötvennyolc. Itt laknak Ped- low amerikai kapitány, Cardesa. amerikai meghatalmazott miniszter, Gracia Real spanyol követ, Air. Robinson angol konzul, báró Redding-Biberegg svájci megbízott, Satello spanyol konzul, Hayon argentínai főkonzul Wolkonszky orosz herceg, stb. stb. A Szt. Gel- lért-szállodában harminc szobát foglalnak el az antant-bizottságok tagjai. Itt laknak Zuc- cari olasz tábornok, a szövetségközi bizottság elnöke, Mombelli olasz tábornok, PignatelU herceg őrnagy, gróf San Martino kapitány stb. stbE legelsőrendü szállodákon kiviil azonban az összes budapesti szállodákban vannak még antant-megbizottak elhelyezve, úgy, hogy a szállodák túlzsúfoltsága nemcsak az idegen- forgalmat akadályozza nagy mértékben, de ez az oka annak is, hogy a nemzeti hadsereg tisztjeit is magánlakásokban vagyunk kénytelenek elszállásolni. A fővárosnak ugyanis csak egyetlen tisztiszállodája van, á Mariautcai. Ez azonban nem elég nagy. így is ráfizet a város- évenként kb. 3—400.000 koronát, mert fönntartása közel 800.000 koronába kerül, amely összegnek csak fele térül meg illetékek utján. Az állandó munkát adó külföldi képviseletek igényeinek kielégítésén kívül a katonai beszállásolási alosztály foglalkozik a román megszállás által okozott- károk megállapításával is. Most van folyamatban a kincstári lovak, gyárak és egyéb ingatlanok állagában okozott károk megállapítása, valamint a vegyes károk s az erődítési munkálatok által előállott károk felbecsülése. A román katonaság a megszállás alatt semmit sem fizetett a szállodákban. Az elmaradt térítés 3,700.000 koronát tesz ki. Hogy ezenkívül éttermi berendezésekben, bútorokban mennyi kárt okoztak a Hungária, Bristol, Szt. Gellért, Astoria, Aletropol s a volt Parlament szállodákban, — még nem tudjuk, annak megállapítása is most van folyamatban. A kincstári laktanyákban okozott károkat sem tudjuk. A fővárosnak négy laktanyája van: a Mária Terézia-, An- drássy-, Ferenc József lovassági és a Szapáry- laktanya. E négy laktanyának újbóli rendbeliozása több mint fiz millióba fog kerülni. A főváros iskolái közül 103 volt katona célra (részben a megszálló csapatok által) igénybe véve s a kár hozzávetőlegesen 20,000.000 korona. Az elmaradt térítések és károk ügyét most tárgyalja a miniszterközi jóvátételi hízott sót a. A régi Pest A hiteles idő Forgalmas pontokon, ahol összetalálkoznak mozgalmas é'etü utcák: órák vannak, amelyek a rohanó ember számára az ugyancsak rohanó időt mutatják. Azok számára, akiknek zsebében nincs időjelző arany- vagy ezüstszerszám: e nyilvános órák kétségkívül a zsebórát pótolják. Akik pedig szerencsésebbek s rendelkeznek ily kerek és ketyegő kis masinával: a nyilvános órák előtt ezek azzal a tudattal igazíthatják meg zsebóráikat, hogy most legalább majd „rendesen“ fognak járni. Oly idő szerint, ami a pesti tekintetes tanács szerint hiteles, illetve ,,hivatalos“. Tűi is van írva a nyilvános órák lapjára a mutatók alá: pontos idő. E nyilvános órák. amelyeket villanyerő bajt és szabályoz, időjelzés dolgában tehát a tekintély szerepét játszák. Azt a szerepet, amit régebben a keleti pályaudvar üveges homlokzatán, vagy a régi műegyetem nmzeum-köruti falán lévő óra játszott. E nyilvános órák intézménye a nyugati világvárosok boulevard jár ól jött, céljuk mindenesetre az, hogy a pesti utcát ellássák mindenki számára, ketyegő, időt mutató „köz-órával“ s az időjelzés körül olykor felmerülő bonyodalmakat, eloszlassák. Mert a keleti pályaudvar órájával például nem egyszer megtörtént, hogy akit délelőtt féltizkor larra, felé vitt a villamos, félhatot látott. Ez alól a műegyetemi óra se volt teljesen kivétel. Általában el lehet mondani, hogy ezek a régi nyilvános órák ha nem is akadtak el, rendes működésük mellett szintén ez a helyzet állt elő. hogy más időt mutatott a keleti pályaudvar, mást a. műegyetem, mást a terézvárosi templom vagy a régi városháza órája. Nem nagy különbség volt köztük, öt-tiz perc, de ez épen elég volt arra, hogy aki zsebóráját a zónaidő szerint igazította he, a Bazilika elé érve például zavarba jött, hogy hát melyik is a pontos idő Pesten. A krónika szerint, az időjelzés tekintetében Pesten mindig voltak némi zavarok, ami bizonyos fokig természetes, lévén az órák oly valamik, amelyekből a legjobbal is megtörténhet, hogy elakad. A hivatalosan jelzett idő körül támadt mizéria volt oka például annak, hogy' a pestiek számára hiába mutatott az óra tizenkettőt, a budaiak ezt csak akkor ismerték el, ha halllották a lövést. Ez a budai lövés, a reáliskola udvarán fölállított régi mordály- ból, jelentette a delet. Budai tradíció, amit ott megszoktak és irányadónak ismertek el a krisztinavárosi és tabáni purgérek az ebéd tálalására vonatkozóan, mint Pesten a liarángkongatást. Aki megnézi ma a belvárosi templomot, első pillanatra feltűnhet neki, hogy a. sok százéves templom tornyán nincsen óra. Hogy miért nincs? A régi Pest krónikáiban található adatok azt mondják, begy egyrészt már nem került rá pénz, amikor a templomot 1716-ban átépítették. Különös azonban, hogy később se telt rá pénz, s nem tettek órát a toronyra, amely egyébként se került valami sokba s bizonyára akadtak volna ájtatos lelkek, akik ezt a pénzt, ha kell, összeadják. Az ok nem is ez volt, hanem az, hogy a jó pestiek nem akartak mindjárt a Városháza közvetlen közelében bonyodalmat támasztani az időjelzés körül. Nem akarták, hogy a belvárosi templom órája másként mutassa az időt, mint a régi városházé, hogy netán megszégyenítse a hivatalosan hiteles időt mutató városházi órát. Mert hogy ebbeli munkáját nem végezte teljesen kifogástalanul, erre vall, hogy a tanács 1721-ben egy Salzer nevű tanítót fogadott fel, azzal a kikötéssel, hogy a tanításon kiviil az ő kötelessége lecz a városházi óra Joliiiizása. A dél kougatása előtt az úgynevezett túr ni erek muzsikáltak le a polgároknak a városháza tornyáról. Ezt ha hallotta valaki, megtudhatta, hogy most van tizenegy óra. Éjszaka idején pedig az éjjeli őrök kiáltották az időt. Ugyanezek az öblöshangu .bakterek azonban azt is jelezték, hogy kinél, miféle cégér jegyében mennyiért kapható jó bor. Ennek fejében persze a tiszteletdijat tarmészetben kapta, maguk is alaposan beboroztak, ami miatt aztán megtörtént, hogy a hivatalos idő kikiáltását elhanyagolták. A mai nyilvános órákhoz hasonlóan, egységes időjelzésre irányuló törekvés volt, amikor több mint nyolcvan évvel ezelőtt a gellérthegyi csillagvizsgálóban evégből harangot állítottak föl. Időjelző harangot, amellyel — ahogyan az egykorú iró mondja — „naponként délkor jel adatik, mely szerint Budán és Pesten minden toronybeli és egyéb órák egy bizonyos és a nap jelével egyarányu rendben igazit löthatnak“. A pesti bérkocsi A Fővárosi Múzeumban őriznék, egy képet, amely egy pesti fiakker ősi képe, s annak idején kottafödél volt. A kotta, amit födött, s amire főkötős hölgyek és la F n / ü ér e -n y a k ke n d'ős urak táncolhattak a régi pesti Vigadó nagy termében: galopp, még pedig annak különös örömére, hogy Pest utcáin végigrobogott az első két'.ovas bérkocsi. A megvasalt fiakker, vagy pontosan: Der mordhafter Fiakker galopp von neuem Saal in Pesth, — ehhez a címhez szolgál a vidám és kedves rajz, amelyről sok mindent le lehet olvasni. Többek közt azt is, hogy amikor vonat még nálunk nem járt, a fiak- keresekben már akkor is megvolt és élénken működött. az a virtnsos tulajdonság, amelyet ma főleg az Andrássy- és Stefánia-uton látni s amelyre félénk emberek — azok, akiket egyszer már elgázoltak, vagy érzik, hogy el fogják őket gázolni — azt mondják, hogy hajtási Őrület. Egyébként ez a hajtás azelőtt nyilvános vizsgához volt kötve, pontosan előirt gyakorlatokhoz, amelyeket előbb végig
